Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-12 / 33. szám
2 lügglsi A szocializmus gazdasági törvényei A szocializmus más társadalmakhoz hasonlóan meghatározott gazdasági törvények szerint fejlődik. A gazdasági törvények a gazdasági folyamatok és Jelenségek vagy azok egyes oldalai között fennálló lényeges, szükségszerű, tartós (ismétlődő) és objektív összefüggések. E törvények tehát nem fogják át a gazdasági jelenségek és folyamatok minden részletét, csak azt fejezik ki, ami a jelenségekben lényeges, tartós és szükségszerű összefüggés. A valóság, a jelenségek konkrét világa ennél mindig gazdagabb. Ezért a gazdasági folyamatok és jelenségek teljes megértéséhez a gazdasági törvények mellett ismerni kell más, kevésbé lényeges és tartós összefüggéseket Is, valamint azokat a konkrét körülményeket, amelyek között a törvények érvényesülnek. A gazdasági törvények tudományos felismerése alapvetően attól függ, hogy milyen érdekek hatnak a társadalomban. A termelő eszközök magántulajdonának viszonyai között, a- hol a társadalom élesen ellentétes (antagontsztlkus) érdekű osztályokra bomlik, bizonyos — a kizsákmányolás lényegét, a kizsákmányoló termelési mód átmeneti jellegét megvilágító — gazdasági törvények felismerése sérti a kizsákmányoló osztályok érdekelt, A kizsákmányoló osztályok tevékeny sége ezért az ilyen gazdasági törvé nyék felismerése és érvényre juttatá sa ellen irányul. Ezzel szemben a szó cializmusban a társadalmi érdek egy beesik a társadalom tagjainak alap vető érdekeivel. Ugyanakkor a gazda sági fejlődés iránya összhangban van a társadalmi érdekkel. Ebbő! fakad, hogy a társadalmi érdek a szocializmusban nem fékezi, hanem gyorsítja a gazdaság! törvények felismerését és felhasználását A szocializmusban a társadalmi érdek egyenesen megköveteli a gazdasági törvények felismerését és felhasználását. A társadalmi érdek mellett azonban a szó- cializmusban is léteznek elkülönült egyéni és csoportérdekek. Ezek — mint tudjuk — rövid távon szembekerülhetnek a társadalmi érdekkel, és ilyenkor kiválthatnak olyan cselekvést, amely a szocializmusban is hátráltatja egyes gazdasági törvények időben történő felismerését, vagy méginkább az ösztársadalml érdeknek megfelelő érvényre jutását. A szocialista társadalmat mlnde- nekellött azok a specifikus gazdasági törvények jellemzik, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonának létrehozásával és fejlődésével kapcsolatosak, és ennélfogva csak a szocializmusra jellemzőek. Ilyen specifikus gazdasági törvénye a szocia- [izmusnak elsősorban a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Eszerint a szocialista termelési módban az alapvető cél az egész társadalom állandóan növekvő szükségleteinek kielégítése, az anyagi feltételek biztosítása, a társadalom tagjainak sokoldalú fejlődéséhez. Ilyen a munka szerinti elosztás törvénye Is, amely azt fejezi ki, hogy az anyagi javakban valő részesedés mércéje a szocializmusban alapvetően csak a társadalomnak végzett munka lehet. Emellett a szocializmusban is érvényesülnek a társadalmi fejlődés íltalános gazdasági törvényei, mint például a termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának a törvénye (sorozatunkban már szó volt róla), valamint különös gazdasági törvények, mint például az értéktőrvény. A szocializmusban mind az általános, mind a különös gazdasági törvények sajátosan érvényesülnek, vagyis érvényesülésük módja eltér a szocializmust megelőző társadalmakra jellemzőtől. Ennek oka egyrészt az, hogy a szocialista termelési viszonyok a gazdasági törvények érvényesüléséhez általában más feltételeket teremtenek, mint a tőkés termelést viszonyok, másrészt a szocializmusban az általános és különös gazdasági törvények érvényesülésére hatással vannak a szocializmus specifikus gazdasági törvényei Is. Sajátos érvényesülésük következtében a szocializmusban ható általános és különös gazdasági törvények Is végeredményben a szocialista társadalom érdekeit, a termelés! viszonyok szocialista jellegének erősödését szolgálják. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa 35 éve szabadította fel a szovjet hadsereg Koreát NINCS BÉKE A 38. SZÉLESSÉGI FOK MENTEN Az emberiség történetében kevés népnek jutott olyan hányatott sors, mint a koreainak. Évszázadokon át a mongol, a kínai és a mandzsu uralkodók sanyargatták, a századelőn pedig japán fennhatóság alá került. Harmincöt évvei ezelőtt már-már úgy tűnt. hogy új, a sötét múltat feledtető korszak virrad a sokat szenvedett népre, de az imperializmus mesterkedései — legalábbis az ország déli részében — késleltetik e kibontakozást. A Vörös Hadsereg 1945 augusztusában a Japán Kvantung-hadssreg szétzúzásával felszabadította Koreát a 40 éves japán megszállás alól. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lakossága azóta is minden évben nemzeti ünnepként tiszteli e napot. A nemzetközi imperializmus az Egyesült Államokkal az élen azonban összefogott, hogy gátat vessen a teljes nemzeti felszabadulás kibontakozásának. A Szovjetunió a szövetséges szerződések értelmében beleegyezett, hogy az amerikai hadsereg bevonuljon Dél-Koreába, és ott gondoskodjék a japán hadsereg lefegyverzéséről. A világháború befejezése után a nagyhatalmak megállapodtak, hogy Koreában egységes demokratikus kormányt hoznak létre. Északon a kommunisták a Koreai Munkapárt vezetésével minden Igyekezetükkel az egység megteremtésére törekedték. Az erre Irányuló kísérletek azonban éveken keresztül eredménytelenek maradtak, mer! az amerikai katonai kormányzat meggátolta a déli demokratikus fejlődést, és megakadályozta az észak-déli együttműködést Minden támogatást megadtak a dél-koreai reakció vezérének, Li Szín Mannak a haladó erők elleni véres terror megszervezéséhez s ahhoz is, hogy hadsereget építsen. Olyan hadsereget, amely — sem is titkolta — észak ellen fegyverkezik, az egyre erősödő néphatalom ellen készülődik. Pénz és fegyver, tanácsadó és hadlterv bőven érkezett az Egyesült Államokból. A kiteljesedő hidegháború közepette úgy látszott: Washingtonban szívesen figyelik, miként változik már-már forró háborúvá Li Szín Man és klikkje provokációinak láncolata Koreában. 1948 augusztusában Dél-Koreában az ün. Koreai Köztársaság kikiáltásával kettészakí- ~ lottók az országot. Ezek után Észak-Koreá- ban sem maradt más, a választások után a Legfelső Népgyűlés küldöttei első ülésükön, 1343 szeptemberében kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A Szovjetunió jó szándéka kinyilvánításaként 1948 decemberében kivonta csapatait Koreából. Az amerikaiak a nemzetközi és a belső közvélemény nyomására egy fél év múlva ugyan látványosan kivonultak, ds az amerikai — dél-Koreai Kölcsönös Védelmi Szerződés“ alapján tanácsadói és egyéb minősítésben tekintélyes esapategységeket hagytak Dél-Koreában. 1950 első felében a háború veszélye egyre nőtt, az USA vezetői agresszív amerikai — dél-koreai terveket szőttek, fenyegetőztek és csapatösszevonásckat hajtottak végre. A korábbi sorozatos hatáiiaeidensek után 1950. június 25-én a dél-koreai hadsereg átlépte a 38. szélességi fok mentén kijelölt demarkációs vonalat, és nagyszabású hadműveletekbe kezdett. Az 1947 végétől Koreában tartózkodó, és az Egyesült Államok befolyása alatt álló ENSZ-bizottság azonban azt jelentette, hogy a hadműveleteket a KNDK hajtotta végre. A jelentés alapján a Biztonsági Tanács — a Szovjetunió képviselőinek távollétében, mivel a szovjet diplomaták a tajvani Csang Kaj-sek kormányzat jogtalan jelenléte elleni tiltakozásul 1950 januárjától nem vettek részt a Biztonsági Tanács munkájában az Egyesült Államok javaslatára határozatot hozott. A határozat az „észak- -koreai hatóságok“ magatartását a béke megszegésének minősítette, azonnali tűzszünetre és a csapatoknak a 38. szélességi fokig való visszavonására szólított fel. Jellemző azonban, hogy ezzel ellentétben Truman elnök mindjárt másnap, június 26-án parancsot adott az USA légi és tengeri erőinek Dél-Korea támogatására. További történelmi tények is bizonyítják, hogy az Egyesült Államok már Jóval korábban gondosan előkészítette a koreai háborút. Néhány nappal később az egész világot bejárta az a kép, amelyen Allan Pulles akkori amerikai külügyminiszter magas rangú dél-koreai és amerikai tisztek társaságában volt látható a 38. szélességi foknál. A külügyminiszter a dél-koreai katonák előtt mondott beszédében kijelentette: „Semmiféle ellenség, még a legerősebb sem állhat ellent nektek. Nincs messze az az Idő, amikor majd hebiíbnyítbatjSfok erőtöket!“ Ezek a nyilatkozatok tehát még a KNDK megtámadása előtt beszéltek frontról és hadműveletekről. Hazautazása után és öt nappal a háború kitörése előtt Duiles levelet irt Lt Szín Mannak, amelyben többek között ez állt: „Döntő fontosságot tulajdonítok annak a szerepnek, amelyet országa játszhat a most kibontakozó nagy drámában.“ A kocka tehát el volt vetve, az amerikai hadigépezet előre megfontolt szándékkal robbantotta ki a háborút, június 25-én megkezdődött a dráma, ameiy mérhetetlen szenvedést hozott Korea egész népének. Száz- és százezrek pusztultak el, városok dőltek romba, milliók váltak hajléktalanná. A KNDK területén 800 ezer lakóházat, ötezer iskolát, ezer kórházat, 8700 ipari építményt romboltak le a támadók. A hivatalos washingtoni indok így hangzott: „Meg kell állítani a kommunizmus előretörését!“ A valóságos cél pedig az volt, hegy a LI Szín Mail-bábkormány segítségével az Egyesült Államok katonai hatalmát előbbre vigyék a 38. szélességi foktői a ktnal-koreal határig, a Jalu folyőtg vagy ha lehet, azon túl is. Korea népe azonban — a dél-koreai és amerikai haderő kezdeti sikerei után — a szocialista országok politikai és anyagi támogatásával állta a harcot. Az amerikai kormány a támadó hadműveletekkel egyidő- ben megkezdte a maga diplomáciai .hadműveleteit" is azzal a céllal, hogy utólag igazolja, megmagyarázza a támadást*.A* Blz*t>n- sági Tanácsban — ismét a Szovjetunió megkerülésével — „megszavaztatta“ az ENSZ- -csapatok bevetését Koreában. 1950. július 14-én tizenhat ország egységei: amerlkál, angol, török, ausztrál;*:, belga, kanadai, kolumbiai, etlóptai, francia görög, luxemburgi, holland, új-zélandt, Fiiiöp szigetekí, thaiföldi és dél-áfrikai katonák ér» keztek Korea földjére, jövetelük célja sokkal inkább politikai, mint katonai terme- szetű volt. Jelenlétükre az Egyesült Álla- moknak volt szüksége, amely így, az ENSZ lobogójának felhasználásával akarta palástolni a koreai polgárháborúba való be. avatkozását, a népi Korea ellen folytatott irtóháborüját. Hiszen a fegyveres erők 90-95 százalékát az Egyesült Államok és Dél-Korea adta, a többiek jelenléte csupán jelképe* volt. Néhány ország később ki is vonta egy. ségeit Dél-Koreából. Amerikai háború volt ez a javából a világszervezet égisze alatt. A háború azonban nem hozott semmi jót áz agresszornak. Minden erőfeszítése meg. tört Észak-Korea népének hősiességén, s a szocializmus erőinek nemzetközi szolidari- 1 tásán. Egyetlen négyzetméternyi területet sem nyertek, csak a fegyvergyárosaik gazdagodtak és tábornokaik néhány méltatlanul nyert kitüntetéssel. Truman amerikai elnök, akinek a nevéhez ezek a szörnyű események fűződnek, belebukott a koreai háborúba. Li Szin Mar.f, az amerikaiak csatlósát elsöpörte a hátaimon marakodó csoportok egymás közötti csatározása. Korea az imperialisták vereségének színhelye lett. A konfliktus rendezésére — szovjet javaslatra — 1951. július 10-én Keszonban a harcoló felek fegyverszüneti tárgyalásokat kezdtek, amelyek Panmudzsonban, a világhírűvé vált táigyalósátorba» folytatódtak, és két év múltán, 1953. július 27-éa fegyverszüneti szerződős megkötésével értek véget. A fegyverszüneti megállapodás Ideiglenes egyezmény volt; a megkötését követő nemzetközi tárgyalásokon mint egyetlen lehetséges megoldás merült fel az ország békés egyesítése ám sem az 1954-ben ezzel a céllal összehívott genfi értekezlet, séra az azóta eltelt időben nem sikerült eredményre jutni A koreai kérdés megoldását Dél-Kcrea katonai megszállása, az Egyesült Államok nyílt beavatkozása továbbra Is akadályozza, és ez veszélyezteti a Távol-Kelet békéjét. A nagyméretű katonai segély ellenére, nóttön-nő a dél-koreai rezsim népszerűtlensége. Egymást váltják a diktatórikus kormányzatok, az ország gazdaságilag a csőd szélén áll. Az elégedetlenség a közelmúltban Kvangzsuban, az ország második legnagyobb városában már-már országos népi felkeléssé terebélyesedett. Nyilván nincs mesz- sze az idő, amikor a kettéosztott ország déli részében is győz a népakarat. Ezzel szemben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a szocialista országok hatékony segítségével rohamos gazdasági és kulturális fejlődésnek indult, megnövekedett a nemzetközi tekintélye. Az az ország, amely három és fél évtizeddel ezelőtt még Tapán nyersanyagbázisa volt, ma fejlett lparl-me- zőgazdasági állam, amely a világ száz országával álj kereskedelipi és gazdasági kapcsolatban. A KNDK ma mór nem csupán ásványi nyersanyagot, hanem korszerű gépeket, gépsorokat és egész gyárberendezéseket képes szállítani. Mindamellett egyik fő feladatának Korea újraegyesítését tekinti, független, demokratikus alapokon. I. L. A koreai forradalom múzeuma az ország fővárosában Fén-fanban Foto aryhiv A HÉVÍZFORRÁSOK HASZNA Szlovákiában húsz olyan nagy kiterjedésű terület van, ahol a föld mélyében klsebb-nagyobb hévíztartalékot találni. Ide tartozik többek között a Duna menti síkság, Nitra felső vidéke, a Liptói-medence, a Lőcsei-hegység, a Kassai és Rimaszombati-medence. A termálvizek hőfoka például Trnava környékén eléri a 75, a Bánovi katlanban a 90 és a Kassai katlanban a 100 fokot. Mai energiaszegény világunkban ezeknek a hévizeknek a kihasználása nagy népgazdasági Jelentőségű. Ezért az ásványkutató intézet fokozott erőfeszítéssel igyekszik feltérképezni a geotermális energiaforrások helyét. A jövőben a föld mélyéből nyert hévízzel villanyenergiát akarunk nyerni. Felhasználjuk továbbá az iparvállalatok energiaellátására, lakóházak fűtésére és gyógykezelésre, illetve üdülésre. A Csallóközben a vásárúti (Trhové Myto) szövetkezet nyárasdi (Topolnfky) részlege már részben felhasználja a próbafúrások során felfedezett hévízforrások energiáját melegházak fűtésére. Ezzel évente mintegy, 700 ezer korona értékű fűtőolajat takarítanak meg. A Partizán-rét Bratislava lakosságának kedvenc kirándulóhelye. Nyáridöben, főleg hétvégeken százak keresik föl, hogy a Kis-Kárpátok tövében feUldillfenek, szabaduljanak a város zajától. Igen ám, de nem minden ember egyforma. Sokan nem ügyelnek a rendre: é- telmaradékot, hulladékot hagynak maguk után, megrongálják a fákat, virágágyásokat, padokat. Napos hétvége után néha úgy fest a környék, mint A SZEBB KÖRNYEZETÉRT tatárdúlás után. Nem éppen a legjobb bizonyítványa ez a kultúrált viselkedésnek. Legyen azonban bárhogy ts, a környezetet újra és újra rendbe kell hozni, hogy a további látogatók ts felüdülhessenek. Erre vállalkoztak éppen a Slovnaft SZISZ-tagjai. A SZISZ üzemi bizottsága egyezséget kötött az Antifasiszta Harcosok Szövetségének üzemi szervezetével. Ennek érdekében a fiatalok nyáron hetente legalább 120 órát ledolgoznak a Partizán-rét szebbé tételén. Követésre méltó kezdeményezés. Pionírok új otthonban Komáromban (Komámul az Érsekújvárt úton átalakítás titán átadták rendeltetésének azt az egyemeletes épületet, amelyben a járási ifjúsági és pionír- ház kap hajlékot. Az új pionírházban 6 osztály kezdte meg működését. Az ízlésesen berendezett klubban egyszerre negyvenen foglalatoskodhatnak. Az új otthonban a szlovákiai méretben is legjobbak közé tartozó modellezők és rádióamatőrök is korszerű felszereléshez jutottak. I
