Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-13 / 41. szám

A GYERMEK EGYSZER SZÜLETIK A kórház olyan, mint bármely más lakóház, bár első pillan­tásra látszik, hogy kicsit újabb, modernebb. Pavilonjai széles sávban helyezkednek el. Kúlónben városszer­te azt suttogják, hogy Jaroslav Dfetl épp itt gyűjtötte szakmai anyagát a Kórház a város szélén című tv-soro- zathoz. PoUklinikáján naponta mintegy e- zernégyszáz ember lordul meg. Ok, de különösen azok, akik a szülészet­re igyekeznek, tudják, hogy ez a mostl kórház lényegesen különbözik más, hasonló kórházaktól. Tavaly de­cembertől ugyanis hat kétágyas, majd további két négy- ás két ötágyas szo­bájában az úgynevezett roomlng-ln módszerrel gondoskodnak a kisma­mákról. A különös angol elnevezés mögött (a hazait épp most keresik a Cseh Nyelvtudományi Intézetben) nagyon egyszerű gyakorlat rejtőzik. Csupán annyi, hogy a gyermeket születése Után nem különítik el az anyjától, tehát nem kerül az újszülöttosztály­ra, hanem ugyanabban a szobában helyezik el egy kis gyermekágyban, ahol az anyja van. Az anya már itt a kórházban egész idő alatt törő­dik vele; átcsomagolja, fürdeti, szop­tatja — természetesen gyakorlott nő­vérek felügyelete alatt. Belépünk az első szobába. A vizit ma kicsit szokatlan. A két főorvoson, dr. }. Tomáéon, a szülészeti osztály vezetőjén és dr. V. Mendlen, a gyer­mekosztályról, az intézet igazgatóján, dr. ). Koreáén, valamint a többi or­voson és nővéren kívül, akik napon­ta az úgynevezett „roomlng-ln* te­rületén mozognak, itt van velünk dr. jozeá Svejcar, a tudományok doktora. Most, ezen a viziten nagyon sok a kérdés, ée a válaszok is kimerítőb­bek, mint máskor. En pedig szorgal­masan jegyzem nemcsak az orvosok kérdéseit, hanem a kismamák vála­szait Is. . — Fáradtabbnak érzi magát, mint amikor a nővér gondozta a gyerme­két, maga pedig pihenhetett? — Nem Is tudom, hogy miért, de mindent sokkalta könnyebben elvise­lek, mint az első szülés után. Lehet, azért, mert most nem magammal fog­lalkozom, hanem állandóan csak a gyerekre gondolok. Nincs időm a sa­ját gondjaimmal törődni. — Odahaza már két gyermeke van. Hasonlítsa össze a korábbi szülések élményeit a mostani, e rooming-ln rendszerű kezeléssel szerzett élmé­nyekkel. —> Ha még lenne gyermekem, nem szeretnék elkülönített szobát. Akkor ugyanis teljesen ismeretlen lényt visz haza az ember, és nagyon sokat küsz­ködik, amíg összeszokik vele. Még ma. Is emlékszem, bogy milyen sokk volt az számomra, amikor odahaza először láttam a pólyából kibontva a gyereket. A roomlng-ln eljárás leg­nagyobb vívmánya, hogy az ember a kórházban nyugodt körülmények közt, a nővérek és orvosok felügyelete a- latt félelem nélkül megismeri a gyer­mekét, ezt az aprócska tehetetlen lestecskét. Szinte azt mondanám, nyu- godtabb és boldogabb vagyok, hogy - kezdettől fogva mellettem van a gyer­mekem. SZAKKIFEJEZÉS - ANYAI SZERE­TET Ismert, elterjedt és sokszorosan elemzett érzésről van szó. Eddig több­nyire pszichológiai és szoclolőgiai elemzésnek vetették aiá. A pszicho­lógusok és szociológusok köi^ltekin- tően megvizsgálták hatását az em- bed kapcsolatokra, hogy ez az ér­zés. akárcsak maga az ember, bio­lógiai eredetű, természetesnek tűnt, ezért többnyire tovább már nem is vizsgálták. Teljes fordulatot az anyai szere­tetnek többé-kevésbé pszichológiai felfogásában nem is olyan régen, 1975-ben egy amerikai tudós, jaye Rosenblatt kutatásai hoztak. Az álta­la vezetett biológus- és orvosszak­csoport megfigyelte, hogy a vemhes patkányok kölykezés előtti utolsó nap gondozni kezdik a környezetük­ben lévő idegen patkányanyák köly- keit. A tudósok megállapították, hogy ha a patkányok vérét ivaráren, de még nem közösült patkányokba jut­tatják, azok is az említett módon vi­selkednek. De csak egy nappal az utód világrajötte előtt és mintegy há­rom nappal a kölykezés után. Ezt a viselkedést ismételten már nem lehet előidézni, mert az anya és utóda köz­ti kapcsolat a későbbiekben már a központi Idegrendszer Irányításéval történik. Éspedig az állat kOlykelnek jelzései alapján. A tudósok azt is megállapították, hogy ha az anyától elrabolják a kölykét, az anyai őrzé­sek két-három nap múltán eltűnnek és már nem képes az állat újraélesz­teni. Hasonló eredményeket tapasz­taltak a tudósok más állatfajok — őzek, antilopok stb. — megfigyelései során is, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szülés után anya és kölyke különös állapotba kerülnek. Jozef Svejcar erről a következő nézetet vallja: az anyai viselkedés a- zoknak a hormonoknak következmé­nye, amelyek az anya vérében talál­hatók a szülés után. Hogy az anyai érzés teljesen kifejlődhessék, kapcso­latba kell kerülnie az utódéval (oly­kor akár Idegennel is) közvetlen a szülés után. Ha ez nem következik be, akkor az anyai őrzés klvész be­lőle. A közelmúlt kutatásai során u- gyanis bebizonyosodott — a szakem­berek legnagyobb meglepetésére —, hogy az anyai érzés az élet első nap­jaiban, sőt első óráiban alakul ki, válik meghatározóvá. Az anyai viselkedés tehát a szülés utáni első őt perctől függ a legin­kább. A tudósok azonban óvatosak, amikor az állatkísérletek eredmé­nyeit az emberre vonatkoztatják, még akkor Is, ha teljesen egyértelmű, hogy az anyai érzés biológiai eredetű és lelki megnyilvánulása már csak kö­vetkezménye ennek az érzésnek. Ezért további csoportok már azzal foglalkoztak, hogy a nőnél ugyan­olyan vagy hasonló folyamatok ját- szódnak-e le, mint a többi emlős­nél. jöllehet ebben az esetben nincs raőd kísérleti módszerekhez folya­modni. az eddigi eredmények is fi­gyelemreméltók. Azoknak az anyák­nak, akik a szülés után azonnal kap­csolatba kerültek gyermekükkel, vi­szonyulások a csecsemőhöz gyengé- debb, közvetlenebb, szorosabb lett. Ugyanezek az anyák később Is job­ban ragaszkodtak gyermekeikhez és neheMbben viselték el távollétuket. A SZOPTATÁS ~ TOVÁBBI ?RV Az anyák elkülönítésével gyerme­küktől zuhanásszerűen csökkent a szoptató anyák száma, de ezt nem vették figyelembe, amikor az anyai érzéseket vizsgálták. A szoptató anyák számának csökkenését a gyer- mektápszer-fejlesztés eredményeivel, a civilizációs hatásokkal magyaráz­ták. Azok az újabb módszerek, amelyek lehetővé tették az anyatej Összetettebb elemzését, kimutatták, hogy a szop­tatás semmi mással nem helyettesít­hető. Ezért a szoptatás további érv­nek számit a roomlng-ln eljárás alá­támasztására. A gyermek közvetlen jelenléte az anya mellett az érzelmi kapcsolat, amely létrejön, nagy ha­tással van a te] kiválasztására, kép­ződésére. A gyerek közelléte lehetővé teszi, hogy akkor kapjon enni, ami­kor éhes, ami nagy hatással van a gyermekre. • FERTŐZÉS — EREDETILEG ELLEN­VETÉS A szoptatás egyik legfontosabb e- lönye, hogy védi a gyermeket a kü­lönböző ' fertőzések ellen. Az anya­tej összetétele ugyanis olyan, hogy egyetlenegy antlbiotitkum sem veheti fel vele a versenyt. Még nyomósabb érv azonban az, hogyha közvetlen a szülés után sor kerül a szoptatásra, az anya és gyermeke között teljes Immunológiai védelem, úgynevezett Immunológiai szimbiózis alakul ki. A gyermek ugyanis az anya mellbim­bóján találkozik az első környezeti fertőző anyagok hatásával, amelyek ellen azonban az anyának már meg­vannak a kellő ellenanyagai, és eze­ket ok okozati alapon kiválasztja és tejével eljuttatja a gyermekéhez. Az a gyermek tehát, aki közvetlen kap­csolatban van az anyjával, előnyt él­vez a többi gyerekkel szemben, hi­szen az anyja megvédi a fertőzések­től. Amikor régebben bevezették az új­szülöttek elkülönítését, épp a fertő­ző betegségek elkerülése volt a leg­főbb érv. Az újabb kutatások azon­ban kimutatták, hogy épp azok a gyermekek a legvédettebbek, akik vi­lágra jövetelük után az anya közvet­len közelében maradnak. És ez igy van még akkor Is, amikor a család­tagok a korábbi gyakorlatot folytató szülészetek nagy megdöbbenésére meglátogatják a mamát és újszülött­jét. kísérlet? Az Olomoucban tartott országos szülészeti szimpóziumon aprólékosan elemezték a coomlng-tn eljárást. Ér­tékelték a znojmől, a brnói és az olomouci tapasztalatokat, az orvosok megállapodtak az eljárás bárom alap­vető előnyében: 1. Nem zavarja meg az anya és gyermeke biológiai kapcsolatát, a- mely nagyon fontos a kölcsönös ér­zelmi kapcsolatok szempontjából. 2. Nagyobb lesz az anyák szoptatá­si készsége, majdnem százszázalékos. 3. Jelentősen csökken a fertőzések száma. A szimpózium befejezése után szám­talan szülészet, köztük a mostl kór­ház is bevezette a rooming-ln eljá­rást. Mint másutt, ebben a kórház­ban is számtalan jó tapasztalatra tet­tek szert. Ezekről V. Kysela és M. Chodefová orvosok beszéltek: — Még nem történt meg, hogy a- kárcsak egyetlenegy anyuka, akit kel­lőképpen tájékoztattunk az eljárás­ról, elutasította volna annak alkal­mazását. Sót, nagyon hamar az lesz a gondunk, hogy valamennyíüket el tudjuk helyezni. De ez a jobbik eset, mert ha az anyák Igértyllk a roo­ming-ln eljárást, az sokat lendíthet a módszer elterjedésén. Jó tapasz­talataink vannak a nővérek hozzá­állásával is. A kezdeti bizonytalan­kodás után mindnyájan nagyon lel­kesek, odaadók, az eddigi többé-ke­vésbé gépies munkájukból alkotó el­járás lett; tanácsokat adnak a kis­mamáknak. Amikor az anyák odahaza szültek, sokszor veszélyben forgott a gyer­mek élete. A mai magas fokú kórhá­zi ellátás majdnem teljesen elhárí­totta ezt a veszélyt. Most tehát ar­ról van szó, hogy az ember beavat­kozása ebbe a természetes folyamat­ba mindig és csakis a gyerek érde­kében történjék, hiszen köztudott, hogy a gyermek megszületése első pillanatától kezdve sokkal többet ér­zőkéi a külvilágból, mint ahogy azt korábban hittük. Svejcar professzor szavaival szólva, ügyelnünk kell ar­ra, hogy a gyermek ne kétszer szü­lessen: egyszer a kórházban, másod­szor pedig a családban, amikor ha- zavtszik. (M. F.J IM 3 KÉRDÉS VÁLASZ 1. Az elmúlt tanévhez viszonyítva milyen válto­zások vantiák iskolájukban? \ 2. Mit tudnak végzős növendékeikről, akik az 19ÍO—81-es tanévben érettségiztek? 3. Hány példányszámot rendeltek meg lapunkból a múltban, és mennyit terveznek ebben az évben? 4. Véleményük szerint milyen témákkal foglal­kozzunk lapunk hasábjain, hogy diákolvasóink igé­nyeit jnbbdn kielégíthessük? GUSTAV ALBRECHT, ■ Nagykaposi (Vefké KapuáanyJ Gimnázium igazgatója, t* TANCSAk ANDRAs, az iskola . igazgatóhalyettasa; 1. G. A.; Valamelyest gyarapodott a tanulók száma; tavaly 196 tanuló látogatta az Iskolánkat, idén a szá­muk kereken kétszáz. Ez annak tulajdonítható, hogy eddig csakis a treblgovl járásból vehettünk tel növen­dékeket, Idén engedélyezték, hogy a michalovcei jérás- ból is látogathassák Iskolánkat. Ez helyes döntős volt, mert földrajzilag közelebb van hozzánk, mint a ml já­rásunk legnagyobb része. Ennek ellenére Iskolánk táv­latilag megszűnik, éspedig olyan meglndoklásból, hogy Nagykapos a legközelebbi években erős munkésközpont- tá vélik (a Slovnaft és a hőerőmű mellett épül az átra- kodöállomés), ezért Inkább a szakmunkásnevolés kerül előtérbe. Szerintem még ebben az esetben is szükség van általános középiskolai képzésre. Ezzel összefüggés­ben megemlíteném, hogy rendkívül jó védnökségl kap­csolatunk van 8 Slovnafttal. Az ö segítségükkel szerel­tük fel például a fizikai kabinetet hegesztő- és egyéb berendezésekkel, segítségükkel végezzük a műhelyokta- tést, A kétszáz diákból 121 tanul a magyar tagozaton. 2. G. A.: Orvenketten érettségiztek, közülük húszat vettek fel egyetemre vagy főiskolára. Örömünkre szol­gál, hogy túlnyomó részük műszaki főiskolán folytatja tanulmányait, még atomfizikus Is van köztűk. Ugyan­csak nagy gondot fordítunk a katonai ft'‘skolákra. Egyik növendékünk a Bratislava! Katonai Politikai Aka­démián folytatja tanulmányait, és a korábban érettségi­zettek között több raagasrangú tisztet találni, többek kö­zött a ml növendékünk volt hazánk líbiai katonai atta­séja. Teljes nyilvántartást vezetünk az Iskola huszonöt éves fennállása óta nálunk végzett, és főiskolát vagy egyetemet végzett növendékekről. Nevüket és munka­helyüket föltüntetjük/a folyosőn álló, forgatható pane­len is. Ezt a négyszögletes panelt nagyon hatásos esz­köznek tartjuk 8 pályaválasztásban. Egyik oldalon sze­repelnek 8 már említett itt végzett növendékek, a má­sik óldalon a továbbtanulási lehetőségeket propagáljuk, feltüntetve a túljelentkezést is, a harmadik oldalon a jelentkezés módjáról és lehetőségeiről, a következmé­nyekről tájékoztatjuk a diákokat, s végül a negyedik oldalon fOggesztjOk ki azoknak a növendékeinknek a dísztáviratait, akiket éppen mérnökké, orvossá vagy más főiskolai végzettségű szakemberré avattak. Jóllehet, a Nagykaposon töltött harminc év alatt elég szépen megtanultam magyarul, az Oj Ifjúságot nemigen kísérem figyelemmel, ezért jó lenne, ha az ezzel kap­csolatos kérdésekre az Igazgatóhelyettes elvtárs vála­szolna. Csupán annyit szeretnék még elmondanU hogy nagyon komolyan foglalkozunk a sajtóval. Iskolánkban egy tanuló átlagosan 114 koronáért fizet elő sajtóter­méket, és ez szerintem még sok is. 3. T. A,: Ahogy azt az igazgató elvtárs is elmondta, nagy figyelmet szentelünk a sajtóval való munkának. Tavaly körülbelül hatvan Oj Ifjúság járt az Iskolánkba, többen otthon fizették elő. Viszont Petrik Barna kolléga, aki a sajtóval foglalkozik, már többször panaszkodott, hogy a posta Időnként eléggé megmagyarázhatatlan módon viselkedik. Nem szállítja a megrendelt lapokat, nevezetesen az Új Ifjúságot. Előfordult például, hogy a diákok elöjegyeztették a nyári hónapokra Is. És hogy a postának ne legyen gondja külön-külön eljuttatni minden megrendelőnek, megbíztak egy gyereket, hogy a megfelelő Időben mindig menjen el a postára, vegye át a küldeményt, és juttassa pl a társaihoz. A posta azonban érthetetlen módon nem szállította a lapot. A legnagyobb szemtelenség azonban az volt, hogy utólag kiszámlázta Petrik Barna kollégának, mintha a lapot valóban leszállította volna. Az Ilyen és ehhez hasonló dolgokat kéne megakadályozni. Ne csapjuk be a gye­rekeket. Ennek ellenére mondhatom, hogy legalább annyi vagy esetleg még több Oj Ifjúság is jár majd Iskolánkba, mint tavaly. 4. T. A.: Az 0] Ifjúság tartalmát érdekesnek találom. Talán egy kicsit rövldebbre kéne fogni a cikkeket, ri­portokat. A mai fiatalok nem szeretik a bosszú cikke­ket, elriasztja őket az olvasástól. Többet foglalkozhat­nának a pályaválasztással. Ez egyre Inkább a végzős fiatalok vállára nehezedik. Interjúkat készíthetnének az üzemek felelős dolgozóival, riportokban számolhatná- nek be a munkahelyekről. Ugyancsak bővebben foglal­kozhatnának a vllégnőzetl neveléssel, a fiatalok jellem- formálásával. A felnövő nemzedék rengeteg hatásnak van kitéve, Időnként maga keresi az életideálját, sokszor nem a legmegfelelőbb módon. A helyes életfelfogáshoz kéne útmutatást nyújtani. Petrik Barna kolléga még azt Is szóvá tette nekem, hogy több és megfelelőbb segéd­anyagot közölhetnének a politikai neveléshez. Szó sze­rint azt mondta, hogy ha a párt szükségesnek és hasz­nosnak tartja a Pártélet megjelentetését, a SZISZ Is tartsa annak, hogy anyanyelvén formálja a felnövő nemzedék világnézetét te eszmei arculatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom