Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-26 / 9. szám

A huszadik századot joggal ne­vezzük a tudományos-műszaki forradalom korának. A tudó* mány és a technika az emberiség e* gész korábbi történetében nem szol* gált annyi találmánnyal és újdonság­gal, mint most pár évtized alatt. Csehszlovákia szerepe figyelemre­méltó. Az egy főre jutó újítási és ésszerűsítő javaslatok tekintetében előkelő helyen állunk a világban. Sajnos, nem mondhatjuk ugyanezt a javaslatok gyakorlati alkalmazásá­ról. Sokszor késik a nagy gazdasági haszonnal járó javaslatok bevezető* se. így például az ötéves terv máso­dik évében hétezer találmányt és 270 ezer újítási javaslatot nyújtottak be hazánkban. A találmányokból mint* egy kétezret valósítottunk meg, az újítási javaslatoknak is csak a felét hasznosítottuk. Ez kevés. Az értékes javaslatok bevezetése nem egy eset** ben a felelős dolgozók hanyagságán múlott. Éppen ez a felismerés vezette a SZISZ Központi Bizottságát arra, hogy kihirdesse az Ifjúsági Fényszó­ró hetedik országos feladatát, amely a találmányok és az újítási javasla­tok jobb gyakorlati kihasználását LEHETŐSÉG-A FÉNYSZÓRÓNAK szorgalmazza. Sajnos, több alapszer­vezetben meglehetősen felületesen kezelik ezt a feladatot. Néhol nem is tudnak róla. Ez eléggé lesújtó megállapítás, mh velhogy a tudományos-műszaki hala* dás jelentőségét a CSKP KB 14. ülé* se is hangsúlyozta. Ezzel foglalko­zott továbbá — a párt határozatai* nak szellemében — a SZISZ Közpon­ti Bizottságának 10. ülése. Az Ifjú* sági Fényszóró-mozgalom hetedik feladata tehát rendkívül fontos terű* letet érint, és felelősebb hozzáállás* sál jelentős javulást érhetnénk el e téren. Ennek alátámasztására felhozhat* nánk 50—60 bratíslavai szervezetet, amelyekben az Ifjúságii Fényszóró őr­járatai bekapcsolódtak a hetedik fejj* adat teljesítésébe. Tavaly 954 fele­désbe merült találmányt, újítási ja­vaslatot és témaköri megoldást tár­tak fel. Folyamatosan gondoskodnak; arról, hogy ezek közül 559 javasla­tot két éven belül alkalmazzanak a gyakorlatban. A haszon körülbelül hétmillió korona, Az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom eddig is már szép eredményeket ért el. Az egyes munkahelyeken mély; gyökeret vert, a dolgozók megszok­ták, hogy a fényszóró sugara rávilá-* git az energiával, munkaidővel és a’ nyersanyagokkal való rossz gazdál­kodásra. Ez Is bizonyítja annak szükségét, hogy a hetedik feladat tel­jesítésére is mozgósítani kell a .tel­jesítésére is mozgósítani kell a fia­talokat. A tudományos műszaki haladás fej­lesztése a következő ötéves terv szempontjából; is alapvető, stratégiai fontosságú kérdés. Nagyon egyszerű kiszámítani, hogy mit jelentene az, ha a Szlovákiában működő hatezer őrjárat mindegyike csak egyetlen ta­lálmányt vagy újítási javaslatot ..po­rolna le“ és valósítana meg a ter­melésben. A CSKP Központi Bizottságának legutóbbi illése további gazdasági fejlődésünk terveivel, feltételeivel foglalkozva megállapította, hogy az előttünk álló feladatok, a kö? vetkező ötéves terv csakis a fejlő-' dési tényezők: a műszaki fejlesz­tés, a munkaerő, a nyersanyag és az energia eddiginél intenzivebb és hatékonyabb kihasználásával teljesíthető. Előrehaladásunk fel? tételei közli a műszaki fejlesztés, a nyersanyag és energia gazdasá­gosabb hasznosítása állandóan na? pirenden van, de a munkaerő-gaz? dálkodás kérdései mintha háttér­be szorulnának. Tudjuk, hogy munkaerőforrá­saink korlátozottak, a foglalkozz tátották száma lényegesen már nem növelhető, így tehát az egye­düli járható űt a meglévő erők jobb, gazdaságosabb kihasználása. Felmérések és tapasztalatok sze? rint ezen a téren gazdag, eddig jó? részt figyelmen kívül hagyott tar? talékaink vannak. Csupán a mun' kaidő-veszteségek csökkentése tíz? és százezrek munkába állásá­val lenne egyenértékű. Nézzük meg például, milyen a helyzet az SZSZK iparügyi tárcá? jóban. A munkaidő kihasználtsága tavaly 1978-hoz viszonyítva 8,3 százalékkal csökkent, elsősorban a ledolgozatlan műszakok növek? vő száma, a munkaidő alatt enge­déllyel végzett társadalmi mun? ka, ügyintézés stb. miatt. Fél év alatt csupán a tárcához tartozó üzemekben 73 ezer munkanapot mulasztottak Igazolatlanul és az állásidő 250 ezer nap volt! A töb­bi ágazatban sem kedvezőbb a helyzet — reális becslésok sze? rint a munkaidőt általában 70—75 százalékra használjuk ki. Hogy milyen óriási veszteséggel jár ez a kiesés, arról képet alkothatunk egyetlen adat alapján is: ha a nyugat-szlovákiai kerület ipari vállalatainak munkaidőalapjából 10 perccel kevesebbet mulaszta? nánk, ez további 3300 dolgozó munkába állásával lenne egyen? lő. Az elmúlt években több közpon? ti intézkedés született — legutóbb a kormány 1976 decemberében ho­zott ilyen jellegű határozatot — a munkaidő jobb kihasználására, de ezekből vállalati szinten eddig ke­vés valósult meg, a szükséges döntő, alapvető változás még mindig várat magára. A munka? idő-veszteségek megszüntetése el? sősorban a munkaszervezés és 1- rányítás javításával érhető el. E* zért mindenütt pontosan fel kell mérni a veszteségek okait, állan* dóan figyelemmel kísérni a mun­kaidő kihasználtságát, és az így szerzett ismereteket hasznosítva ésszerűsíteni, tökéletesíteni az fi* zem* és munkaszervezési módsze* reket, és nem utolsósorban figye* lembe venni ezeket a jutalmazás­ban, a megfelelő ösztönzők meg­határozásában is. Az emberek magatartása, a munkához való viszonya ügy, mint életűnk minden területén, ebben a vonatkozásban is döntő. És nem csak a vezetőkről van szó. Az em­berek döntő többsége tisztessége* sen, tudása javát nyújtva dolgo* zik, de nem elhanyagolható azok*, nak a száma sem, akik ügy dol­goznak, ahogyan a körülmények megengedik, megragadnak min* den lehetőséget a lazításra, köte* lességeik elmulasztására. A munkaidőből elvesztett per cak, órák utólag már nem pótol­hatók. Nehéz lenne pontosan fel­becsülni, országosan milyen ter­meléskiesést okoz ez, de kétség* télén, hogy a munkaidőalap telje­sebb kihasználása sok millióval gyarapítaná közös gazdaságunkat. Ez olyan érv, amely mindenkit meg kell, hogy győzzön: valóban minden perc, minden óra drága. TELJESÍTJÜK A NÉPGAZDASÁG-FEJLESZTÉS FELADATAIT Ä 8. ötéves terv első négy esztende­jében a világgazdaságban bekövetkezett recesszió ellenére alapjában sikerült tel* jesítenünk a kitűzött feladatokat, ami kétségkívül a dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhető. Népgazdasá­gunk ismét nagy lépést tett előre a CSKP XV. kongresszusán kitűzött fela­datok megvalósításáért. A könnyebb szemléltetés kedvéért hadd soroljunk fel néhány kézzelfogható e* redményt. Az ország ipari termelése pél­dául tavaly 3,7 százalékkal növekedett az 1978-as évhez képest. Ez messze fe­lülmúlja a fejlett tőkés országok fejlő­dési ütemét. Ugyancsak jó ütemben fej­lődött az építőipar. A lakosság 120 ezer új lakáshoz jutott. A CSKP Központi Bizottságának 14. ülése ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az építőiparban a továbbiakban na­gyobb fegyelmet kell teremteni az épí­tőipari kapacitással folyó gazdálkodás­ban. A legrövidebb időn belül hazai érő­ből kell pótolni a külföldről drágán be­hozott építőipari kapacitást. 1980-ban, és annál kevésbé a hetedik ötéves tervidő­szakban számításba sem jöhet, hogy a már megkötött megállapodásokon kívül további építőipari kapacitásokat hozzunk be külföldről. Tavaly tovább fejlődött a lakosság é- letszinvonala. A teljes foglalkoztatott­ság és a szociális ellátottság olyan biz­tonságérzetet és értéket képvisel, amely országunkat jelentősen megkülönbözteti a tőkés világ viszonyaitól. A lakosság jövedelme 3,8 százalékkal növekedett. A bérek emelkedése mellett a szociális jö­vedelem öt százalékkal fokozódott. ütőképes termelő ágazattá fejleszthetjük, amelynek termékei külföldi viszonylat­ban is kiállják az egyre szigorúbb ver­seny próbáit. A dolgozók összpontosított igyekezeté­nek és áldozatkészségének köszönhetően lényegesen javult a tüzelőanyag- és •* nergetikal ellátás. Országos viszonylat­ban megnövekedett a szénfejtés, zökke­nőmentessé vált az erőművek szénellá­tása. Ehhez hozzájárultak egyrészt a döntő fontosságú észak-csehországi, az ostrava-karvlnál és a sokolovl szénme­dencében elért fejtési eredmények, más­lokat is. Erőteljesebben bekapcsolódtak az irányításba és a munkaszervezésbe. Elmélyült a szocialista munkaverseny, tovább gyarapodott a szocialista munka­brigádok, komplex módon racionalizáló brigádok, tijúsági munkacsoportok szá­ma úgy a termelésben, mint a tudomá* nyos-műszaki kutatásban. Ugyancsak to­vább mélyül a tudományos kutatás és a termelés közvetlen kapcsolata, amely kedvezően befolyásolta a műszaki fej­lesztést. Szlovákiában jelenleg 3000 ifjúsági munkacsoport (1976-ban 2520) és közel háromszáz komplex módon racionalizáló brigád dolgozik. Az elmúlt iskolaévben 13 egyetemista és főiskolás kapcsoló* dott be a diákok tudományos és szak* A Dubnica nad Váhom-l Nehézgépgyár hazánk legjobb exporttermelői közé tar- tozik. Szerszámgépei és hidraulikus berendezései világszerte keresettek. A gyár tavaly is túlteljesítette exporttervét. Képünkön Jámbor László és Jozej Kosáé a killjöldi megrendelésre készülő csörlő szerelése közben. A CTK felvétele Az idei népgazdasági terv a lakosság személyi fogyasztásának további növeke­désével, az egészségről és művelődés­ről, az éiet és munkakörülmények javí­tásáról való fokozott gondoskodással számol. A tavalyi rossz termés ellenére az idén is biztosított a zavartalan élel­miszerellátás. A terv feltételezi, hogy a mezőgazdasági és élelmezési miniszté­rium által irányított vállalatok 3,3 szá­zalékkal több terméket szállítanak a ha­zai piacra. Több ipari árucikk kerül a kereskede­lembe, hozzávetőlegesen 5 százalékkal több, mint 1979-ben. A személygépko­csik értékesítése 10, a bútoré 6, a tex­tilé és a lábbelié 4 százalékkal növek­szik. (avul az építőanyagellátás, cement­ből 8, burkolócsempéből 5 százalékkal több kerül eladásra. Számolunk azzal, hogy a lakosság számára több szilárd tüzelőanyagot, gázt, hőt és villamos á- ramot juttatunk. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a termelés nemcsak a meny- nyiség, hanem a választék és a minő­ség szempontjából ts eleget tegyen a belkereskedelem igényeinek. Térjünk azonban vissza a népgazdasá­gi szempontból legfontosabb ágazatok helyzetének elemzésére. Az átlagosnál is gyorsabb ütemben növekedett a gépipar. Ez azt is tükrözi, hogy a gépipart olyan részt az alacsonyabb fogyasztás, a villa­mos energia és a tüzelőanyag nagyobb mérvű megtakarítása. Az a körülmény, hogy tavaly üzembe helyezték a Jaslov- ské Bohunice-i V 1 atomerőmű első blokkját, hozzávetőleg 2 millió tonna e- nergetikai barnaszén megtakarítását je­lentette. A szovjet főldgázszállítmányok jelentős növekedésének köszönhetően lé­nyegesen gyarapíthattuk a földgázkész­letet. Sorolhatnánk még egész sor példát, a- mely a népgazdaság fejlődését támaszt­ja alá. A részletes felsorolás helyett ta­lán említsük meg, hogy tavaly 143 mil­liárd korona értékű alapeszközt helyez­tünk üzembe. Alapjában véve a fennálló problémák ellenére sikerült biztosítanunk a népgaz­daság dinamikus fejlődését. Mivel járult e pozitív fejlődéshez az ifjúság? Az utóbbi években jelentősen megnö­vekedett az ifjúság szerepvállalása a gazdasági feladatok megoldásában. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a fiatalok megértették, jobban ki kell venni a részüket a munkahelyi problé­mák megoldásából. A SZISZ alapszerve­zetek mozgósították a kevésbé aktív ta­gokat, sőt a szervezeten kívül álló fiata­köri munkájába. Ami még ennél is ör* vendetesebb; a diákok figyelme a konk­rét munkahelyi problémák megoldására irányult. A középiskolások közül tizen­kétezren foglalkoznak szakmai munká­val, Efféle közvetlen kapcsolatot tart fenn a bratíslavai Vegyipari Szakközépiskola a smolenicei lakk- és festékgyárral, a prievidzai Közgazdasági Középiskola a novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Üzem­mel. Ha a fiatalok szerepvállalásáról be­szélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül az újító és feltaláló mozgalmat sem, amely a SZISZ munkájának szerves ré­szévé vált. Évről évre gyarapodik a fia­talok részéről benyújtott találmányok és újítási javaslatok száma. A tavaly be­nyújtott és megvalósított javaslatok nép- gazdasági haszna meghaladja az 1,3 mil­liárd koronát. Az ifjúság népgazdaságfejlesztési sze­repvállalása tehát nagyon is kézzelfog­ható. A fiatalok lendületét, ötletességét és átütő erejét azonban az eddiginél is nagyobb mértékben össze kell kötni az idősebb dolgozók tapasztalataival. A to­vábbi sikereknek ez az egyik előfeltéte­le, és ennek az elősegítése a SZISZ-szer- vek és szervezetek egyik legfontosabb feladata lesz az elkövetkező időszakban. Az idő értéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom