Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-06 / 14. szám
A SZOCIALISTA TÁRSADALOM SZELLEMI KULTÚRÁJA A szocializmus új korszakot nyit a kultúra fejlődésében. Megismerteti a néptömegeket a kultúra kincseivel, bevonja őket az aktív szellemi alkotótevékenységbe. A proletárforradalom nagy teremtő küldetése az ideológiai szférában az, hogy kialakítsa a szocialista társadalom szellemi kultúráját. A szocialista forradalom megvalósítása a kultúra területén a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet egyik általános törvényszerűsége. A kulturális forradalom tartalma: a szellemi élet gyökeres átalakítása az új társadalom építése során, a közoktatás és a dolgozók kulturális színvonalának általános fellendítése, az új, a dolgozók érdekeit kifejező és szolgáló kultúra létrehozása. A kulturális forradalom során jön létre a szocialista társadalmi rendnek megfelelő kultúra. Ez gyökeresen különbözik a kizsákmányoló társadalmak kultúrájától mind osztály- tartalma, mind pedig a nép életében játszott szerepe tekintetében. A szocialista társadalmak előtt a demokratikus és szocialista kultúrának csak az elemet alakulnak ki. * kultúra fejlődése azonban általában a kizsákmányoló osztályok uralmának van alávetve. Ezeket a szellemi értékeket saját önző érdekükben használják fel. A tudomány és technika eredményeinek termelést alkalmazásával újabb nyereséghez jutnak, és ezáltal fokozzák a dolgozók kizsákmányolását. A kizsákmányoló osztályok az irodalom és a művészet révén igyekeznek megszilárdítani az uralmi és alárendeltségi viszonyokat, s beleszuggerálni azt a gondolatot a dolgozókba, hogy a fennálló rend megdönthetetlen. A dolgozó emberek közelkerülését a tudományhoz, a művelődéshez minden módon megnehezítik. Az ENSZ adatai szerint még jelenleg is a föld körülbelül 800 nillió felnőtt lakosa írástudatlan. Ezek főleg a volt gyarmatok és függő országok népei, a tükésországok munkásai és parasztjai. Az államhatalomnak a munkásosztály kezébe való átkerülésével a tudomány, a technika és a művészet vívmányai a nép szolgálatában állnak. „Azelőtt — írta Lenin — az embert elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől: a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik, és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé. A proletárforradalom által létrehozott társadalom megteremti a maga kultúráját: a szocializmus és a kommunizmus kultúráját. Ez magában foglalja az egész eddigi fejlődés legjobb eredményeit, és egyúttal az emberiség szeileiní előrehaladásának új fokát al kotja.“ A kulturális forradalom véghezvitele, mint arra Lenin rámutatott, különlegesen bonyolult feladat. Ez a forradalom a társadalmi élet legérzékenyebb területét, a szellemi tevékenység szféráját é- rinti. Az a feladata, hogy a széles nép- tömegeket közel vigye a tudományhoz és a kultúrához, gyökeresen megváltoztassa erabermilliók felfogását és .szokásait. kommunista világnézetet, új erköl esi elveket, szokasokai és hagyományokat alakítson ki. A ieladalol az is bonyolítja. hogy a régi társadalom eszméi felettébb szívósak és sokáig tovább élnek az emberek fejében. Ezért a kulturális forradalom feladatait nem lehet gyorsan megoldani. Lenin meghatározta a kulturális forradalom fő irányait és megvalósitásn- nak feltételeit. Ez a forradalom, jegyezte meg, sokféle feladat megoldására hivatott. Közülük a legfontosabbak: a közoktatás fellendítése és sokoldalú továbbfejlesztése, a múlt kulturális értékeinek megőrzése, a szocialista tár- sadíilom néjjei — formájában nemzeti, tartalmában szocialista — kullúrájának létrehozása, a tudomány továbbfejlesztése, az új társadalom építésének hatalmas eszközévé alakítása, a munkásosztályhoz, a dolgozó parasztsághoz, a szocializmus ügyéhez hű népi értelmiség kialakítása, a tudományos szocialista ideológia elterjesztése és a népek szellemi életének ennek az elvei szerinti megszervezése, a kispolgári nézetek, a nacionalista. a vallásos előítéletek és a régi társadalom egyéb eszméinek a felszámolása. marxista-leninista ideológia eszmei a- lapján nyugszik. A szocialista kultúrát össznépi jellege, a dolgozó emberek számára való hozzáférhetősége jellemzi. Elősegítve a munkások és a parasztok kulturális alkotótevékenységének fokozódását, a szocializmus új lehetőségeket tár fel az értelmiség előtt, amely mind nagyobb mértékben forr össze a kulturális alkotótevékenység olyan hatalmas forrásával, mint amilyen a nép, a nép élete, dolgos hétköznapjai. Mint Gorkij megjegyezte, a kultúra csak akkor szilárd és képes határtalanul, megszakítás nélkül fejlődni, ha a kulturális építés ügyébe az egész lakosság bekapcsolódik. Míg a kapitalizmusban minden nemzeti kultúra két kultúrát tartalmaz — az uralkodó, polgári kultúrát és a demokratikus és szocialista kultúra elemeit —, addig a szocialista társadalomban elsőként jön létre minden társa- dalmi csoport számára egységes kultúra. A szocialista kultúra a munkások, a parasztok, az értelmiségiek közös vívmánya, olyan kincstár, amelyből minden társadalmi csoport szellemi értékeket merít. A szocialista forradalom győzelmével a proletárállam gondoskodik a középfokú általános, a közép- és a felsőfokú szakmai képzés széles körű fejlesztéséről, az iskolákat és a többi tanintézeteket a kommunista nevelés és a szocializmust, illetve a kommunizmust építő káderek felkészítésének eszközévé te szí. A szocializmusban az oktatási rendszer a történelemben elsösízben a széles nöptömegeknek a világ tudományos és kulturális vívmányaival való megismertetése legfonlosabb eszközévé válik. A SZOCÍALÍSTA KtJLTORA SAJATOSSA- GAt A szocialista kultúra a polgári kultúrától mindenekelőtt ideológiai alapjában különbözik. A közoktatás, a tudomány. az irodalom, a művészet, a kulturális nevelőtevékenvség, a szocialista társadalom egész szellemi élele a A szocialista társadalom kultúrája tartalmát tekintve internacionalista, ösz- szekapcsolja és egyesíti valamennyi dolgozót, függetlenül nemzeti és faji hovatartozásuktól. A szocialista kultúra mélyen humanista. Elősegíti a társadalom tagjainak ösz- szefogását, a közösségi szellem fejlődését, a béke és a népek közötti barátság megszilárdítását, az alkotómunkát, a dolgozó ember megbecsülését, fokozza a dolgozó ember iránti tiszteletet. Annak eredményeként, hogy a szocialista társadalom a kultúra minden értékét a nép szolgálatába állítja, a szocializmus az emberről való gondoskodást közvetlenül tükröző több kulturális fejlettségi mutató tekintetében messze maga mögött hagyta már a fejlett tőkésországokat. Ez mindenekelőtt a közoktatás fejlődésére vonatkozik, amely a szocializmusban minden állampolgárt megillet, ffiggetlenűl társadalmi helyzetétől, nemzeti vagy faji liovalartuzásálól, nemétől. AZ EMUEKEK 0] SZELLEMI ARCULATA A szocialista kultúra a társadalmi élet különböző oldalaiban fejeződik ki. Legragyogóbb megtestesülései azonban a szocialista öntudattal rendelkező új emberek, akik a társadalomhoz és más emberekhez fűződő kapcsolataikat a kommunista erkölcs elveire építik, a- melyek között az első helyen a nép, a szocialista haza szolgálata áll. A gyökeres társadalmi-gazdasági változások, az eszmei nevelő munka arra vezettek, hogy a Szovjetunióban és a többi szocialista országban kialakult a dolgozó tömegek szocialista öntudata. A szocializmus az emberek erkölcsi megújulására vezet. „A forradalom által létrehozott legnagyobb művészeti alkotás — írta R. Rolland — az ember, a .forradalom szülötte.“ A magántulajdon világa individualista törekvéseket, továbbá olyan vágyakat szül, hogy az ember bezárkózzék magánéletének szűk világába, ezenkívül közömbössé tesz a társadalom sorsa kommunista öntudatától óriási mérték ben függ a termelőerők fellendülése, a munkatermelékenység növekedése, a tudomány és a technika fejlődése a termelés szervezésének javulása, a társadalmi aktivitás fokozódása, a szociális ta demokrácia tökéletesedése és az é- letforma kommunista átalakulása. A közoktatási rendszer a szocialista társadalomban szem elölt tartja, hogy az oktatás a felnövekvő nemzedékeknek szilárd ismereteket adjon, szoros kap csolutban álljon az élettel, és felkészítsen a társadalmilag hasznos munkára. A felnőtt lakosság számára olyan körül ményeket teremtenek, hogy a munkát össze lehet kapcsolni a személyes hajlamok és a társadalmi szükségleteknek megfelelő képzés folytatásával. Egyre jobban fejlődik a színházak, televíziós stúdiók, mozik, klubok, kultór- házak, könyvtárak, múzeumok és más kulturális intézmények hálózata. Fejlődik a filmgyártás és a sajtó liálózata. u művészi öntevékenység. A szocialista kultúra fejlődésének tapasztalatai meggyőzően blzonvítják. Iránt. Az Ismert angol író, J. Prestley írta: „Anglia-szerte olvasható a fekete betűs felirat: Vigyen el az ördög, csak nekem legyen jó“. A szocializmusban másként viszonyulnak az emberek a társadalmi érdekekhez, kialakul annak belátása, hogy az egyén nem lehet boldog a társadalmon kívül. A nép életének nagy ismerője, M. I. Kalinyín mondotta, hogy a szocializmusban a társadalmi indítékok és érdekek az emberek tudatában tizszer-húszszor nagyobb helyet foglalnak el, mint a szocialisla forradalom előtt, az emberek az ország érdekeit szem előtt tartják. Ez nemesebbé teszi az embert, kiszélesíti szellemi látókörét. A szocializmusban állandóan érvényesülnek az állampolgárok alkotmányban rögzített és garantált jogai a tanulásra, a kultúra eredményeinek élvezetére, a tudományos, műszaki és művészi alkotás szabadságára. Ezeket az állampolgári jogokat a szocialista társadalom valamennyi vívmánya biztosítja. A dolgoeók kulturális fejlődésétől. hogy az emberiség szellemi felvirágzása csak az élet kommunista átalakításának útján lehetséges. A SZISZ- szervezetek és a kultúra Napjainkban — a CSKP politikája következetes megvalósításának köszönhetően — nemcsak hogy hozzáférhetővé tették a fiatalok számára a kulturális érlékeket, hanem az Ifjúság maga is sokoldalúan hozzájárulhat a társadalom kulturális értékeinek gyarapításálioz. Ebben a szférában szinte nincs is olyan tevékenységi terület, amelyen ne működne fiatalok öntevékenv, új utakat kereső vagy saját képességeit vizsgáló csoportja. A legnagyobb érdeklődés a zene, a tánc és az éneklés iránt nyilvánul meg, de az irodalmi színpad, az amatőr szíiljaiszas, a bábszínház vagy a népdal is ezreket vonz. Figyelemreméltó aktivitást fejtenek ki az amatőr fényképészeket, tilmeseket tömörítő szakkörök, az irodalmi és a filmművészeti mükodvelő csoportok, a művészeti szakkörök stb. Általában megállapíthat- )uk, hogy a fényképezés, a képzőművészeti foglalkozás és a filmezés egyre több fiatalt vonz A fiatalok körében legszilárdabb bázisa a tánczenének van. A SZISZ keretében működő együttesek számának alakulása is ezt bizonyítja. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy egyre több együttes orientálódik a politikailag és társadalmilag elkötelezett zenei tevékenység felé. Viszont még jelentős tartalékaink vannak a fiatalok komoly zene iránti érdeklődésének felkeltése terén. Lényegesen jobb eredményeket értünk el az énekkari mozgalomban. Az utóbbi időszakban jelentősen meg- növekedett az ifjúsági színjátszó csoportok száma. Tény azonban .hogy néhol még olyan akciókra Is sor kerül, amelyek mind eszmei,- mind szervezési szempontból a- lacsony színvonalúak. Az Ilyen rendezvények szervezőinek nyíltan megmondjuk; nekünk nem kellenek olyan versenyek, seregszemlék, fellépések, ame- melyek hamis hangon szólnak hozzánk, amelyek nem napjaink fiataljainak igényeit és érdeklődését fejezik ki. Még egyértelműbben szólva: mi csak az igazi értékek iránt mutatunk érdeklődést. A SZISZ kulturális-nevelő tevékenységébe a fiatalok összes korcsoportja és társadalmi rétege bekapcsolódik. Jól bizonyítják ezt azok az együttesek, amelyeket egyaránt alkotják munkások és szakmunkástanulók, diákok és adminisztratív dolgozók, értelmiségiek és kétkezi dolgozók, A SZISZ nem egy esetben tovább fejleszti az ifjúsági szervezet tevékenységének korábbi szakaszaiban keletkezett hagyományokat. Fontos szerepük van ezek között a politikai dalok fesztiváljának, seregszemléinek, a- melyek 1973 óta a SZISZ életének szerves alkotóelemévé váltak. Az akciók példamutatóan hozzájárulnak nemzeteink forradalmi és haladó hagyományainak életre keltéséhez és ápolásához. A? Ifjúsági szövetség kerületi, járási és a- lapszervezeti, valamint a SZISZ-szervek a jövőben legyenek következetesebbek a politikai dallal kapcsolatos rendezvények szervezésében, elökószítésóben. A fiatal szövegíróktól, zeneszerzőktől és előadóktól is fokozott aktivitást várunk el. Az ifjúsági szövetségnek a legközelebbi időszakban nagyobb gondot kell fordítania a munkás- és szakmunkástanuló ifjúság művészeti szakkörökben való aktivizálására, A SZISZ-ben a kulturális-nevelő munka további elmélyítése és fejlesztése különösen fontos feladat. Szerveink és szervezeteink törekedjenek az összes szocialista brigád, minden egyes ifjúsági kollektíva kulturális-nevelő tevékenységének kibóntakozlafására. A szakköri művésztevékenység mind az ifjúsági szövetségben, mind pedig a pionírszervezetben a legkedveltebb és legtömegesebben művelt ’ foglalkozások közé tartozik. Tény azonban, bogy a pionírok körében csak akkor érünk el e téren megfelelő eredményeket, ba a felnőttek, a pionírvazetők helyesen, rend-
