Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-17 / 7. szám
—^1' 1 4 MdH--------------------------------------- 1*'. • . A dunaszerdahalyi (DQn. Streda) Fudik utcai gysrmekotthoaiiak haazonbat lakdja »an- Esténként, bn ágyba bd]nak, a sBtétben soknknak kicsordul' a kttanya. Itt, abban az otthonban mindenük megvan, ruhát, játékot, hangszereket - kapnak, lehet, hogy sokkal tdbbat, mint azok, akiket esténként a szüleik takarnak be puha takaró* mL De éket mégiscsak a szüleik takarják be. „Almomban édesanya MESÉT MONDOTT“ ! í itni üpi] »ők énpk Csémi Ilona, az otthon igazgatója otthon Igazgatójával, Csémi Ilonával folytattam. Tulajdonképpen 6 a huszonhat gyerek Igazi édesanyja. Neki elmondanak mindent, s 6 türelemmel végighallgatja vala- mennyiüket. Itt dicsér, ott meg rosszallóan a fejét csóválja, puszit ad, valamennyiüknek válaszol. A gyerekek nálunk igazán mindent megkapnak. Ellátást, gyengédséget, törődést; gyakran az az érzésem, hogy sok gyerek odahaza nem kapja meg azt, amit itt ml Igyekszünk megadni a gyerekeinknek. Próbáljuk pótolni a pótolhatatlant: a szülői szeretetet. Nagyon nehéz, higgye el. Nagyrészt alkoholista szülők gyermekei vannak nálunk, meg fél- vagy teljesen árva gyerekek. A legfiatalabb hároméves, a legidősebb, Franq Icu húszéves múlt. A törvény ugyan csak 18 éves korig teszi lehetővé az otthonban való tartózkodást, de Icuka- teljesen árva, nincs hová mennie. Van egy katona fiunk, és egy 19 éves lányunk Is, aki Itt a Teslában dolgozik. Míg nem oldódik meg a lakásproblémájuk, addig nálunk maradnak. Gyakran kapunk leveleket otthonunk neveltjeitől, sokan közülük már családot alapítottak, és nagyon szépen élnek. Néhány évvel ezelőtt például Léva környéki szülők örökbe fogadtak otthonunkból egy 12 éves kislányt. A szülők akkortájt baleset következtében elveszítették egyetlen fiukat. A kislányt kitaníttatták, és amikor utoljára nálunk járt a szüleivel, nagyon boldog volt És ml vele együtt valamennyien. S okan szeretnének örökbe fogadni gyereket, de ez nagyon bonyolult ügyintézéssel jár. A várakozási Idő átlag 4—5 év, az Igazság viszont az, hogy nagyon kevés az olyan gyerek, akinek senkije sincs. Az árvákról többnyire gondoskodik a rokonság, és szerencsére ritkaság- számba megy az olyan anya, aki már a szülés előtt lemond a gyermekéről. Családjogi törvényeink a családhoz való kötődést szorgalmazzák, a vér szerinti szülőknek életük végéig minden esélyük megvan arra, hogy maguk neveljék gyermeküket. Örökbefogadásról csak abban az esetben lehet szó, ha a szülő önként lemond gyermekéről, vagy huzamosabb ideig sem személyesen, sem levélben nem tanúsít érdeklődést Iránta. Nem vagyok az örökbefogadás ellensége, vannak jó tapasztalataim, de túlságosan nem Is támogatom. Ugyanis nem egy olyan esetünk volt, hogy a próbaidő elteltével (három- hónap) az örökbe fogadott gyereket visszahozták az otthonba, azzal, hogy elégedetlesek vele, nem úgy viselkedik, mind azt elvárják, nem tud beilleszkedni a családi közösségbe stb. Icukát például öt év után hozták vissza az örökbefogadók. Elbúcsúzom a gyerekektől, behúzom magam mögütt az otthon ajtaját. Elmegyek, de ha erre járok, és az időm úgy engedi, ismét benézek. Nem riporterként — látogatóként. Pár órás itt-tartózkodásom alatt megtanultam értékelni azok munkáját, a- kik erről a nagy családról gondoskodnak, akik már évek óta szülők, nemcsak saját otthonukban, hanem munkahelyükön is. SZÉLLÉ BEATA Fotó: Fogas-Ferenc k^THlVŰ \olt ('Oj Ifjúság 2. szám) A mai fiatalok bizony sokkal nagyobb gondot fordítanak az Öltözködésre, mint például a tanulásra. Én ezt nem ítélem el, hiszen válameny- nyien szeretjük a szépet, az újat, a modernet. A riportban Oszkár azt mondja, hogy a diák elsősorban tudjon. Valamennyi iskolában ennek így kellene lennie, mert a diákok kinézik maguk közül azt, aki a ruházata szerint kapja a jegyeket, de azt is, aki az öltözködés alapján adja a jegyeket. Igaz az is, hogy a szülők nem sajnálják tőlünk a pénzt, a közelmúltban több szalagavátón is részt vettem. Szalagavató volt az ünnepség neve, de minden esetben flancolást, divatbemutatót láttam. Néhány diáklányon vagyont érő ruha és ékszer volt. Lehet, hegy nem a lányok akartak jlancol- ni, hanem a szüleik kitenni .magukért. Szerintem a konfekciógyárak felelős személyeinek sokkal többet kellene forgolódniuk a fiatalok között, mert annak alapján, amit a kereskedelem kínál a fiataloknak, az ez érzésem, hogy nem ismerik az ízlésünket. A kiállításokon miért azzal kell dicsekednünk, amit csak 2—3 év múlva fogunk gyártani, vagy amit csak a külföldnek szállítunk?. Miért kell minden divatos cikkért külföldre utaznunk? Miért nem lehet nekünk olyan-konfekcióiparunk, amely lépést tud tartant a divattal? K. J., Jur nad Hronotn 47 pTs/ázaő játéka. fOj, Ifjúság 5. szám) Hubik 'Ernő, a bűvös kocka tervezője az Of Ifjúságban megjelent tn- terfűban sok mindenről beszélt, csak „megfeledkezett" a kocka belsejének bemutatásáról. Akit esetleg ez érde- kel, nem feltétlenül fontos szétszednie a kockát. Szívesen közreadom e téren szerzett tapasztalataimat. A bűvös játékszer 26 apró kockából tevődik össze, ezekből 8 csúcskocka, tehát három lapjuk színezeti. Tizenkettő élközépkocka, ezeknek két lapjuk színezett. További hat kocka az oldallapok közepén helyezkedik el. A bűvös kocka hat lapjának 9-—9 kis négyzetét a gyártás során, feltehetően annak utolsó szakaszában egyszínűre festik, illetve tapétázzák. A legtöbbször használt színek; piros, tűzpiros, bordó, fehér, zöld, kék, sárga, de láttam már ezüstszürke lapokat is. Aki nem tud ellenállni a kíváncsiságnak, az szétszedheti a kockátf éspedig úgy, hogy egy élközépkockát 45 fokkal elsőként kifeszít. Az Összerakás már sokkal körülményesebb, mert nem biztos, hogy a szétszedeti kocka az összerakás után a forgatások sorozatával rendezhető. \ Könnyen kiszámítható, hogy a bű vös kockának 43 252 003 274 489 856 OOO egymástól különböző állása hozható létre á lapok, forgatásával. Hasonló nagyságrendű számokat csak fizikai vagy kémiai táblázatokban találhatunk. Nagyjából annyi állás tekébe tő ki a bűvös kockán, ahány molekula található egy normál állapotú ideális gáz Iß köbcentiméter térfogatában, A bűvös kockának sok-sok titka van, megfejtésén szakemberek és amatőrök fáradoznak világszerte. , , Tomaäek Sándor a-.rossz volt az ébredés, bárcsak örökre elaludtam volna .n" „Almomban édesanya mesét mondott. Bizony, képzeld csak... Nagyon rossz volt az ébredés, bárcsak örökre elaludtam volna.“ ^ eggel édesanya helyett az ügyeletes nevelőnő hajolt Zsuzsika ágya fölé, nem csoda, hogy Ilyen álom után Zsuzsika szeméből kibuggyan a könny. A nevelönő megértő, tudja, ml játszódik le a gyermek lelkében, és tudja, hogy hiába próbálja elejét venni a kislány, kérdéseinek. De mint már annyiszor, most Is megpróbálja. „Mit vétettem a szüleim ellen, hogy eldobtak maguktól?“ Körülnézek az otthonban, vizsgálgatjuk egymást a gyerekekkel. Szeretnék tapintatos lenni, de minden kérdés, minden válasz a gyerekek sorsához vezethető visz- *8za. Tehetetlen vagyok, kiszolgáltatott: a huszonhat gyerek engem Is felelősségre von, hiszen az 5 szemükben én is csupán egy felnőtt vagyok. Gyakran megfordul az otthonban Juhász Gyöngyike édesanyja. Az összes szülő közül talán a leggyakrabban. Gyöngyike a testvérével él itt együtt, tizenkét éves korában került Ounaszerdahelyre. Édesapja meghalt, édesanya rossz ktk-ülmények között él, ezért kérte a két gyermek állami gondozását. Csaknem hetente látogatja őket, s bizony mindig nehéz szívvel távozik. — Nagyon szeretem az édesanyámat, és tudom, hogyha otthon minden rendbe jön, ha már nagyobbak leszünk, hazavisz. £n kivárom, van elég erőm. Mert tudom, hogy az édesanyám is nagyon szeret h- mondja határozottan Gyöngyike. Galiba Zsuzsa Hlohovec mellől került az otthonba. Sokgyermekes családból származik, tíz éve itt, Dúnaszerdahelyen nevelik. Szeretetet a szülői házban nem kapott, é- desanyja nem törődött velük. Testvérei szétszórva nevelkednek az ország különböző gyermekotthonaiban. M Eleinte nagyon sokat gondoltam az édesanyámra, tulajdonképpen csak rá, hiszen az apámat soha hem láttam. Sokat gondoltam ró, mert egyszer megígérte, hogy hazavisz. Én azt sem tudom, hogy mi az „haza“. Évek teltek el, én közben felnőttem, s rájöttem, hogy hiába várom őt, hiába várom a régen megígért pillanatot, sohasem fog elérkezni. Tizenegy éve nem láttuk egymást az édesanyámmal, sokszor hónapokat kell várnom a levelére is. Tizenhét éves vagyok, és nincs senkim. Érzem, hogy anyám számára csak teher vagyok, egy nagy kölönc. Nagyon megsebezte a szívem, de megbocsátanék neki, ha egyszer eljönne. Fogytán ,van az iránta érzett szeretetem, . és már nem is akarom, hogy hazavigyen. Csak a testvéreim után vágyódom. Őket nagyon szeretném viszontlátni. A három Döme testvér édesanyja fiatalon meghalt, édesapjuk nem törődött velük, s végül Itt, az otthonban kötöttek ki. ök is várják, hogy apjuk egyszer bekopogtat az ajtón, s magával viszi mindhármukat. Hetente írják a leveleket édesapjuknak, szorgalmasan - és becsületesen mindenről beszámolnak, ml volt az Iskolában, mivel töltik az Idejüket, milyen nagyok már, s hogy új kesztyűt Is kaptak meg sapkát... Édesapjuk ezeket a leveleket még csak válaszra sem méltatja. Berki Ru2ena tizenhárom éves, és nem szereti az édesanyját. Ezt határozottan mondja. Meglepődöm, és látszólag ő Is megszeppen a hangosan kimondott Igazságon. Látom, nincs benne gyűlölet, fejét félrebll- lentl, és elgondolkodva ezt mondja: —' Azért egy kicsit mégiscsak szeretem. B etekinthettem az otthonban élő gyerekek sorsába. Valamennyiük életéből csupán töredéket ragadtam ki, és kommentár nélkül adom közre, mert így meggyőzőbb. Látogatásom teljességéhez azonban hozzátartozik az a beszélgetés Is, amelyet az „Édesanyám hazavisz, kivárom, van elég erőm Itt' a Ai = § Is C QJ I
