Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-08 / 36. szám

oteborgban nem akármilyen EB-t ren- ■ deztek az idei tavaszon. A csehszlo­- vák birkózás történetébe azonban nem a rendezés pozitívumai, vagy az új szabá­lyok életbelépése miatt vonult be az idei kontinensbajnokság, hanem mert a sportág klasszikus íogásnemét a viadal a mélypon­ton találta. Pont nélkül tért haza a hattagú blrkózócsapat a svéd iparvárosból... Pár- 1 ját rltkítóan dicstelen szereplés. Csak egy j embert lehetett sajnálni utána, az pedig a „szőnyeg lovagja“, Vítézslav Mácha, a kő- 1 töttfogású válogatott szakági főedzője volt. j Csak tehetetlenül szemlélhette újdonsült ta- ! nftványai kínos vergődését... , Ilyen előzmények után nem csoda, ha , csak kéttagú „birkózócsapat kelt útra a , norvég fővárosba feledtetni a tavaszi „mély- ! repülést“. Az eredmény ismert. Napjaink - legmarkánsabb hazai bírkózőegyénisége, Krysta az egyik legellentmondásosabb súly- ■ csoportban, az 57 kilóban szerzett ezüstár- \ mét. A 62 kilós M. Vejsada ugyan nem. lett ; pontszerző, de ö sem vallott szégyent, az meg már tavaly óta köztudott tény róla, , hogy egy egész csapatnak elegendő lenne a küzdenitudása. Nem magyarázatként kí­vánkozik ide az a- tény, hogy az e két súly­csoportban Indult szovjet birkózó sem tu­dott az érem szerzők közé fölkapaszkodni... Ha már Itt tartunk azonnal hozzá kell tennünk, hogy ez a világbajnokság a szov­jet versenyzők 'egyértelmű fölényének je­gyében zajlott, hiszen heten kerültek dön­tőbe, ők valamennyien aranyérmesek lettek, ketten — ahogy már szó volt róla — nem szereztek érmet, az 57 kg-ban pontot sem, a szupernehézsúlyú Artyuhin pedig bronz­érmes lett.,. így nem csoda, ha a nemze­tek pontversenyét fölényesen nyerték a •szovjetek a magyarok és finnek(l) előtt... Ez a tény pedig önmagában már alapos ma­gyarázatra szorul, hiszen azt jelenti, hogy az Idei VB ,,felrúgott“ minden előzetes pa­pírformát. A hét szovjet döntős mellett csak két-két magyar, finn illetve jugoszláv birkő- ző került a döntőbe, de mindössze egy-egy lengyel, svéd, beígérj!), csehszlovák, japán — egyetlen Európán kívüliként —, NSZK- beli és török versenyző, de egyetlen román kötöttfogású sem mérkőzhetett az aranyért!! Hot van már az az idő, amikor a román csapat nyerte a Nemzetek Diját a szovjetek legjobbjai előtt...! Most pedig nézzük, mi­ként Is alakult ki eme váratlan rangsor az oslói kötöttfogású „csúcstalálkozón“, amely ezúttal Is bizonyította, hogy ez a fogásnem szinte teljesen az öreg kontinens „magán­ügye“! Ha valahol, akkor éppen a legkönnyebbek között lehetne esélye más földrész-belinek az éremszerzésre, hiszen a kis testsúly olyan alkati adottság, amely elsősorban az ázsiai­aknak kedvezne. Az olimpiai bajnok szovjet Uskempirov nyerte az aranyat, a 4'8 kiló tavaszi Európa-bajnóka, a bolgár Andonov mindössze ötödik. Török ezüst-. Japán bronz­érem ... Az 52 kilósok között a jelen két legna­gyobb bírkózőegyénisége a szovjet Bla- gidze és a magyar Rácz Lajos. Szinte min­den versenyt meg tudna nyerni Rácz, ha nem indulna Blagidze. Ellene ej nem tud birkózni, míg olyanokat stBaasmmmmmmmwKmmmmmmmmmm köjjnyen GYÁSZOS TAVASZ ÜTÄN EZÜSTÖS NYÄRirrÖ Kötöttfogású birkózó-világbajnokság, Oslo Az 57 kilósok dobogóján balról Krysta. Passarelli (NSZK] és a finn Sippilá. megver, akik Blagidzének gondut okoznak. Persze, nem túlságosan nagyokat, hiszen a grúz fiú most már sorozatban nyeri a világ­versenyeket, Rácz azért csak harmadik, mert a sorsolás már a csoportban összehozta Bla- gidzével. A japán Miyahara az ezüstérmes. Ügy tűnik, hogy a tavaszi Európa-bajnok- Ság óta Passarelli-korszak kezdődött, hiszen az NSZK legjobb 57-kilósa ezúttal is bizto­san nyert Krysta előtt, legnehezebb mérkő­zését éppen az osztravaiak kitűnőségével vívta — 9:7 volt a ■ vége. Az olasz-francia nevű Pasquale Passarelli már korábban Is ismert volt akciődús . birkózásáról, hiszen például a prievidzai EB-n nem kevesebb, mint 17 pontot ért el a junior világ- és Eu­rópa-bajnok Sípos Árpáddal szemben, még­is nagy pontkülönbségü vereséget szenve­dett, mert Sípos 29 pontot „csinált“... Az új szabályokkal persze már szinte lehetet­len hat perc alatt ennyi pontot összehozni, az mégis meglepetés, hogy Sipos a vert mezőnyben végzett. Tulajdonképpen Tóth István számára ,,igazságszolgáltatás“ volt ez a világbajnok­ság, hiszen az olimpián a bírák a döntőben odaajándékozták az aranyat a görög Migia- kisznak, aki azóta már szépen „kikereke­dett“ a 62 kilóból, s talán a sportágból is... Az EB-t nyert lengyel Szwierad a csoport­ban ugyan 6:l-re(!] kikapott az amerikai Kuzutól, de mégis eljutott a döntőig, ahol sokáig vezetett Is a magyar világbajnok el­len, de a végén Tóth nem hagyott kétséget afelől, hogy ki a legjobb. A bronzérmes a finnek „magányos farkasa“, az egyedül edző montreali 57 kilós olimpiai bajnok. Ukkola. Ha valaki a VB előtt azt állította volna, hogy a 68 kg aranyérmét nem a román Rusu nyeri, azt feltehetően őrültnek néz­ték volna a birkózás bennfentesei, hiszen egyetlen súlycsoportban sem nyerték az u- tobbi világversenyeit olyan biztosan, mint éppen Rusu a „magáét“. Erre az újonc Jer- milov a csoportban megveri, így csak a bronz lehet az olimpiai-, világ- és Európa- -bajnok vigasza ezen a VB-n. A világbajnokság kezdetéig nagyjából azt jelentette a 74 kilóban a magyar Kocsis Fe­renc, amit a 68-ban Rusu. Most azonban kikapott a finn Huhtalától, ami még nem lett volna baj, hiszen a szemüveges, kopa.sz finn megtette ezt már 1979-ben is a buka­resti EB-n is, mégis Kocsis Feri nyerte az aranyérmet. Ezúttal azonban nincs aki meg­verje „neki“ Huhtalát, a bronzérem reménye pedig mintha nem lenne eléggé csábító egy olimpiai bajnoknak, aki összeszed még egy vereséget, és a vert mezőnyben végez, Huh- taláé az ezüst, a jugoszláv Kaszap Károly nyeri a bronzot, míg a bajnok a szovjet csa­pat újonca, Kudrjaveev lett, miután a cso­portban alaposan körbeverték egymást: Ku­1 I I I í i drjaveeT megverte a bolgárok világbajnokát SopoTot, SopoT Kaszapot, Kaszap Kndrjav- cevet... A súlycsoport másik nagy megle­petése. hogy a bolgár csak hatodlkl A 82 kg-ban úgy tűnt, szintén ledől egy „bálvány“. A szovjet Korban a súlycsoport­ban a „Hegedűs utáni“ korszak egyedural­kodója, mindent megnyer, amit meg lehet nyerni. Erre mindjárt az elején kikapott a lengyel Dolgowicztól. Később aztán a len­gyelt megveri az a román Draiea, akit vi­szont Korban győzött le, így a szovjet fiú kerül a döntőbe, ahol biztosan veri Mon­treal bajnokát, a jugoszláv Petkovicaot. Draicáé a bronz, Dolgowícz pedig csak ötö­dik. Ü] szabályok ... A 90 kilóban a svéd birkózöfenomén, ,.Frankié boy“, azaz Frank Andersson eljut a döntőig, ott azonban újra legyőzi Prl^ vidza bajnoka, a szovjet Kanyigin. Osztrák VB-bronz — Pitschmann révén ... Ilyen is régen volt. Negyedik a Növényit helyettesí­tő Fodor, az FTC birkózója. A 100 kilóban új bajnokot avattak, de a szovjet Szaladze aligha tudja majd feledtet­ni a jövőben nagy elődjét, honfitársát, Bal- bosint, igaz a döntőben mindössze 58 má­sodperc alatt verte tussal a magyar Gáspár Tamást, aki a döntőig parádésan birkózott. Mostani legyőzője 27 éyes. Gáspár még csak 20... Ha a +100 kiló küzdelmei alapján akarná valaki ,,lekottázni“ a világbajnoki címig ve­zető utat, akkor nagyon egyszerű dolga vol­na, de annak alapján aligha találná meg valaki a helyes „receptet“. A jugoszláv Me- misevics ugyanis az egész VB alatt csak két akciót hajtott végre, s azt jutalmazták a- ranyéremmel a bírák. A csoportdöntőben akció nélküli mérkőzésen leléptették ellene a magyar Rovnyai Jánost, a döntőben a bolgárok világ- és Eurőpa-bajnokát, Dinevat. tgy „tisztelegtek“ a bírák a Nemzetközi Bir­kózó Szövetség jugoszláv elnöke, Milan Er- cegan előtt..., Aki bizonyára éppen a szu- pernehézsúlyúak találkozói után legszive- sefaben azt énekelné: „Anyám, én nem ilyen lovat akartam..A nemzetközi birkózó- élet magasrangú képviselője ugyanis a bir­kózás új szabályainak legfőbb) szószólója, aki éppen azért harcolt, hogy megújítsa, ak- clódúsabbá, gyorsabbá, látványosabbá tegye a birkózást... Véget ért tehát a blrkózósport újabb nagy seregszemléje, amely után a csehszlovák mérleg kissé kedvezőbb, mint az utóbbi évek világversenyei után. Az újabb konfrontáció a birkózás új szabályainak további vizsgája volt, és aligha győztek meg valakit Is arról, hogy az új szabályok valóban a birkózás megújulását szolgálják. Most Is lehet „ali- blbirkózást“ folytatni, csak éppen nem ki­lenc, hanem mindössze hat percig kell... Ráadásul a sportág fogásskálája leszűkül, mert a bírók szétdarabolják a mérkőzése­ket, nem adnak lehetőséget a képzettebb versenyzőknek egy-egy bonyolultabb fogás előkészítésére, mert ahhoz idő kell... Mint ahogy ahhoz Is, hogy a hazai bir- közá.s újra elfoglalhassa korábban kivívott helyét a sportág élmezőnyében. Ahhoz e- gy.etlen ezüstérem esetleg kiindulópontnak elégi MÉSZÁROS JÄNOS íBU Üliiiir./! .- MIlllÁRD • öíMíí A jugoszláv fővárosban közzétették az 1984. évi sza­rajevói téli olimpia költség- vetését. Az előzetes becslé­sek szerint a sportéserríénij kiadásai 5,5 milliárd dinár­ra (161,8 millió dollár) rúg­nak. Bosznia-Hercegovina Szövetségi Köztársaság és fővárosa, Szarajevó fedezi a költségek 85 százalékát. A maradékot a Jugoszláv Köz­társaság, a szövetségi kor­mány és az autonóm tarto­mányok biztosítják., Négymilliárd dinárba (118 millió dollár) kerül az új lé­tesítmények építése és a ré­giek felújítása. A többi más­fél milliárd dinár a játékok szervezésével kapcsolatos egyéb kiadásokhoz szüksé­ges. A számítások szerint a férfiak alpesi sípályája a Bjelasnica-hegyen 490 mil­lió dinárba (14,4 millió dol­lár! kerül, míg a női alpesi pálya a Jahorinán 459 mil­lió dinárt (18,5 millió dol­lár! emészt fel. Az északi sípályák És ugrósáncok fel­építése az Igman-hegycsú- cson 400 rrúllió dinárt (11,8 milliö dollár], a bobpályák Szarajevó mellett 316 millió dinárt (9,3 millió dollár) és az új szarajevói jégcsarnok felépítése 356 millió dinárt (10,4 millió dollár] igényel. KEMÉNY MUNKA ARÄN Van egy kis falu a Csallóközben, amely immár fogalom a csehszlovák kézilabdázásban. Sőt, a nyárasdi lányok és asszonyok már a nemzetközi hírnévbe is belekóstoltak. Egy év után most újra kiharcolták a legfelsőbb osztályt, és a bemutatkozás a többszörös bajnok Gottwaldov pályáján ra­gyogóan sikerült. Kemény munka árán jutottak el idáig, de a szorgalom­nak lassan érik a gyümölcse. Minden jel arra vall, hegy ezúttal már nem akarnak olyan rövid ideig szerepelni a legfelsőbb osztályban, mint két évvel ezelőtt. Időközben a körülmények is változtak, szeptember 28-án avatják a nyárasdi sportcsarnokot, s ezentúl már lesz a csapatnak méltó otthona, és a felkészülés is simábban folyhat. Az idénykezdés kapcsán közöljük Német Jolánnak az eszmefuttatását. Az emberiség elsöprő többsége bé-1 kében óhajt élni, és nem a fegyver­kezésben akar versengeni, hanem a sportpályákon. A moszkvai nyári olim­piai játékok is erről tanúskodtak. Moszkva bebizonyította a világ előtt a szocialista tábor erejét, politikájá­nak helyességét, s azt, hogy ennek a politikának távlatai vannak. Ügy vélem, ezt jelképezték azoknak a sportegyssületeknek a nevel is, ame­lyek legjobb sportolóikat az olimpiá­ra küldték. Az olyan hangzatos ne­vek mellet, mint Slávia Praha, Dukla Brno, Inter Bratislava, ott szerepel- j betett a DruZstevník Topoiníky is Nyárasdról. Az, hogy a tizennégy olimpiai kézi­labdázó közül ketten nyárasdiak le­hettünk, nemcsak a ml érdemünk, hanem az egész falué, járásé, sőt test­nevelő mozgalmunké. Edzőnket mindig lehangolja, ha az újságokban a .nyárasdiak csapatáról úgy beszélnek, mint különleges tehet­séggel megáldott együttesről, vagy hogy nálunk nem mindennapi .sport­tehetségek születnek. Mert csodák Nyárasdon sem történnek, és annyira kimagasló tehetségek sem voltunk. A mi sikereink mögött kemény mun­ka áP, tömérdek edzés, sok-sok át­izzadt mez és nagy adag bátorság, az, hogy többre törekedtünk, mint a- mennyit egy falutól általában elvár­nak. A mi falunk Is éppolyan, mint a többi, éppolyan emberek lakják,; mint a csapat többszörös válngatoltjának, máshol, csak akadtak közöttünk, akik meglátták az apáink kiharcolta lehe­tőségeket. Ezek a lehetőségek pedig mindenhol adva vannak, Agcsernyőtől egészen Asig. Apáink bebizonyították, hogy tudnak magas színvonalon ga­bonát és más haszonnövényeket ter­meszteni, állatokat tenyészteni, mi pe­dig a sportban akarjuk bebizonyítani, hogy kiválóak vagyunk. Ezért helyte­lenítem, ha rólunk szólva nem min­dennapi jelenségről nyilatkoznak. Az ilyen véleménnyel csak megnyugtat­ják azokat, akik úgysem szándékoz­nak semmit sem tenni, és kedvüket szegik azoknak, akik követni akar­ják példánkat. Nyárasdon sem úgy kezdődött sikerünk, hogy a repülőgép Moszkvába vagy Párizsba repített ben­nünket. Kezdetben volt egy rozoga Zetor, azon zötyögtünk első mérkőzé­sünkre Cslllzradványba. Persze azőia már eltelt tíz év. Napjainkban a vállalatok,-üzemek, az emberek örömmel segítik azt, amiben becsületes munkát és szép célokat látnak. A sportnak is ez az egyik legfőbb értelme. Nem engedhetjük meg, hogy a közönség csalódjék játé-‘ kunkban még a versenyek legalacso­nyabb fokozatán sem. Arra kell töre­kednünk, hogy elégedett legyen a pályákon zajlő eseményekkel, a Játék- ■ kai. Ez á legfontosabb, a többi már jön magától. A sport hatalmas moz­gósító erő, csak tudni kell vele bán­ni,-hogy az egész társadalom haszná­ra váljék. A moszkvai olimpia után, ha meg­kérdezték, mi a legszebb olimpiai él­ményem, nem sokáig kellett gondol­kodnom. Az a perc, amikor az edző fölolvasta annak a tizennégy játékos­nak a nevét, akik az olimpián hazán­kat képviselik, nagy-nagy emlék ma­rad számomra. Az olimpiai stadion gyepén állva, miközben meghatódva hallgattam az olimpiai himnuszt, lelki szemeim előtt sportpályafutásunk kép­zeletbeli filmje: a nyárasdi kezdetek és a későbbi sikerek. És akkor nagyon kívántam, hogy járásunkban minden ember érezze, hogy ott vagyunk ml 1«, akik a Csallőközt is képviseljük, de hogy ott lehetünk, ez az ő érdemük is. Őszinte szívből kívánok minden fia­tal sportolónak ilyen élményeket, az edzőket meg arra kérem, segítsék őket ezekhez a siekerekhez, élmé­nyekhez. Nekünk már megadatott, kö­szönet érte mindenkinek. Német Jolán kapura bombáz. Nagy László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom