Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-10 / 6. szám

vállalatot, amelynél a normákban kimagasló eredményeket értek el?

— Megemlíthetném a napa]edlal Fat- rát, mégpedig azért, mert példája szemlélteti, hogyan lehet jó eredményt elérni bárminemű befektetés nélkül, kizárólag a normaalap rendbehozásával. Ennél a vállalatnál egy bizonyos Ideje stabilizálták a műszaki és gazdasági normamegállapító osztály kádereit, s konkretizálták az átvett és a felhasznált anyagok mérésével kapcsolatos munkákat. Törődtek azzal, hogy normáik műszakilag és gazdaságilag megalapozottak legyenek. Az ésszerűsítési Intézkedésekkel összhangban operatívan megváltoztatták az anyagfogyasztás normáit. Figyelembe vették a technológiai változásokat, és a felhasznált anyagok minőségét Is. Tulajdonképpen semmi újat vagy korszakalkotót nem tettek. E rendszer meghonosításával és érvényesítésével azonban milliós értékeket takarítottak meg.

i—. A komplex Intézkedések kimondják, hogy a normák kidolgozása során figyelembe kell venni a termékfejlesztök, az újítók és a szocialista brigádok tapasztalatait. Gyakran megesik, hogy a jó tapasztalat egy vállalaton belül marad, s nem terjed tovább.

M Az utóbbi időben már szélesebb körben terjednek a progresszív tapasztalatok. Ezt példázza az, hogy a rousinovi bútorgyár megkezdte a hulladéklemezek felhasználását. Nyomban ezután a Bútoripari Tröszt tanácskozást szervezette helyszínen, s a hulladékfeldolgozást más vállalatok Is megkezdték. A nyersanyag- és az alapanyag-gazdálkodás tapasztalatainak általánosítását és terjesztését elősegíti „A fém-, nyersanyag- és anyagtakarékosságért“ országos verseny, valamint „A fűtőanyagok, az energia, a fémek, az anyagok és a munkaerő megtakarításáért“ ifjúsági mozgalom.

Milyen fontos feladatokat kell megvalósítaniuk az anyag- és a nyersanyagfogyasztás normázása és ésszerűsítése terén a hetedik ötéves tervidőszakban?

Maximális mértékben növelni akarjuk a műszakilag és gazdaságilag megalapozott fogyasztási normák részarányát és felhasználását a vállalaton belüli irányítás területén. A valódi fogyasztás objektív megállapításának legfontosabb előfeltétele a pontosabb anyagmérés, különösen tömeges viszonylatban. Azt akarjuk elérni, hogy trösztjeink összehasonlítsák fogyasztásukat a legjobb külföldi termelők ilyen adataival. Ezt pedig csak a Chemopetrol vezette be. Tovább növeljük azoknak az anyagoknak a számát, amelyek tervezett és valódi fogyasztásának mutatóit a trösztök kötelesek figyelemmel kísérni. Ami a fogyasztás ésszerűsítését illeti, az irányításunk alá tartozó szervezeteket arra fogjuk ösztönözni, hogy csökkentsék a hiánycikkszámba menő és a nem szocialista országokból behozott anyagok felhasználásának az arányát, a hulladék mennyiségét, s hatékonyabban hasznosítsák a felhasználható hulladékokat.

Jaroslav Winter

MAGA.HABBRA EMEI.M A MÉRCRT

Az új esztendő kezdete óta már jó- pár munkanap eltelt, a tervteljesltési

jegyzékekbe már bekerültek az első számok, százalékarányok. Ezzel lassan az is bebizonyosodik, mekkora következetességgel viszonyulnak 1981-nek, annak az évnek a feladataihoz, amelyben megkezdtük a népgazdaság tervszerű Irányítást rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtását. Már ebből a tényből adódik annak szükségessége, hogy jól kell ismernünk a népgazdaságfejlesztés idei állami tervének célkitűzéseit, mert csak így tudunk céltudatosan és kezdeménye- zően hozzálátni a feladatok valóra váltásához. Még mielőtt jobban megismernénk e tervet, hangsúlyozni kell, hogy az előző ötéves tervidőszakoktól eltérően az emljtett Intézkedésekből adódóan az 1981. évi terv az egész hetedik ötéves terv oszthatatlan része, amely ötéves tervet végső formájában a Szövetségi Gyűlés foglal törvénybe a CSKP XVI. kongresszusának irányelve alapján.

MELYEK 1’EHAT AZ 1981. RVl TERI AIAPVETO CEIJAI?

A legfontosabb vitathatatlanul az, hogy biztosítsuk a népgazdaság további kiegyensúlyozott fejlődését mindenekelőtt a hatékonyság növelésével és oly módon, hogy megteremtjük az erőforrásokat az elért magas életszínvonal megtartásához és a lakosság szociális biztonságának szilárdításához. Konkrétan az 1981. évi terv a nemzeti jövedelem 2,8 százalékos növelését irányozza elő. Ebben az évben az ipari termelésnek 2,7 százalékkal, az építőipari munkák terjedelmének 2,8 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelésének pedig 2,6 százalékkal kell növekednie. Az előző évekhez hasonlóan Szlovákia gazdasági életének gyorsabb ütemben kell fejlődnie, mint Csehországénak.

Az elosztásban a terv az újonnan létrehozott erőforrások belső elhasználásának lassúbb dinamikáját irányozza elő. A beruházásoknak ebben az évben 28,9 százalék arányban kell részesedniük a nemzeti jövedelem képzéséből, s a beruházások területén az eszközöket a kiemelt fontosságú létesítményekre kell összpontosítani. A hatékonyság növelése szempontjából a munkaerő-gazdálkodásnak elsőrendű szerepe van, mivel a következő években a munkaerő-állománynak csak minimális növekedése várható. Ezért a népgazdaság teljesítményeinek növekedését legalább 93 százalékban a munkatermelékenység növekedésének kell fedeznie.

Tekintettel a nyersanyagok, az energiahordozók és különféle anyagok világ- piaci árainak emelkedésére és népgazdaságunk néhány belső problémájára, az exportképesség növelése az 1981. évi tervben kulcsfontosságú feladat. Mindent meg kell tenni azért, hogy termékeink — különösen a gépipari termékek — minél jobban érvényesüljenek a külföldi piacokon, s emellett az importigényességet is csökkenteni kell.

Az 1981. évi terv ezenkívül előirányozza a termelés hatékonyságával és minőségével összefüggő mutatók teljesítésének javulását. Például tavalyhoz képest az idén a teljesítményekúíl az a- nyagi költségekre jutó részt 1,45 százalékkal kell csökkenteni. A terv konkrét

feladatként tűzi ki, hogy a fogyasztás minden területén legalább négyszázalékos vas- és acélmegtakarltást, s 0,5 százalékos fűtőanyag- és energiamegtakarítást kell elérni.

Rendkívül fontos feladatként tűzi ki az 1981. évi terv a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítését, mert ez az újratermelés hatékonysága növelésének legfontosabb tényezője. Erre különösen az új termékek gyártásának kiterjesztése, az új eljárások bevezetése és a termelés anyagfogyasztásának ésszerűsítése terén van nagy szükség.

Ha mindezeket az alapvető feladatokat sikerül valóra váltanunk, akkor az idei terv előirányzatával összhangban megtartjuk az elért magas életszínvonalai, sőt tovább emeljük. A lakosság pénzbevételei 3,3 százalékkal emelkednek, a kiskereskedelmi forgalom 2,3 százalékkal nő. A termelés és a kereskedelem alapvető feladata, hogy tovább javuljon a lakosság keresletének kielégítése és a belső piacra irányuló áruszállítások szerkezete.

Ezek tehát az idei népgazdaságfejlesztési terv legfontosabb célkitűzései. Az következik belőlük, hogy a nemzeti >ö- vedelemnek és a termelés terjedelmének növekedése a legtöbb szférában az idén az elmúlt évekhez képest lelassul. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a feladatok könnyebbek. Éppen ellenkezőleg, az 1981. évi terv mind- annyiunkkal szemben nagyobb igényeket támaszt, mert számba vesz néhány olyan nehézséget, amelyeket — amint ezt Vaclav Hüla, az Állami Tervbizottság elnöke az 1981. évi terv megvitatása során a Szövetségi Gyűlés ülésén hangsúlyozta — részben azok a reakciós erők o- koznak, amelyek igyekeznek visszafordítani a nemzetközi síkon eddig elért fejlődést, a gazdasági zsarolástól sem riadnak vissza, s megpróbálják feléleszteni a hidegháború időszakában alkalmazott diszkriminációs módszereket.

Nem vitás, hogy ugyanúgy, mint a múltban, az ifjúság az idén is fontos szerepet játszik a tervfeladatok teljesítésében. Hiszen a fiatalok hazánk dolgozóinak jelentős hányadát képezik. Ezért a SZISZ-szervezetekben, e szervezetek munkaterveiben is vissza kell tükröződnie annak a törekvésnek, hogy az ifjúság méltó módon kivegye részét az idei terv legfontosabb feladatainak teljesítéséből. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések a fiataloknak ehhez megfelelő lehetőségeket is megadják.

IbiJ

' i

T

SEGÉDANYAG

A POIITIKAI OKTATÁSHOZ

ALKOTÚ TETTEKKEl VALÓSÍTSUK HEG AZ IGÉNYES FELADATOKAT

Az év elején léptek érvénybe a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerM tökéletesítő intézkedések. Végrehajtásuk nem szakemberek szűk csoportjának, hanem hazánk minden dolgozójának, mindannyiunknak ügye. A SZISZ politikai oktatásának ebben a részében ezért olyan anyagokat teszünk közzé, amelyek arról tájékoztatnak, hogyan látják ffi feladataikat és hogyan viszonyulnak e feladatok valóra váltásához egyes üzemek, vállalatok és trösztök dolgozói.

EE1.TÄRJÄK

TAHTA1J.KAIKAT?

A csehszlovák népgazdaságban elég sok a tartalék. Általánosságban mindany- nylan tudunk róluk, s a tervekben igyekeztek is megteremteni a feltételeket e tartalékok kihasználásához. De nem mehetne mindez gyorsabban? A tökéletesített irányítási rendszer éppen ezt tűzte ki célul. Mégpedig nemcsak a tervek segítségével, hanem a gazdasági dolgozóknak, s a technikusok és a munkások kollektíváinak fokozott kezdeményezésével is, hiszen saját tartalékaikat ők ismerik a legjobban.

A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az a vállalat vagy tröszt, amely a felsőbb szervek irányelveiben megszabott tervnél igényesebbet tűz ki, tehát már a terv kidolgozása során feltárja saját tartalékait, nagyobb pénzügyi kedvezményben részesül, mint az a vállalat vagy tröszt, amely egyszerűen csak túlteljesíti tervét. Ez a szabály az elmúlt három évben már érvényben volt az új intézkedéseket kísérletként bevezetett vállalatoknál és trösztöknél, s az ebből nyert tapasztalatokat az Idei tervek kidolgozása során mindenütt felhasználhatták.

Milyenek a gazdasági és a politikai dolgozók eddigi tapasztalatai e téren? Hogyan készültek fel az üzemek, a vállalatok és a trösztök az intézkedések végrehajtására? Ezekre a kérdésekre keresünk választ az újságcikkekből válogatott szemelvényekben.

Ondrej Pazdernat^ mérnök, a bratisla- vai Kabío vállalat dolgozója: A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedésekről már 1980-ban is számos előadás hangzott el. Ez ösztönözte a vitát a munkahelyeken, a szocialista brigádokban és a munkán kívül is. A termelési értekezleten én is felszólaltam, s bíráltam a rossz minőségű termékeket, valamint a nagy mennyiségű hulladékot. Ebben látom ugyanis a hatékonyság növelésének és a minőség javításának nagy lehetőségét. Az én szempontomból természetesen a hibát a dolgozókban láttam, ami logikusnak tűnt, hiszen ők gyártották selejtet. A vitában azonban egy idősebb munkás is felszólalt, aki világosan rámutatott: nemcsak azt kell követelnem, hogy csökkenjen a selejt részaránya, hanem azt is meg kell néznem a műszak végén, hogy ki menynyi selejtet gyártott, és ezt az értékelésben is érzékeltetni kell. A tapasztalt ember fején találta a szöget. Részlegünkön ezért nagy figyelmet fordítunk az anyagnyilvántartásra, s véget vetünk a selejtkészítök anonimitásának. Manapság mindenki felelős a gépe körüli rendért, pontosítottuk a selejttel kapcsolatos követelményeket, szigorúan ellenőrizzük az anyagot és a más részlegről érkező fél- készárut.

Üzemünkben így megszülettek a hoz- rascsot-gazdaság elemei, ahogy azt a komplex intézkedések megkövetelik. Ez annak köszönhető, hogy a gazdaságosabb munka nem maradt csupán követelmény, hanem megvalósításához a dolgozók kezdeményezésével megszülettek a kellő feltételek.

Silvester Sabo, a Sereifi Nikkelkohó művezetője: A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtásától mi is sokat várunk, bár tudjuk, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg. Mindenekelőtt azt várjuk tőlük, hogy hozzájáruljanak a szállító-megrendelői kapcsolatok javításához, a fogyasztói cikkekkel való ellátás fejlődéséhez a választék és a ml« nőség terén egyaránt, s rendet teremt a munkaerőgazdálkodásban. Az admi« nlsztratív apparátus csökkentésére gon« dolok, mert ez az apparátus nagyon el« burjánzott, s nehezíti a vállalatok és az üzemek gazdasági helyzetét — ami a kommunisták és pártalapszervezetek taggyűlésein joggal bírálnak.

Vállalatunkban számos tanácskozáson volt szó a komplex intézkedések beve« zetéséröl. Például a tisztségviselők és a vezető gazdasági dolgozók aktlvaérte« kezletén, a párttaggyüléseken, a terme« lésl értekezleteken. Egyöntetű az a vé« leményünk, hogy a gazdaságirányítást tökéletesítő komplex intézkedések vég« rehajtásának haszonnal kell járnia. Tel« jes mértékben tudatában vagyunk fel« adatainknak, s annak, hogy mennyiségi« leg és minőségileg egyaránt teljesítenünk kell őket, s hogy a rossz munkáért jo« gosan jár szankció.

Csák István: A losonci (LuőenecJ Po« tana textilipari üzem vezetői már tavaly, évközben megtették a szükséges intéz« kedéseket. Rudolf Pfeffer igazgató tájé« koztatása szerint üzemükben a gazda« sági vezetés az üzemi párt- és szakszer« vezeti szervezettel együttműködve még a múlt év elején létrehozott egy mun« kabizottságot. E csoportnak volt a feladata a komplex intézkedések bevezetése végett kidolgozni azokat a politikai és szervezési intézkedéseket, amelyek ma« gukban foglalják az üzem minden rész« legének, műhelyének konkrét feladatait« Kidolgozták a végrehajtás ütemtervét is, miután -megtárgyalták a vállalat gazda« sági-technikai konferenciáján. Aztán üzemi aktívát tartottak, amelyen a műveze« tőkkel ismertették meg az egyes műhelyekre vonatkozó részfeladatokat, a mű« vezetők pedig megtárgyalták a dolgozókkal a komplex intézkedések lényeges tudnivalóit, s az azokból reájuk háruló kötelességeket és feladatokat.

Az említetteken kívül az üzemi újság« ban szintén rendszeresen tájékoztatták