Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-10 / 6. szám

2 MEGTARTOTTÁK A SZISZ KB XIII. ÜLÉSÉT­AZ A A napokban megtartották a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak XIII. ülését, amelyen legfőbb napirendi pontként megvitatták a középiskolá­sok és a szakmunkástanu- lúk helyzetét. Az ülés fon­tosságára jellemző, hogy megjelent rajta Matej LúCan, a CSKP KB tagja, a szövet­ségi kormány alelnöke, aki a vitában fel is szólalt. Nagyra értékelte a fiatalok kibontakozó munkakezde- ményezését a CSKP megala­kulásának 60. évfordulója és a apárt közelgő XVI. kongresszusa tiszteletére. Ezenkívül ott voltak az ülé­sen a CSKP KB, a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom, a Csahszlovák Szovjet Ba­rátsági Szövetség, a Honvé­delmi Szövetség és a Cseh­szlovák Testnevelési Szövet­ség képviselői is. Ez a megkülönböztetett érdeklődés is csak azt bizo­nyítja, hogy egy olyan át­fogó kérdésről volt szó, a- mely a társadalom sok te­rületét érinti. Ezt hangsú­lyozta üdvözlő beszédében Miloslav Doökal, a SZISZ KB elnöke Is. Leszögezte, hogy akik most az iskolapadok­ban ülnek, azok holnap a munkahelyeken mindennapi munkájukkal és egész ma­gatartásukkal veszik ki a ré szűkét a társadalom építé­séből. Az ifjúsági szövetség számára sem lehet tehát kö­zömbös, hogyan készülnek fel leendő nagy feladatuk­ra. A központi bizottság be­számolója is hangsúlyozta, hogy a párt is mindig meg-. különböztetett figyelmet szentelt az Ifjú, tanuló nem­zedéknek. Mindenekelőtt kedvező teltételeket terem­tett a tanuláshoz. Nálunk kivétel nélkül mindenkinek lehetősége van, hogy adott­ságainak és elképzeléseinek megfelelő pályát, szakmát válasszon. Az ifjúsági szö­vetség nagy feladata, hogy az iskolai és szakmai kép­zés mellett hozzájáruljon a fiatalok eszmei-politikai ne­veléséhez. A tudományos-műszaki forradalom korában már nem elegendő, hogy vaiaki egyoldalúan elsajátítsa a szakmai ismereteket. A ma és még inkább a holnap emberének sokoldalúan kép­zettnek kell lennie, hogy helytálljon az életben, fi széles látókörű, jellemében szilárd ember nevelése az Ifjúsági szövetség feladata Is. A korábbi években a SZISZ egész sor vonzó és sokakat foglalkoztató mozgalmakat indított el a középiskolások és szakmunkástanulók kö­rében. Ezeket kell tovább­fejleszteni, új és még von­zóbb akciókat szervezni a jövőben Is. Ogy kell irá­nyítani a fiatalok figyelmét, hogy gyökeret verjen ben­nük a munkához való Jó vi­szony. Ennek érdekében ki kell bővíteni a munkahelyi védnökségek hálózatát, szem előtt tartva, hogy a mun­kahelyi beilleszkedés tulaj­donképpen már az iskolában elkezdődik. Nem téveszthetjük szem előtt, hogy nemcsak tanu­lásból áll a középiskolások és szakmunkástanulók éle­te. Gondosokodni kell a sza­bad Idő hasznos kitöltésé­ről is. Sajnos, Ifjúságunké gy része még mindig haszon­talan szórakozással tölti a szabad Idejét. A SZISZ-alap- szervezetek elsőrendű fel­adata, hogy gondoskodjék a fl' talok szabad Idejének ki­töltéséről, kulturális, sport és egyéb elfoglaltsággal. Ki kell bővíteni a szakköri munkát. Be kell vonni a kul­turális életbe és a szakkö­ri munkába a szervezeten kívül álló fiatalokat is. A beszámoló külön foglal­kozott a sport és testneve­lés kérdésével, annál az egy­szerű elvnél fogva, hogy társadalmunknak szellemi­sr Xjí PÉLDAKÉP IS LEHETNE Illés Károlyt, az Ogyallal (Hurbanovoj Gép- és Trak­torállomás fiatal elektromű­szerészét néhány évvel ez­előtt ismertem meg. Akkor az üzem vezetői a legaktí­vabb fiatalok között emle­gették őt. Ezen a téren semmi változás. Ma is tagja az ifjúsági alapszervezet ve­zetőségének, s az őrá jel­lemző állhatatossággal még mindig azt a tisztséget töl­ti be, mint amikor beválasz­tották a vezetőségbe. A mű­helyben is — ahol találkoz­tunk — mintha megállt vol­na az idő. Károly ugyan­azon a munkapadon dolgo zik, mint egykor. — Nem szeretem a kap kodást — mondta szeré­nyen. — Én ebben az üzem­ben kezdtem a szakmát ta­nulni, s amikor 1971-ben, Zlaté Moravcében elvégez­tem az Iskolát, ide jöttem, s azóta talán az eszembe sem jutott, hogy munkahe­lyet változtassak. Pedig nem könnyű, naponta bejárok Gútáról (Kolárovoj, ami 70—80 kilométer utazás, nem éppen kényelmes körülmé­nyek között. Megszerettem ezt az üzemet, nem akarok tőle megválni. Talán majd ha felépül a házam, köny- nyebb lesz. — Elektromossági műsze­részekre ebben az üzemben aagy szükség van. — Igen, ml javítjuk e- gész Szlovákia számára az alternátorokat és a dina­mókat. Nehéz a helyzetünk, mert a munkánkat szünte­lenül hátráltatja az alkat részhiány. Ez olyan problé­ma, amelyről ml már nem is beszélünk szívesen. Meg­győződtünk róla, ha arra várnánk, hogy majd csak jön az új alkatrész, sosem teljesítenénk a tervet. Már­pedig ml büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak az elő­ző év feladataival sikerült megbirkóznunk, hanem az egész ötéves terv feladatai­val Is. — Hogyan lehet folyama­tos munkát végezni, ha nincs alkatrész? — Nem könnyű, de lehet. Néhány évvel ezelőtt el­kezdtük az elhasználódott alkatrészek felújítását. Ez nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, jó szakem­berek és speciális gépek, be­rendezések kellenek hozzá. Az utóbbiakkal ugyan nem bővelkedünk, de azért megy a munka. — Károly, térjünk vissza néhány mondat erejéig az ifjúsági szervezet munkájá­hoz! A vezetőség tagja- vagy, bizonyára jól ismered a problémákat is. —Sajnbs, az ifjúsági a- lapszervezetiien ma is azok­kal a bajokkal küzdünk, mint a megalakuláskor. Fia­taljaink többsége bejáró. Ez sok mindenben gátolja a szervezeti életet. De azért nem tartozunk a rossz szer­vezetek közé. Kivettük ré­szünket a társadalmi mun­kákból, törődtünk a szem­léltető agitációval — pedig ma már nem könnyű pro- pagácíós anyagokhoz hoz­zájutni —, részt vettünk a különböző sportrendezvé­nyeken, és 8 fiatalok kultu­rális tevékenységét Is igye­keztünk színvonalasabbá ten­ni. — Az évek gyorsan fut­nak, lassan „kinövöd“ már a SZISZ-egyenruhát. — Én is számolom az ö- veket, s tudom, hogy rövi­desen el kell búcsúznom fiatalabb társaimtól. A sta­fétabotot jó kezekbe szeret­ném átadni. Aggodalomra nincs okóm, mert sok ügyes fiatal van az üzemünkben. Nevelésükből én ie kiveszem a részemet, már néhány éve „inasaim“ Is vannak. A munkapad mellett sok min­dent meg lehet beszélni. Ar­ra törekszem, hogy a szak­mai ismeretek . mellett o- lyasmlre is megtanítsam őket, ami nélkül nehezen boldogulnának a szervezeti életben. Teljesen azért nem vonu­lok vissza, sőt a munka dandárja talán csak most kezdődik. Négy évvel ez­előtt az ifjúsági szervezet javaslatára jelöltek a párt­ba. Két éve már tagja va­gyok pártszervezetünknek, a legutóbbi választásokkor pedig bekerültem a választ­mányba is. Ogy érzem, hogy idősebb tagtársaim megbíznak bennem, abból is látszik, hogy megválasztot­tak a járási pártkonferencia küldöttjének. K. I. leg és fizikailag egyaránt fejlett, harmonikus emberek­re van szüksége. Szorosabb­ra kell fogni az ifjúsági szövetség kapcsolatát a test­nevelési szövetséggel és a Honvédelmi Szövetséggel. Ne tűrjük, hogy a fiatalok moz­gás nélkül maradjanak, mert a heti két testnevelési óra kevés. A SZISZ-szervezetek egye­dül, támogatás nélkül alig­ha győznék azokat a felada­tokat, amelyek a közép- és a szakmunkásképző Iskolák­ban reá hárulnak. Szívesen fogadunk azonban minden segítséget. Együttműködést ajánlunk fel minden tömeg­szervezetnek és munkahely­nek. Elvégre egy és ugyan­az mindannyiunk érdeke, hogy a mai középiskolások és szakmunkástanulók szo­cialista hazánk derék épí­tőivé váljanak. KOMMENTÁRUNK TÖBBET, KOBSZEKÖBBET, OLCSÓBBAT A népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét töké­letesítő Intézkedéseket mielőbb alkalmaznunk kell a társadalmi tevékenység valamennyi szakaszán. Ennek szükségességét vitatni ma, amikor az egész népgazda­ság sokkal nehezebb és igényesebb feladatok elé van állítva, mint a múltban, helytelen volna, s egyáltalán nem vezetne célra. Tudjuk, hogy a múltban a termelő- egységeket, vállalatokat olyan mutató szerint értékel­tük, amelyek a megváltozott tényezők mellett ma már elavultak, kevésbé hatékonyak és kifejezők. A jövőben nem lesz elég, ha az üzem vagy a vállalat teljesíti a bruttó termelési tervét, mindenekelőtt a saját teljesít­ménye lesz a mérvadó tevékenységének megítélésében. S ezt extenzfv fejlesztéssel már nem lehet elérni. A CSKP KB az ülésein erre már többször rámutatott. Az intenzív tényezőket kell előtérbe helyezni. Hogy a Célo­kat elérjük, fejleszteni kell az egész vállalati Irányítást. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel az eddiginél többet, jobbat, korszerűbbet és piacképesebbet tudunk termelni. A sok lehetőség között csak egy. az újítómozgalom fellendítése. Ezzel a kérdéssel az utóbbi Időben sokat foglalkoztak a Bratislava! Építőipari Vállalat Illetékes vezetői Is. Bár ebben a vállalatban még nem vezették be teljes egészé­ben a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét töké­letesítő intézkedéseket, az újítók munkáját már ebben az évben is eszerint Irányítják. Az újítók tevékenységé­nek javítására és gazdaságosabbá tételére több intézke­dést hoztak. A legfontosabbak közé tartozik, hogy már az év elején közzétették a tematikus feladatokat, így várható, hogy megoldásuk sem várat sokáig magára A dolgozókat. így az újítókat is érdekeltté kell tenn abban, hogy közhasznú ötleteikkel előrukkoljanak. Eb bői Indultak ki a vállalat vezetői az új jutalmazási rend szer kidolgozásakor, amely lehetővé teszi az olyan újí tások pénzbeli értékelését is, amelyeket objektív okok ból csak néhány hónap, esetleg év múlva lehet bevezet ni a termelésbe. Ez minden bizonnyal hatékony ösztön ző lesz a jövőben. De nem csak az újítókat akarják anyagilag érdekeltebbé tenni, hanem az értékelő bízott Ságokat Is. Ez az intézkedés hozzájárulhat az újítást ja vasiatok bevezetése idejének lerövidítéséhez. Visszatérve a tematikus feladatok kiírásához, tudjuk, hogy ennek már hagyománya van szinte valamennyi üzemben. Viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem elég, mert eddig a kiírt feladatok felére érkezett csak megoldás. A kivezető út az lenne, ha a feladatok meg­oldására már a kiírás idejében megfelelő összetételű kollektívákat hoznának létre. Természetesen előfordul­hat, hogy erre nincs mindenütt mód, legalábbis jelenleg, de ez nem jelenti azt, hogy a módokat nem Is kell ke­resni. A kényelmesség és a nemtörődömség ebben sem vezet célra. A Szovjetunióban és az NDK-ban ez a gya­korlat már meghonosodott. A sok-sok egyéb tapasztala­tok mellett miért nem vehetnénk át ezt Is? A Bratislava! Építőipari Vállalatban, de máshol is, az említett kellektivák szerepét részben a komplex racto- nallzáclós munkabrigádok töltötték be. De ezekből so­hasem volt annyi, hogy valamennyi tematikus feladat megoldóra talált volna. A jövőben a lehetőségekhez mér­ten növelni akarják ezeknek a brigádoknak a számát, de a kisebb munkaközösségektől is elvárják, hogy be­kapcsolódjanak a feladatok megoldásába. K. l. VISSZHANG A BEVÁSÁRLÓ KÖRÚTON C. RIPORTRA Véleményem szerint TISZTELT SZERKESZTŐ­SÉGI Nem tudom, kt az a Zol- ezer, de a Bevásárló kör­úton című riportja után gondolom, hogy vagy naiv, vagy hülye. Idézem: „Megdöbbenve 11} hallgatom a „megtermett hölgyet“ ... t. l. hogy a ván­dorcigányoknak tilos a be­lépés a szálloda éttermébe. Zolezer szereti a nagy sza­vakat: nem meglepődve, vagy csodálkozva, 0 „meg­döbbenve“ hallotta. (...) Szuper-öntudata csaknem elpukkadt Ilyen Igazságta­lanságon. (...) Zolezerkám, nézze meg egyszer a „Rula“ kocsmát a Sládkoviö utcában, ahol ve­deli az alkoholt még a csecsszopó is, a derék ma­mák ott szoptatnak, mellet­tük a „seres" üveg, ponto­san, mint Arany írja a Nagyidat cigányokban —- „apraja és nagyja, nöstény- je és kanja“. (...) De mit szaporítsam a szőt: kívánok magának négy szomszédot — oláh cigányt; egyet jobb­ról, egyet balról, egyet a felső és egyet az alsó eme­leten. Ha ettől nem kerülne fél éven belül tdeggyógytn- tézetbe — akkor személye sen gratulálnék! Apropó: mit vétett magá­nak az a hölgy, pincérnő, akit „megtermettnek“ titu­lál? Nem okos ember az, akt olyakat illet Ilyen, nö számára nem éppen hízelgő jelzővel, akik neki a vilá­gon erre semmi okot nem adtak. De aki a cigányok számára az Interhotelí tart­ja a legmegfelelőbb helynek, attól mit várjon az ember? (...) Mert lehet, hogy négyszemközt a cigányokról maga is másként vélekedik. Igaz, nem egyformák a ci­gányok sem. De a többségük jelenleg hangoskodó, műve­letlen, nem Interhotelbe va­lót —ff— NYÍLT VÁLASZ ANONYMUSNAK TISZTELT ISMERETLENI Köszönöm levelét, bizal­maskodó megszólítását, ame­lyet örömmel viszonoznék, de hát most írjam azt, hogy Tisztelt Tétékám? Ilyen név­re még a posta sem szál­lít levelet, ezért Is kénysze­rültem nyílt levélben vála­szolni. Igen, megdöbbenve hall­gattam a „megtermett höl­gyet“, és újra ezt a szót használnám, ha most írnám a riportot. Mert ilyen kije­lentéseket nem tudok elfo­gadni másképp, mint meg döbbenve. Már csak azért sem, mert soha nem osztá­lyoztam az embereket szár­mazásuk, anyanyelvűk sze­rint, sosem kategorizáltam embert ennek alapján jónak vagy rossznak. Ez a meg­döbbenés mindaddig hatal­mába kerít, míg olyan kije­lentéseket hallok, mint ak kor ott. Ru2a kocsma, sajnos van, de vannak pozitív példák is. Cigány szomszéd. Amikor arra az új lakótelepre köl­töztem, ahol most lakom, az a hír járta, hogy háromezer cigány kap ott lakást. De beköltöztem. Csak később derült ki, hogy bár a híresz­telés nem volt alaptalan, változtattak a terven, oláh- cigány szomszéd helyett pe dig kaptam egy nem ci­gányt, „parasztot“ (maga fogalmazott Így), aki kora reggeltől késő estig, sok­szor éjszaka is, fúr-farag, kalapál. Pont tizenegy hó­napja; nála rosszabb szom­szédot már el sem tudok képzelni, jogosan gratulál­hatna •— személyesen! —; csak azt nem tudom, hogy „tt“-vel hogyan lehet kezet fogni? „Megtermett“: magas, erős termetes — írja a Magyar Értelmező Kéziszótár. Nincs semmi pejoratív értelme. A hölgy valóban magas, erős, termetes volt, ami nem szép­séghiba. Tény. A szó csak azért került az írásba, mert tömören így akartam „meg­nevezni“ a pincérnőt, hogy a vendégek ne az alacsony, a sovány, a vékony terme­tű kolléganőjére gondolja­nak. Egyébként lehet, hogy nem vagyok okos ember, de akkor is mi jogon nevezen­gem valaki naivnak, hülyé­nek?! Nem szokásom valakiről vagy valakikről négyszem­közt — még valamiről sem — mást mondani, mint az újságban leírok. Nekem egy álláspontom, véleményem van: négyszemközt is, leír­va is. Egyetlen álláspont, amellyel ha előhozakodók, ezreknek tízezreknek leírva, aláírom, mert vállalom érte a felelősséget. Bár tudatá­ban vagyok annak Is, hogy a véieményem, álláspontom nem megfellebbezhetetlen, hogy bírálható, yltathátó. De ezt a véleményt aláírom, és mint aláírója, szívesen fo­gadok minden bíráló, ironi­záló megjegyzést Is, de tör­ténjék ez a „lovagiasság“, az etika szabályai szerint. Mert ha ön annyira biztos igazában, olyan határozot­tan állít valamit, mi tartja vissza attól, hogy tisztes ne­vét véleménye alá papírra yesse? Zutuzer János

Next

/
Oldalképek
Tartalom