Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 3. szám

Bírja a cég M16ta eszemet tudom, rop­pant szeretek apróhirdetó- seket olvasni, jóllehet soha­sem volt szándékomban au­tót, házat venni, ismerkedni, és az anyósomat sem aka­rom elcserélni használt ste- lázsiért. De hát az apróhir­detés rendkívül hasznos és érdekes olvasmány. Az ap­róhirdetésből például köny- nyedén meg lehet állapíta­ni, milyen évszak van. anél­kül, hogy felütnénk a nap­tárt Ha sok a házassági hirdetés, akkor tavasz van, ha viszont sok autót kínál­nak eladásra, akkor közele­dik a tél. A minap is nagy élvezet­tel böngésztem az apróhir­detéseket, amikor a kővet­kezőn akadt meg a tekin­tetem: „Albérletbe veszek rendes kislányt. Telefon; Bratislava 408-271, 671-402.“ Egy pillanatra megálltak a fejemben a fogaskerekek, az Otó a mellkasomban vi­szont gyorsabban kezdett verni. Nem az emberi jóság ilyen megható kitárulkozá­sán lepődtem meg. Nem is azért, mert a rossz főbérlő bácsi a szegény rendetlen kislányokat eleve kizárta a sorból. Merőben másért Szerény tudomásom sze­rint — bár lehet, hogy té­vedek —• mifelénk egy ren­des embernek csak egy ma­gán telefonvonala van. Még az is csak ritkán. Nem is kellett tehát megerőltetni az agytekervényeimet, hogy rá­jöjjek: a tőbérlő hivatali, közületi telefonszámát adta meg. Ezzel rávilágított egy ugyancsak elterjedt gyekor-^ latra. Mégpedig arra, hogy' a közületi telefonon szem­rebbenés nélkül telefoná­lunk, telefonálgatunk ma­gánügyekben, szerelmi 0- gyekben, bűnügyekben, szi­vünk választottjának, a há­zibarátnak, álettársunknak (ritkábban], anyósnak, a- pósnak, boldognak, boldog­talannak ... Magánbeszélge­tésekkel lopjuk a hivatali időt, a telefonhasználattal a hivatal pénzét. Mintha csak Csáky szalmája lenne. Tudom, azt mondják, hogy a szóban forgó hirdető nem fog telefonálni. De hivatali Időben fogja hallgatni a sok rendes kislány ajánlatát, és ki tudja, mennyi időre le­foglalja a telefont. Meg attól tartok, hogy a sok rendes kislány is közü­leti készüléken fog telefo- , nálnl. Elvégre bírja a cégi Palágyl Lajos Befejeződött a mölnlki 111. számú hőerőmű építése, a- mely fölött mint ismeretes, a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség vállalt védnökséget. Ja­nuár első napjaiban meg­kezdték hazánk első, és ed­dig legnagyobb, 500 mega­wattos energetikai blokkjá­nak próbaüzemeltetését. A hőerőmű ifjúsági szö­vetségiünk munkakéEzségé nek egyik újabb ragyogó példája. Az egész .echnoló- glal berendezés szerelését gyakorlatilag három év a- latt végezték, ci az ország minden részéből összegyűlt fiatalok. Ez nem csekélység, hiszen csupán a nyomássza­bályozó rendszer 800 kilo­méter hosszú csővezetékből áll, amelyet több mint két­százezer hegesztésvarrat tart össze. — A sikerben rendkívül pozitív szerepet játszott az ifjúság — jelentette ki a próbaüzem megkezdése al­kalmából rendezett kis ün­nepélyen Josef Hadrávek, a Skoda Praha üzem kihelye­zett igazgatója —, az épít­Holoesy István 1981. január 8-án HEL­MUT VACHA, a SZISZ SZKB titkára, JÄN RÖSS- LERNEK, a Fiatalok Galé­riája igazgatójának jelen­létében átadta HOLOCSY ISTVÁNNAK, a MATESZ színművészének a SZISZ KB elismerő oklevelét. Az oklevél kifejezi azt az elismerést, amellyel a SZISZ vezető szervei ér tékeli Holoesy Istvánnak elkötelezett munkáját, a- melyet évek óta végez hazánk magyar nemzeti­ségű fiataljai között. kezésben, a szerelésben és a műszaki berendezések szállításában. Az egyes üze­mekben ifjúsági védnökség alatt biztosították számunk­ra a bonyolult műszaki be­rendezések zavartalan szál­lítását. Ha nem lett volna az ifjúság segítsége, aligha sikerült volna teljesítenünk a CSKP XV. kongresszusán kitűzött fontos népgazdasági feladatot, és a hetedik öt­éves terv Indulásával egy- időben üzembe helyezni a mélníkl „ötszázast“. Hisz n- gész idö alatt mintegy há­romezer-ötszáz fiatal váltot­ta egymást a hőerőmű épí­tésén. Ilyesmit jőlesik hallani. (pi) Fiataloií a választási ­program teljesítéséért Már csak náhiny hónap választ al bennünket a képvtselőtastülat! választásoktól. Lassan egyenleget kell vonni a kltflzOtt ás táljealtetl feladatok kOzOtt. Ahol úgv dől goztak, mint a KoSIce-vtdákI Já­rásban, nyugodt lelkltsmerettei elvégezhetik a számadást. A beruhSzá.so.s Z-ekolóban negy­venhét közénflletet fejeztek be; kultúrházakat, iskolákat, Uzláte két, óvodákat, bölcsődéket, To­vábbi 11 középület még készülő­ben ven. A munka értéke meg- ha!aii|a e 230 millió koronát. Jól dolgoztak a fiatalok ts. hV szen a járás mintegy százezer la­kosának egynegyedé (tatai. Kü- lOnUson sokat tett a 110 falust SZISZ-alapszervezet Í130 ' rendes és 3100 nyilvántartott tagja. Szám tálukon egymillió 270 ezer óra tár­sadalmi munka van. Legtöbbet se­gítettek a makranci (Mokrance) sportpálya, a dru2stevnál kultúr- ház és a trstenál alaplakola építé­sében. A Z-akclö Onsegélyas építésein a járás polgárai 13 millió Órát, a fiatalok ebből négymillió órát dolgoztak la. Ennek a felét in­gyen végezték el. Szlovákia (Óvárosa egyet­len nagy építkezés. Egymás után épülnek az új lakótele­pek, ipartelepek, középületek. Szinte napról napra válto­zik a városkép. Ennyi munkát a város á­pltóvánalatal aligha gyóz- nének eróvel. Ezért egy párt és kormányhatározat alap­ján egész Szlovákia épltó- vállalatai kiveszik belőle a részüket A TrebléovI járási Epltóvállalat többek között VENDÉGMUNKÁN BRATIS LÁVÁBAN egy nagy garázst ős közle­kedési irányltöközpontot á- pltett a város szálén a Stav­ing vállalat számára. A vízvezeték- és villany­szerelési munkákat a király- helmeci [Kráf. Chlmsc] részleg egyik munkacso­portja végezte. Névszerlnt a „villanyosok“ partija; Suha- ránszky Lajos tapasztalt megtér Vezetésével egy fia­tal csoport — Stubnya Jó­zsef, Bállá Boldizsár és Fé­ké Béla. Először jártak Bra- tislavában. Kora reggeltől késő estig dolgoztak, hogy minél hamarább elvégezzék a munkát és ne hozzanak szégyent a vállalatra. De szabad idejükben Így Is megismerkedtek a város ne­vezetességeivel. Szép élmé­nyekkel és a J61 végzett munka örömével térhettek haza a Bodrogközbe. Tóthpál Gyula Munkamegbeszélés: (balról) Snharánszky Lajos mester, Balla Boldizsár, Feke Béla és Stubnya jéssef. A szerző felvétele A HÁBORÚ [SAmíZÍS yinPórtzás fővárosában a Finlandia Szálló, ahol 187S-ben a résztvevő országok államfői aláírták az európai biztonsági ás együttmükOdésI konferencia záróokmányát, 1981, január 23-án újabb esemény színhelye lesz. Itt tartják meg az ifjúság és a diékség nemzetközi OsszejOvetelét, a béka. ez enyhülés és a leszerelés ügyében. E nemzetközi fórum elő­készítő bizottságénak az elnOke Esa HármHia, aki egy évvel ezelőtt részt vett Koppenhágában a DÍVSZ végrehajtó bízott- Ságénak ülésén. A finn diákok és fiatalok kezdeményezése akkor még csak kibontakozóban volt, de máris elnyerte s világ haladó Ifjúsági mozgalma képviselőinek rokonszenvél és támogatásét. ESA HARMAlA, a finn Ifjúsági szervezet az SNT előkészítő bizottságának elnOke Prágában a nemzetközi diákszervezet vezetőivel politikai és szervezési kérdésekről tárgyalt a kö­zelmúltban. A finn vendéget fogadta Mlloslav DoOkal, a SZISZ KB elnöke. Ebből az alkalomból Esa Hármálá nyilat kozott a Smena és a Mladá fronta munkatársainak. — A vllégtórum aldkészttletelnek ebben • szakatiábeii nti tart e legtontosabbnak? — Mint szervezők már tavaly ellátogattunk a világ bar minő államába és egész so^r nemzeti, regionális és nemzet­közi szervezetnek a képviselólvel tárgyaltunk. Nem mellőz tűk a kfllOnfále, politikai, filozófiát és vallási szervezeteket sem. Megalapozottan állithatom, hogy az ifjúsági mozgalom förtánetében a békéért és a leszerelésért vívott harc éladdtg legreprezentánsabb akciója elókészOIsteivel Összefüggő politi­kai kérdéseket lényegében sikerült megoldani. — Mekkora réixvútellel számolnak Helsinkiben? — Meghívtunk hetven nemzetközi és regionális Ifjúsági ás diákszervezetet s ügy számítjuk, hogy vagy ötszáz küldött érkezik « Flnlandlába. Nem feltétel, hogy a résztvevő szer vezet Ifjúsági szervezet legyen, hanem az a tény Is fontos, hogy a résztvevők munkája összefüggjön a fiatalokkal, a diáksággal. Így a Flnnlandlában ott lesznek a szakszerve­zetek. az egyház és más szervezetek képviselői is. A ven- dégek között helyet foglalnak az ENSZ és szervezeteinek, az Interparlamentáris Unió, a Békevilágtanács (amelynek székhelye Helsinki), küldöttel is. Különösen fontosnak tar tóm azt, hogy a találkozó fölött maga köztársasági elnökünk dr. Urho Kekkonnen vállait védnökséget.-• Mi mindent tapasztalt a SNT előkészületi mankálatal toriB? —' Az, hogy erre a rendezvényre ugyanott kerül sor, ahol az európai blztonségl és együttműködési konferencia zaj lőtt, szlmbóllkus jelentősége van. Tudomást szereztünk arról, hogy más kontinenseken Is mekkora érdeklődést tanúsfta nak a fiatalok az emberiség sorsdöntő problémát iránt. E rendezvényre készülve tapasztalhattuk, hogy némely ország Ifiúságt mozgalma a központi gondolatért még jobban akti vlzálódott. Ez pedig kellemes felismerés a felenlegl bonyú lult nemzetközi helyzetben. Annál is Inkább arra kell töre­kednünk, hogy a nemzetközi együttműködés ezen a téren január 23-a után sem szűnjék meg. amikor a résztvevők bű- csűf vesznek Helsinkitől és szétszélednek a világ minden tájára. V SZÉP SIKER A SZISZ losonci (Luöenac) járási bizottságának meg- bízásáből a Klement Gottwald Építészeti Szakközépisko­la rendezte meg a járási honvédelmi versenyt. A járás középiskoláiból közel száz diák, hat leány- és nyolc fiúcsapat mérte össze tudását. A lányok me­zőnyében a mezőgazdasági szakközépiskola tanulói vé­geztek az első helyen, a fiúk versenyében pedig az építészeti Iskola A csapata lett a győztes. A második helyen Is az építészek B csapata végzett. Az elért ered­mény Is bizonyltja, hogy nevezett iskolában nagy fi­gyelmet szentelnek a honvédelmi nevelésnek. Az országos versenyen járásukat az építészeti Iskola győztes „A“ csapata képviselte. Mlndennylunk örömére Itt is a rangos, harmadik helyen végeztek. Sikerük nem volt véletlen, hiszen az 1979. évi szlo­vákiai versenyben Is a 3. helyet szerezték meg. Tavaly ezzel a harmadik hellyel egy fokkal feljebb kerültek a ranglétrán. Tény, hogy az iskola és a losonci járás számára mindkét eredmény jelentős siker. Különösen annak kell venni, ha figyelembe vesszük, hogy sajnos Járásunkban ezzel a sportággal az iskolák többségében nem foglalkoznak kellőképpen, vagy pedig teljesen mel- lózlk, jóllehet a SZISZ állandóan szorgalmazza. A honvédelmi nevelés eredményeiben nagy érdeme van Vladimír Janiga tanárnak, akt már öt éve fáradsá­got nem ismérvé, önzetlenül foglalkozik a versenyzők­kel. Az 1980. évi országos versenyen elért 3. helyezést az alábbi összetételű csapat érte el: Ján Karman, Mag Róbert, Nagy Ferenc, Németh Oszkár, Szvitek Ferenc és Tarcsl Mihály, A sikerekhez nagymértékben hozzájárult az iskola igazgatója, Holczer Ernő mérnök, aki messzemenően támogatja Janiga tanár munkáját, és biztosítja a ver­senyzők zavartalan felkészülését. CSAK ISTVÁN OtTunhét évvel exelótt halt meg az orosz proletariátus vesére, Vlagyimir Iljlos Lenin. Ebbűi az alkalomból kö­zöljük az alábbi írást, amely a moszkvai Politizdat gon­dozásában magjelant Emlékeiésak Leninre című ötkö­tetes műből való. Ebben kortársai, harcostársai emlé­keznek rá vissza. Az írás szerzűja, Szofja Bricskina 1919—1920-ban a Népbiztosok Tanácsának, valamint a Munka- és Védelmi Tanácsnak az egyik titkára volt, s Lenin közvetlen irányítása alatt dolgozott. Á LENINI MUNKASTÍLUS L enin a. bürokratizmus «1- Isni harc legjobb mód­szerének tartotta, hogy ]ól szervezzék meg a végre­hajtás ellenőrzését. Ebből a célból a Népbiztosok Tanácsp apparátusának különbózó lánc­szemeiben rögzítették az anya- gok iktatóba adásának pontos idejét. Ez az Intézmény, amely az anyagokat kapta, feltüntet­ve az anyagoknak a Népbizto­sok Tanácsától való érkezésé­nek Idejét, Vlagyimir IIJlcs gyakran maga ellenócizte. ho­gyan kontrollália a titkárság a határozatok végrehajtását, nincs-e valahol aktatologatés. Lenin önmagától és kOrnye- zetétól, ezen beiül a kormány tagjaitól mindenben pontossá­got, fegyelmet követelt. E16- fordult az Is, hogy a népbiz­tosok és helyetteseik munká- lukba feledkezve, a Népbizto­sok Tanácsa titkárságától ka­pott figyelmeztetés ellenére, késve érkeztek az ülésekre, Vlagyimir Iljlos utasította a titkárságot: az értesítésben e- meljék ki az ülés kezdetének idejét, ugyanakkor a népbiz­tosoknak és helyetteseiknek aláírásukkal kellett tanúsíta­niuk, hogy ezt tudomásul vef- , ték. Vlagyimir Iljics nagyon nem szerette e kérkedést és a gőg legkisebb megnyilvánulása miatt Is, beosztásától függetle­nül, rendreutasltott bármely funkcionáriust, Leninnek az volt a véleménye, hogy a párt ban azonos fegyelemnek kell lennie minden párttag számé ra. függetlenül attól, hogy mi­lyen tisztséget tölt be. A Súlyos 191S-1920-ás évek­ben munkás- és parasztküldott- ségek keresték fel Vlagyimir Ilijlcset, különféle rangú és szakmáin emberek. Panaszok­kal és kérésekkel érkeztek, el­mondták sérelmeiket. Ahhoz az emberhez jöttek, aki vélemé­nyük szerint egyedül volt rá képes, hogy nehézségeikből, kételyeikből a helyes útra ve­zesse őket. Mindezidáig emlékezetemben él az az eset, amikor Lenin agy parasztküldöttségat fo­gadott. A küldöttek nagyon izgatottak voltak: vajon fo­gadja-e őket Vlagyimir IIJlcs. Amikor értük jöttem, hogy Le­nin dolgoztszobájába vezessem őket, az emberek arcán szokat­lan feszültség tükröződött. A dolgozószoba ajtaja előtt meg­álltak, mindkét kezükkel vé­glgslmltották a hajukat, meg­igazították ruhájukat, és fé­lénken, lélegzetvisszafojtva lép­ték át a hőn óhajtott küszö bőt. Vlagyimir Iljics egysze rűen, érthető és emberi mó­dén eléjük mént, mindnyájuk kai kezet szorított, maga köré ültette őket, s azok félszegsé­f e egy csapásra megszűnt, lénk beszélgetésbe kezdtek, Lenin nem pusztán meghall gáttá, hanem valósággal magá­ba szívta beszélgetőtársának minden szavát. Néhány szóból világos képet alkotott magá­nak a munkás, a paraszt ban gulatáról, nyomban rátapln tott arra, ml a fó, a gyenge és az erós oldaluk, majd tűs tént meghatározta a tennivalót. A beszélgetés végén azok az emberek, akik félénken és tél- szegen léptek be Lenin dől gozószobájába, ragyogó arccal távoztak. Kiderült, hogy min­den kétségüket, gyötrelmükéi otthagyták e szerény szoba aj­taja mögött, s újból készék rá, hogy küzdienek minden ne hézség ellen. Lenin rengeteg levelet ka pott, s egyiket sem hagyta megválaszolatlanul. Ügy ren delkezett, hogy haladéktalanul tegyenek neki jelentést a Nép biztosok Tanácsénak hivatalé, ha érkező panaszokról. Arra tanította a Népbiztosok Taná csénak munkatársait, hogv maximális figyelmet szentelje nek a dolgozók egyéni pana szálnak, s megkövetelte, hogy ezen a téren ne forduljon elő bürokratizmus és huzavona. Emlékszem az alábbi esetre Két paraszt (az egyik a Ja roszlavll, a másik a moszkvai kormányzóságból) panasszal torduli a Népbiztosok Tané csának elnökéhez, mart jogta lanul elrekvlrálták tőlük a lo valkat. A Népbiztosok Tanácsé nak hivatala az Ilyen kérdé sekkel foglalkozó különblzotl- Ságéhoz továbbította ezeket a panaszokat. Romanov, a bízott Ság munkatársa, a panaszok kézhezvétele után ráírta a bo rltékra; „Egyébként Is sok a dolgunk, és semmiségekkel nincs Időnk foglalkozni." Leninnek tudomására futott ez a bürokratikus, lelketlen megjegyzés. Rendelkezési a dott^ kt, hogy e „cári hivatal nők“ ellen indítsanak hűnvádi eljárást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom