Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 4. szám

2 IM

kommentárunk

HOL SZORÍT A CIPŐ ?

A termelőegységek és a nemzeti vállalatok 198l-re szőlő gazdasági terveinek előkészítésekor gyakran előfordult, hogy a gazdasági vezetők többet kértek az államtól, mint amennyit adhatott. Sok helyen a gazdasági vezetők ismételten abba a hibába estek, hogy az ex- tenzlv tényezők felhasználásával akarták fejleszteni a népgazdaságot, ahelyett, hogy az Intenzív tényezők kihasználására helyezték volna a hangsúlyt. Tették ezt annak ellenére, hogy a CSKP KB-ának utőbbl Ülésein már egyértelműén rámutattak arra, hogy ezen az úton nem lehat tovább haladni. Ennek többnyire az az oka, hogy a vezető dolgozők csakis a saját erejükben és képességeikben bíznak, s közben megfeledkeznek arról, hogy milyen hatalmas lehetőségeket biztosítana a dolgozők és a munkakollektlvák kezdeményezésének kiaknázása. A vezetőknek tudatosítaniuk kell, hogy a dolgozők széles tömegei részt akarnak venni az üzemek, vállalatok Irányításában, s ezen keresztül az egész szocialista rendszer jövőjének formálásában. A marxlzmus- -leninizmus alapelmőletében is megtaláljuk ezt a kitételt. Tudjuk, hogy a fejlett szocializmus építésének Időszakában ennek az elméletnek mielőbb érvényt kell szerezni a gyakorlati életben is, tehát a vállalatokban, üzemekben, műhelyekben. A gazdasági vezetők közül nagyon sokan ezt a tételt csak a kötelezettségvállalások elfogadásakor alkalmazzák. Sajnos sok esetben a kötelezettségvállalások csak a termelésben mutatkozó lemaradások behpzását hivatottak elősegíteni ahelyett, hogy új gazdasági értékek előállítására irányulnának, így a dolgozők legnemesebb igyekezete Is csak a pré- miumhajhászás eszközévé válik.

Az olyan üzemekben, ahol a vezetődolgozók keveset törődnek a politikai-szervezési munkával, azt részben vagy egészen ajtársadalmi és a tOmegszervezetekre bízzák, nagyon sok hiányosság fordul elő, a dolgozók kedvüket vesztik, s nem veszik ki részűket az égető problémák orvoslásából. Olyan ez mint a bumeráng, a problémák ismételten visszaszállnak a gazdasági vezetőkre, s mindez csak azért, mert nem értették még meg, hogy ma már nem lehet csak telefonon keresztül az íróasztal mögül Irányítani. A gazdasági vezetőknek szoros kapcsolatot kell kiépíteniük az emberekkel, a társadalmi szervezetek választmányával, főleg a szakszervezetekkel és az ifjúsági szervezetek vezetőivel. Ösakls így lehet a munkakollektlvákat jobb gazdasági eredmények, magasabb teljesítmények elérésére sarkallni. Ha a vezető- dolgozók, a művezetők nem vonják be a napi problémák megoldásába a szakszervezetek képviselőit, az ifjúsági alapszervezetek vezetőit, a szocialista munkabrigádok Irányítóit, az újítókat, a feltalálókat és a legtehetségesebb dolgozókat, akkor rosszul irányítanak, azt Is mondhatnánk, hogy felelőtlenek. Ez a megállapítás érvényes az olyan igazgatókra is, akiket csak nagy ritkán látni a szakszervezetek termelési értekezletein vagy az ifjúsági alapszervezetek gyűlésein, s ha meg is jelennek, beszámolójukban számtengert zúdítanak a dolgozókra ahelyett, hogy a problémákról, s azok megoldási lehetőségeiről beszélnének.

Feltehetően ezekbe a hibákba estek mindazok a vezetődolgozók, akik a mai napig nem tudták életbeléptstnl 8 népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét tökéletesítő Intézkedéseket. Még sok mindent lehet tenni e tekintetben is. Oe egyet nem: elkendőzni a problémákat, s elodázni megoldásukat. K. I.

Szomorú kilátások

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD, amely kizárólag tőkés országokat tömörít 24 tagállamában a következő 18 hónapban erőteljesen növekszik — főleg a fiatalok körében — a munkanélküliek száma — állapítja meg az OECD gazdasági kiállításairól Párizsban kiadott jelentés.

A dokumentum, amely előszűr ölel fel másfél éves időszakot, leszögezi, hogy a következő időszakban még a mostani recesszióhoz viszonyított mérsékelt fellendülés is bizonytalan. Az OECD-szakértök tehát úgy vélik, hogy számítani lehet a munkanélküliség további növekedésére szinte minden tagállamban. 1982 közepéig a munkanélküliek száma a mostani 23 millióról 25 és fél millióra növekszik, ami 7,5 százalékos rekordszint Az eddigi 5,8 százalékos maximális szintet 1980-ban érte el a munkanélküliség.

Ez a növekedés a fiatalokat, a nőket és az Idősebbeket sújtja leginkább — mutat rá a továbbiakban a Jelentés. Olaszországban 1982-ben a 24 éven aluli fiatalok 32,25, Nagy-Brltannlában 20,25, Franciaországban 18,75 százalékának nem lesz munkája. A munkanélküliség számarányának emelkedését átlagos időtartamának növekedése fogja kísérni. A jelentés leszögezi, hogy a huzamosabb ideig tartó munkanélküliség Franciaországban és Belgiumban a munkanélküliek 7S, Hollandiában és Nagy-Britanniában a 65 százalékét sújtja.

Aggasztók a kilátások az Inflációs ráta eszkalációja terén Is. Becslések szerint az OECD-államokban — Japán és az NSZK kivételével — a következő 18 hónapban 10 százalékos évi átlagban fognak emelkedni az árak.

Gyermeksors

Az UNICEF évi jelentése

Az ENSZ Gyermekjóléti Alapjának (UNICEF) évi jelentése szerint a „harmadik világ“ országaiban 1979-ben született több mint 122 millió gyermek közül 12 millió éhen halt, vagy különböző betegségeknek esett áldozatul. E döbbenetes gyermekhalandóság elkerülhető lenne — írja az Unlta című olasz lap —, ha hozzávetőleg 20 milliárd dollárnyi pótlólagos összeget fordítanának e gyermekek ellátása céljaira, vagyis annyit, amennyit 15 nap alatt fegyverkezésre költenek a világon.

A jelentés azt Is közli, hogy világszerte mintegy 450 millió ember szenved rosszultápláltságban, és ez a szám 2000-ig tovább növekszik, mert egyes országokban az élelemforrások apadóban vannak, a Szahara peremén pedig tragikus méreteket ölt az élelmiszerhiány. A jelentés rámutat, hogy világszerte 780 millió ember él abszolút szegénységben, s köztük 300 millió gyermek. A legszegényebb országokban a gyermekhalandóság eléri a 150 ezreléket. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy húsz éven át mintegy 12—20 milliárd dollárt kellene fordítani pótlólagosan a „harmadik világ“ legégetőbb szükségleteire, s a gyeriinekvédelem minimális követelményeinek kielégítésére.

A vállalásoktól a

Az alkatrészek minősége meghatározza a kész termák' minőségét. Ha a Végtermék minősége megfelel az elvárásoknak a terméket könnyű értékesíteni, legalábbis könnyebb mint a gyengébb minőségűt. Ezek a törvény- szerűségek nemcsak a világpiacon éreztetik hatásukat, a hazai piacon is egyre inkább előtérbe kerülnek. Néhány napja már a hetedik ötéves terv feladatainak megvalósításán fáradozunk. Ez a tervidőszak igen nehéz feladatok elé éllltja népgazdaságunkat. Még jobban oda keli figyelnünk a termékeink minőségére, mint a múltban, ha versenyképesek akarunk lenni a piacokon .Tehát mindenekelőtt a minőség javítása a fő cél. Gyárainkban, üzemeinkben nagyon sok fiatal dolgozik. Az ő hozzáállásuktől is függ, hogy milyen lesz a gazdasági mérleg öt év műivé. Hogyan akarják a fiatalok kivenni részüket ennék az össztársadalmi feladatnak a teljesítéséből? — tettük fel a kérdést az új év küszöbén néhány jelentősebb vállalat ifjúsági vezetőjének.

BOHDMIL MIKULÁS a Dubnioa nad Váhom-i ZTS Ifjásági szervezete összüze- mi bizottságának elnöke: —

A CSKP XVI. kongresszusának tiszteletére tizenhat konkrét kötelezettségvállalást tettünk, melyeknek összértéke harminc millió koronát tesz ki. A közeljövőben be akarjuk fejezni a Poiltikai Nevelés Házát, melynek értéke négy mllllő korona lesz. Az építkezésen a vállalat fiataljai nyolc e- zer óra társadalmi munka elvégzését vállalták. Fiataljaink szem előtt tartják termékeink minőségének javítását Is. Vállalták, hogy az előttünk álló Időszak alatt 250 újítási javaslatot és 38 tematikus feladatot dolgoznak ki. A minőség javítása mellett további legfontosabb feladatunknak a takarékosságot tartjuk.

—o—

JAN dudás a Novákyi Bánya ifjúsági szervezete össz- Uzemi bizottságának ügyvivő elnöke: — Természetes, hogy az egész évi tevékenységünket a gazdasági feladatok teljesítésére akarjuk irányítani. Ezzel kapcsolatban kiemelném a Május 1.

nevet viselő szocialista műn- kabrlgádunkat, melynek tagjai vállalták, hogy a CSKP közelgő XVI. kongresszusa és a megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tizenhat ölmunkás-hetei szerveznek. Bányászaink csökkenteni akarják a termelési költségeket, n balesetek számát és a kihagyott munkaórák arányát. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések folyamatos életbeléptetésével fel akarják újítani az elhasznált és megrongálódott termelési eszközök harminc százalékát.

V. TABORSKA a Duslo Sara nemzeti vállalat CSSZB nevet viselő itjúsági szncia- Ilsta mnnkabrigádjának vezetője: — Kollektívánk szép eredményeket ért el á hatodik ötéves terv feladatailettekig

nak teljesttásőben. jó munkánkért megkaptuk a „0. ötéves terv pajzsa“ kitüntetés I. fokozatát. Ebből az al- kalomböl új szocialista kötelezettségvállalást teltünk az 1981-es évre. Vállalásunk elsősorban a termékeink minőségének javítására Irányul. Különleges szervezési Intézkedésekkel el akarjuk érni, hogy ebben az évben 00 millió korona értékű áruval kerüljön több az első osztályú termékek kategóriájába. El akarjuk érni, hogy az exportra gyártott termékeinkre semmilyen reklamáció se érkezzen. A vállalat kutató osztályának dolgozóival közösen előkészítjük a Duvllax KA—-ll-es termák szinszörásának értékeléséhez szükséges dokumentációt ügy, hogy ez a termék még ez év első negyedében bekerülhessen az első osztályú termékek kategóriájába. Kötelezettségvállalásunk néhány pontja a laboratórium megsegítésére Irányul.

AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA ELÉ ciál. Jelenleg az ország állóalápjai 1,5 billió rubelt tesznek ki, köztük a termeA Szovjetunió történetében kiemelkedő esztendő volt az 1980-as év, az ötéves terv befejező esztendeje.

Egy-egy ötéves terv n- gyanis nem csak egy adott szakasz a népgazdaság fejlődésében. Fontos esemény az az ország egész társadalmi és politikai áletébeo is. Az ötével tervek teljeaf- tétét elemezve végig követhetjük, kongresszustöl kongresszusig miként váltoilkaz ország arculata, milyen ű- lemben fejlődik a gatdaiág, a hogyan mutatkozik ei meg a dolgozók életszínvonalában. A Szovjetnniöban csupán az utóbbi 10 áv alatt megkétszereződött az ipari termelés. Az Egyesült Államok 16, Franciaország 17, az NSZK 18, Nagy-Britannia 29 év alatt ért el ilyen e- redményt. Az első ötéves terv első esztendejéhez, 1928-boz viszonyitva a szovjet ipari termelés több mint ISO-szorosáre nőtt, a vll- lamosenergia-termelée növekedése 240-szeres, az acélé 35-szörös, az olajé pedig több mint SO-szeres.

Az első ötéves terv Idején, a szocializmus alapjának lerakásakor olyan új iparágak jelentek mag, mint a traktor-, gépkocsi-, szerszámgép-, mezőgazdasági

Otem és életszínvonal

gép-, rsgUlŰgépgyártái. Több mint 1500 nagyvállalat kezdte meg a termelést 1929 és 1933 között, vagyis az országban szinte minden nap átadtak agy-agy gyárat, Uze-' met, köztük olyan gyárérlá- Bokat, mint a knznyecki ée a magnyitogorszkl kohászati kombinát, a Gorkij! Autógyár, az 1. sz. Allamt Co- lyőscsapágygyár, a sztálingrádi és a harkovi Iraktor- gyár.

A terv kezdetén a Szovjetunió a fejlett Uyugatl or- szágoktöl 50—100 évvel volt lemaradva, 1932-ben azonban az ipari termelés méreteit tekintve Európában már az első, a világon pedig a második helyre került.

A szovjet népgazdaság e következő időkben is gyors fitemben fejlődött, Így jött létre a hatalmas .ipari potenlési alapok értéke 1 billió. Az ipari termelés 1 százalékos növekedése ma az e- gész 1928. évi termeléssel egyenlő. Az ország a mostani tervidőszak első három esztendejében többet termelt, mint a nyolcadik ötéves tervben — 1986 és 1370 között.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió éz a többi szocialista ország már megoldotta a gazdasági fejlődés minden problémáját. Most fontosabb, mint bármikor, hogy teljes egészében kihasználjuk a meglévő potenciált. Éppen ez a feladat határozza meg a lermelésirányitéz új módszereinek felkntatását, a gazdaságirányítás szabályozóinak továbbtellesztését, azt, hogy a gazdálkodás jórészt' külterjes fejlesztéséi a termelés magas tntenzifiká- lása váltsa fel. A Szovjetunióban állandó és dinamikus folyamat a népgazdaság irányitásának korszerűsité- se.

Az emberek áletszfnvona- IB és az ország gazdasági fejlődésének üteme, a gazdálkodós minősége és hatékonysága közötti kapcsolatot végigkövethetjük a Szovjet- nnió fejlődési szakaszain. A háború előtti 1940. évhez képest például 1978-ban az egy főre jutó reáljövedelem 5,5-szörösére emelkedett, a társadalmi fogyasztási alt- pokbél jutó részesedés pedig csaknem 25-szörösére nőtt. A mostani ötéves terv első három esztendejében a munkásak és alkalmazottak havi átlagkeresete 10 százalékkal emelkedett Ugyanezen idő alatt felépült 8,3 milliő lakás, így mintegy 32 millió ember jutott jobb lakáskörülményekhez.

Az életszínvonal emelésében elért eredmények szükségessé teszik a gazdasági fejlesztés ütemének további tokozását. A tizedik ötéves terv útnlsó évében éppen ezért a Szovjetunióban széles körű vita tárgyát képezik a hatékbnyság, a terme- lé.s mennyiségi növelését, az irányítás minőségi javítását szolgáló új lehetőségek. Ennek a vitának az a célja, hogy az SZKP következő, XXVI. kongresszusa előtt pontosan számba vegyék a termelés növelésének tartalékait, hogy a jövőben is tervszerűen és állandóan a- melkedjék a lakosság élet- szfnvonala és fejlődjék a szocialista népgazdaság.

0. Nyekraszov, a közgazdaságtudományok kandidátusa

KGST

ATOMREAKTOROK A MU GYÄRRÖI PAKSNAK

A plzeiii Skoda Művekben befejezéséhez közeledik a paksi atomerőmű első reak- toregySágéból hátralévő részek készítése. E nagyüzem 440 megawatt teljesítőképességű, szovjet WER típusú reaktor el^ és legnagyobb alkotóelemét, a 215 tonna súlyú nyomótartálytestet már tavaly márciusban elküldte Paksra.

A Magyarországnak készülő atomreaktor egyben a Skoda Művek és az újonnan kifejlesztett csehszlovák a- lomenergetlkal gépipar első Ilyen nagy értékű és nagy Igényű terméke. Az atomreaktor-egységek gyártására való berendezkedés nemcsak hatalmas beruházásokat kívánt, hanem minden eddiginél bonyolultabb műszaki feladatokat is rótt a nagy

múltú gyárőriásnak. A reaktoroknak körülbelül 30 éven át teljesen megbízhatóan és veszélytelenül kell működtm\m

niük, ügy, hogy ezalatt alkotórészeik többségét ne kelljen sem kicserélni, sem javítani.

Az ezzel Összefüggő szigorú műszaki követeimé nyekre jellemző, hogy a gyártási Idö 35 százalékát a felhasznált anyagok és az elvégzett különféle részmunkák rendkívül alapos minőségi vizsgálataira fordítják, amelyekhez a legkorszerűbb műszerek és módszerek e- gész arzenálját alkalmazzák.

A rokkantak nemzetközi éve

A

s 1981-ea év a rokkantak nemsetközi éve, és mint Ilyen, mélyen humánns szerepet kapott. Az ENSZ adatai szerint a világon vagy 450 millió testi és szellemi fogyatékos ember él, akik kétharmada a fejlődé országokban orvosi és más gondoskodást nélkülözve tengeti nyomorúságos napjait. Igen, az 6 számukra sok

országban az élet egyenlő a magánnyal, a kényszerű tétlenséggel a másoktől való függőséggel, a megaláztatással.

Az ENSZ Közgyűlése még 1976-ban döntött róla, hogy 1981-et a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánítja. „Teljes részvétel és egyenl0ség“-e jelszó jegyében idén különös figyelmet, gondot kell fordítani a rokkantakra. A rokkantak nemzetközi évének az a küldetése, hogy a 450 millió testi és szellemi fogyatékos embert segítsük, hogy könnyebben viseljék kényszerű fogyatékosságukat. Az ENSZ Közgyűlésének határozata pontosan megszabta a feladatokat: megkönnyíteni a rokkantak testi és szellemi alkalmazkodását környezetükhöz, beilleszkedésüket a közéletbe, támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a rokkantak művelődését, pályaválasztását segíti elő, adottságuknak megfelelő munkát biztosítani, hogy ezáltal a társadalom hasznos tagjainak érezzék magukat, lehetővé tenni a középületekbe, helyiségekbe való bejutást.

További nemes célja is van a rokkantak nemzetközi évének. 1971-ben elfogadták a szellemi fogyatékosok jogainak deklarációját, 1975-ben pedig a rokkantak Jogainak deklarációját. Az ENSZ által elfogadott és jóváhagyott mindkét okiratnak továbbra is érvényt kell szerezni.

A szakemberek azt álUtják, olykor elegendő lenne néhány segédeszköz, mödositás, szolgáltatás, hogy a rokkantak visszanyerjék önbizalmukat, bizonyos fokú függetlenségüket, ezzel pedig megkönnyítenénk számukra a családi és a társadalmi életbe való bekapcsolódást. Az elkövetkező évtizedben a termelés automatizálásával mód nyillk arra, hogy a papírmunkát odahaza is el lehet végezni. Nem fontos tehát avégett a hivatalban ülni. Ez óriási változást jelenthet a rokkantak életében. Azzal is számolunk, hogy sok műszaki találmányt a rokkantak szolgálatába lehet majd állítani. így jogos a remény, hogy nehéz sorsuk elviselhetőbbé válik. Különösen bizakodhatnak a vakok, a némák és a sQketnéraák. Azok a találmányok, amelyeken a szocialista és más fejlett iparú országok szakemberei dolgoznak, lehetővé teszik, hogy a rokkantak az addiginál lel- jesebb, egészséges társaikéhoz hasonló életet éljensk. Egész sor nemzetközi szervezet és intézmény munkálkodik azon, hogy a korszerű technológiával a rokkantakat segítsék. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig e humánus célért igencsak sokat tesz.

\,