Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-19 / 20. szám
VESZÉLYBEN A TENGEREK? Olvasóink közül bizonyára lesznek olyanok, akik még emlékeznek arra a tengeri hajöszerencsétlenségre, amikor az Amoco Cadiz tankhajó 230 ezer tonna olajjal a gyomrában Portsall kikötője előtt sziklazátonynak ütközött. A nyerészkedési vágytól fűtött ha- jókapltányok nem tudtak Időben megegyezni a mentés anyagi feltételeiről. A később felrobbantott hajó valamennyi olaját a tengerbe engedte, s azóta csaknem 450 kilométernyi virágzó partot szennyezett be. A portsain szerencsétlenség nem érhetett váratlanul senkit, hiszen évről évre fe- neklenek meg, robbannak fel, ütköznek össze nagy o- lajszállltö hajók, amelyek életnedvet visznek az iparnak, a motorizált országok energiaéhségének csillapítására. Az elmúlt tizenegy év során több mint kétszáz tankhajó járt szerencsétlenül a világ tengerein. így évente átlagosan 250 ezer tonna olaj ömlik a vízbe. Az idén az Amoco Cadiz csúcsteljesítményével bizonyára jócskán túlszárnyalja a sok évi átlagot. Szakemberek becslése szerint az évi szennyezóaés hatmillió tonna, amelynek nagy része szintén a tankhajókból kerül a vízbe, méghozzá nyílttengeri öblítések, nagytakarítások során, holott mindez régóta tiltva van. A nagytakarítások és az időnyerés végett azonban a profitra éhes vállalkozók minden törvényt és szabályt áthágnak. Ortáshajókat a Szuezl- -csatorna lezárásának időszakában kezdtek gyártani a hajógyárak. Az eddigi leg nagyobb a Globtik Tokyo, amely 500 ezer tonna teher szállítására alkalmas, és a- melyet ha színültlg megtöltenek, 28 méterre merül a tengerbe. Felelőtlenség, sőt környezetünk ellen elkövetett bűntett, amikor az olajtankhajók többségét hiányos felszereléssel és képzetlen legénységgel bocsátják útjukra. Legtöbbjük, sajnos így közlekedik a végtelen kék országutakon. Az öriáshajók féktávolsá- ga legalább 5 kilométer, így a megállásra 22 percre van szükségük. Ha rábajtanak egy kisebb hajóra, az „óriáson“ gyakran észre sem veszik, hogy valami alattuk van. A tankhajók hatalmas teste nagyon sebezhető. Ahhoz, hogy egyáltalán kormányoz- hatők legyenek, nem lehetnek túlságosan nehezek. Ezért gyakran csak két cen ■ tlméter vastag lemezből é- pítik őket. Nem csoda, ha azonnal összeroppannak, a- mlkor összeütköznek vagy zátonyra futnak. Duplafalú és -fenekű, több rekeszes óriásokat is terveztek már, amelyeket ha gyártanának, sokkal biztonságosabbak lennének az eddigieknél. Baj esetén az olajnak csak egy kis része folyna ki, kisebb lenne a katasztrofális környezetszennyeződés. A nagyobb gyártási költségek miatt a- zonban a hajötársaságok húzódoznak a biztonságosabb óriáshajók építésétől. Bretagne lakóin az Amozo Cadiz esete utáni kormány- intézkedések vajmi keveset segítenek már. Az olajréteg a megélhetésüket veszélyezteti. A breton halászok ha ragukban döglött madarakat feszítettek ki fakeresztekre, és így tüntettek az elöljáróságok előtt. De nemcsak ők károsodtak, hanem az idegenforgalomból élők is. A Bretagne-1 partoknál tíz év alatt ez a negyedik olajka- tasztröfa, de a kormány mégsem száműzi a tankba lókat a part menti vizekről A felmérhetetlen pusztu lás ellenére a szakértők már kimondták az első reménykeltő jóslatokat. Az olaj ugyan milllárdszámra pusztította el a halakat, de az olajtűkör szétszakadása után a halak ismét benépesítik a tengert. Maradandó csapás érte viszont a madárvilágot, hiszen az eddigi szennyeződés őket sújtotta leginkább. Legalább öt-tíz évre van szükség ahhoz, hogy az öntisztulás és az ember leleményessége nagyjából helyrebillentse a természet felborított egyensúlyát. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy vannak még viszonylag „tiszta“ helyek a tengerekben és a szárazföldön is, ahonnan egészséges utánpótlás érkezhet az ember által könnyelműen károsított területekre. Természetes tartalékaink sem kl- meríthetetlenek. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy véget vessenek az olajóriások garázdálkodásának. A FÖLDKÖZI-TENGER Úgy tűnik, hogy a Földközi tenger halálosan beteg A kórkép szerint egy hí- ganymérgezte, magos fém koncentrációjú élőlényekkel, réztől megzöldült osztrigákkal zsúfolt, hasznavehetet len víztömeg. A kórkép, pontosabban elemzések sorozata az ENSZ Környezet- védő Programja (UNEP) keretében készült. Félelmes, mert katasztrofális helyzetet tárnak fel. Százhúsz part menti vá ros szennyvízét mintegy 90 százalékban tisztítatlanul ömlesztik a tengerbe. Íme néhány megdöbbentő adat: 120 ezer tonna ásványolaj, 60 ezer tonna mosószer, 25 ezer tonna króm és cink. 5000 tonna ólom, 2500 ton na nukleáris szennyeződés kerül évente a vízbe S ak kor még nem Is említettük a foszfort, a nitrogént, a kloridpeszticldek tonnáit ... A iiehézfémkohászati üzemek és olajfinomttok enge dlk felelőtlenül szennyvizüket a tengerbe. A tankhajók, sőt az utasszállító hajók is úgy szabadulnak meg fé radtolajuktól, hogy — a tengerbe ürítik ki. A legszeny- nyezettebb az északnyugii partvidék Spanyolországtól Versllláig, a legfőbb bűnös pedig Rodano, Taranto, Barcelona, Genova. Ugyanakkor viszont a Velencénél végzett vizsgálatok kellemes meglepetést hoztak az itt dolgozó oceanográfusnak, Cousteau kapitánynak. (Az itteni eredmények csekély mértékű szennyeződést jeleztek jó hír ez, mert e város mű vészeli és kulturális kincsei révén nemcsak az olaszoké — mondta Cousteau az olasz Glornl című lapnak.} Nos, amikor azt állítjuk, hogy a világ egyik legnagyobb méreglartályává válik a legelbűvölőbb turista- paradicsom, akkor nem csupán az Idegenforgalmi központ pusztulásáról beszé KÖRKÉPE lünk, hiszen a Földközi-ten ger elsőrendű vlzíút, külön leges archeológia! leletek helye, s ami a legfontosabb; jelentős élelmiszerforrás Is. Eddig itt évente kb. 750 ezer tonna halat fogtak ki mint egy 750 millió dollár érték ben. Ez a mennyiség korántsem lebecsülendő, különösen, ha arra gondolunk, hogy Ily módon a térség 100 millió lakosának élelmiszer gondjai enyhültek. Am a nagyfokú szennyezettség miatt felborult a természet egyensúlya: megszaporodott a ragadozőhalak száma, módosul a különböző fajok a ránya, egyes fajok túlszaporodnak, mások meg dege nerálódnak vagy kipusztulnak. Mindez beiáthatatian következményekké! járhat. A nagy halak máris ritkábbak, és sok heiyen teljesen kipusztultak. Izmir török város strandjainál vagy a Rhőne deltájánál nagymértékű a halpusztulás. Ennek következtében megnőtt a szardíntaállomány azegy- kör azúrkék tenger pedig a kishalak tengerévé válik. A már Idézett dokumen tumok azt is részletezik, hogy például a tonhalban milyen nagy a higánytarta- lom, és a kagylók mennyi ÜDT-t tartalmaznak. A radioaktív szennyeződésről nem is szólva. (Tíz atoni- srőmű engedi nukleáris hul- adékait a tengerbe, és további két erőmű most épül.] Mindezek veszélyt jelentenek az emberre is, hiszen a mérgező anyagok így vagy úgy (többnyire élelmiszerrel) szervezetünkbe is bekerülnek. Ebben a térségben például egyre több a kole- rás és a tífuszos megbetegedés, és nő a fertőző májgyulladásos és paralízises esetek száma is. A KÉK TERV Az ember érdekében — vajon raegmenthető-e még a Földközi-tenger? Az idén aláírtak három egyezményt a tenger általános védelméről, a mérgező anyagok és hulladékok tengerbe ürítésének tilalmáról és a nagyobb méretű olajszennyeződések közös felszámolásáról. A gyakorlatban pedig tizenöt országban hetvenhét új laboratóriumot állítottak fel, és megkezdték az úgynevezett „Kék terv“ — megvalósítását. Eszerint tanulmányozták — egyebek között — a szennyezések (különösen a szénhidrogének, nehézfémek, klórtartalmú a- nyagok stb.) hatását a ten-i geri élővilágra, a fajok arányára. s feltérképezték a parti állomásokat is. Megpróbálták azt is kideríteni, hogy miféle összefüggés van a víz szennyezettsége és a járványok között. Ha a jól összehangolt védelmi program megvalósul, akkor is állítólag nyolcvan év kell ahhoz, hogy a Földközi-tenger vize újból kék legyen. „A kék szín a víz életjele“ — mondta egy sajtó- konferencián Paul Evan Ress, a Környezetvédő Program sajtófőnöke —, ha már nem kék, akkor meghalt, ezt pedig minden erőnkkel meg kell akadályoznunk.“ ÉRNI PÉTER Megtisztítják: az olajtót a partot egy tankhajó kataszt- A jetoáiel Franclaorszáiih .ii készült, de bármelyik POtdkbzi tenger melletti városrófája után ban is megcsinálhatták volna; a tenger olaj szennyétől elpusztult halak és madarak A győzelem napján Leo- nyld Brezsnyev Kijeveben mondott beszédében elemei- le a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Ebből a beszédből Idézünk néhány gondolatot: A nemzetközi életben végbemenő események mindinkább arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a békét fenyegetik, mégpedig súlyosan, a békéért harcolni kell. — Azok között, akik ma meghatározzák a tőkés országok politikáját, jö néhány józanul gondolkodó van. Ok tudják, hogy napjainkban teljes értelmetlenség lenne az erőre, a háborúra támaszkodni a szocialista világgal kialakított kapcsolatokban. — Vannak azonban a tőkés világban olyan államférfiak is, akik a jelekből ítélve hozzászoktak ahhoz, hogy csak az erő kategóriáiban gondolkozzanak. Legfőbb politikai hitvallásuknak azt tekintik, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. ~ Vannak közöttük olyanok is, akik nyíltan kijelentik. hogy a béke állítólag nem a legfontosabb dolog, van, ami fontosabb a békénél. Ezért, ha ma visszaverjük a katonai kalandok kedvelőinek politikáját, kiállunk a béke megszilárdítása mellett, akkor az emberiség életének védelme mellett állunk ki. A francia elnökválasztás eredménye a nemzetközi élet egyik jelentős eseménye, és mondhatjuk, meglepetése is. Francois MHte-. rand, a szocialista pórt főtitkára a választások második fordulóján megkapta a szavazatok több mint 52 százalékát, és így maga mögött hagyta az eddigi elnököt, aki a szavazatok nem egész 48 százalékát szerezte meg. Megleptésnek számít az is, hogy a második fordulóban a választásra jogosultak több mint 88 százaléka vett részt, tehát többen, mint az első fordulóban. Mitterand az eredmények birtokában kijelentette, hogy a francia választók többsége a változó-; sok mellett szavazott. Kiemelte az Ifjúság szerepét is, akik többségükben Mitterand mögött sorakoztak föl, tőle várva, hogy az új elnök többet tesz majd a foglalkoztatottság, a béke és a szabadság érdekében. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy az FKP kész hozzájárulni a- zokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja a szükséges változások végrehajtása Franciaországban. Marchals rámutatott arra Is, hogy Mltterand kommunista szavazatok nélkül nem győzhetett volna, és erre való tekintettel remélhetőleg tudatosítja majd, hogy az FKP nélkül nem valósíthat meg új politikát. Giscard vereségének okait elemezve a megfigyelők egyöntetűen hangoztatják, hogy ahhoz elsősorban a társadalml- -gazdasági viszonyok romlása járult hozzá. Francois Mitterand sorrendben Franciaország 21. államfője. Október 26-án lesz 65 éves. Vasutas családból származik, a párizsi Sorbonne egyetemen Jogi és bölcsészeti tanulmányokat végzett. Ezt követően újságíróként dolgozott. A második világháború elején tisztként harcolt a náci hadsereg ellen, megsebesült, majd fogságba esett. 1942-ben sikerült megszöknie, és Dél- -Franciaországban részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után bekapcsolódott a politikai életbe, és már 1946-ban parlamenti képviselőnek választották Tizenegyszer volt miniszter is.
