Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-10 / 6. szám

a dolgozókat arról, hogy a komplex intézkedések bevezetése milyen követelményeket támaszt mindenkivel szemben. Különböző szemináriumokat is rendeztek, amelyeken őszintén és konkrétan feltárták a problémákat, ismertették a hetedik ötéves terv feladatait, valamint a bevezetésre kerülő önálló elszámolási rendszert, s az azzal összefüggő pénzgazdálkodási problémákat. Az üzem dolgozói ezek után tudják, hogy az idén minden dolgozónak, műhelynek, üzem- részlegnek napi pontossággal teljesítenie kell a lebontott tervet. Azzal is tisztában vannak, hogy nemcsak a mennyiségi mutatókat kell teljesíteniük, hanem sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a jobb minőségű termékek gyártására, továbbá a műhelyek közötti kooperáció tökéletesítésére, a nyersanyug- és az energiatartalékokkal való takarékos gazdálkodásra is. Ezek mind elengedhetetlen követelményei a rentábilis termelésnek és gazdálkodósnak. Ennek előmozdítására már a múlt év második telében mozgósították a szocialista brigádokat, fejlesztették az újítómozgalmat. Elmondhatjuk tehát, hogy a losonci Po- lana textilipari üzem gazdasági vezetősége, valamint párt- és szakszervezeti szervezete már eddig Is jó politikai-szervező munkát végzett a komplex intézkedések bevezeté.se végett.

A llAROM VAlASZ

A komplex intézkedések végrehajtása nemcsak a gazdasági szervek feladata. Változásokra van szükség az ifjúság munkakezdeményezésének orientálásában is. A SZISZ-szervezeteknek mindenekelőtt arra kell törekedniük, hogy a fiatalok figyelmüket a minőségi tervmutatók teljesítésére, a termékek minőségének javítására és a termelés hatékonyságának növelésére összpontosítsák, így van ez a valóságban is? Több ipar- vállalat üzemi SZISZ-bizottsága elnökének tettük fel Írásban ezt a kérdést. A megszabott időpontig csak három válasz érkezett. Ml olvasható bennük?

A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉÉRT

A Frjdek-místeki Pléhhengerdében a fiatalok következetesen fognak törekedni a munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására, s nem utolsósorban az anyag- és az energiatakarékosság fokozására. Teljes mértékben visszatükröződik ez a törekvés igényes kötelezettségeikben és a szocialista munkaverseny formalizmustól mentes szervezésében.

Antonín Voln^, az üzemi SZlSZ-bizott- ság elnöke közölte: a fiatal dolgozók ebben az évben 70 újítási javaslatot a- karnak benyújtani, s így 800 000 koronát megtakarítani. Ennek elömozdflására „Nyújtsd be első újítási javaslatodat“ elnevezéssel versenyt indítanak. A kiselejtezett állóeszközökből minden iel- használhatót „kiszerelnek", s így 2000 tonna vashulladékot és 25 tonna színesfémet gyűjtenek. Az ifjúsági fényszórómozgalom tevékenysége a jövőben jobban konkrét gazdasági területre irányul. A mozgalom őrjáratainak versenyéi is ennek megfelelően szervezik. Az Ifjúsági munkacsoportok (amelyek számát kettővel növelni szeretnék] kötelezték magukat arra, hogy termelési feladataikat legalább 102 százalékra teljesitik. A fiatal hengerdei dolgozók elő akarják segíteni a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsítását, éspedig a „Kutatás — SZISZ — termelés“ mozgalom fellendítésével. Ez a mozgalom ebben a járásban bontakozott ki.

CSAK A HAGYOMÁNYOKNÁL MARADTAK i

Nem akarunk elhamarkodottan ítélni jaroslav Helnek, a Mohelnicei Energiaipar! Vállalat üzemi SZISZ-bizottsága elnökének rövid válasza alapján. De lássuk csaki Ez a SZISZ-szervezet ugyan a Suraperki járásban elsőként reagált a XVI. pártkongresszus összehívásának hírére, elsőként vállalt kötelezettséget a XVI. pártkongresszus, pártunk megalapításának eo. évfordulója és az általános választások tiszteletére, csakhogy a felajánlásnak — az elnök szerint — legérdekesebb pontjai nem arról tanúskodnak, mintha bárminemű változás következne be a SZISZ-tagok kezdeményezésében. A hagyományos tételekkel találkozhatunk: ennyi meg ennyi órát ledolgoznak társadalmi munkában a választási programok teljesítéséért és a termelés támogatása céljából (egyébként elég sokat ajánlottak fel), véradókat szereznek és 60 újítási javaslatot nyújtanak be. Csakhogy ez a felajánlás valóban a megváltozott gazdasági feladatokból indul ki? A komplex intézkedések megvalósítása során nem lenne szükség a fiatalok hozzájárulására? Majd elválik, egyelőre nehéz megmondani, különösen elegendő információ hiányában.

MÁR KEZDEMÉNYEZNEK

Ezzel szemben a Pelhfimoví Agrostroj vállalatnál a komplex intézkedések már közvetlenül befolyásolták a SZISZ-szer- vezet munkáját. Erre lehet következtetni az üzemi SZISZ-bizottság elnökének leveléből (aláírása olvashatatlan). Az intézkedések legfontosabb célkitűzéseivel a fiatalok már megismerkedtek. A vállalatnál 20 gazdasági egység alakult, öt csoportra osztották őket. A SZISZ-ta- gok bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, egyéni kötelezettségeket vállaltak, amelyeket a hetedik ötéves terv kezdeményezési íveibe írtak be.

A versenyt több szempontból értékelik. Előre kidolgozott táblázatok alapján figyelemmel kísérik a teljesítményt, ami lehetővé teszi, hogy előzetesen ellenőrizzék, hogyan teljesítik a dolgozók normáikat. A szaratovi mozgalomban való részvételükkel a fiatalok a termékek minőségének javítására és a termelő munka hatékonyságának növelésére törekszenek. Ezenkívül növelni akarják az ifjúsági fényszóróinozgalom alapanyag- és nyersanyagtakarékosságra felügyelő őrjáratainak számát. Sokat várnak a „Géptől gépig“ elnevezésű versenytől Is, amelyet a Gomszelmas szovjet tesvérüzemmel közösen szerveznek, és amely előmozdítja a fiatalok közötti tapasztalatcserét.

—o —

A Uároiii iparvállalat SZlSZ-szerveze- te tevékenységének ez a rövid áttekintése azt mutatja, hogy a fiatalok azzal az eltökélt szándékkal kezdték meg az új esztendőt, hogy segítik vállalatuk gazdasági vezetőségét a fő feladatok valóra váltásában. Hogy ez a törekvés megfelel-e a jelenlegi legfontosabb szükségleteknek, azt maguk a gazdasági dolgozók tudják a legjobban eldönteni. Hí-* szén éppen az ő feladatuk, hogy támpontot adjanak a SZISZ-szervezetek lúgjainak, milyen Irányba tereljék a fiata-> lók kezdeményezését a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedésekkel összhanglian.

(wr|

MEGISMÉTLIK TEI.- JESITMÉNYÜKET

Alig akad az országban más kollektíva, amely annyira szép sikereket tud-> na felmutatni, mint a prága-letnanyi gépgyár fémmunkásai. Hiszen a hatodik ötéves terv árutermelési feladatait fél évvel korábban valóra váltották. így mihelyt először találkoztunk Josef jehláf- zsal, a vállalat gazdasági tervezési vezetőjével, azonnal feltettük a kérdést: Vajon ez nem annak az eredménye, hogy- túl enyhe volt a terv? Mosolvog va felelte: „Nem lep meg a kérdés. Nem ön az első, akit biztosítanom kell arról, hogy az ok más.“

És valóban, nem tartott sokáig igazáról meggyőznie. Mindent megmutatott papíron: az elmúlt ötéves tervidőszakban a vállalat árutermelési tervét 17^ millió, exporttervét 125 millió koronáv.-rl túlteljesítette. Ezt különösen a munkaigényesség csökkentésével és az új technika alkalmazásával érték el. Az öt év alatt így több mint 00 millió koronával növelték nyereségüket, mivel B tervhez képest az önköltségeket 2,5 százalékkal csökkentették, a munkatermelékenységet viszont a felével növelték. És amikor teltettem a kérdést: mi a titka ennek, a sok más vállalat számára hihetetlennek tűnő sikernek, josef jehláf ezt válaszolta: „Amikor a hatodik ötéves terv feladatait dolgoztuk ki, a fő hangsúlyt a műszaki fejlesztésre fektettük. Gyorsan ráálltunk a tanpad-berendezé- sek gyártására. Ezzel megjavítottuk eladási lehetőségeinket, vagyis fokoztuk a termelés növelésével szemben támasztott társadalmi igényeket. Ennek megfelelően kellett kidolgozni az évi terveket, s mindig nagyobb feladatokat kellett kitűzni az ötéves terv előirányzatánál. Mivel abban az Időben vállalatunk már kipróbálta a tökéletesített gazdaságirányítás néhány elvét — úgv- nevezett részleges kísérletet hajtottunk végre —, az irányító dolgozók hatékonyabban tudták orientálni a többi dolgozó kezdeményezését. Anyagi támogatásban részesítettük azokat a szakmákat, amelyekben munkaerőhiánnyal küszködtünk, s célprémiumokat utaltunk ki. Mindez pozitívan tükröződött vissza a felajánlási mozgalom fejlődésében, s ez tette lehetővé, hogy -a vállalat Igényesebb évi térveket tűzhetett ki maga elé. És mivel minden évben támogattuk a dolgozók fellendült munkakezdeményezését, eredményeit rendszeresen értékeltük és jutalmaztuk, az igényes évi tervek IS megvalósultak.

beszélgetésünk persze rövid idő alatt a hetedik ötéves tervidőszakra és első évére terelődik. „Kidolgozása során természetesen figyelembe vettük, hogy ebben az évben vállalatunkra is már teljes egészében vonatkoznak a komplex intézkedések. Ezért már a tervezésben igyekeztünk megfelelően kihasználni minden adott lehetőséget, hogy az Idén még jobb eredményeket tudjunk felmutatni. Ezért növeltük az eredeti tervben szereplő egyes mutatókat. Ennek eredménye a XVI. pártkongresszus tiszteletére elfogadott vállalati kötelezettség. A felaiánlás számos kollektíva és egyén <— köztük természetesen sok SZlSZ-tag

— vállalásából áll. Megígértük például, hogy tavalyhoz képest az Idén teljesítményünket 4,9 százalékkal, a termelőalapok rentábilitását 8 százalékkal, a nyereséget pedig több mint 15 százalékkal növeljük. Az egész hetedik ötéves tervidőszakban újra nagy figyelmet fordítunk a tudományos-műszaki fejlesztésre és a termékfelújításra, például már az idén megkezdjük a TI 410 UVP típusú pilóta-tanpad gyártását, amelynek prototípusa a brnói vásáron aranyérmet nyert. Megkezdjük egy teljesen új termék, a KAMILA gyártását is, mégpedig úgy, hogy az első szállítmányokat legkésőbb 1983-ban piacra vihes- sük “

ti merész célokat tűztek ki maguk ele — gondoltam. De hogyan néznek a dolgokra az emberek „lent“? Hogy erről is meggyőződjek, két fiatal művezetővel találkoztam: Ladíslav Chlumsky- val, aki a számvezérlésű gépek központjának és ]iM Smahával, aki a mechanikai műhely dolgozója. — Vállalatuk e- gész kollektívája az idén a termelőalapok rentábilitásának lényeges növelésére törekszik — mondtam ösztönszerűen.

— Hozzájárulnak ehhez a nagyobb műhelyekben dolgozók is ?

Ladislam Chlumskf: i- Természetesen, húszén éppen a mi műhelyünkben vannak a legkorszerűbb technikai eszközök. Kihasználtságuk nagy mértékben hat a termelőalapok rentábilitásának idei alakulására. Ezért felajánlásunk egyik pontjaként megígértük, hogy minden .számvezérlésű maró- és forgógépet legalább 80 százalékra kihasználunk, s a korábbiakhoz képest így csökkentjük állási idejüket.

— Ezt hogyan érik el?

Ladislav Chlumsky: — Bizonyos tartalékok vannak például a munkások és a programozók együttműködésében. A programozó ugyanis nem ismerheti a megmunkálási eljárásokat olyan pontosan, mint a marós. Együttműködésük ezért lehetővé teszi a megmunkálási eljárások javítását, s egy-egy munkadarab elkészítése során a munkaigényesség csökkentését. További sikeres forma a meghibásodások megelőzése, számáré nyuk csökkentése. Ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy minden számvezérlésű gépet pontosan tisztítsanak meg és kenöolajozzanak, s arra, hogy érzékeny irányítórendszerükbe ne kerülhessen por. Ezenkívül törekszünk e szerszámgépek kezelési kihasználásának javítására. Az a célunk, hogy minden gép teljes kapacitással két műszakban üzemeljen, még a szabadságok időszakában, sőt a kezelő betegsége vagy más ok miatt való távolléte esetén is. Ezért úgy

döntöttünk, hogy a jlrko Smaha vezette mechanikai műhelyből a klasszikus gépeknél dolgozó öt maróst Is betanítunk a számvezérlésű gépek kezelésére. Szükség esetén bevonjuk őket a munkába itt, ezeknél a vitathatatlanul nagyobb teljesítményű gépeknél.

— Ezzel persze a műhely helyzetét javítják egy másik műhely rovására. Vajon mit szól az ilyen együttműködéshez ]iH Smaha, a másik műhely művezetője?

jifí Smaha: — Rövidlátásra valiana, ha mindig a magamét hajtanám, és megakadályoznám, hogy az emberek a műhelyemből segítsenek a másik műhelyben, esetleg teljesen áttérjenek a számvezérlésű gépek kezelésére. Hiszen természetes, hogy amikor vállalatunkban először bevezették a számvezérlésű gépeket, első kezelőik olyan dolgozók voltak, akik korábban klasszlktts gépeket kezeltek. És az is logikus, hogy e nagyobb teljesítményű gépek több műszakos üzemeltetése fontosabb, mint a klasszikus gépek üzemelése. A számvezérlésű szerszámgépeknek mégiscsak jóval nagyobb a teljesítményük, s ez az egész vállalat számára munkaerő-megtakarítás. És aztán egy munkás, aki műhelyemben klasszikus marógépet kezel, betanítása után a másik műhelyben egyszerre két számvezérlésű szerszámgépet is kezelhet.

— Tehát azzal, hogy eltekint műhelye szűkebb érdekeitől, tulajdonképpen munkaerőt takarít meg, a vállalatnak növeli a termelőalapok rentábilitását és a gazdásági hatékonyságot. Tehát végső soron önmagának is jót tesz ezzel, hiszen a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések szerint a vállalat gazdasági eredményeinek növekedése az ön műhelyében dolgozók jövedelmét is növeli.

Ji?f Smaha: — Bizonyára. Itt félre kell lenni a szűkebb érdekeket és a begyepesedett szokásokat. Bárkinek, bárhol is dolgozzon, tudatosítani kell: saját érdeke, hogy elsősorban a nagyobb teljesítményű gépek dolgozzanak minél többet, mert e gépek aránytalanul drágábbak is. Ezért helyes, hogy a komplex Intézkedések megnövelik a termelőalapok gazdaságosságának szerepét, s így arra késztetik a vállalatokat és a dolgozókat, hogy a legkorszerűbb gépeket használják ki a legjobban.

Azt hiszem, nem szükséges további magyarázat ahhoz, ahogyan e gyár dolgozói a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő Intézkedések végrehajtásán munkálkodnak. Már az a hozzáállás, amellyel a mostani ötéves tervidőszakot megkezdték, azt mutatja, hogy feltehetően megismétlik a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésében elért kiváló teljesítményüket. Mert Itt az emberek nemcsak a jövő lehetőségeit ismerik, hanem a komplex intézkedések végrehajtásával ki is akarják aknázni e lehetőségeket.

taroslav Hejkal

A MINŐSÉGI MUNKA ESZKÖZE

Fokozatosan létre kell hozni és szüntelenül időszerűvé kell tenni azoknak a normáknak a rendszerét, amelyek a tervkidolgozás és -lebontás javítását, valamint a minőségi mutatók teljesítésének ellenőrzését szolgálják.

A normáknak ki keli fejezniük a tu- doniányos-müszaki fejlesztés eredményeit az egyes gazdasági feladatok teljesítésében, továbbá az ájftók és a feltalálók, valamint a szocialista brigádok tapasztalatait. Ki kell dolgozni a fogyasztás normáinak rendszerét a magasabb szintű irányító szervek számára.

(idézet a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedésekből)

A következő adat jó áttekintést nyújt a. kezelt anyagok terjedelméről. Nos. l9B0-ban a Cseh Iparügyi Minisztérium irányította vállalatok mintegy 270 millió tonna anyagot kezeltek. Ezt az adatot Zdenék Ludvik közölte, aki az említett minisztériumban az anyagfogyasztás ész- szerűsítésével és normálnak megállapításával foglalkozik. Beszélgetésünket « normák problémáival kezdtük. Mi a helyzet ezen a téren?

—' A reszort egyes vállalatainál a fogyasztási normákkal a hatvanas évek közepén megszűntek foglalkozni. Amikor köraibelül 1972 őta rendet kezdtünk teremteni, számos tröszt vezetőit kellett meggyőznünk arról, hogy a normázást a vezetés középső szintjén kell iráayí- tiini és ellenőrizni. Már elkészült a te* gyasztási normák rendszere, amelyet igyekszünk állandóan tökéletesíteni. Ennek során a cseh IparOgyl miniszter 38/1978 számú rendeletéhez tartjuk magunkat. ^

— Mit tartalmaz ez a rendelkezés?

— Egyebek között utasítja az illetékeseket arra, hogy értékeljék egyes anyagok tervezett és valódi fogyasztásának műszaki és gazdasági mutatóit. És ezeknek az anyagoknak a száma egyre nlk Például a Faipari Trösztnél a fogyasztás szempontjából értékelt anyagok közé a korábbi évekhez képest tavaly besoroltattuk a forgács- és a pozdorjaleme- zek gyártásához felhasznált faanyag mennyiségét s más trösztöknél Is hasonlóképpen jártunk el. Jelenleg csak a vegyipari trösztöknél 275 anyag- és energiafajta fogyasztáséi tartjuk állandö^n szemmel.

— Hogyan kísérik figyelemmel ezen anyagok fogyasztását az egyes munkahelyeken? Normákat állapítanak meg?

— A cseh iparügyi miniszter említett rendelkezésével összhangban arra törekszünk, hogy a fogyasztási normák rendszere a vállalaton belüli irányítás hatáskörében is érvényesüljön, s mindenekelőtt a műszakilag és gazdaságilag legjobban megalapozott normák megtartását figyeljék. A normákat is időnként fel kell frissíteni. Például 1979-ben a Csehországi Gumiipari Trösztnél az a- iapanyag- és a nyersanyagfogyasztásban 5219 normát ellenőriztek. A normák megszigorításával 62,5 millió korona értékű hazai és 32,3 millió korona értékű nem szocialista országokból behozott nyersanyagot sikerült megtakarítani.

— De ez nyilván konfliktusokhoz is vezetett. Hiszen a normaszigorítás nem népszerű intézkedés.

—Ez abban is megnyilvánul, hogy a normamegüllapttássnl foglalkozó dolgozók körében nagy a munkaerő-vándorlás. Az irányításunk alá tartozó szervezetek azt a feladatot kapták, hogy teremtsék meg a feltételeket e dolgozók stabilizálásához. Normát szigorítani kétféleképpen lehet: vagy íróasztalnál mutatókkal, ahogyan ez gyakran még ma is történik, vagypedig úgy, hogy elemzik a .fogyasztást, megvizsgálják a takarékossági lehetőségeket, és mogol- dást javasolnak.

— Tudna példaként említeni olyan