Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-30 / 13. szám
im Menotti szövetségi kapitány, kontra junta Luis Cesar Menotti argentin szövetségi kapitány eddig is arról volt ismert, hogy nem burkolta sztaniolba a szavait, amikor a juntáról nyilatkozott valamilyen vonatkozásban. A napokban azonban még saját magán is túltett a La Sémáim lapnak adott merész bírálatával, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a „nép és a történelem ítélkezik majd azok felett, akik figyelmen kíviíl hagyják a nép óhajait, és borzasztó érzéketlenségükben nem akarják tudomásul venni, hogy az országban milyen nyomor uralkodik .. Menotti, vagy ahogyan népszerűén nevezik, az „aszalődott" roppant nagy népszerűségnek örvend a tömegekben, az emberek egyaránt tisztelik labdarúgói tudását, és becsülik bátor kijelentéseiért. Ez a legutóbbi bírálat azonban arra késztette a junta szóvivőit, hogy megfenyegessék a szövetségi kapitányt, és a legmagasabb rangú helyen tárgyaltak is „viselkedéséről". A Telam hírügynökség nyilvánvalóan a junta utasítására azzal vágott visz- sza, hogy Menottinák szabad keze volt az utóbbi években a válogatott körül, és ezt jól kihasználta a saját meggazdagodására. Julio Grondona, az Argentin Labdarúgó Szövetség elnöke az egészet csak úgy kommentálta, bogy ez a párbeszéd nem tesz jót az argentin futballnak, tekintettel arra, hogy rohamosan közeledik a spanyolországi világbajnokság. Magas rangú állami tisztviselők állítólag követelni fogják Me- nptti leváltását, ami a labdarúgókedvelök, tehát úgy vehető, hogy az egész nemzet szerint óriási melléfogás lenne, mert Menotti nélkül a gauchóknak semmi esélyük a titulus megvédésére. Persze, a juntának nem könnyű erre a lépésre elszánnia magát, ugyanis az országban érezhető elégedetlenség uralkodik, és a feszültség bizonyára még csak nőne, ha a válogatott a zöld gyepen gyengén szerepelne. Égy spanyolországi lészerepelés csak olaj volna a tűzre. ■ Menotti legutóbbi válaszában arról beszélt, hogy az egyes sötét nácista elemek már régóta támadják és azzal vádolják, hogy kommunista, holott az ő kijelentései az országban uralkodó politikai helyzettel kapcsolatban szinte teljes egészében megegyeznek az egyház véleményével. A válogatott kapitánya, Daniel Passarella szintén kijelentette az újságírók előtt, hogy ha menesztik Menottit, legalább hatan boj- kottálni fogják a válogatottat. ÉLÉNK SPORTÉ1.ET Nagy túron (Veiké Túrovce) a sportszervezet a Nemzeti Front egyik legtevékenyebb szervezete. A 860 lakosból több mint 100 tagja a Druzstevnik alapszervezetnek, r .Az évzáró taggyűlésen Szedlácsek János elnök, Matyó István titkár, Szabó László és a többi vezetőségi tag megelégedéssel nyugtázták, hogy a sportegyesület 1981-ben ismét hasznos munkát végzett. A faluban sportpálya és öltözők épülnek, s a munkálatokból a falu lakossága, köztük a SZISZ- -tagok is kivették részüket: 4000 órát dolgoztak itt le társadalmi munkában. A sportkomplexumot 1983-ban szeretnék átadni, addig is a középtúri pályán játsszák a mérkőzéseket. Az új fedett lelátó, a korszerű szociális helyiségek arról tanúskodnak, hogy itt is sportszerető emberek laknak. A felnőtt és ifjúsági labdarúgócsapat a járási II. osztályban szerepel. Misko János edző irányításával szép eredményeket ér el az ifjúsági csapat, a diákcsapatot pedig Hévíz István edző vezeti sikeresen. Saját autóbusza van az egyesületnek és minden igényt kielégítő sportfelszerelése. A labdarúgás mellett nagyon népszerű lelt a kulturisztikai szakkör. Vaszaráb Béla edző 25 fiatalt tart nyilván. Több járási és kerületi versenyen részt vettek már. Már- aiiisban megrendezik a nagytúri művelődési otthonban a sportág szlovákiai junior- bajnokságát, amely bizonyára még több fiatallal. megszeretteti a környéken ezt a férfias sportágat. Elismeréssel kell szólni a turisztikai szakkör munkájáról, az asztali- teniszezőkről ás a SZlSZ-szervezet mellett működő röplabdaszakkörről, habár nem játszanak járási bajnokságban, egyre több fiatal űzi ezeket a sportokat. Gyakran szerveznek sportversenyeket az idősebbek között is. Hagyományosak a sakkversenyek, a labdarúgótornák. A honvédelmi versenyekbe nagyon sok lány is bekapcsolódik. Nagytúron Dusán Kollár hnb-elnök és a többi képviselő olyan feltételeket teremtett a sportoláshoz, ami nem egy kisebb városban ' sem sikerült. Most a fiatalokon múlik, hogyan élnek majd az adott lehetőségekkel. Belányi János A NŐI CSELGÄNCSOZÖK SZÁMA HAZÁNKBAN MEGHALADJA A NÉGYEZRET L egtöbbnyire humorosnak szánt elbeszélésekben, valós vagy soha meg ínem történt szituációk csattanójaként szokott kiderülni, hogy egy lány vagy asz- szony a cselgáncs művészetének ismerője és művelője; az akadékoskodó, netán támadó szándékkal fellépő férfi (vagy férfiak) ugyanis ilyen esetben könyörtelenül póruljárnak. Különösen hálás téma ez kalandfilmekben. De milyen is a valóság? — Korántsem ilyen — mondja Dááa Me- llchárková-Ondruáová, a sportág egyik jeles művelője, többszörös csehszlovák bajnok .— Jómagam bizonyára ilyen helyzetekben sem Ijednék meg, de mindeddig még sohasem került sor arra, hogy a mindennapi életben is hasznosítanom kellett volna a cselgáncsszőnyegen szerzett ismereteket. Dása huszonhat éves, csinos, nyúlánk, első pillantásra törékeny alkatú asszony. Szlovák — francia szakos tanár, családanya, s emiatt már felhagyott az aktív versenyzéssel. Annak idején a bajnoki címek mellett igen magas technikai fokozatot, 1. Dánt szerzett. (Ez már az ismert fekete öv viselésére jogosít a kimonónak nevezett cselgáncsruhán, j Hogyan ismerkedett meg a férjével? ü is sportoló talán? — Férjem sosem sportolt komolyabban, de semmi ellenvetése nem volt kedytelésem ellen, s ugyanezt mondhatom el a mostani helyzetről is, amikor úgy intézzük csal-idi dolgainkat, hogy edzőként azért kapcsolatban maradhassak kedyenc sportágammal. Egyébként szokványos módon, egy zenés összejövetelen Ismerkedtünk meg, a Ber- nolák utcai főiskolai kollégiumban. Az ottani tornateremben játszottunk meccset, és. utána benéztünk a diszkóra. Dúsa ugyanis sokoldalú sportoló volt. If-, júsági korában a Sloían Bratislava színeiben kosarazott is, a CH-ban pedig reményteli asztaliteniszezönek tartották. Mégis a dzsudó mellett tartott ki. Miért? — Amolyan örökké izgő-mozgó gyerek voltam. A szüleim aztán egyszer megunták a csínytevéseimet, és elvittek a Vinohrady sportegyesület Sokolská utcai tornatermébe, a női cselgáncs-szakosztályba. Tízéves voltam akkor, és első pillantásra megtetszett a dolog, ottragadtam. Igaz, az első év azért keserves volt. Az edzéseken semmi mást nem tanultunk, csupán esni. Ez ugyanis a sportág alapja, de ml ebből cs,ik’ az' éreztük, hogy unalmas és fárasztó. De akik. kitartottunk, nem bántűk meg. A ma- ,gasabb szintű edzés, de főleg a versenyzés csodás dolog. DZSIGORü KANÜ KEZDTE Kell, hogy általában is ejtsünk néhány szót a cselgáncsról, gyökereiről, históriájáról. Az önvédelmi jellegű harci művészet apjának a japán Dzsigoro Kano professzort tartják, aki 1882-ben mutatta be a többi ősi küzdöjáték elemeiből ötvözött dzsndót. Maga a japán szó ,,finoni utat“, „könnyű módszert“ jelöl, ami a mozgás és mozdítás technikának a nyers erő fölé való helyezésére utal. Kano, aki később japán oktatásügyi miniszterré lett, hazánkban is járt, 1936-ban edzőképző tanfolyamot vezetett. A cselgáncs Kelet-Ázsiából fokozatosan az egész világba eljutott, és elismert versenysportággá vált. Olyannyira, hogy 1964-ben felvették a tokiói olimpiai játékok műsorára, s azóta az olimpiai program állandó része. A sportág nemzetközi szövetsége, az IJF 1956- ban alakult, s ma öt kontinens 108 országának sportszövetségét tömöríti. Milyen utat Járt be a cselgáncs Cseh-' Szlovákiában? Erről Dusán Zátroch mérnököt, a cselgáncsszövetség alelnökét kérdeztük meg. — Az első lépések eléggé bátortalanok voltak, bizonyára túl egzotikusnak tűnt e- lelnte a klmonók világa. A sportág hazánk felszabadítása után óriási fejlődésnek indult. Szövetségünk taglétszáma jelenleg már a tizenötezerhez közeledik. Szlovákiában 1955-ben a Slavoj Bratislavában Robert Binder, a Lokomotíva Koéicében pedig Magyar László alakították meg az első szakosztályt. A hetvenes évek elején lendületet adott a sportágnak a Dukla Banská Bystrica katonai szakosztálya megalapítása. Ez a csapat sorra nyeri a csehszlovák bajnoki címeket. Tagjai között már nemcsak a cseh, lAnyok KIMONÖBAN hanem a szlovákiai szakosztályok neveltjeit is megtaláljuk, sót Európa-bajnoki érmeseket is. A nehézsúlyú Vladimír Kocman pedig a moszkvai olimpiáról is hozott egy bronzérmet. A nők első csehszlovák bajnokságát 1959-ben rendezték, s az egyik aranyérmet a bratislavai Alta Vásová szerezte meg. ELÜÍTELETEK NÉLKÜL? Ebben a keménynek, férfiasnak tűnő sportágban tehát a nők tulajdonképpen e- gycnrangúak. Az olimpián ugyan még nem indulhatnak, de van saját Európa-, sőt ú- jabban mar világbajnokságuk is. Éppen itt nem lennének előítéletek? E kissé kételkedő kérdés megválaszolására Zora Zbavitelová, a nuí cselgáncs egyik hazai úttörőié, a szövets.ég női szakagának az elnöke a legilletékesebb: — .Szó sincs arról, hogy nem kellett volna éppen eleget győzködnünk. Am a gyakorlat a kétkedőket maradéktalanul és minden tekintetben meggyőzte. Hosszútávú megfigyeléseken alapuló orvosi kutatások eredményeivel bizonyítottuk, hogy ez a sportág nem ártalmas a női szervezetre. Ellenkezőleg: a rendkívül sokoldalú gyakorlás a helyes terhelés megválasztása mellett kimondottan kedvező hatású nemcsak az egészségre, hanem a fizikai és a pszichikai erőnlétre is. Maga az önvédelmi jelleg pedig olyan plusz, amelyet semmi más sportág nem képes nyújtani. Nemcsak az érmek i;sillogása vonz tehát, hanem a szakosztályunkban való gyakorlás egyre inkább tömegsport. Tagjaink száma meghaladja a négyezret. Úgy gondolom, ez is hasznos küldetés. Külön témát jelentenek a szakosztályokon kívül, de azok segítségével folyó önvédelmi jellegű kurzusok nők számára, melyek iránt rendkívül nagy az érdeklődés. TIZENKÉT TESTVÉR — HAT DZSUDÖS De Inkább ismét konkrét példákkal érvel- jünkl — Mit nyújtott neked a cselgáncs? — kérdeztük Dása Ondrusovától. — Úgy érzem, hogy jó' adag céltudatosságot, kitartást, önuralomra és mások erényeinek a megbecsülésére tanított. Ezt kaptam, és ez nem kevés. Igaz, rengeteg időt és energiát öltem a gyakorlásba, de nem bántam meg. Azt hiszem, az enyémmel kisebb ,,befektetéssel" is lehet hasonló tulajdonságokat kifejlesztenie magában az embernek, elvégre nem kell mindenkinek csehszlovák bajnoknak lennie, és hát mindenki nem is lehet. Másrészt nagyon sok fiatal lányt látok manapság céltalanul ődöngeni, nem tudják, hogyan üssék agyon az időt. Hát ezeket sajnálom, mert fogalmuk sincs róla, hogy a sport is adhat mélyebb tartalmat az életnek, vagy legalábbis egy szakaszának. A huszonhárom éves Klara Babálová is csehszlovák bajnok. Ö a- Slovan Patronka színeiben versenyez, a Trnavai Tanárképző Főiskolán végzett kitűnő eredménnyel. Sokoldalú sportoló; kitűnően úszik és síel. „Mellesleg“ három nyelven beszél: németül, angolul és franciául. Hogyan jutott erre ideje? — Nálunk a helyes időbeosztás, a rendszeresség és egymás segítése úgyszólván törvény volt. Másképp el sem tudnám képzelni. Ugyanis tizenketten voltunk testvérek, és mi, nagyobbak amolyan második szüleik voltunk a kicsiknek, s egyben tálán példaképek is. öten már főiskolát végeztünk, a legkisebb fiú alapiskolás. Maga a spop mindmáig az egyik legerősebb ötz- szokötő kapocs közöttünk A cselgáncs e- gyébként családi sport nálunk. Az egyik nővérünk kezdte el gyakorolni, s eddig mar hatan kóstoltunk bele. Két öcsém is csehszlovák Ifjúsági bajnoki címet szerzett. A- zoknak a lányoknak, akik legalább egy csöppnyi kedvet éreznek ehhez a sportághoz, azt tanácsolom, próbálják meg. Bratis- lavában például jelenleg két szakosztályban folynak rendszeres edzések: a Vinohrady és a Slovaji Patrónka sportegyesületben. Könnyen meggyőződhetnek róla, hogy már a nyolc-tízéves kislányok is milyen kedvvel gyakorolnak. Az első egy-két alkalommal amúgy is csak nézelődni szoktak eljönni a szülők, s miután látják, hogv ,s cselgáncs vonzó és hasznos dolog, már ck maguk buzdítják fiaikat-lányaikat. Riportalanyaimat nemcsak kimonóban láttam. Alkalomadtán a városban „civilben“ is találkozom velük néha. Ha nem tudnám róluk, eszembe se jutna, hogy a sport fekete öves mesterei... MAJOR uAJOS A MUNDlAL SORSOLÁSA EGY BRAZIL MATEMATIKUS SZEMSZÖGÉBŐL Sok helyütt még mindig fogialkoznak a iabdarúgó-világbajnoksóg január IB-i sorsolásával, illetve annak kimenetelével. Brazília egyike azoknak az országoknak — függetlenül attól, hogy a sorsoláson földijük, joao Havelange elnökölt —, amely a- zon a véleményen van, hogy enyhén szólva egy kis csalás történt a csoportbeosztások, illetve a teljes menetrend elkészítésénél. Az úgynevezett irányított sorsolást a nyugatnémet Hermann Neuberger dolgozta ki, aki mindent elkövetett, hogy az NSZK együttesének minél könnyebb útja legyen a döntő felé. A Globo nevű lap a közelmúltban megjelentetett egy elemzést az országszerte közismert matematikus, Osvaldo de Souza ..bizonyítékai“ alapján, amelyből sok minden kiderül a raundiál sorsolásával kapcsolatban. De Souza egyébként arról ismert, hogy nagyon nagy pontossággal eltalálja, mekkorák lesznek a sorsjátékon a nyeremények, illetve hányán érnek el egy-egy fordulóban találatot a sportfogadáson stb. Az említett írásában azt állítja, hogy szó sincs 24-es tornáról, hanem két, párhuzamosan folyó vetélkedőről 12—12 részvevővel. Végeredményben a döntőben tehát a két torna győztesei futhatnak csak össze. A VB menetrendje szni-int a bra/ilok a döntő előtt sehogy sem futhatnak össze Belgiummal, a Szovjetunióval, Olaszországgal, Argentínával vagy az első, a harmadik és a hatodik csoport bármelyik tagjával. A döntőben csak Spanyolország, az NSZK, Anglia, Franciaország vagy bármelyik csapat a második, a negyedik és az ötödik csoportból lehet j^artnere. Souza úgy i^6li, hogy a teojtoiirai méll^et figyelmen kívül h^j^táK Madridból]^ illetve feláldozták. Jlmt'a politiluti célol^t. Azelőtt ügyiét, hagy a nyolca^, illetve a negye^MP^Mösszattapásaln múlptt az. elő- döntőp-;^^Hpp|ff^döstő beÖfzHáa. ^b^égy dél-úihú^Wr válogjátott közül katn az egyik:, JŐ inásik kettő pedig,.^ másllf ágon fut majd Spanyoloufj^^bah, imi azt jelenti, hogy legké^ib^ez elófMfhtőben össze kell találkoző^^kaznithnk és Argentínának, illetve hf^^^k nem játszhatnak döntőt. Megtőrtéőlt^ az is, hogy ennek a két válogatottnak 'már a negyeddöntőben meg kell jjBjárJWOie,, e^yő^alj^ |jUíei ezelőtt'is. masonló voltba'.sDnsol/^'^Mly lehetetlenné tette, hogy brazil-acgÁi^ döntőt játsszanak. Souza szerint az NSZK nagyon tart a brazil válogatottól, és ezt azzal bizonyítja, hogy 1974-ben. amikor a nvngatnémetek voltak a házif■'-ilák. és a"’'knr meg is szerezték kitűnő csapatukkal az aranyérmet. akkor is kikaptak az NDK-töl, hogy az elődöntőben ne játsszanak Brazíliával. Souza szerint igazságosabb volt például az 19B2. évi beosztás, amikor Brazília és Csehszlovákia ugyanabból a csoportból rajtolt, és ezután a végén ismét összetalálkozott a döntőben. Ez még egy bizonyítéka annak, hogy a .spanyolországi torna mindenkép.t :n két párhuzamos vetélkedő. A házigazda spanyolok, illetve az NSZK szemszögéből vizsgálva a dolgokat, Souza megállapítja, hogy egyikük csak a döntőben kerülhet szembe Brazíliával. így nem nehéz levonni a következtetést, hogy az e- gyik ágon az elődöntőben az NSZK és Spanyolország vív majd egymással, a másikon pedig Brazília és Argentína, Belgium vagy Olaszország ... Ami 8 jugoszlávokat illeti, Souza kiszámította, hogy a „jugóknak“ ki kell ütniük a versengésből a házigazdákat,' ami roppant nehéz lesz, azután pedig az NSZK-t, a legerősebbnek kikiáltott európai válogatottat, amely az ókontinensről az egyetlen világ- bajnoki várományos. Akárhogy is alakul a jugoszláv válogatott sorsa, egyáltalán nem lesz alkalma összemérni tudását az olaszokkal, a lengyelekkel, az argentinokkal, a belgákkal, a brazió>kk.’»l és a szovjetekkel, legfeljebb csak a dönlőbcn.
