Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-08 / 36. szám
ÜlESEZEn A SZISZ SZKB Bratlslavában ülést tartott a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága, Az ülés résztvevői nyilatkozatban Ítélték el az Amerikai Egyesült Államok kormányának döntését a neutronfegyverek gyártásának megkezdéséről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a mai nemzedék, a szövetség tagjai békében nőttek fel, csupán haljomás- böl ismerik a háborút, de tudják, hogy csak borzalmat és szenvedést hoz az emberiségre. Ezért Szlovákia egész ifjúsága nevében tiltakoznak az új tömegpusztító fegyver gyártása ellen. Az ülés fontos személy- cserékről is döntött. Helmut Váchát, az SZKB eddigi titkárát kinevezték a Smena napilap főszerkesztőjének, és erre való tekintettel felmentették eddigi tisztségéből. A SZISZ SZKB új titkárává Ouáan Longauert választották meg. DUSÁN LONGAUER A SZISZ SZKB új titkára 1948. július 31-én született. Elvégezte a CSKP KB Politikai Főiskoláját. Az Ifjúsági szövetség tapasztalt tagja, éveken át több felelős tisztséget töltött be. VÖRÖS NYÍL ötvenéves a Moszkva és Lenlngrád között közlekedő Vörös nyíl-expressz. Az elmúlt fél évszázad során csaknem húszmllllőan utaztak ezen az ex- presszvonaton. A Moszkvából és Leningrádból egyaránt éjfél körül Induló szerelvények reggelre érnek célba, és ez Igen kényelmes az utasoknak, hiszen útközben kipihenhetik magukat. BATISSZ: ÁTVILÁGÍTJA A FÖLDET A szovjet tudósok hozzáláttak a „Batissz“ elnevezésű szovjet-amerikai kísérlet végrehajtásának előkészületeihez. A tudományos kísérlet lényege, hogy az amerikai Batávia városban fejlesztett neutronsugarak átvilágítják a Földet, s a sugarakat a szovjetunióbeli Isszik-Kulban levő gigantikus föld alatti részecskecsapdával felfogják. Ha a kísérlet sikerrel jár, többet tudunk meg a Föld mélyének rétegezödéséről és lehetőség nyílik a tektonikai lapok mozgásáról szóló feltevés igazolására. A „Batissz“ valószínűleg közelebb hozza a földrengések előrejelzésével kapcsolatos problémák megoldását is. HOGYAN PATKOLJÁK A TOJÁST? Romániában, a csíki medencében, a fenyvesekkel teli gyergyói hegyek lábánál elterülő falvakban még ma is őrzik a népi mesterségek hagyományait. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy megpatkolják a tojást. Csíkbánfalván Ferenc János vallott a tojáspat- kolás titkáról: »—< önből kis patkóformát készítettem, hozzájuk a szegeket Is ónból csináltam. A sarok nélküli ónpatkót finoman ráhelyeztem a tojásra és ceruzával megjegyeztem a kispatkó lyukainak a helyét. Miután előzete.sen a tojást „kifújtam“, megtisztítottam belsejétől, a rájegyzett lyukak helyén tűvel átfúrtam a tojást. Másodszorra ráhelyeztem a patkót, a lyukakba beraktam az ónszegeket, amelyeket belülről bicskaéllel visszahajtottam, anélkül, hogy eltört volna a tojás. GYÉMÁNT A FÖLD ALÓL A jakutíal Mlrnljben alakítják ki a Szovjetunió első föld alatti gyémántbányáját. A Szovjetunióban eddig csak a földfelszínen kutattak gyémánt után, de a nevezett helyen, kb. egy kilométeres mély- , ségben olyan gazdag lelőhelyre bukkantak, hogy feltárása mindenképpen kifizetődik. VASÜT A SIVATAGBAN Kuwait és Irak képviselői tárgyalásokat kezdtek egy olyan vasútvonal építéséről, amely Irakot Szaud-Aráblán keresztül a Perzsa-öböl országaival kötné össze. Az Iraki és kuwaltl szakemberek megvitatták 8 brit konzultáns cég által készített tanulmányt, amelynek végleges elfogadása után a kivitelezésre versenypályázatot hirdetnének meg. MÜVÉSZTELEP VySné Ruábachy, a Magas-Tátra egyik ritka szép fürdőhelye legújabban arról is híres, hogy Európa több országából érkező művészeknek ad szállást. A Vy§né Ru2bachy-1 mésztufát — vagy Ismertebb nevén travertint korábban ipari célokra használták, de éppen azért, mert a szobrászok is rendkívül szívesen használják, vagy másfél évtizeddel ezelőtt beszüntették az ipari fejtését, és azóta a különböző, főleg a szocialista országok művészei használják, A közelmúltban megnyílt az idei művésztelep. Tizenkét év szállodában és lakókocsiban Kétségtelen, hogy a hetneves évek legnagyobb építkezése a távolsági gázvezeték építése volt. A Szovjetunió hatalmas lelőhelyeiről érkező földgáz biztos energia- hordozó, nélküle elképzelhetetlen lenne az ipari termelés nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi KGST országban is. A gázvezeték építése nemcsak a terjedelme miatt tartozott a legnehezebb é- pítkezések közé. A hatalmas csőrendszer lefektetése olyan pontos és felelősségteljes munkát Igényelt, amit csakis a legjobb szakemberekre lehetett rábízni. Azok, akik ezen az építkezésen helyt tudtak állni, jogosan büszkék lehetnek szaktudásukra. Dolezsa József a Pardubicel Plynostav nemzeti vállalat fiatal művezetője elmondhatja magáról, hogy mindvégig ott volt az évtized é- pltkezésén. — Friss volt túég a tinta a Kassal (Koálcej Magyar Tanítási Nyelvű Gép- és Elektrotechnikai Szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványomon, mikor a vállalathoz kerültem — mondta, amikor nemrégen a Surány (Sura- nyj melletti építkezés átadásakor találkoztunk. — Komáromi származású vagy, hogyan jutott eszedbe, hogy ennél a vállalatnál próbálkozz? ■— Néhány hónapot a hajógyárban dolgoztam, de rövidesen rájöttem, ha pénzt akarok keresni, más munka után kell néznem. A konstrukciós irodában lassan halad a fiatal technikus felfelé a „ranglétrán“. Ebben az időben a Plynostav rendszeresen hirdetett: technikusokat, szakmunkásokat kerestek. Néhány barátommal úgy határoztunk, hogy megpróbáljuk. Felvettek, az eltelt évek igazolják, hogy helyesen választottam. — Mindjárt ilyen felelős beosztásba kerültél? —• Igen, de őszintén szólva, nem ez volt a szándékom. Néhány évet szerettem volna munkásként dolgozni a gázvezetéken, de az akkori igazgatónk hallani sem a- kart róla. Olyan nagy szüksége volt a vállalatnak a technikusokra, hogy túl nagy „luxusnak“ tartották elképzelésünket. így lettem mindjárt a kezdet kezdetén művezető. A gázvezeték szinte behálózza az egész országot, gondolom te sem egy helyen dolgoztál ezalatt a töhb mint tíz év alatt? — Ez elképzelhetetlen lett.volna. A mi életünk „vándorélet“ volt. Csak azért nem sorolom fel az összes helyszínt ahol a csoportommal megfordultam, hogy ne untassalak vele. Elég, ha ány- nylt mondok, hogy alig van olyan város Csehszlovákiában, amelynek környékén nem dolgzotunk volna. — A gázvezetéket tovább vezették határainkon túlra is. Dolgoztál külföldön Is? — Igen. Hazánk számára nagyon fontos volt az etilén gázvezeték megépítése, amely Kralupyt köti össze az NDK-beli Bornával. Ezen a szakaszon is több mint száz kilométert ml építettünk. Nagyon szívesen emlékszem vissza ezekre az Időkre, mert sok barátot szereztem az NDK-ban Is. — Említetted, hogy a ti életetekre az örökös vándorlás volt a jellemző. Hogyan tudtad ezt megkedvelni? Feltételezem, hogy a kényelmi szempontokat néha mellőzni kellett? — Bátran kijelenthetem, hogy ez a „vándorélet“ nagyon jól meg volt szervezve. Lényegében kétféle életmódhoz kellett csak alkalmazkodnunk. Ha hosszabb időre telepedtünk le valahol, akkor a város rendelkezésünkre bocsátott olyan területeket, amelyeken kényelmesen berendezkedhettünk mind az elszállásolás, mind a. munka irányítása szempontjából. Előfordult, hogy csak rövidebb időre érkeztünk egy-egy város környékére. Ilyenkor szállodában laktunk, sőt a munkát Is onnan irányítottuk. Nekem nagyon tetszett ez az életmód. — Az építőipart gyakran kritizálják az átadási határidők csúsz- tatgatásáért. Hogyan volt ez nálatok? —■ Előfordult, hogy Jjét-három hónappal később tudtuk megkezdeni a munkát egyik-másik szakaszon, de az még nem fordult eíő< hogy határidő után adtunk vom« át valamit. Tudatosítottuk, hogy kiemelt építkezésen dolgozunk, s ennek alárendeltük magunkat. Sokszor előfordult, hogy a néhány napos szabadunkat is munkával töltöttük el. Voltak olyanok a csoportban, akik Ilyenkor fintorgat- ták az orrukat, de a többség megértette, hogy miattunk nem késhet egyik szakasz átadása sem. Természetesen anyagilag Is érdekeltek voltunk a határidők betartásában. Aki dolgozott az keresett Is. — Téged mi kötött ilyen hosszú ideig ehhez a vállalathoz, illetve ehhez az életmódhoz? — Megszerettem ezt a munkát. Rengeteget tapasztaltam, megismertem az országot. Olyan helyeken jártam, ahová mások talán el sem jutnak. Számtalan barátra tettem szert. Különben nagyon szeretem tanulmányozni az embereket, s ilyen vándorlás alatt erre rengeteg lehetőség nyílik. — Maradt időd szórakozásra, esetleg valamilyen hobbira? — A munkám nagyon lekötött, de azért a szórakozást sem vetettem meg. Szeretek társaságba járni, táncolni, kirándulgatni. Nem igen hagytam ki a kínálkozó alkalmakat. Ami a hobbit Illeti, szeretek fényképezni. Sok felvételt készítettem az építkezésről is. E- zeket mindig összegyűjtöm, s kiállítom az anyaüzemben, hadd lássák mások is, hogyan dolgozunk. — Az évek gyorsan repülnek, nem gondoltál még arra, hogy va- laho*l letelepedj? — Ha letelepszem, akkor csakis Komáromot választom. Ott élnek a szüleim és a testvéreim is. -Ennek a városnak, a szülővárosnak a vonzásából nem tudok kiszakadni. Lehet, hogy rövidesen és végérvényesen hazatérek. A távolsági gázvezeték építésén rengeteg tapasztalatot szereztem, biztos vagyok benne, hogy otthon is találok olyan munkát, ahol megbecsülik szaktudásomat. Kamocsal Imre Mézédes kedvtelés Minden embernek van valamilyen kedvtelése. Az egyik bélyeget gyújt, a másik színes lepkéket, a harmadik ritka ásvé- nyokkal rakja tele vitrinjét, de sorolhatnám ki tudja meddig. Nem Is nagyon lényeges, hogy ki milyen hobbit választ magának, fő hogy Örömét lelje benne, hogy hasznosan töltse el szabadidejét. Persze vannak olyan kedvtelések ts, amelyek nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára hasznosak. Ezek közé tartozik a méhéezkedés Is. A méz fontosságát, jelentőségét senki sem vonhatja kétségbe. Az emberi szervezet számára fontos vitaminokat, foszfort, vasat és még nagyon sok, mással szinte alig helyettesíthető anyagokat tartalmaz. Ezen ktvfli a méhészetnek Igen nagy a népgazdasági jelentősége le. A méhek porzó tevékenysége nélkül elképzelhetetlen lenne több mezőgazdasági növény termesztése. A szakemberek kiszámították, hogy a méhészet ésszerűsítésével, a méhek célszerűbb állomásozta- tásával, éppen a porzó tevékenység által több mint egymllll- árd koronával növekedne hazánkban a mezőgazdasági termelés értéke. Például; optimális beporzás esetében 29 százalékkal növekedne az olajrepce hektárhozema, 43 száza Iákkal több napraforgó és 30 százalékkal több mák teremne. Hazánkban egy négyzetkilométerre nyolc kaptár jut. Ezzel előkelő helyet foglalunk el világviszonylatban ts. Mégis azt kell mondanunk, hogy a méhészet nem kapja meg azt a támogatást, amit megérdemelne. Lemérhető az a szakuzlatek ' áruválasztékán Is. A méhészek gyakran panaszkodnak, hogy minden kapható ezekben az üzletekben, csak az nem amire szükségük lenne. Az Idősebb méhészek meg azt níhezményezlk, hogy ebben a szakmában — mert a hobbi mellett annak II névazhstjük — alig van utánpótlás. A fiatalok nem Igén mernek belefogni a mébészkedésbe. Ennek több oka is van: a kezdet kezdetén elég költséges ez a kedvtelés, szakmai Ismarstéket Igényel viszont az oktatás nincs megoldva, s talán a társadalmi megbecsülése sincs olyan Szinten, hogy a fiatalok számára Is vonzó legyen ez a különben Igen hasznos kedvtelés. K. I.
