Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-16 / 11. szám
A münkásmozgalom történelme elválaszthatatlanul összekapcsolódik a munkássajtó történetével. Már a marxlzmus-lenlnlzmus klasszikusai is nagyon fontos és pótolhatatlan szerepet tulajdonítottak a munkássajtónak, amely hatalmas fegyver volt a munkásosztály kezében mind politikai és szervezeti munkájának kiszélesítésében és megszilárdításában, mind a tömegekre gyakorolt befolyásának ki- terjesztésében. A szlovákiai munkás- mozgalomban a szlovák munkássajtó mellett a magyar munkássajtó Is nagyon Jelentős szerepet Játszott, ami elsősorban a Kassal Munkás érdeme. 1907. március 16-án Jelent meg a Kassal Munkás első száma, a Felsó- magyarországl Szociáldemokrata Párt hetilapja. Ebben az Időben az egykori Magyarország végérvényesen az Imperializmus korszakába lépett, ahol a tőkés monopóliumok térhódítása törvényszerűen maga után vonja a munkástömegek számának növekedését és a munkásmozgalom további fejlődését. Különösen az 1905-ös o- rosz forradalom volt nagy hatással a magyarországi munkásmozgalomra. Az orosz események hatására hazánk munkásmozgalmában Is erőteljes és széles körű felvilágosító, propaganda és szervezőmunka kezdődött, amelyben különösen fontos szerep hárult a munkássajtóra. Már a Kassa! Munkás megjelentse előtt történtek kísérletek magyar nyelvű munkáslapok kiadására. Például 1897-ben megjelent a három nyelvű Rothe Richtung — Cervení mír — Vörös Irány, 1900-ban a Jövő, a következő évben a Felvidéki Munkás. Ezek a munkáslapok nagyon rövid életűek voltak, ami egyúttal a munkásmozgalom kezdeti nehézségeiről és a polgárságnak, a munkás- mozgalommal szembeni határozott fellépéséről Is tanúskodik. A Kassal Munkás már több volt mint kísérlet, s ezért 1907. március 16-a a szlovákiai forradalmi és munkássajtó jelentős emléknapja. A Kassal Munkás fennállásának első Időszakában nagyon sokat tett, hogy a munkástömegeket öntudatra ébressze és a mozgalomnak megnyerje. Terjedelmes cikksorozatban tárta fel a munkásság embertelen élet- és munkakörülményeit, megrázó riportokban mutatta be a munkások minden képzeletet felülmúló nyomorát és kiszolgáltatottságát. Ostorozó bíA SZLOVÁKIAI MAGYAR MUNKÁSSAJTÓ MOLTJABÖL 75 Evvel ezelőtt jelent meg A KASSAI MUNKÁS ELSŐ SZAMA rálata következtében a munkaadók, a burzsoázia számos esetben kényszerült engedményeket és változtatásokat tenni a munkások számára. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a lap minden pozitívuma mellett nem lépte túl az akkori magyarországi munkásmozgalom színvonala által szabott korlátokat. Visszatükrözte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt opportunista Irányzatát: például az egyik legfőbb céljának maga Is választójogi harcot, az ún. „népparlament“ kivívását tekintette, a szervezés munkájában túlértékelte a sajtó szerepét. Viszont a Kassai Munkás érdeme, hogy a magyarországi munkásmozgalom vezetőségében feltűnő opportunizmus ellenére a Magyarországi Szociáldemokrata Párt számos más folyóiratától eltérően megőrizte az igazi munkáslap jellegét, ami az első világháború kitörésekor is megmutatkozott. Közismert tény, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége elárulta a munkás- osztályt, s csatlakozott az uralkodó körök háborús propagandájához, A Kassal Munkást ......a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalma miatt...“ a magyar belügyminisztérium betiltotta. Több mint négyévi kényszerű hallgatás után a Kassal Munkás 1918. november 9-én jelent meg újra. de a következő év márciusában Ismét betiltották, majd a Magyar Vörös Hadsereg bevonulása utáni napon (június 7-én] újra megjelent. A Szlovák Tanácsköztársaság bukása után a marxista baloldal magyar nyelvű sajtószerve lett, és bár nem volt mentes a csehszlovákiai munkásmozgalom kibontakozó baloldalának tévedéseitől sem, határozottan és oda- adóan kivette részét a kommunista párt megteremtéséért folyó küzdelemből. A lap szerkesztősége következetesen szembeszállt a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulásaival is. „Mi az összproletárság érdekeit mindenkor fölébe helyezzük most még fokozatosabban minden külön érdeknek. Mi elítéltünk és elítélünk minden revizionizmust. Mi az összprole- társágnt érintő kérdésekben nem ismerünk sem országhatárt, sem nyelvi, sem nemzetiségi különbségeket. Mi tiszta osztályharcot akarunk, a szer vezkedő burzsoáziával és vliágreak- cióvai a prnletárság egységes erejét állítani szembe.“ (Egységet akarunk, Kassai Munkás, 1920. jún. 20. 109. sz.) Figyelemre méltó az a tény is, hogy a Kassai Munkás a marxista baloldal egyedüli lapja volt, amely a Pravda chudoby megjelenése előtt szlovák cikkeket Is közölt. A csehszlovák lapok közül elsőként tette közzé a Kommunista Internacionálé 21 pontját, amely a csatlakozás feltételeit tartalmazta. A CSKP megalakulása után a lap kilépett regionális kereteiből, s az egész szlovákiai munkásmozgalom egyik kollektív szervezőjévé és agitátorává vált. Ennek megfelelően 1922. március 2-tól megváltozott a címe is, ezentúl Munkás címmel jelent meg, ezzel is demonstrálva, hogy a lap a párt magyar ajkú központi szerve. A CSKP többi sajtószervével egyetemben aktívan részt vett a munkásosztály politikai és bérharcaiban, a munkástömegek öntudatra ébresztésében, szervezésében és nevelésében. A munkásmozgalom tömegbázisának és a pártsajtó olvasótáborának a kiszélesítése végett 1922- ben a lap Proletár címmel mellékletet adott ki a szegényparasztság számára. Hasonló céllal 1924-ben pedig vasárnapi mellékletként megindította a Nömunkást. Ezenkívül a Munkás Időszaki kiadványokat Is összeállított. Ilyen volt a Májusi Emléknap és az év utolsó hónapjában megjelenő Munkásnaptár. A huszas évek gazdasági válságának idején a Munkás szenvedélyes hangú cikkekben bírálta a polgári államhatalmat, amely a válságot a munkásmozgalom elleni repressziók alkalmazására használta fel. Egybekapcsolta a politikai agltációt a munkásság gazdasági követeléseiért folyó harccal. Természetesen a lap behatóbban a munkásmozgalom időszerű kérdéseivel foglalkozott, de nem feledkezett meg a többi elnyomott osztály és társadalmi réteg érdekképviseletéről sem. Több cikket szentelt például a társadalmi ranglétra legalsóbb fokán álló szegényeknek is, a- kik vigasztalan tengödésüket csak a társadalom, azaz a kizsákmányoló osztályok „nagylelkűségének“ és „jótékonykodásának“ köszönhették. A Munkás kulturális téren Is megvívta a maga harcát. Ezt a célt szolgálta a Munkás könyvkereskedésének a felállítása Is. A CSKP felhívása nyomán a lap széles körű áldozatos munkát fejtett kl a proletkult mozgalom propagálásában. Hazai és külföldi haladó írók megszólaltatásával Jelentős mértékben hozzájárult a proletár kultúra hagyományainak gazdagításához és terjesztéséhez. A kapitalizmus stabilizálódásának időszakában a Munkás hatékonyan és következetesen harcolt a párt bolse- vizálásáért. Hogy javítsa és elmélyítse a párt agitácíós munkáját, igyekezett kiszélesíteni a munkáslevelezők táborát. Ezt a célt szolgálta az Üzemekből falvakból című oldal. Az Ifjúmunkások számára bevezették az Ifjúmunkásmozgalom című rovatot. Fontos dátum a lap történetében 1920. november 7., ekkor jelent meg Kassán (Koslce) a Mbnkás utolsó száma. A lap szerkesztőségét áthelyezték Ostravába, ami elsősorban a pártsajtó összpontosítását szolgálta. Nagyon nehéz és küzdelmes korszak kezdődött a Munkás számára a gazdasági válsággal telített 30-as é- vekben. A lap hűen tükrözte e nehéz évek elszánt és elkeseredett osztály- harcait. Részletesen beszámolt az egyre növekvő sztrájkmozgalomról, a brutális rendörterrorról, a közismert kosúti csendőrsortűzröl, s az azt követő Major-perről. Aktívan részt vett a köztársaság létét fenyegető külföldi fasizmus, a Horthy-féle Irrenden- tizmus és annak szlovákiai ügynökei elleni küzdelemben. A Munkás minden Igyekezete ellenére sem válhatott a népfrontpolitika Igazi hirdetőjévé, mert a népfront meghirdetése után Magyar Nap címmel új napilap indult. 1937. június 27-én a Munkás három évtizedes, eseményekben és eredményekben gazdag működése befejeződött. Mint már említettük, a Munkás a proletár internacionalizmus harcosa volt, eszméinek következetes hirdetője. A húszas években az egyetlen európai magyar nyelvű kommunista napilap, s ezért rá hárult az a nehéz és megtisztelő feladat, hogy segítsen a legnehezebb körülmények között küzdő magyarországi proletariátusnak, oldalain helyet biztosítson az illegálisan harcoló kommunisták hangjának, és leleplezze a Horthy-féle te- héruralom Igazi arcát. A Munkás ezt a nehéz igényes feladatot Is becsületesen és maradéktalanul teljesítette. TAKACS ARTÚR A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA NEGYED ÉVSZÁZAD AZ IFjD NEMZEDEK ES A SZOCIAIIZMES SZOIGAIATABAN Huszonöt évvel ezelőtt, 1957. március 21-én alakult meg testvérszervezetOnk, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Bonyolult Időszakban, az ellenforradalom leverése után szflletiett és állt az Ifjúság gondolkodásáért folyő kúzde- delem élére. E körülmények történelmi tanulságul Is szolgálhatnak abban az Időben, amikor az Imperializmus tehetetlen erőfeszítései nyomán ismét kiéleződött az ideológiai harc, ezért egy kicsit bővebben méltatjuk a KISZ megalakulását és negyed évszázados útját. Az 1956. november 4-1 történelmi fordulattal, amikor a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Szovjetunió Internacionalista segítségével ellentámadást Indított az ellenforradalom leverésére, megkezdődött a munkáshatalom konszolidációja. Ezzel párhuzamosan a párt nagyszabású eszmei harcot Is Indított a tömegeket megtévesztő ellenforradalmi, revizionista befolyás ellen. Ezt az ellentámadást különös erővel kellett folytatni az Ifjúság körében, mivel éppen Ut volt a legnagyobb az eszmei zűrzavar. A fiatalok jelentős része az októberi események jellegének téves megítélése és az ideológiai bizonytalanság következtében tartözkodö volt a párt politikájával szemben. Sokan kerültek az ellenséges nyugati propaganda hatása alá. AZ IFJOSAG tömörítéséért A magyar kommunisták pártja újjáalakulása első pillanatától kezdve nagy figyelmet fordított az Ifjúságra. Fontos feladatának tekintette az eszmei-politikai és szervező munka megindftását, maid kibontakoztatását az Ifjúság körében. A párt világos, helyes politikája, egyértelmű állásfoglalása hatást gyakorolt az Ifjúságra, és megkönnyítette a szocializmushoz hfi fiatalok tömörítését. A Magyar . Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának Titkársága már 1956 november első felében a tapasztaltabb, az Ifjúsági mozgalomban Jár;*; kommunista fiatalokból lét- reuozt' az Ifjúsági bizottságot. Ezzel egyld«|űleg alakult meg a párt ifjúsági titkársága. Az Ifjúsági titkárok a párt- szervezetek köré tOmörltették a fiatalodat, ifjúkommuntsta aktívák jöttek lét- >e. A párt Irányításával működő Ifjú- lommunlsta-aktívik tevékenységének ts köszönhető, hogy egyre több fiatal vett részt az ellenforradalom leverésében, a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtéséért vívott küzdelemben. Az Ifjúsági mozgalomban 1957 elején négy Ifjúsági, ún. „rétegszervezet" működött Magyarországon. (Érdekes összefüggés kínálkozik ezzel kapcsolatban. A ellenforradalom 1968-69-ben Csehszlovákiában, és most legutóbb Lengyelországban is hasonló eszközökhöz, az ifjúsági mozgalom szétdarabolásához folyamodott.] Kimondottan reakciós programot vallott az egyetemisták szervezete, a MEFESZ, amely még az ellenforradalom előtti napokban létesült és jelentős szerepet játszott az,egységes, Demokratikus Ifjúsági Szövetség felbomlásában. A MEFESZ a politikai zűrzavar és belső viták közepette, az ollenforradalom fegyveres leverése után is tovább működött. A fiatal kommunisták egyik legfontosabb teendője volt, hogy a MEFESZ-ben és más szervezetekben megbújt ellenforradalmi revizionista csoportokat és elemeket elszlgeteiiék, majd kiszorítsák és szervezeteiket újjáalakítsák. Munkájuk eredményeként a MEFESZ Országos Intéző Bizottsága 1957 elején már világosan megfogalmazta, hogy el kell vetni a párttői és a kormánytól való függetlenség helytelen elvét, s támogatni kell a magyar Forradalmi Munkás- -Paraszt Kormány intézkedéseit. Végül pedig határozatot fogadott el megszűnéséről. E határozat kimondta, hogy az egységes Ifjúsági szervezeté a jövő, a- mely a párt vezetésével egységes elvi és gyakorlati platform alapján mozgö- sltja a magyar ifjúságot’ a szocializmus építésére. Még gyorsabb fejlődésen ment keresztül a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, a MAFISZ, amelyet 1956. október 30-án a munkásfiatalok alakítottak meg Budapesten. A MAFISZ februári budapesti aktivaértekezlete már kinyilvánította, hogy „a szövetség a marzizmus- -lenlnizmus talaján áll, hogy minden erejével harcol a szocializmus teljes győzelméért az ellenforradalommal szemben. Ebben a harcban győzelmet csak a munkásosztály pártja, az MSZMP vezetésével tudunk elérni.“ Hasonló erjedés következett be az 1956 októberében létrejött Egységes Paraszt- ifjúság Országos Szövetség (EPOSZ) ős a túlnyomó részt kommunista szülök gyermekei által alakított Középiskolás Diákszövetség és a Magyar Orszemcsapa- tok Szövetsége életében is. Ily mödon a DISZ felbomlása után létrejött négy rétegszervezet 1957 elején fokozatosan beszüntette tevékenyéségét, és legjobbjai beléptek a megalakuló Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteibe. Természetesen addig Igen megfeszített eszmei-politikai szervező munkát kellett végezni a pártszervezeteknek és az Ifjúkommunistáknak a fiatalok között. EGYSÉGES. KOMMUNISTA IFjOSAGI SZÖVETSÉGETI Azt kellett megértetni és elfogadtatni, hogy a proletárhatalom konszolidációja, a szocializmus építésének folytatása o- lyan Ifjúsági szervezetet követel, amelynek politikája nyíltan, következetesen a marxlzmus-lenlnlzmus, a szocializmus talaján áll, olyan szervezetet, mely a párthoz tartozik és a párt vezetését igényli. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a rétegszervezeti formával nem lehet következetesen megvalósítani az Ifjúsági egységet, hogy a rétegszervezetek szervezetileg széttagolják az Ifjúsági mozgalmat, visszavetik a szervezeti fejlődés egy alacsonyabb, túlhaladott fokára. Nem véletlen tehát, hogy már az ellenforradalom leverését követő napokban, majd a megvalósuló politikai és gazdasági konszolidáció talaján, az eszmei tisztázódással párhuzamosan, maguk a fiatalok adtak hangot mind gyakrabban és erőteljesebben annak a véleménynek, hogy nem jó a rőtegszervezeti forma, az Ifjúság megosztása. A magyar városokban és falvakban minden külön hívó sző nélkül hozzáláttak a KlSZ-szer- vezetek megalakításához. A pártszervezetek országszerte segítették, politikailag támogatták az tfjúkommunistákat a törekvésükben. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága a helyzet reális Ismeretéből kiindulva 1957 februári ülésén hozott határozatában kimondta: „A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új marxista-leninista világnézetű kommunista nemzedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagolódott mozgalomnak átfogó politikai Irányltö szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista Ifjúsági szövetséget.“ Amikor tehát az MSZMP a kommunista Ifjúsági szövetség létrehozása mellett döntött, nem arra törekedett, hogy egyetlen tollvonással felszámolja a rétegszervezeteket, hanem arra, hogy előbb a KISZ-t az Ifjúság minden rétege között végzett jő munkájával népszerűvé tegye, az Ifjúság bizalmát megszerezze, s így valóban az egész magyar Ifjúság egységes politikai szervezetévé váljon. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határozata után létrejött a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Szervező Bizottsága, amely felhívással fordult az egész magyar ifjúsághoz. E felhívásban világos, egyértelmű, kommunista programmal lépett a közvélemény elé, és 1957. március 21-én Budapesten, az Erkel Színházban megtörtént a KISZ zászlóbontása. A történelmi eseményre a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján került sor, ezzel is hangsúlyozva a lényt, hogy a KISZ a magyar nép forradalmi hagyományainak örököse ás folytetöja kíván lenni. A KISZ zászlöbontása után a pártbizottságok és a pártszervezetek támogatásával országszerte megalakultak a KISZ-alapSzervezetek. A KISZ megalakulása elősegítette a politikai konszolidáció meggyorsulását az Ifjúság körében. A szervezet eredményes felvllágosltő munkát végzett az ellenforradalom jellegének megértetésében, a revizionista nézetek elleni harcban, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok erősítésében. Mind jobban elszigetelődött az a szűk réteg, amely szemben állt a párt és a kormány politikájával. A fiatalok többsége kezdte felismerni, ml volt az ellenforradalom Igazi célja, érdeklődéssel szemlélte mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek az új vonásokkal gazdagodó társadalmi légkör megteremtésére Irányultak, s egyre löbben vállaltak részt a politikai és gazdasági konszoll- dáclö megvalösltásáböl. A KISZ tsvékenységéusk negyed évszázada azt mutatja, hogy teljesítette a párt által kitűzött feladatokat, és a párt nagyszerű segltö^rsa lett a szocializmusért folyú kúitdelemben. Eredményesen mozgósította az Ifjúságot a konszolidációval, majd később a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. Politikai, termelési, kulturális, művelődési és mozgalmi akclöl következtében fejlődőit az ifjúság társadalmi aktivitása. A KISZ-ben a 'ml Szocialista Ifjúsági Szövetségünk gyakorlatához hasonló e- gész sor mozgalom Indult el. Különösen hatékonynak és' mozgösltö erejűnek mondhatöak az „Ifjúság a szocializmusért“ és a ,,Forradalmi ifjúsági napok", amelyek Immár hagyományosan Ilyenkor tavaszkor, az 1848-as márciusi torrada lom. Illetve a KISZ megalapításának év- fo/'dulúja idején zajlanak. A nagy beruházások felett vállalt KISZ-védnökségek, az építőtáborok és a különböző termeié sl versenyek is egyértelműen a magyar Ifjúság elkötelezettségét bizonyítják a párt politikája mellett. A termelés mennyiségi és minőségi növelésének legfőbb bázisa a szocialista brigádmozgalom, amelyben több mint hatszázezer fiatal vesz részt. Mintegy harmincezer Ifjúsági brigád dolgozik az országban. Az ifjúsági brigádok hozzájárulnak a vállalati tervek megvalósításához, szorgalmazzák az új technológiai mődszerek alkalmazásét, fejlesztik az üjltőmozgalmat. Ezt a célt szolgálja továbbá mindenütt az „Alkotó Ifjúság" pályázat, és az erre születeti ..pályaművekből" rendezett sorozatos ktállttások, a ml ZENIT-mozgalmunk megfelelőt. „Vedd észre, tedd szóvá, oldd megl" — hirdetik az egész országban a KfSZ- -radar plakátjai. Mit kell szóvá tenni, mit kell észrevenni? Természetesen azt, ami az egész magyar társadalmat foglalkoztatja. Azokat a problémákat, amelyek gátöljék a sikeres műnkét, és azokat Is, amelyeknek a megoldásával hatékonyabbá lesz a termelés, és feltárulnak a termelési tartalékok. A KISZ az elmúlt negyedszázadon át mindig azt tekintette legfontosabb feladatának, hogy részt vegyen a magyar nép felemelkedését szolgáló nagy célok megvalósításában. Nagyszerű hagyománnyá vált, hogy mindig ott serénykedik, ahol a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a legtöbbet segíthet. Ezért vívott kl magának oly elvttathatalan tekintélyt az egész lf|úság és az egész magyar társadalom körében. L. t.
