Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-13 / 41. szám

GONDOLATOK A NŐK VILÁGKONGRESSZUSA UTÁN A IEIEM£NYES${G ISKOLÁJA t Módfelett érdekes és hasznos élményben volt része annak, aki szeptember 18—27-e között ellátogatott Bra- Uslavában a kultúra és pihenés parkjának E pavilon­jába, az autóipar szakmunkástanulói műszaki alkotóver­senyének országos kiállítására. Huszonkilenc középfo­kú szaktanlntézet növendékei mutatták itt be lelemé­nyességük, ügyességük és tudásuk eredményeit. Az autóipar szakmunkástanulóinak műszaki kiállítá­sát kétévenként rendezik meg. Ez volt sorrendben a negyedik, de nyugodtan elmoncjhatjuk, hogy ilyen fi­gyelemreméltó termékek még egyszer sem kerültek a nyilvánosság elé, mint most. Némely készítmény ran­gos nemzetközi kiállításon, a „felnőttek“ versenyén sem vallott volna szégyent. Ez is bizonyltja, hogy szak­munkástanulóink zöme a gondos irányítás és oktatás mellett a szakma igazi mesterévé válik. A közönség megcsodálta a Vysoké Myto-1 szakmunkás­tanulók KarosáCik elnevezésű városi „kisautójának“ modelljét, amely Babetta motorral és önműködö sebes­ségváltóval volt ellátva. A kis gépkocsi karosszériája kifinomult ipartervezési elképzelésekre vall. Mások fi­gyelmét a tanulók által készített tan- és segédeszközök kötötték le. A kiállítás legkisebb látogatói is örömüket lelték a távirányítású gokartokban, a szerencsésebbek ki is próbálhatták őket. Legszebb kiállítással a Roudnlce had Labem-1 iskola mutatkozott be, a gépipari minisztérluni fő diját pedig a strakonlceiszakmunkástanulók fúrófel köszörűje vitte el. Az említett kisautó a második dijat szerezte meg. A SZISZ KB diját a kopflvnicel Iskola többcélú módszer­tani oktatópanelja nyerte, amely szakemberek szerint mindent tud, amit egy szakmunkástanulónak tudnia kell. Segítségével leegyszerűsödik az oktatás és a tananyag elsajátítása is. A második díjat a dSCínt Iskola motor- kerékpárjának ítélték oda. Volt itt még univerzális famegmunkáló gép, automati­kus mozgató karok modellje a Bratislava! Autógyár szakmunkásképző iskolájának műhelyéből és egyéb gép és szerszám, továbbá szeminárium az egybegyűlt peda­gógusok számára. Mindent egybevetve az autóipari szak­munkástanulók műszaki alkotóképességének IV. orszá­gos kiállítása teljesítette küldetését, és a nyilvánosság­nak is bemutatta, hogy szakmunkástanulóink jó kezek­ben kiváló szakemberekké válnak. P. l. A Vifsaké M^to-l szakmunkástanulók kisautója, a Karo- Máötk A NŐI egyenjogúság ÚTJAN Ezekben a napokban fejezi be Prá­gában hatnapos, eredményekben igen gazdag tárgyalását a Nők Világkong­resszusa. A tanácskozás központi kér­dése: a béke megőrzése, a nemek, fajok és nemzetek közötti teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet elmélyítése. A konrgesszus foglalko­zott a nőkérdés minden részterületé­vel és jelenségével. E magas szintű értekezés kapcsán a továbbiakban tö­mören jellemezzük a nők múltbeli hátrányos megkülönböztetését, és szo­cialista társadalmunkban elfoglalt jelenlegi helyzetét. A XIX. század ötvenes éveiig egyet­len tudomány se foglalkozott a nő­kérdéssel. Elsőként ezzel a kérdés- komplexummal tudományos szinten a marxista elmélet kezdett foglalkozni. Klasszikusaink tanítása szerint a nő­kérdés a társadalom gazdasági, po­litikai, kulturális és más feladatai­val együtt oldható meg. Bebizonyí­tották, hogy a nők elnyomásának — ugyanúgy, mint a munkásság elnyo­másának — gazdasági és társadalmi okai vannak. A nő emancipálódásá- nak a társadalmi vonatkozáson kívül a családban is végbe kell mennie. Ha a nőknek nincsenek a férfiakkal a- zonos jogaik, ha a társadalom egy része jogfosztott, ez szükségszerűen kizárja, hogy személyes szabadság létezhessék. A nők lebecsülése a csa­ládban megerősíti a társadalmi le­becsülést. A kizsákmányoló társadalmi rend- •szerekben kizárták és ma Is kizár­ják a niket a jobb és a jobban fi­zetett munkákból, a magasabb isko­lákból. Abban, hogy a nő életének, munkájának, érdeklődésének egy ré­sze a terhesség, a szülés, az anya­ság, s hogy a nő ebben a helyzet­ben támogatásra szorul, ezt a nő al- sóbbrendűségl bizonyítékának tekin­tették. így voltak ezzel a csehszlová­kiai burzsoá szociológusok is. A nyu­gat-európai és amerikai szociológu­sokhoz hasonlóan a nők alsóbbren­dűségét, a férfiaktól való függő viszo­nyét hirdették. Szerintük a nők csak olyan munkaterületeken érvényesül­hetnek, ahol például kézügyességre van szükség, mint például a textll- és kötőiparban, vagy a gép- és gyors­írásban. Jól hasznosíthatók a nők a nyelvoktatásban és a betegápolásban. Előre nem várható helyzetekben a nők merevek és tehetetlenek. Las­sabban gondolkodnak, határozatlanok, nem tudnak logikusan érvelni, túl érzékenyek és befolyásolhatók, ezért képtelenek jogi és politikai tisztsé­gek betöltésére. E tömör jellemzés­ből is jól látható, hogy a burzsoá Csehszlovákiában is megkövesedett előítéletek és igazságtalan törvények rendelték a nőket a férfiak hatalma alá. A nők igazi felszabadulása csak a szocializmusban kezdődik. Ahhoz, hogy a nő teljesen egyenjogú legyen a férfival és valóban felszabadulhas­son, meg kell szüntetni a jogfosz- tottság és megalázottság okait, ez pe­dig csak az osztályuralom megszün­tetésével lehetséges. Az új, szocia­lista társadalomban a nő társadalmi­lag és gazdaságilag is a férfinak szabad, egyenjogú társa. Hazánk felszabadulása után a töb­bi népi demokratikus országokhoz hasonlóan, sor kerülhetett a nők tel­jes egyenjogúsítására. A társadalom forradalmi átalakítása lehetővé tette, hogy megvalósuljanak az olyan kivá­ló forradalmárasszonyok céljai, mint amilyen Rosa Luxemburg, Clara Zet­kin, Nagyezsda Krupszkaja, Alek- szandra Kollanta], Anna Seghers, El­za Triolet volt, és ezzel a névsor még nem is teljes. Az ö érdemük is, hogy a szocialista forradalmak győ­zelme után törvénybe Iktatták a nők egyenjogúságát, az anyák védelmét, a fizetett terhességi és szülési sza­badságot, a gyermekgondozási se­gélyt, a gyermek védelmét, a házas­ságban és házasságon kívül született gyermekek egyenlő Jogait. Megnyi­tottak minden iskolát és minden pá­lyát a nők előtt. Kivételt képeznek azok a szakmák és munkahelyek, a- melyek ártalmasak egészségükre. Tör­vénybe iktatták az egyenlő munkáért — egyenlő bér elvét. Országunkban nagy számban dol­goznak a nők a társadalmi élet kü­lönböző területein. A foglalkoztatott lakosság 49 százaléka (több mint 3,5 millió személy) az asszonyok és lá­nyok közül kerül ki. A dolgozó nők egyre nagyobb számban és jelentő­sebben járulnak hozzá népgazdasá­gunk fejlődéséhez. Államunk egyidejűleg gondoskodik arról is, hogy emelkedjék a nők kép­zettségének színvonala. A kedvező fejlődés eredményeit világosan bizo­nyítják az iskolázottság adatai és a lányok részaránya az egyes iskolatí­pusokban. A gimnáziumokban a lá­nyok részaránya már meghaladja a 70 százalékot. A szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben a lányok részaránya az utóbbi 15 év alatt 43 százalékról 56 százalékra emelkedett. A főiskolai hallgatók közül 25,3 szá­zalékról 43,7-re emelkedett a lányok aránya. Szlovákiában a főiskolások száma 57 ezer, ebből 25 ezer a lány, illetve a nő. A képviselőtestületekben a nók a- ránya az ez évi júniusi választások eredménye szerint meghaladja á 30 százalékot. Régi intézmények, szolgáltatások kibővítése és általánossá tétele mint az üzemi építkezés a munkahe­lyeken, az Iskolai étkeztetés és nap­közihálózat, nagy és viszonylag ol­csó mosodák és ruhatisztító közpon­tok, az új lakótelepek meleg vízzel és távfűtéssel való ellátása, az elöre- gyártott, kész- és félkész ételek tö­mege, a bölcsődék, óvodák, kollégiu­mok, gyermeknyaraltatások — mind azt a célt szolgálják, hogy megköny- nyltsék a nők simára a háztartás vezetését, a gyermeknevelést, hogy egész társadalmunk előrelépjen a társadalmasftott háztartás, s ezzel a nő valóságos * egyenjogúsítása felé. Sok minden történt e téren, de még­is kevés. Ezt bizonyítják a prágai vi­lágkongresszus beszámolót és a részt­vevők felszólalásai Is. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában még nem sikerült maradéktalanul felszá­molni e téren minden hiányosságot Ennek ellenére jóleső érzéssel mér­legelhetjük az elért eredményeket, és jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a szocializmus fejlődésével párhuza­mosan a női egyenjogúság és teljes egyenlőség elve mind gazdagabb tar­talmat nyer. Egyre kedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy a nők öröm­mel vállalják és teljesítsék a csalá­don belül az anyai és feleségi külde­tésüket, munkahelyükön ^edlg pótol­hatatlan és társadalmilag • nagyon hasznos tevékenységükkel kibontakoz­tassák képességüket és sokrétűen já­ruljanak hozzá gazdaságunk és élet­színvonalunk fejlődéséhez. Mihály Géza mérnök Merényletet követtek el Anvar Szadat egyiptomi el­nök ellen az 1973-as egyip­tomi-izraeli háború évfordu­lója alkalmából rendezett katonai díszszemlén. A Reu­ter hírügynökség jelentése szerint a fedett díszernel- vény előtt elhaladó egyik járműből kb. hat katona ug­rott le. Több kézigránátot dobtak az emelvény felé, és géppisztolyból tüzet nyi­tottak az elnökre. A merény­lő katonák és az elnök test­őrei között rövid, de heves tüzpárbajra került sor. Né­hány személy, köztük a bel­ga nagykövet, komolyabb sé­rülést szenvedett, amikor a megrémült tömeg a székek közé, a földre vetette ma­gát. Szadat elnök egy kairól kórházban néhány órával a merénylet után belehalt se­beibe. A 42 éves Khamenei hod- zsatoleszlám, az Iszlám Köz­társasági Párt vezetője lett Irán köztársasági ?lnöke. Az iráni sajtó hatalmas győzelemként értékelte Kha menel megválasztását. Az Iszlám köztársasági párt napilapja szerint a nép tisz­telte a mártírok vérét. „A tömeges részvétel kudarcra kárhoztatta az ország elle­ni külső és belső összeeskü vést.“ — írja a lap Radzsa vinak. a Mudzsnhcdtn Khalk szervezet párizsi emigráció­ban élő vezetőjének címez­ve. A francia fővárosban ölő Radzsavl, a Mudzsahedln Khalk vezetője visszavonta azt a korábbi kijelentését, hogy emigráns kormányt alakit Párizsban Khomeini rendszere ellen. Ezt azután jelentette be, hogy a fran­cia külügymlnlsztérlura fi­gyelmeztette Radzsavlt és a szintén Párizsban élő Banl- szadr volt köztársasági el­nököt, hogy akkor élvezhet­nek Franciaországban poli­tikai menedékjogot, ha nem folytatnak politikai tevé­kenységet. A brit kormány engedett a Belfast közelében lévő Maze börtönben fogva tartott IRA- foglyok néhány követelésé­nek, miután bejelentették, hogy befejezik héthónapos tiltakozó éhségsztrájkjukat, amelybe már tíz ember be­lehalt. Mostantól fogva az IRA- foglyoknak joga lesz saját ruhájukat hordani a rabok formaruhája helyett. Azok számára, akik részt vettek a tiltakozás legkülönbözőbb formáiban, helyreállítják azt a rendelkezést, mely szerint jő magaviseletért Idő előtt szabadon lehet őket bocsá­tani. A könnyítések távolról sem felelnek meg az ulsterl börtönökben fogva tartott észak-Irországt hazafiak kö­veteléseinek. Főképp nem Ismerik el őket politikai foglyoknak, s azzal, hogy a rendelkezés mindazokat érinti, akik büntetésüket töltik az észak-írországi bör­tönökben, nem tesz különb­séget a republikánus har­cosok és a köztörvényes bű­nözők között. Kell minden dolgos kéz A SZSZK NF Nyugat-szlovákiai Karületi Bizottsága, 8 Nyugat-szlovákiai Knb ét a Nyugat-zzlováklai Mezőgazdasági Igazgató- ■4g a közalmóltlian felhívással fordult as egész kerület lakosságához, hogy erejükhöz át lahetózégelkhez-mérten tegftzenek a me­zőgazdasági üzemeknek az ősziek mislőbbi betakarításában. Ez a felhívás kedvező vissz­hangra talált a dunaszerdahelyi (Dun. Stre- da) járásban is. A járási mezőgazdasági igazgatóságon Német János főagronőmus- sal beszélgettem e felhívás és a segítség szükségességéről. — Idén az időjárás Kemény próba elé állította járásunkban Is a mezőgazdasági üzemeket. Gabonafélékből kevesebb termett, mint amennyire számítottunk, de szálasta­karmányból sem tudjuk elérni a tervezett mennyiséget. Olyan években, amikor álta iában szűkös a termés, mindent meg kell tenni, hogy szinte az utolsó szem gabona, az utolsó szál takarmány a legrövldeb tdön belül biztonságba kerüljön. Ezt kell ten nünk most ts, s ehhez kell a segítség. Az őszi munkák kellős közepén vagyunk. Hol kell most leginkább a segítség? — Mindenhol. Sok erőt leköt a cukorré­pa meg a napraforgó betakarítása, de akad munka bőven a speciális növénytermesztés­ben is. — Milyen szervezetekre, intézményekre számíthatnak az önök járásában? — Főleg a tömeg^zervezetekre, de a nem­zeti bizottságok Is küldenek nekünk segít­séget. A legtöbbjüket a speciális növény- termesztésbe irányítjuk, mert Itt még min­dig sok a kétkezi mnnka. —Mit tesznek azért, hogy a társadalmi ösazefogás valéban eredményes legyen? — A mezőgazdasági üzemek felveszik a kapcsolatot a tömegszervezetekkel, és a felajánlott segítséget mindig oda Irányít­ják, ahol arra legnagyobb a szükség. A nemzeti bizottságok esetében Is hasonlóan járunk el. Sok függ az egyes mezőgazdasági üzemek'vezetőitől is. Helytelen lenne, ha a segítő kezet nem úgy fogadnánk, ahogy keli. Mindent el kell követnünk, hogy akik a segítségünkre sietnek, megtalálják számí­tásukat, mégpedig becsületesen elvégzett munkájuk arányában. A dunaszerdahelyi járásban már hagyo­mánya van annak, hogy minden ősszel az Ifjúsági szervezetek versenyt hirdetnek azok számára, akik munkahelyi beosztásuk­nál fogva részt vesznek a betakarításban. Az utóbbi években ebbe a versenybe bekap­csolódhatnak azok IS, akik nem a mező­gazdaságban dolgoznak. Ilyen tagok pedig főleg a falusi ifjúsági elapszervezetekböl nevezhetnek be. Idén — amikor Igen nagy szükség van arra, hogy a termények minél előbb fedél alá kerüljenek — a SZISZ já­rási bizottsága Igen nagy gonddal és kö­rültekintéssel készítette elő ezt a versenyt. Szinte nincs olyan ágazat, amelynek fiatal dolgozói ne bizonyítanák be rátermettségü­ket. Természetesen ez a verseny Is főleg a cukorrépa, a kukorica gyors betakarítá­sát és az őszi szántás mielőbbi elvégzését hivatott elősegíteni. A szervezők figyelem­be vették azt is, hogy milyen típusú gé­peken dolgoznak majd a fiatalok. Az egyes csoportokat a gépek teljesítő képessége szerint állítják össze. A versenyben azokat a kollektívákat és egyéneket értékelik, akik október hetedikéig jelentkeztek. Külön ver­seny indul az iskolai ifjúsági alapszerveze­tek tagjainak. A SZISZ Dunaszerdahelyi járási Bizottsá­ga dolgozói remélik, hogy az idei verseny még Jobb eredményeket hoz, mim a múlt éviek. A jó eredmény lenne a legékesebb bizonyítéka annak, hogy szívügyöknek te­kintették a mezőgazdasági üzemek megsegí­tését szorgalmazó kerületi felhívást. Kamooaai Imre FEJLŐDŐ KÖZSÉG Sáros, poros utcák, kicsi házak jellemezték a múlt­ban NagyfOdémest (Veiké Olany). A felszabadulás utá­ni évtizedekben a kis abla­kos, zsÜptetOs házak eltűn­tek és korszerű, tágas lakó­házak épültek helyettük. A falu közepén, az egykori szemétdomb helyén ma sze­met gyönyörködtető park van. Itt van még a hnb épü­lete, a vendéglő, az ejsz Irodája és a művelődési ház is. Kerclo Pál, 0 helyi nem­zeti bizottság elnöke tájé­koztatott az 1978-~80-as vá­lasztási Időszak fejlődéséről. Mt ts létesült ez alatt az idő alatt? Oj tornaterem, élelmiszerüzlet. Régebbi épü­letek átalakításával Óvodát, bölcsödét, nyugdíjasklubot Is létesítettek. Folytatták a hálózati gáz és víz beveze­tését. Ma már a háztartások 57 százalékában hálózati gázt használnak. A falu va­lamennyi utcálában lárdák vannak, a lakosság keze nyomán a legkisebb utcát is virágok, fák díszítik. A kö­zeljövőben teljesül a falu lakosságának - régi vágya, átadják az egészségügyi központot. Ezek a szép eredmények kötelezik a fa­lu lakóit, hogy tovább foly­tassák a munkát, hiszen az előttük álló feladatok sem kisebbek. Építik már az iskolai sportpályát és a sporttele­pet. Tovább folytatják a víz bevezetését. Szolgáltai óház és élelmiszerüzlet épül. Nagyfödémes lakói dolgos, szorgalmas emberek, akik az előttük álló leiadatokat is teljesítik. SZÄRAZ PAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom