Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-01 / 48. szám
4 im Annak allenére, hogy a légi átázásnak a vasúttal szemben vannak bizonyos előnyei, sok ember mégis a vonatot választja. Tény, hogy a vasúti utazásnak sajátos varázsa van, és ezt a tapasztalatot egy több mint negyvenórás vonatozás után vonom le. A szerelvényt, amely Prágából 2i- linán. Csapon keresztül érkezett Moszkvába, barátságvonatnak hívják. Hazánkból már hagyományosán indítanak a Szovjetunióba ilyen szerelvényeket, fiatalok ezrei látogatják meg Ilyen módon ezt a hatalmas országot. Számomra élmény volt mér maga ez a több mint negyvenórás út is, ezért úgy gondoltam, hogy ez egyszer nem az úticélról, hanem magáról az utazásról Írok riportot. Az Ifjúsági Utazási Iroda (CKM] évente kilenc barátságvonatot indít a Szovjetunióba; ezek általában 10— 12 hálókocsiból állnak. Nem néztem utána, hogy a vasútnak milyen szervezést gondot jelent ezeknek a szerelvényeknek az áthaladása hazánk vasútállomásain, de annyi bizonyos, hogy nem egészen zökkenőmentes. A ml vonatunk a Prága — Agcsernyó (Cierna nad Tisou) közti távolságot ötórás késéssel tette meg, és csaknem bizonyos, hogy további menetrendszerű vonatok késését Is magával vonta. A Szovjetunió területére érve azonban behozta a késést, és a programban meghatározott időben, percnyi pontossággal érkezett meg Moszkvába. merkedésben tartózkodóak, hogy érdeklődjünk egymás gondja-baja Iránt. Miért is hiányzik a közvetlenség, elő zékenység belőlünk, akik szinte naponta órákon át utazunk a munkás- járatokon. Agcsernyó előtt a kocsi folyosóján többen Is a nevemet kiabálták. » Biztosan telefon a szerkesztőségből — jegyezte meg valaki tréfáNEGYVENEGY ÓRA-VONATON A pályaudvaron szovjet komszomolisták kenyérrel és sóval fogadják a barátságvonat utasait. Dióhéjban a vonat házirendjéről A hálófUlkék négyágyasak, valóban csak a legszükségesebb mozgási lehetőséget biztosítják, ennek ellenére megtörtént, hogy egy-egy tülkében 18—20 ember is szorongott. Indok éppenséggel akadt bőven: az elengedhetetlen társalgási szólamok közös átismétlése — természetesen oroszul, éneklés gitárklsérettel, de nagyon sok érdekes megvltatnlvaló Is akadt, munkahelyi problémákról, környezetvédelemről, szisz-életről stb. Az utazási Iroda szovjet partnerét, a Szputnyikot minden vasúti kocsiban, egy-egy „gyezsurnaja“ (felügyelő) képviselte, aki útban Moszkva felé tálékoztatott bennünket minden tiidnivalóról, teát főzött, cigarettával kínált, és ha a szükség úgy kívánta, naponta kétszer háromszor Is fel- pors/ivózta a fülke és a folyosó szőnyegét. Minden vasúti kocsiban volt két- -két hideg meleg Vizes zuhanyozófülke, WC, jvóvlz, automata, kávé és tealfi ésre alkalmas forrővizes automata kézikönyvtár folyóiratokkal, orosz nyelvű társalgási könyvekkel és néhány szépirodalmi kiadvánnyal. A szerelvény hangszóróiból Agcser- nyőtől Moszkváig szólt a diszkózene, amelyet este csak a hangoshlradó szakított meg. A vonatparancsnok tájékoztatott bennünket a „pójezd“ (vonat) alapvető adatairól, az Időjárásról és a legforntosabb aktuális külpolitikai hírekről. Táska — mákos kalácsért A szlovákiai csoport Zlltnán csatlakozott a barátságvonat utasaihoz. Nem voltunk sokan, de útitársaink túlbuzgó segitenlakarásukban alaposan összekeverték a poggyászunkat, és már Kassán (Koéice) is túl jártunk, de én még mindig nem tudtam két táskám hollétéről. A groteszk helyzetet még csak növelte, hogy há- lőf ül kémbe Is csak közvetlenül Ag- csernyő előtt „érkeztem meg“, azután, hogy már Ismertem vasúti kocsink csaknem valamennyi utasát: Pavel Studik mérnököt, a prágai Ifjúsági Utazási Iroda igazgatóhelyettesét, Alena Srámková másodéves színinövendéket, Peter Müllert, a chomutovl erd^zetl szakközépiskola végzős diákját, néhány tanítót és nagyon sok érdekes embert. Pár órán belül valamennyien a nevünkön szólítottuk egymást. Legnagyobb sikere az Erzsébetnek volt. Én megelégedtem volna az Alíbetával Is, de új barátaim kitartóan és következetesen törték az Erzsébetet. Most, erre a baráti légkörre vlsz- szaemlékezve azon tűnődöm, hogy miért Is van szükség barátságvonatra ahhoz, hogy utazás közben ne le- gyüijk muiTüSfrk egvmáshoz, az issan. De csakhamar kitűnt, hogy két vámtiszt keres m táska ügyben. A megtalált és a tulajnak visszaadott tárgyért a megtalálót jutalom Illeti, mondták társaim egybehangzón, és még szerencse, hogy a Bratislaváhan sütött mákos és diós kalács remekül bírta az utazás viszontagságait. El is fogyott mind. Gyerünk, gyerünk csinibabák! Mint már említettem, Agcsernyőbe ötórás késéssel érkeztünk meg, de az egyszer senki sem zsörtölődött, mert így. legalább láthattuk és saját bőrünkön Is tapasztalhattuk a Szovjetunióból jövő és odatartó szerelvények átemelését a csapi állomáson. Ha nem késünk, akkor erre a műveletre az éjszaka kellős közepén kerül sor, ennélfogva élményünk is sokkal szegényebb lett volna. De hogyan Is történik az átemelés? tott szovjet kocsi különleges, gyor- Ugyanis valamennyi hozzánk indí- RendklvOl gyorsan, san leválasztható elvázzal van ellátva, így a csapi állomás munkásai számára csupán néhány csavar meg- lazltása az egész. Gyakorlott mozdulatokkal percek alatt végeztek a ml kocsinkkal is. Ezt a műveletet meghatározott helyen, a vágányok mellett beépített hidraulikus emelőszergyors ellenőrzése követi, ha minden rendben van, a vonat zöldet kap. Mindez legfeljebb másfél óráig tart. Az utasok belátásuk szerint kiszállhatnak a vonatból, de akár a vasúti kocsiban is átélhetik az átemelést. Mi kiszálltunk. A csapi vasútegy Prágából induló vonatról magyarul szólnak vissza hozzá. A csapi vasútállomás a Szovjetunió vasúti csomópontjai közé tartozik. Itt nincs megállás a munkában, szünet nélkül folyik a szerelvények átemelése, éjjel-nappal működnek a hidraulikus berendezések. Reggel nyolc óra Indulunk Csapról. A vámvizsgálat, az átemelés és az átvirrasztott éjszaka után aludni készülünk. Sokan közülünk, főleg a dél-csehországi kerületből jövők már több mint huszonnégy órája vonaton vannak ébren. Hálófülkénkben megegyezünk, hogy alszunk egyet, amikor a jobb oldali szomszédok átdörömbölnek: —> Álomszuszékok, ébresztői Tíz perc múlva reggeli! —' Még szerencse, hogy nem mostam fogat — mondja Mária. — De még nagyobb szerencse, hogy nem bújtunk pizsamába. Az új helyzetnek mindenképpen örülünk, és már továbbítjuk is az ü- zenetet a bal oldali szomszédoknak. Igyekszünk, de így Is csaknem utolsókként érkezünk az étkezőkocsiba. Elhatározzuk, hogy időmegtakarítás ki alkalmi öltözéknek, vagy a farmerünket pizsamának. Javában reggelizünk, amikor jön a csoportvezetőnk, gyorsan menjünk, mert a mi helyünk a másik étkezőkocsiban van, a szakács már csak ránk vár. így Is van, a hófehér sapkás szakács hatalmas fakanállal „üdvözli“ a későnjövőket. Természetesen nem áruljuk el, hogy már csaknem reggeli után vagyunk. A barátságvonat személyzetét, utasaink ellátását a Szputnylk utazási iroda biztosítja. A két étkezőkocsi, amely vonatunk hatszáz utasának ellátásáról gondoskodik. Csapnál csatolták szerelvényünkhöz, és tulajdonképpen Itt, a reggelinél tapasztaltuk először a szovjet vendéglátást vonaton. A reggeli négyfogásos, majo- nézes hagymasalátából, virsliből, káposzta főzelékből és ropogós rozsle-‘ pényből állt. Teát, kávét mindenki kedve szerinti mennyiségben fogyaszthat. Az Izek szokatlanok, de nagyon finom valamennyi étel, a tányérok üresen vándorolnak vissza a konyhába és a szakács csak egy-egy hangosabb „szpaszlbóról“ (köszönöm) vesz tudomást: nu, vöt, vám nada prljehaty v abjed (Készüljetek az ebédre). Majdnem aludtunk Fülkénkben megvitatjuk a reggeli „eseményeit“, és azt latolgatjuk, a- ludjunk-e, vagy sem. -Határozatlanságunknak fiatal gyezsurnánk, Zlna vet véget, aki teázni hív bennünket. Meghívását elfogadjuk, de nem maradunk adósai. A remek orosz tea után ml hívjuk öt „lakosztályunkba“ egy kis tereferére. Alenka elárulja neki, hogy a Dermacol krémpádért leghelyesebb alapozóra kenni, Mária beavatja őt szvettere kö'tésmlntájá- nak titkaiba, ...kipróbáljuk orosz tudásunkat és megtanuljuk a teafőzés titkát. Az alvás gondolatával csak ebéd után kezdünk ismét foglalkoz- nL Közben fél háromkor kezdetét ve szí a vonat klubdélutánja. Méretei és programja eleinte nagyon szerény, csupán egy-egy fülkében gyűlik össze 10—12 ember, de öt óra felé már három fülkében is kuporogva vitatkoznak az Ifjúsági utazási iroda szolgáltatásainak minőségéről, a fa mint nyersanyag exportálásának hátrányairól, a Sztanylszlavszkij Színház avantgárd mllétéről... és a fáradhatatlanok közben énekelnek. Az egyik fülke lakói Moszkváig közös erővel megkötnek egy mellényt Gyezsurnánk, Zlna egy Ideig velünk énekel, de este kilenckor minden tekintélye latba vetésével éré lyesen figyelmeztet bennünket, hogy holnap Moszkvában leszünk, és ha ma éjjel Ismét nem alszunk, akkor kidőlünk, és nagy kár lenne átaludni első moszkvai napunkat. &-i Behoztuk-e a késést? — kérdi Marek, aki rettentően izgul, mert Moszkvában várják; Alena a moszkvai cigányszínház felöl érdeklődik Zlnánál, Évát a moszkvai Időjárás Izgatja. í—I Mínusz 14 fok, és én csak egy pár csizmát hoztam — csapja össze a kezét kétségbeesetten. Moszkvában Moszkvában ébredünk már, de a vonat még vagy két órán át robog velünk, míg megérkezik a kijevi pályaudvarra. Komszomolisták fogadnak bennünket kenyérrel és sóval, régi ismerősök Odvözlik egymást, Tamara várja Marekot, senki sem érzi magát egyedül. A moszkvai komszomolisták üdvözlésére Pavel Studik válaszol; — Az Ifjúsági Utazási Iroda évente több mint tízezer fiatalt küld a Szovjetunióba. Ez a szám egyre magasabb, már azt is tudjuk, hogy jövőre még többen jönnek. Szovjet barátaink vendégszeretete az Idelátogatók számának emelkedése ellenére ugyanolyan meleg, szívélyes, mint a- mlkor a legelső turistacsoportot fogadták. Marina és Oleg házasságkötésének mi is tanúi vagyunk. kezetekkel végzik. A hidraulikus be- állomás három ország, a Szovjetunió, rendezés azután szép lassan vagy két Magyarország és Csehszlovákia ha- méternyl magasságba emeli a vasúti tárainak találkozásánál fekszik, i— kocsit, mialatt a munkások a kés- ennek megfelelően mindhárom or- kenynyomtávú alváz helyébe széles- szág nyelvét hallani a modern vasnyomtávút gurltanak. A váz alatt útállomás várótermében. Ez nem is közben szabadon mozoghatnak mind- volt meglepő számomra, meglepetés- addig, míg a hidraulikus berendezés re én adtam okot az egyik szerelö- óvatosan le nem engedi a vasúti ko- munkásnak, aki Így sürgette lassú csikat az új alvázakra. Ezt a rögzl- kászálódásunkat a vonatról: tés, majd a fékszerkezet és a vll- Gyerünk, gyerünk, cslnibabákl lanyhálózat egymásba kapcsolása és Nagy volt a csodálkozása, hogy Dodo, a bratisiavai tévé fényképésze a Lenin-hegyen. Az utalsé kopejkák a Moszkva folyóban kötnek ki. Zácsek Erzsébet
