Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-31 / 13. szám

AhItatos hangulatot kelt

A SZÍVEKBEN

Lapozgatom Bartók Ojfalussy József által összeállított Breviáriumát, nézegetem a Bartók-irodalom bratisUvai vonatkozású adatait, visszaemlékezéseit:

— ... (Apám] Halála után anyámra hárult a gond, hogy mint népiskolai tanítónő mindennapi kenyerünket megkeresse — Írja Bartók Béla életrajzában. — Nagyszőlősre kerültünk, aztán Besztercére, Erdélybe, végül 1893-ban Pozsonyba ... A magyar vidéki városok között akkoriban kétségkívül Pozsonyban volt a legélénkebb zenei élet, és így alkalman nyílott arra, hogy egyrészt Erkel Lászlónál, Erkel Ferenc fiánál, zongoraleckéket vehessek és összhangzattant tanuljak egész tizenöt éves koromig, másrészt pedig néhány — bár nem valami jó — zenekari hangversenyt és operaelőadást meghallgassak ...

Tulajdonképpen minden benne van, és én mégis hiányosnak érzem az egészet. Mintha épp a konkrétumok, a pontos adatok hiányoznának ebből és a többi részletből Is, arai logikus is, hiszen visszaemlékezésekről van szó, amelyek húsz-harminc év távlatában elmossák, elfelejtik a konkrét tényeket és csak a hangulatot, az általános miliőt őrzik meg. Bratislava viszont konkrétum kellett, hogy legyen Bartók Béla életében és meg kellene keresni azokat az adatokat, forrásokat, amelyek megőrizték számunkra az ifjú zeneszerző néhány lépését, életének meghatározó és fellelhető eseményeit. Egyszerűen a legendából valóságot kellene teremteni.

De miképpen és hol keressük őket?

Először és mindenekelőtt a gimnázium — hivatalosan a Katholikus Királyi Fögimnáslum — levéltárát és évkönyveit kell megvizsgálnunk, és kihámozni belőlük Bartók Béla életére vonatkozó eseményeket.

Egy másik lehetőség: átnézni a városban megjelenő lapok évfolyamait, utána pedig megnézni az anyjára vonatkozó adatokat. Mert, mint ahogy azt 1969-ben megírta az Irodalmi Szemlében Volt Paulina özvegy Bartók Béláné a városból származott, és Így nem is egészen véletlen, s nemcsak a város kiváló zenei életé* nek volt köszönhető, hogy végül is idejöttek, ttt kapott kinevezést. Ez az esemény különben egy másik Intézet levéltárába, évkönyveibe kell, hogy irányítsa figyelmeteket. Ez pedig a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanftő- nőképző Intézet, amelynek a gyakorlóiskolájában tanított özvegy Bartók Béláné. Ismerve az akkori szokásokat, kedves gyakorlatot, jó értelmű pontosságot, sok mindent meg kellett, hogy őrizzenek Bartók Béla édesanyjáról, de lehet magáról a fiatal zeneszerzőről is.

Vegyük hát a Katholikus Fögimnáslum Értesítőit. Ezekből kitűnik, hogy Bartók Béla az egykori klaíisssaapá- cák zárdájába, a mai Pedagógiai Könyvtár épületébe járt.

Míg Bartók Béla Idejárt, több javítást, újítást hajtottak végre, de nyilván még így sem lehetett valami kellemes fiatal diákként ezek között a vastag falak között ülni.

Bartók Béla 1892—93-ban jött először az iskolába, utána egy évre, mint ahogy korábban már Idéztük, elköltöztek a városból, majd — de még a tanév vége előtt visszaköltöztek, és a harmadikos diák meglehetősen jó jegyekkel zárta az évet. Nagyjából ugyanilyen eredménynyel zárta Dohnányi Ernő, a későbbi nagy zenész és zenepedagógus is, aki különben ebben az évben érettségizett, és ahogy azt Bartók Béla édesanyja elmondta, utána Budapestre ment a zeneakadémiára.

Az 1893—94-es év Értesítője egy érdekes kla adalékot tartogat számunkra. A fiatal diák neve mellett egy nagy E betűt találunk, amely az Értesítő szerint az Eötvös-ösztöndíjat jelenti.

Az Eötvös-alapítvány évi kamataiból, 45 forint ösz- szegböl évente négy tanuló részesült, mégpedig olyan tanulók, akik nem voltak magyar anyanyelvűek, de ennek ellenére a magyar nyelv tanulásában jeles előmenetelt mutattak.

Nos, ez meglehetősen újdonság. Erről addig sehol sem volt szó. Tulajdonképpen nem ts fogadhatjuk el teljesen. Esetleg megengedhetjük, hogy Bartók Béla korábban német nyelvű iskolába járt, s Bratlslavába érkezésekor voltak némi gondjai a magyar nyelvvel. Bár lehet, ez sem egészen valószínű. Korábban Dohnányi

BARTÓK BÉLA GIMNÁZIUMI ÉVEIRŐL

Ernő Is megkapta ezt az ösztöndíjat. Ügy tűnik tehát, hogy az iskola a kiváló tehetségű, valamiben jeleskedő tanulóit részesítette ebben az ösztöndíjban.

Vagy esetleg Bartökék anyagi helyzetén akartak Így enyhíteni? Ez sem valószínű, hiszen Dohnányi Ernő esetében erről sem lehet szó. Dohnányi apja, az iskola rendes tanára évről évre maga is ösztöndíjllan részesítette azt a tanulót, aki gyorsírásban jeleskedett. Tehát semmiképpen sem szorultak az össztöndíj összegére.

Legvalószínűbb tehát, hogy az Iskolában kezdettől fogva felismerték és méltányolták Bartók Bélá különös tehetségét. Ezzel kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy a felsorolásban Bartók Béla IV. osztályos tanuló neve áll az első helyen, második Lechner Rezső IV. osztályos tanuló, a további két ösztöndíjas, akik osztoztak a maradék összegen, Bertha Géza ötödikes és Cséfalvay Nándor II.B osztályos tanulók.

Az Értesítők alapján fel kell figyelnünk és ki kell emelnünk Dohnány Frigyes tanár szerepét. Dohnányi Frigyes majdnem negyven évig tanított, és élete végéig megőrizte vitalitását. Tanári oklevele szerint inkább természettudományi érdeklődésűnek ítélhetnénk, viszont az iskolai szereplése alapján egy általános műveltségű, sokbldalú, vitális egyéniséget kell föltételeznünk, jó zenész is lehetett, jól játszhatott gordonkán, mert 1874- ben együtt játszott Liszt Ferenccel egy hangversenyen. A zene tehát életeleme, tehetségének egy része volt, amelyet fia Is örökölt tőle. A Klarissza utcai 12-es számú lakásukban a zene mindig érdeklődést váltott ki.

Az Iskolában Is élénk zenei élet folyt. Erről a következő bejegyzéseket találjuk: „Az egyesület munkájában részt vett 113 tanuló mint énekes, a zenekarban 51 tanuló működött. Az énekkart és a zenekart Dohnányi Frigyes vezényelte.

Hogyan lehet az, hogy az iskola énekkarát és zenekarát egy természettudós vezeti? Ügy, ahogy fentebb már jeleztük: Dohnányi rászolgált erre a szerepre. Az ének és zenetanltással foglalkozó fejezetből megtudjuk, hogy 1875-től 1879-lg az iskola igazgatója mellett Dohnányi Frigyes tanítja az éneket a haladóknak, Dávid Zoltán pedig a zenét. 1883-tól viszont már Dohnányi Frigyes tanítja a zenét is és az éneket is — kezdőknek, haladóknak egyaránt.

Az 1896-os millenáris ünnepségekkor természetesen az egész ország az évforduló bűvkörében élt- Így nemcsak kiállításra készültek, hanem az Iskolákban Is ünnepeltek — nyilvánosan, mint ahogy a Nyugat-magyarországi Híradó tudósításából ezt megtudjuk.

Az eseményről a napilap 1896. május 1-én így tudósit, majd közli a részletes programot, később értékel] az első, majd mellékletben a második nap eseményeit.

Az ünnepséget négy iskola diákjai és tanárai közösen rendezik, de mint a tudósításból kitűnik, ismét Gaal Mózes és Dohnányi Frigyes a két főszervező. Gaal Mózes verset ír, Dohnányi Frigyes pedig negyedfélszáz — nem tévedés, három és fél száz tagú gyermekkórust vezényel.

Íme egy részlet a lelkes beszámolóból: „... kucsma a fejen, melyek egyszerre leröpülnek onnan, amint a súgó előtt hagyott félkörben megjelenik a karvezetó tanár. Oldalt a 64 muzsikus mintegy vezényszóra tartja fal ezüstös nyirettyűjét és a vezető egy intésére felharsan a negyedfélszáz ifjú torkából, a félszáz hegedűből

A műsor közlésekor hangsúlyozva említik meg azt, hogy zongorajáték is lesz. A beszámolóban már meg is találjuk Bartók Béla nevét.

Különben az Anonymus — akkor szokásos volt az ilyen aláírás — által aláírt tudósítást érdemes lenne egészében Is idézni, de erre nincs mód, ezért hadd álljon Itt az a részlet, amely Bartók Béláról is siől, és amelyet eddig nem ismertünk:

„Még egyszer alálebben a függöny, hogy mögötte teljes vegyeskar, zenészek, kicsi szopranisták, rendbe álljanak az utolsó két szám előadásához. A függöny mögül a , perzsa sah nótája (magyarul] és stlmulálás hangzik ki kusza összevisszaságban, olykor belemordul a négy nagybőgő, s fent fiorltúrázik az egyetlen fuvola. Egyszer

A Klanssza-templom, ahol Bartók ts játszott az új orgonát!

csak éles, rövid kopogás hallatszik, minden elcsitul, s a függöny felgördül. Ott áll Ismét a kolosszális kar, betöltve a színhely minden zugát, két oldalt barmönlum és zongora, mely mellett a fiatal Bartók Béla gimnáziumi tanulö ül várva a partnerét, Krausz Adolf aka- démistát, hogy együtt adják elő Várady és Ábrányi szép melodrámáját; Rákoczy Rodostóban.“

Eddig az Idézet. Bár tarsolyunkban még több érdekes adat ts van Bartók Béla későbbi szerepléséről, az édesanyjáról: most azzal fejezzük be eszmefuttatásunkat, hogy elmondjuk; Bartók Béla életében Bratislava valóban érdékes és fontos állomás volt. Bartók egyéniségének nagyságát életműve mellett az Is bizonyítja, hogy bár iskolai évei a túlfűtött nacionalizmus korában teltek el, eszmeileg tovább tudott lépni, meg tudott szabadult a nemzeti elfogultság kényszerzubbonyátöl, és eljutott a nemzetköziségig. Hiszen a magyar népdalok mellett gyűjtött román, délszláv és szlovák népdalokat is. A szlovák dalok legtöbbjét átadta a Matlca alovenskának, hogy kiadhassak őket.

NÉMETH ISTVÁN

A Klarissza utcá, ahol Dohnányiék laktak. Szemben oi egykori glmnáliuTh épülete

n2

3

4

5

ír

J

i4

j

1

1«

P

■

19

22

■

i

57

50

34

36

3^

■

í;

I

7RT

41

■

46

49

50

p

'L

53

54

■

57

r

S 7

^ |9 Ib

ír

16

|17

128

FRANCISCO DE GOYA 1746 -1828

Vízszintes: 2. A 235 éve született nagy spanyol festő

egyik miivé. 11. Meg lehet venni. 12. Az ezüst vegyje- le. 13. Air.. „ légi úton. 14. Dunántúli megye és to- lyő. 15. A statisztikusok dolgoznak vele. 17. Ttm betű keverve. 18. Robbanóanyag neve röviden. 19. Élelmi szeripari szakember. 21. Egyformák. 22. Klasszikus kö tőszó. 23. Munka, zsargonban. 24. A másikat. 27. Szővál tás. 28. Közel-keleti nép. 30. Egyéni, máshoz nem ha sonlithatő. 33. Cremonai hegedűkészitő család volt. 34 A legrégibb Időmérő. 35. Ollós állatok névelővel. 36 Svéd kikötőváros. 37. Agyagból égetett kis fúvós hang szer. 38. Tuniszban a bennszülött uralkodó címe névelő vei. 39. Alak. 40. Fogaival őröl. 42. Méh latinul (APIS) 43. A szabadba. 44. Vércsoport. 46. Férges (pl. gyümölcs). 48. Időmérő. 49. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat neve röviden. 51. Közel-keleti állam. 52. Takaró. 53. Szemléltető rajz. 55. Pihen. 56. La ..., Argentin nagyváros Buenos Aires közelében. 57. Goya-mű.

Függőlegesr 1. Goya-mi. 2. Lenti helyen. 3. Állj, németül. 4. Nádas közepei 5. Fordítva: szibériai folyó. 6. Magyar költő (Miklós). 7. „Beszél“ a kutya. 8. Omszk folyója. 9. Ari betűi keverve. 10. Az utolsó magyar királyné neve volt 15. A. N. Tolsztoj fantasztikus regényének címe. 16. Kellemes ital. 19. Pamlag. 20. Hosszú fülű háziállat, de néha az ostoba személyeket Is nevezik így. 25. Ókori balkáni ország volt. 26. Német csillagász (Johannes 1571—1630), II. Rudolf császár udvari csillagásza és matematikusa volt. 29. Goya-mú. 31. Volt osztrák kancellár (Július). 32. Magyar színésznő volt (Edit). 33. A három testőr egyike. 35. A Szovjetunió váltópénze névelővel. 37. Abból a faluból származik. 41. Lőbiztatás. 43. Földközi-tengeri sziget, de iskolai Írószer Is. 45. Virág része. 47. Heréit kosok. 48. Több svéd és dán király neve volt. 49. Nagyobb edény. 50. Trömbítahang. 52. összévi^sza lop! 54. Szovjet repülőgéptípus röviden. 56. A foszfor és a kén vegyjele.

BekMldandfHt a viiailntet 2., ÜT., a tOggűlages 1. át 29. uáiaú sorok magfejtéM a magjaltnéttöl számított tíz napon bellii. sv.

A lapunk 11. számában megjelent keresztre(tvény helyes megfejtése: Már nyújtózik a rengeteg, / Agyán hő- virág szendereg, /