Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-03 / 5. szám

SZI.OVÉNSZKÖI VÄSÄR CSÜTÖRTÖKÖN BEMUTATÓ A THÁLIÁBAN D. Q., a búsképű lovag A MATESZ Thália Színpa­da előcsarnokában nővérnek és ápolónak öltözött színé­szek épp próba közti clga- rettaszQnetet tartanak. Len­gyel Ferencen pizsama; ka­lapja, sisakja, teffédöje pe­dig azonnal ama búsképű spanyol lovagot juttatja e- szembe, az igazság rettent­hetetlen „bajnokét“, aki szél­malmokkal, képzelt ellenség­gel vívott irdatlan nagy csa­tákat, s Cervantes jóvoltából Don Quijote néven lett is­mert világszerte. Aztán Lász­ló Géza személyében előke­rül Sancbo Panza is, s be­lépve a színházterembe tó­tom, ott toporzékol a^’szinen Rocinanta is, egy fehérre mázolt bicikli képében. Csendes Lászlón pedig pap­ruha van, öt perc miHVa meg már orosztánbőrbe bújva mu­tatkozik. Nos, aki ismeri a Cervantes-regényt, ás sebté­ben visszagondol az olvasot­takra, nem keli, hogy meg­rémüljön az említettek ol­vastán. Hiszen a Thália feb­ruár ötödikén egy egészen más Don Qutjotét visz szín­re, mégpedig Gyurkó László kétfelvonásos színmüvét: A búsképO lovag Don Quijote. A színre állítást a MATESZ új rendezője — akit már, mint amatőr irodalmi szín­padi rendezőt megismerhe­tett és megszerethetett a kö­zönség —, Gágyor Péter vál­lalta, Dramaturg a Thália Színpad új művészeti veze­tője, Szigeti László. Vége a szünetnek, folyta­tódik a próba. Évek óta rendszeresen be-benézek ide, próbák alkalmával, de talán most először tapasztalom, hogy a színészek valóban örömmel, nagy-nagy lelke­sedéssel, jókedvűen, vicce­lődve, odaadással (...) mo­zognak a színpadon. Mind­egyiküknek ötletei vannak, és azokat nem félnek a kol­légák, a rendező előtt fel­tárni; közösen beszélik meg és alakítják a jeleneteket, minden apró mozzanatot, fá, üde, kellemes a légkör. Az sem törte le őket,, hogy Idő­ről időre egyik-másik esi- nész meghátagedatt, hézago­sak a próUák, I a jahuár hu­szonkettedikére tervezett be­mutatót el kellett halaszta­ni. Gágyör Péter a következő szünetben ezt mondja: — Nem akárok. Don Qul- jotéböl hőst cSinálnU Hiszén egy emberi korcsra, roncsra nem lehet felruházni a tra­gikumot. Nem szeretem őt, nagyon rossz viszonyban va­gyok vele, részben el Is íté­lem. Mégis, szeretném jel­leméből, magatartásából, cselekedeteiből átmenteni, továbbéltetni, ami átmenthe­tő, továbbéltetbetö; ■ rög­eszméit, a hasznos rögesz­méit. A közönséggel sem a- karom megsierettetnl, hanem azt elérni, hogy e néző fel­fedezze magában a saját kis Don Quijotéját, donklhoteiz- musát. Azt, hogy az Igazsá­gért harcolni kel), de nem a ml Don Quijoténk mód­szereivel, mert úgv céltalan, eredménytelen. Szaratném, ha a közönség nem megol­dott feladatokat, jelenetekét, nem kimondott vilaszokat kapna, hanem hogy sok-sok kérdés gyűljön Ossza bannt, amelyek megválaszoléiéra as előádás megtekintése után kényszert érezze» ,.. Február 5-én, csütörtök as­te hétkor várjuk szakét a kérdéseket Gágyor Pétertől és a Thálta Színház roOvá- széitől. —Oiet. ehszlováklal magyar elbeszélők 1918 — 1938 — Szlovenszkól vásár a cí­me a Turczel Lajos válogatta anto­lógiának, amelyet a Madách Könyv- és Lap­kiadó az irodalmunk értékelt összegező Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatában ]e- lenÄteft’üheg. _ Tur'fczöl Lajos ^dig ifőgy antológiát állí­tott össze, az említett gyűjtemény az ötödik. 1968‘ban Örökség címmel válogatást készí­tett az első köztársaság magyar novella- termésének legjavából. A kötet fülszövegé­ben olvashatjuk: „Friss ez az írás mind, az élet vérerei lüktetnek bennük, atmosz­férájuk hőfokából ml sem enyészett el a negyed, sőt fél évszázad alatt. Nem Iroda­lomtörténet, hanem történelem.“ Az Örök­ségben 25 író novelláit kaptuk kézhez. A Szlovenszkól vásár 18 íré, többek kö­zött Darkó István, Egri Viktor, Sellye! Jó­zsef, Sebesl Ernő, Szombathy Viktor legjobb novelláinak a gyűjteménye. A kötet elé Itt előszéban Turczel Lajos részletesen bemutatja a műfaj fejlődését, a szlovákiai magyarság életével való össze­fonódását, tematikai, eszmei és stllusréteg- ződését. Első irodalmi szakaszunkban szlo­vákiai magyar szerzők tollából körülbelül 70 novelláskötet jelent meg. Ebben a bő termésben sok az érett és ígéretes novella. A két világháború közötti szépprózánk műfaji megoszlását és fejlődési viszonyait eddig már többen vizsgálták. A visszanéző Fábry Zoltán a műfajok „vetélkedésével“ kapcsolatban eít Irta: „Az első köztársaság­ban irodalmunk növésben legelmaradottabb műfaja a regény volt. A széppróza ugyan­akkor a novellában szökött virágjába.^ Darkó István elbes2éléseibéri‘"a „szIoVen- szkótság' van jelen. Az All a bál, a Szlo- venszkói vásár novellák a szlovákiai ma­gyar epika legkiválóbb darabjai. Sellye! Józsefnek Lósorozás Gádoroson novelláját a csehszlovákiai magyar novellairodalom egyik reprezentatív alkotásaként tartjuk számon, melyben az író a falusi napi szen­vedéseket írja meg nagy hozzáértéssel. Az 1918-38 közötti novellairodalmunk mű­vészi fejlődésének képe agyon jől van megrajzolva. Valamennyi írás, novella a két világháború közötti szorongó világ, sors — valóság“ ábrázolása. Ez az antológia tu­datos 'értékdokumentáció, egy nagyon jelen­tős műfaj igényes és trodalomtörténetlleg helytálló keresztmetszetét nyújtja. A Szlovenszkól vásár novellaantológiának legtöbb jelentősége; az 1918—38 között al­kotó csehszlovákiai magyar elbeszélők be­mutatásával olyan ismereteket nyújt az ol­vasónak, amelyekhez eddig csak szűkösen Jutott, de amelyek elengedhetetlenül fon­tosak kultúránk jobb megértéséhez. (MA­DÁCH 1980) szaraz pal VAPAA AVIOIHTTO VÁMMENTES HÁZASSÁG fákká: „Tahdon". Máft: „Akarom“» Foto: Markovics Ferenc inn még telieitn tó­tét üan, csupán a for­galom fonott 20/a fel- zi. Hogy közeledik a reggel. Az ablakon utcai lámpák fé­nye szűrődik be, s az óra ketyegésén kívül semmit sem hallani a szobában. Pedig Mari már rég ébren van, nyi­tott szemmel bámul a sötét­be. Aztán váratlanul meg­szólal a telefon, s éktelen berregése Dini szeméből Is elűzi az álmot. A magas, markáns fiú nyomban kiug­rik az ágyból sietve OltOz- kőSnt kezd. Kőiben Mart is fölkel; karcsú, szép teste tompán fénylik a sötétben. Bs Dini észre is veszt. Ki­hullik kezéből az ing, s egy váratlan mozdulattal magá­hoz húzza a lányt. Aztán mindenről megfeledkezve végigzuhannak az ágyon, és a szobában ismét helyre áll a csend. Csak az óra ke­tyeg konokul, egykedvűen. Ezzel a felenettel kezdődik Zsombolyai János űf alkotá­sa, amely egy névházasság története. A film két főhőse Mari, a budapesti taxisofőr és Pekka, a finn üzletkötő. De szegődjünk most Mart nyomába, akt korallpiros La­dájával az osztrák-magyar határátkelő helyhez közele­dik. Rutinosan vezet, a vo­lánt is csak fél kézzel taru fa. A szomszédos ülésen Di­nt ül; arca elszánt, gyere­kesen durcás. Nem beszél­nek. Ha egymásra néznek, furcsán, zavartan mosolyog­nak. Aztán feltűnik a határ­épület, a kocsi lassan leáll. Dini meg gyűrűket szed elő. „Jegygyűrű? Nekünk? Ml van veled?* — bámul rá Mart el képedve, „Hülye vagyok. Igenl És árzéigős, romauti- kUB oíarha vagyok, és ezt akarom, hogy mindig ... hogy tudd ... hogy vagyok ... és te le legyél ., maradj meg nekem.;.“ — Dtm akadoz­va, elérzékenyülue beszél, s ha égy perccel tovább ma­radna a kocsiban, még a könnyel ts elerednének. De nincs több Idő a bücsúzásra. Dinire egy másik kocsi vár. Mari meg visszaül a taxiba, és irány á fővárost Néhány héttel később egy szimpatikus finn férft hozza Svédországból Dini üzenetét. Pekka, a helsinki hajógyár üzletkötőié egyik percről a másikra kedveli meg a csi­nos pesti lányt. S mivel Ma­ri legálisan nem utazhat ki dlsszidens vőlegényéhez, egy napon furcsa alánlatot tesz Pekkának. Kössenek névhá­zasságot, hogy fcijuthasson Skandináviába, finn földön meg elválnak, mert a „szom­szédban“ már Dini várja. A konzuli útlevele azonban megmarad, s nem kell éve­ket várnia, hogy hazautaz­hasson. A jőlelkü finn férfi, Dint barát fa el is fogadja az ajánlatot, mert ilyen csodá­latos teremtésért, mint Ma­ri, az ember mindent képes megtenni. Hogy mi minden fér bele abba á tíz napba, amelyet Pekka Budapesten tölt... Üzleti ügyek, városnézés, bolhaptac, na és a leányké­rést Mart idős szüléi tehe­tetlen kétségbeeséssel •• gyeznek bele a házasságkö­tésbe, Pekka családja jelhőt- Pekka élvezi a közvetítő szé­lén boldogsággal fogadja a magyar menyasszonyt. De arra, hogy mindez csak színház, senki sem gondol, fepét, csak Marin látni, hogy nem tudja sokáig játszania meghatottat. Mire gon­dolsz“ — kérdezi tőle Pek­ka a megtérített lakodalmi asztal mellett. „Arra, ho­gyan fogunk elválni* — szalad kt Mari száján az ő- szinte válasz. „Sehogy" — mondja Pédda lezserül, szemrebbenés nélkül. — A finn ember nem válik. Egyél csak...“ Furcsa helyzeteket produ­kál az élet. Ami a Vámmen­tes házasság című filmben történt, valós történet. Mert előbb Pekka szeretett bele Mariba, aztán Mari is Pék- kát választotta. így ragadt a magyar lány Finnország­ban. A közeljövőben nálunk Is bemutatásra kerülő film cse­lekményének jjorgatókOnyv- trói Kertész Ákos, KóródI Il­dikó és Matti lljasjefsö ré­sze Magyarországon, a má­sodik pedig az ezer tó or­szágában látsződlk. Marit Kiss Mari, Pekkát Tom Wentzel alakítja, de a sze- replöfístán ott találjuk Esz­tergályos Cecília, Margitai Agl, Gáti Oszkár nevét is, a finnek közül pedig Jukka Hyppönen és Ella Kenni ka­pott nagyobb szerepet. G. Szabó László FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ 1821-1881 VÍZSZINTES; 2. A száz éve elhunyt orosz regényíró és elbeszélő egyik műve. 9. Dosztojevszkij- mű. 12. A lé­pésnél gyorsabban, de a vágtánál lassabban haladó lő. 13. Kevert sor. 14. Lengyel sci-fi író (Stanislawj. 15. A nátrium és a nikkel vegyjele. 16. Pol..., kambodzsai zsarnok volt. 17. Folyó a Szovjetunióban, a Volga leg­nagyobb mellékfolyója. 18. Nőt -név. 19. Akaratos. 21. Egészségügyi kötszer. 22. Fordítött kötőszó. 23. Lőfegy­ver csövének átmérője. 25. Háziállat. 26. A bizmut vegy- fele. 27. Drágakövek mértékegysége névelővel. 29. A szék vízszintes lapja. 32. Ebédhez készíti az asztalt. 34. Gyermekek oktatásával hivatásszerűen foglalkozó személy. 35. Erdélyi hideg szél. 36- A volt ettOptat császár egyik neve. 38. Az ebéd egyik fogása. 39. Pertuban van vele. 42. Ötvenegy római számmal.: 43. Kötőszó. 45. Az egyik európai fővárosba való. 47. Portugál és vatikáni gépkocsljelzás. 48. Létező. 50. Mérges gáz névelővel. 5U Névutó. 52. Este olaszul (SERA).,53. BOG. 54. Arab fér­finév. 55. Régi római köszöntés. 56. Német város a Duna partján. 57. Észak- olaszországi város. 58. DosztojevszktJ- •mO. FÜGGŐLEGES: 1- DosztojevszklJ-mű. 2. Húsos levelű trópusi dísznövény. 3. NDK város, üvegiparáról híres. 4. Állami Térképészeti Intézet 5. Növény része. 6. Tör­téneti mű. 7. Nagyon buta. 8. Bteltzesítő. 10. Lótenyész­téséről ismert Budapest környéki község. 11. Bízik vala­miben. 16. A volt Osztrák-Magyar Monarchia hadikikö- tOje volt. 19. Ktcstnyttöképző. 20. Mellébeszél, köntör- falaz. 23. Tavasz költőt kifejezéssel. 24. ... a szemét, ránéz. 26. Tágít. 28. Fontana dl .... Róma híres kútja. 30. Nőt név. 31. Bánatos hangú lírai költemény: 33. Olasz, román és spanyol gépkocstfelzés. 37. A monda szerint táncával nyerte el Keresztelő János fejét. 40. Balkon. 41. Nem áll biztosan. -44. Már kezdettől fogva. 46. Az argon vegyjele. 47. Főként, különösen. 49. Idős. 51. Moha­medán fejedelem címe. 54. A televízióból ismert fel­ügyelő neve (Brtch). 55. Az A hangnak fél hanggal le­felé való módosításából származó hang. 56. Megelégel. 57. Fordítva; szomorúság. Beküldendő a vízszintes 2., 9.^ 58., a függőleges 1. szá­mú sorok megfejtése. SV. A lapunk 3. számáhpn megjelent keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Varázsttivola; Figaro házassága, Don fuan, Szöktetés a szeráfból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom