Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 4. szám

2 IM kommentárunk HOL SZORÍT A CIPŐ ? A termelőegységek és a nemzeti vállalatok 198l-re szőlő gazdasági terveinek előkészítésekor gyakran elő­fordult, hogy a gazdasági vezetők többet kértek az ál­lamtól, mint amennyit adhatott. Sok helyen a gazdasági vezetők ismételten abba a hibába estek, hogy az ex- tenzlv tényezők felhasználásával akarták fejleszteni a népgazdaságot, ahelyett, hogy az Intenzív tényezők ki­használására helyezték volna a hangsúlyt. Tették ezt annak ellenére, hogy a CSKP KB-ának utőbbl Ülésein már egyértelműén rámutattak arra, hogy ezen az úton nem lehat tovább haladni. Ennek többnyire az az oka, hogy a vezető dolgozők csakis a saját erejükben és képességeikben bíznak, s közben megfeledkeznek arról, hogy milyen hatalmas lehetőségeket biztosítana a dol­gozők és a munkakollektlvák kezdeményezésének kiak­názása. A vezetőknek tudatosítaniuk kell, hogy a dol­gozők széles tömegei részt akarnak venni az üzemek, vállalatok Irányításában, s ezen keresztül az egész szo­cialista rendszer jövőjének formálásában. A marxlzmus- -leninizmus alapelmőletében is megtaláljuk ezt a kité­telt. Tudjuk, hogy a fejlett szocializmus építésének Idő­szakában ennek az elméletnek mielőbb érvényt kell sze­rezni a gyakorlati életben is, tehát a vállalatokban, üzemekben, műhelyekben. A gazdasági vezetők közül nagyon sokan ezt a tételt csak a kötelezettségvállalások elfogadásakor alkalmazzák. Sajnos sok esetben a kö­telezettségvállalások csak a termelésben mutatkozó le­maradások behpzását hivatottak elősegíteni ahelyett, hogy új gazdasági értékek előállítására irányulnának, így a dolgozők legnemesebb igyekezete Is csak a pré- miumhajhászás eszközévé válik. Az olyan üzemekben, ahol a vezetődolgozók keveset törődnek a politikai-szervezési munkával, azt részben vagy egészen ajtársadalmi és a tOmegszervezetekre bíz­zák, nagyon sok hiányosság fordul elő, a dolgozók ked­vüket vesztik, s nem veszik ki részűket az égető problé­mák orvoslásából. Olyan ez mint a bumeráng, a problé­mák ismételten visszaszállnak a gazdasági vezetőkre, s mindez csak azért, mert nem értették még meg, hogy ma már nem lehet csak telefonon keresztül az íróasztal mögül Irányítani. A gazdasági vezetőknek szoros kap­csolatot kell kiépíteniük az emberekkel, a társadalmi szervezetek választmányával, főleg a szakszervezetekkel és az ifjúsági szervezetek vezetőivel. Ösakls így lehet a munkakollektlvákat jobb gazdasági eredmények, ma­gasabb teljesítmények elérésére sarkallni. Ha a vezető- dolgozók, a művezetők nem vonják be a napi problémák megoldásába a szakszervezetek képviselőit, az ifjúsági alapszervezetek vezetőit, a szocialista munkabrigádok Irányítóit, az újítókat, a feltalálókat és a legtehetsége­sebb dolgozókat, akkor rosszul irányítanak, azt Is mond­hatnánk, hogy felelőtlenek. Ez a megállapítás érvényes az olyan igazgatókra is, akiket csak nagy ritkán látni a szakszervezetek termelési értekezletein vagy az ifjú­sági alapszervezetek gyűlésein, s ha meg is jelennek, beszámolójukban számtengert zúdítanak a dolgozókra ahelyett, hogy a problémákról, s azok megoldási lehe­tőségeiről beszélnének. Feltehetően ezekbe a hibákba estek mindazok a veze­tődolgozók, akik a mai napig nem tudták életbeléptstnl 8 népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét tökélete­sítő Intézkedéseket. Még sok mindent lehet tenni e tekintetben is. Oe egyet nem: elkendőzni a problémákat, s elodázni megoldásukat. K. I. Szomorú kilátások A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD, amely kizárólag tőkés országokat tömörít 24 tagállamában a következő 18 hónapban erőteljesen nö­vekszik — főleg a fiatalok körében — a munkanélkü­liek száma — állapítja meg az OECD gazdasági kiállítá­sairól Párizsban kiadott jelentés. A dokumentum, amely előszűr ölel fel másfél éves időszakot, leszögezi, hogy a következő időszakban még a mostani recesszióhoz viszonyított mérsékelt fellendü­lés is bizonytalan. Az OECD-szakértök tehát úgy vélik, hogy számítani lehet a munkanélküliség további növe­kedésére szinte minden tagállamban. 1982 közepéig a munkanélküliek száma a mostani 23 millióról 25 és fél millióra növekszik, ami 7,5 százalékos rekordszint Az eddigi 5,8 százalékos maximális szintet 1980-ban érte el a munkanélküliség. Ez a növekedés a fiatalokat, a nőket és az Idősebbe­ket sújtja leginkább — mutat rá a továbbiakban a Je­lentés. Olaszországban 1982-ben a 24 éven aluli fiatalok 32,25, Nagy-Brltannlában 20,25, Franciaországban 18,75 százalékának nem lesz munkája. A munkanélküliség számarányának emelkedését átlagos időtartamának nö­vekedése fogja kísérni. A jelentés leszögezi, hogy a huzamosabb ideig tartó munkanélküliség Franciaország­ban és Belgiumban a munkanélküliek 7S, Hollandiában és Nagy-Britanniában a 65 százalékét sújtja. Aggasztók a kilátások az Inflációs ráta eszkalációja terén Is. Becslések szerint az OECD-államokban — Ja­pán és az NSZK kivételével — a következő 18 hónapban 10 százalékos évi átlagban fognak emelkedni az árak. Gyermeksors Az UNICEF évi jelentése Az ENSZ Gyermekjóléti Alapjának (UNICEF) évi je­lentése szerint a „harmadik világ“ országaiban 1979-ben született több mint 122 millió gyermek közül 12 millió éhen halt, vagy különböző betegségeknek esett áldoza­tul. E döbbenetes gyermekhalandóság elkerülhető lenne — írja az Unlta című olasz lap —, ha hozzávetőleg 20 milliárd dollárnyi pótlólagos összeget fordítanának e gyermekek ellátása céljaira, vagyis annyit, amennyit 15 nap alatt fegyverkezésre költenek a világon. A jelentés azt Is közli, hogy világszerte mintegy 450 millió ember szenved rosszultápláltságban, és ez a szám 2000-ig tovább növekszik, mert egyes országokban az élelemforrások apadóban vannak, a Szahara peremén pedig tragikus méreteket ölt az élelmiszerhiány. A je­lentés rámutat, hogy világszerte 780 millió ember él abszolút szegénységben, s köztük 300 millió gyermek. A legszegényebb országokban a gyermekhalandóság el­éri a 150 ezreléket. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy húsz éven át mintegy 12—20 milliárd dollárt kellene fordítani pótlólagosan a „harmadik világ“ legégetőbb szükségleteire, s a gyeriinekvédelem minimá­lis követelményeinek kielégítésére. A vállalásoktól a Az alkatrészek minősége meghatározza a kész termák' minőségét. Ha a Végtermék minősége megfelel az elvá­rásoknak a terméket könnyű értékesíteni, legalábbis könnyebb mint a gyengébb minőségűt. Ezek a törvény- szerűségek nemcsak a világpiacon éreztetik hatásukat, a hazai piacon is egyre inkább előtérbe kerülnek. Né­hány napja már a hetedik ötéves terv feladatainak meg­valósításán fáradozunk. Ez a tervidőszak igen nehéz feladatok elé éllltja népgazdaságunkat. Még jobban oda keli figyelnünk a termékeink minőségére, mint a múlt­ban, ha versenyképesek akarunk lenni a piacokon .Te­hát mindenekelőtt a minőség javítása a fő cél. Gyá­rainkban, üzemeinkben nagyon sok fiatal dolgozik. Az ő hozzáállásuktől is függ, hogy milyen lesz a gazdasági mérleg öt év műivé. Hogyan akarják a fiatalok kivenni részüket ennék az össztársadalmi feladatnak a teljesí­téséből? — tettük fel a kérdést az új év küszöbén né­hány jelentősebb vállalat ifjúsági vezetőjének. BOHDMIL MIKULÁS a Dubnioa nad Váhom-i ZTS Ifjásági szervezete összüze- mi bizottságának elnöke: — A CSKP XVI. kongresszusá­nak tiszteletére tizenhat konkrét kötelezettségválla­lást tettünk, melyeknek összértéke harminc millió koronát tesz ki. A közeljö­vőben be akarjuk fejezni a Poiltikai Nevelés Házát, melynek értéke négy mllllő korona lesz. Az építkezésen a vállalat fiataljai nyolc e- zer óra társadalmi munka elvégzését vállalták. Fiatal­jaink szem előtt tartják termékeink minőségének ja­vítását Is. Vállalták, hogy az előttünk álló Időszak alatt 250 újítási javaslatot és 38 tematikus feladatot dolgoz­nak ki. A minőség javítása mellett további legfontosabb feladatunknak a takarékos­ságot tartjuk. —o— JAN dudás a Novákyi Bá­nya ifjúsági szervezete össz- Uzemi bizottságának ügyvi­vő elnöke: — Természetes, hogy az egész évi tevékeny­ségünket a gazdasági fela­datok teljesítésére akarjuk irányítani. Ezzel kapcsolat­ban kiemelném a Május 1. nevet viselő szocialista műn- kabrlgádunkat, melynek tag­jai vállalták, hogy a CSKP közelgő XVI. kongresszusa és a megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére ti­zenhat ölmunkás-hetei szer­veznek. Bányászaink csök­kenteni akarják a termelési költségeket, n balesetek szá­mát és a kihagyott munka­órák arányát. A népgazda­ság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedé­sek folyamatos életbelépte­tésével fel akarják újítani az elhasznált és megrongá­lódott termelési eszközök harminc százalékát. V. TABORSKA a Duslo Sa­ra nemzeti vállalat CSSZB nevet viselő itjúsági szncia- Ilsta mnnkabrigádjának ve­zetője: — Kollektívánk szép eredményeket ért el á ha­todik ötéves terv feladatai­lettekig nak teljesttásőben. jó mun­kánkért megkaptuk a „0. ötéves terv pajzsa“ kitünte­tés I. fokozatát. Ebből az al- kalomböl új szocialista kö­telezettségvállalást teltünk az 1981-es évre. Vállalásunk elsősorban a termékeink mi­nőségének javítására Irá­nyul. Különleges szervezési Intézkedésekkel el akarjuk érni, hogy ebben az évben 00 millió korona értékű áru­val kerüljön több az első osztályú termékek kategó­riájába. El akarjuk érni, hogy az exportra gyártott termékeinkre semmilyen rek­lamáció se érkezzen. A vállalat kutató osztályának dolgozóival közösen előké­szítjük a Duvllax KA—-ll-es termák szinszörásának érté­keléséhez szükséges doku­mentációt ügy, hogy ez a termék még ez év első ne­gyedében bekerülhessen az első osztályú termékek kate­góriájába. Kötelezettségvál­lalásunk néhány pontja a laboratórium megsegítésére Irányul. AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA ELÉ ciál. Jelenleg az ország ál­lóalápjai 1,5 billió rubelt tesznek ki, köztük a terme­A Szovjetunió történeté­ben kiemelkedő esz­tendő volt az 1980-as év, az ötéves terv befejező esztendeje. Egy-egy ötéves terv n- gyanis nem csak egy adott szakasz a népgazdaság fej­lődésében. Fontos esemény az az ország egész társa­dalmi és politikai áletébeo is. Az ötével tervek teljeaf- tétét elemezve végig követ­hetjük, kongresszustöl kong­resszusig miként váltoilkaz ország arculata, milyen ű- lemben fejlődik a gatdaiág, a hogyan mutatkozik ei meg a dolgozók életszínvonalá­ban. A Szovjetnniöban csu­pán az utóbbi 10 áv alatt megkétszereződött az ipari termelés. Az Egyesült Álla­mok 16, Franciaország 17, az NSZK 18, Nagy-Britannia 29 év alatt ért el ilyen e- redményt. Az első ötéves terv első esztendejéhez, 1928-boz viszonyitva a szov­jet ipari termelés több mint ISO-szorosáre nőtt, a vll- lamosenergia-termelée növe­kedése 240-szeres, az acélé 35-szörös, az olajé pedig több mint SO-szeres. Az első ötéves terv Ide­jén, a szocializmus alapjá­nak lerakásakor olyan új iparágak jelentek mag, mint a traktor-, gépkocsi-, szer­számgép-, mezőgazdasági Otem és életszínvonal gép-, rsgUlŰgépgyártái. Több mint 1500 nagyvállalat kezd­te meg a termelést 1929 és 1933 között, vagyis az or­szágban szinte minden nap átadtak agy-agy gyárat, Uze-' met, köztük olyan gyárérlá- Bokat, mint a knznyecki ée a magnyitogorszkl kohászati kombinát, a Gorkij! Autó­gyár, az 1. sz. Allamt Co- lyőscsapágygyár, a sztálin­grádi és a harkovi Iraktor- gyár. A terv kezdetén a Szov­jetunió a fejlett Uyugatl or- szágoktöl 50—100 évvel volt lemaradva, 1932-ben azonban az ipari termelés méreteit tekintve Európában már az első, a világon pedig a má­sodik helyre került. A szovjet népgazdaság e következő időkben is gyors fitemben fejlődött, Így jött létre a hatalmas .ipari poten­lési alapok értéke 1 billió. Az ipari termelés 1 száza­lékos növekedése ma az e- gész 1928. évi termeléssel egyenlő. Az ország a mos­tani tervidőszak első három esztendejében többet ter­melt, mint a nyolcadik öt­éves tervben — 1986 és 1370 között. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy a Szovjet­unió éz a többi szocialista ország már megoldotta a gazdasági fejlődés minden problémáját. Most fontosabb, mint bármikor, hogy teljes egészében kihasználjuk a meglévő potenciált. Éppen ez a feladat határozza meg a lermelésirányitéz új mód­szereinek felkntatását, a gazdaságirányítás szabályo­zóinak továbbtellesztését, azt, hogy a gazdálkodás jó­részt' külterjes fejlesztéséi a termelés magas tntenzifiká- lása váltsa fel. A Szovjet­unióban állandó és dinami­kus folyamat a népgazdaság irányitásának korszerűsité- se. Az emberek áletszfnvona- IB és az ország gazdasági fejlődésének üteme, a gaz­dálkodós minősége és haté­konysága közötti kapcsolatot végigkövethetjük a Szovjet- nnió fejlődési szakaszain. A háború előtti 1940. évhez képest például 1978-ban az egy főre jutó reáljövedelem 5,5-szörösére emelkedett, a társadalmi fogyasztási alt- pokbél jutó részesedés pe­dig csaknem 25-szörösére nőtt. A mostani ötéves terv első három esztendejében a munkásak és alkalmazottak havi átlagkeresete 10 száza­lékkal emelkedett Ugyan­ezen idő alatt felépült 8,3 milliő lakás, így mintegy 32 millió ember jutott jobb la­káskörülményekhez. Az életszínvonal emelésé­ben elért eredmények szük­ségessé teszik a gazdasági fejlesztés ütemének további tokozását. A tizedik ötéves terv útnlsó évében éppen ezért a Szovjetunióban szé­les körű vita tárgyát képe­zik a hatékbnyság, a terme- lé.s mennyiségi növelését, az irányítás minőségi javítását szolgáló új lehetőségek. En­nek a vitának az a célja, hogy az SZKP következő, XXVI. kongresszusa előtt pontosan számba vegyék a termelés növelésének tarta­lékait, hogy a jövőben is tervszerűen és állandóan a- melkedjék a lakosság élet- szfnvonala és fejlődjék a szocialista népgazdaság. 0. Nyekraszov, a közgazdaságtudomá­nyok kandidátusa KGST ATOMREAKTOROK A MU GYÄRRÖI PAKSNAK A plzeiii Skoda Művekben befejezéséhez közeledik a paksi atomerőmű első reak- toregySágéból hátralévő ré­szek készítése. E nagyüzem 440 megawatt teljesítőképes­ségű, szovjet WER típusú reaktor el^ és legnagyobb alkotóelemét, a 215 tonna súlyú nyomótartálytestet már tavaly márciusban el­küldte Paksra. A Magyarországnak ké­szülő atomreaktor egyben a Skoda Művek és az újonnan kifejlesztett csehszlovák a- lomenergetlkal gépipar első Ilyen nagy értékű és nagy Igényű terméke. Az atom­reaktor-egységek gyártására való berendezkedés nemcsak hatalmas beruházásokat kí­vánt, hanem minden eddigi­nél bonyolultabb műszaki feladatokat is rótt a nagy múltú gyárőriásnak. A reak­toroknak körülbelül 30 éven át teljesen megbízhatóan és veszélytelenül kell működ­tm\m niük, ügy, hogy ezalatt alko­tórészeik többségét ne kell­jen sem kicserélni, sem ja­vítani. Az ezzel Összefüggő szi­gorú műszaki követeimé nyekre jellemző, hogy a gyártási Idö 35 százalékát a felhasznált anyagok és az elvégzett különféle részmun­kák rendkívül alapos minő­ségi vizsgálataira fordítják, amelyekhez a legkorszerűbb műszerek és módszerek e- gész arzenálját alkalmazzák. A rokkantak nemzetközi éve A s 1981-ea év a rokkantak nemsetközi éve, és mint Ilyen, mélyen humánns szerepet kapott. Az ENSZ adatai szerint a világon vagy 450 millió testi és szellemi fogyatékos ember él, akik kétharmada a fejlő­dé országokban orvosi és más gondoskodást nélkülözve tengeti nyomorúságos napjait. Igen, az 6 számukra sok országban az élet egyenlő a magánnyal, a kényszerű tétlenséggel a másoktől való függőséggel, a megalázta­tással. Az ENSZ Közgyűlése még 1976-ban döntött róla, hogy 1981-et a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánítja. „Tel­jes részvétel és egyenl0ség“-e jelszó jegyében idén külö­nös figyelmet, gondot kell fordítani a rokkantakra. A rokkantak nemzetközi évének az a küldetése, hogy a 450 millió testi és szellemi fogyatékos embert segítsük, hogy könnyebben viseljék kényszerű fogyatékosságu­kat. Az ENSZ Közgyűlésének határozata pontosan meg­szabta a feladatokat: megkönnyíteni a rokkantak testi és szellemi alkalmazkodását környezetükhöz, beilleszke­désüket a közéletbe, támogatni minden olyan kezdemé­nyezést, amely a rokkantak művelődését, pályaválasz­tását segíti elő, adottságuknak megfelelő munkát bizto­sítani, hogy ezáltal a társadalom hasznos tagjainak érezzék magukat, lehetővé tenni a középületekbe, he­lyiségekbe való bejutást. További nemes célja is van a rokkantak nemzetközi évének. 1971-ben elfogadták a szellemi fogyatékosok jogainak deklarációját, 1975-ben pedig a rokkantak Jo­gainak deklarációját. Az ENSZ által elfogadott és jóvá­hagyott mindkét okiratnak továbbra is érvényt kell sze­rezni. A szakemberek azt álUtják, olykor elegendő lenne néhány segédeszköz, mödositás, szolgáltatás, hogy a rokkantak visszanyerjék önbizalmukat, bizonyos fokú függetlenségüket, ezzel pedig megkönnyítenénk szá­mukra a családi és a társadalmi életbe való bekapcso­lódást. Az elkövetkező évtizedben a termelés automati­zálásával mód nyillk arra, hogy a papírmunkát odaha­za is el lehet végezni. Nem fontos tehát avégett a hiva­talban ülni. Ez óriási változást jelenthet a rokkantak életében. Azzal is számolunk, hogy sok műszaki talál­mányt a rokkantak szolgálatába lehet majd állítani. így jogos a remény, hogy nehéz sorsuk elviselhetőbbé vá­lik. Különösen bizakodhatnak a vakok, a némák és a sQketnéraák. Azok a találmányok, amelyeken a szocia­lista és más fejlett iparú országok szakemberei dolgoz­nak, lehetővé teszik, hogy a rokkantak az addiginál lel- jesebb, egészséges társaikéhoz hasonló életet éljensk. Egész sor nemzetközi szervezet és intézmény munkálko­dik azon, hogy a korszerű technológiával a rokkantakat segítsék. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig e hu­mánus célért igencsak sokat tesz. \,

Next

/
Oldalképek
Tartalom