Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-26 / 9. szám

A mezőgazdasági termelés fejleszté­sében az Idei terv megvalósítása során, valamint az 1980 utáni idő­szakban is meg kell valósítani a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött és a Központi Bizottság 13. ülése által konk­retizált programot az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésé­ben az önellátás további fokozására. Te­kintettel a 6. ötéves tervidőszak, első­sorban 1979 eredményeire, a legfonto­sabb feladat a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés közti arányok biztosítása és a takarmánybehozatal csök­kentése. Az 1980. évi terv fő irányzatát az egész mezőgazdasági termelés fej­lesztési dinamikájának felújítása képezi. A növénytermesztés az idei hiányos tervteljesitéshez viszonyítva 16,5 száza­lékkal növekszik, ami 1978-hoz hason­lítva 4,4 százalékos növekedést jelent. A ghbonatermelésben, amely döntő fon­tosságú a növénytermesztésben, az elért jó eredményekre támaszkodhatunk. 1977- ben 10,3 millió tonnát takarítottunk be és 1978-ban az eddigi legjobb termést, 10,5 millió tonnát értünk el. A terv ál­tal előirányzott feladat teljesítése — 11 millió tonna termelése — nem lesz köny- nyű. Azonban kedvező időjárás esetében, fokozott gondoskodással, elsősorban pe­dig & szemeskukorica-termesztésben a rendelkezésünkre álló lehetőségek jobb kihasználásával elérhető. Ugyancsak fontos feladat — erre irá­nyította a figyelmet a CSKP 73. ülése — « tömegtakarmányok termelése. A részle­ges jó eredmények ellenére ezen a té­ren nagy tartalékaink vannak. Ezek ki­aknázása azt Jelenti, hogy a szántóte­rületen meg kell javítanunk a takarmá­nyok összetételét, jobban kell gondos­kodnunk a legelőkről és rétekről és to­vább kell bővítenünk a másodvetésű ta­karmányok területét. Elsőrendű figyel­met érdemel a takarmányok minősége és tárolása. A mezőgazdaságnak és az e- gyes iparágaknak következetesebben kell teljesíteniük a fehérjeprogramot úgy, hogy javíthassuk és fokozhassuk a takarmánykeverékek hatékonyságát, ame­lyekből ma csaknem 8 millió tonnát ter­melünk. Az a tény, hogy hosszú időn keresz­tül nem szenteltünk kellő figyelmet a tömegtakarmányoknak, a növényi és ál­lati fehérjék termelésének, kedvezőtle­nül befolyásolja a szarvasmarhatenyész­tést, a tejtermelés fejlesztését és azt e- redmőnyezi, hogy az állattenyésztés nagy igényeket támaszt a szemes takarmá­nyokkal szemben. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a nemzeti mi­nisztériumok, a területi és járási mező- gazdasági igazgatóságok, a kutatóinté­zetek, a fajnemesítő állomások halaszt­hatatlan feladata, hogy már a következő évtől egész mezőgazdaságunkban meg­valósítsák a helyzet fokozatos és gyors javításának céltudatos programját. E munka elválaszthatatlan része a tömeg­takarmányok betakarítása technológiájá­nak és gépesítésének megoldása, a me­zőgazdasági vállalatok fokozatos műsza­ki ellátása, elsősorban a lejtős és kevés­bé hozzáférhető területek megművelésé­hez, mivel ezek kihasználása szinte min­den járásban a termelésnövelés nagy, eddig kihasználatlan tartalékát jelenti. Nagy lehetőséget kínál a rétek és a legelők intenzívebb kihasználása. Ehhez hozzájárulhatnak a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai is. A SZISZ SZKB né­hány évvel ezelőtt versenyt hirdetett a rétek és a legelők intenzívebb kihaszná­lására. Az alapszervezetek eddig mint­egy 30 000 hektár rét és legelő gondo­zását vállalták. Jó lenne, ha a SZISZ szervei — főleg a járási bizottságok fel­mérnék a helyzetet és további alapszer­vezeteket vonnának be e munkába. A társadalom egyre nagyobb összege­ket fordít a hústermelésre, a gabona és más takarmányok behozatala révén. E- zért a mezőgazdasági vállalatoknak job­ban kell gazdálkodniuk a takarmányok­kal, figyelemmel kell kísérniük a havi fogyasztást, be kell tartaniuk a fogyasz­tási normákat. Sok olyan mezőgazdasá­gi üzem van, amelyekben elegendő a tervezett takarmányok mennyisége, van­nak progresszív vállalatok is, amelyek még jobban gazdálkodnak a szemes ta­karmányokkal. A lemaradó vállalatok­nak ütői kell ezeket érniük. A mezőgaz­dasági vállalatoknak és a mezőgazdasá­gi igazgatóságoknak ügyelniük kell ar­ra, hogy a tartalékokat kiaknázzák. Az 1980. évi terv több eszközt és be­ruházást irányoz elő a mezőgazdaság számára. Nem tudunk azonban minden követelménynek eleget tenni. Annál fon­tosabb, hogy minden rendelkezésre állő eszközt kihasználjunk. Ez elsősorban a műtrágyára vonatkozik. Ezért jobban kell a műtrágyával gazdálkodnunk, meg kell gyorsítanunk az agrokémiai vállalatok építését és tevékenységük bővítését. Az élelmiszeripar terve a hazai mező- gazdasági termelésből és részben a be­hozatalból származó nyersanyagellátás­ra épül. Alapvető feladat marad, hogy minél hamarább önellátóvá váljunk. TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAN A szocialista társadalom építésének mai fokán minden eddiginél nagyobb jelentősége van a tudományos-műsza­ki forradalomnak. A tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati al­kalmazása meggyorsítja a fejlődés ü- temét. Ezért a tudományos-műszaki fejlesztés bevezetéséből eredően egy­re igényesebb feladatok hárulnak a Szocialista Ifjúsági Szövetségre is. A fiatalok már eddig is nagy részt vál­laltak e téren, de ez még mindig nem felel meg a társadalmi szükségletnek* Nem véletlen tehát, hogy e kérdés­sel foglalkozott legutóbb a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának 10. ülése is. Nagyon talá­lóan jegyezte meg a SZISZ KB El­nökségének jelenlétében Jan Kreidl, a Központi Bizottság titkára, hogy az Ostraval Klement Gottwald Oj Kohó ifjúsági szocialista munkabrigádjának jelszava: Az új műszaki berendezé­sekkel többet, jobbat, olcsóbban most időszerűbb, mint bármikor. A SZISZ legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a szocialista munka hőse. Mi- chal Hocko vezette ifjúsági brigád jelszavát minél többen tegyék ma­gukévá. Különösen jó lehetőség nyílik erre a ZENIT mozgalomban. A mozgalom az elmúlt években az alkotó, lelemé­nyes gondolkodás iskolájává vált. Mert a fiatalok feltaláló és újító moz­galmának hasznát nemcsak a meg­takarított milliókban kell látni — bár ez sem lebecsülendő —, hanem ab­ban is, hogy megtanítja az ifjúsá­got ésszerűen dolgozni. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy még mindig nem értékeljük kel­lőképpen a mozgalom nyújtotta lehe­tőségeket. A ZENIT kiállításain nem­egyszer olyan készítmények kerülnek nyilvánosságra, amelyek meglepő mű­szaki megoldásról árulkodnak. Még több azoknak a fiataloknak a száma, akik a különböző ügyességi versenye­ken a szakma igazi mestereivé vál­nak. Míg a ZENIT-mozgalom első évfo­lyamában a SZISZ kilenc szakmában mindössze 250 ügyességi versenyt rendezett, 1978-ban több mint száz szakmában 4000 versenyre került sor.- A ZENIT járási és kerületi kiállítá­sain évente mintegy 10 000 talál­mány, újítás és különlegesen megol­dott alkatrész vagy egyéb készítmény lát napvilágot. A jövőben még na­gyobb figyelmet kell szentelni a já­rási és kerületi fordulók és kiállítá­sok szervezésének, mert innen indul­nak el a tehetségek. önellátóvá válhatunk A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELADATA ■HM NÉPGAZDASAGUNK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A 6. ÖTEVES TERVBEN, ÉS AZ IFJÜSÄG SZEREPVÄLLALÄSA A TERVFELADATOK TELJESÍTÉSÉBEN „Minden problémánk ellenére pozitívan értékelhetjük a dolgozók által, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével létrehozott művet, A béke megőrzése, a magas életszínvonal megtartása és a reális lehetőségek­nek megfelelő további emelése — ez nemcsak a kommunista pártnak' és munkásosztályunknak célja, hanem egyben minden dolgozónk, minden állampolgárunk vágya is. Ezért meggyőződésünk, hogy támogatásukkal megbirkózunk a jelenlegi nehézségekkel. A CSKP Központi Bizottsága minden dolgozót felszólít arra, hogy a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében ereje teljéből törekedjék Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak következetes megvalósítására, IA CSKP KB Elnökségének a 14. ülés elé terjesztett jelentésébőlj GAZDÁLKODJUNK megfontoltabban A CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésének döntő szaka­szába léptünk. Most fontosabb, mint bár­mikor, hogy mindenki annak tudatában dói gozzon, hogy munkája eredményeitől is függ az életszínvonal javítása, a nép anyagi és szellemi szükségleteinek kie­légítése. Meggyőződésünk, hogy a párt­nak ez az irányvétele nemcsak az egész pártnak, hanem dolgozóink túlnyomó többségének is teljes támogatását élvezi. Feltétlenül szükséges, hogy a párt szer­vei és szervezetei a vállvetett igyeke­zet érdekében összehangolják a gazda­sági vezetésnek, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezeteknek az igyekezetét. Munkánk homlokterében változatlanul a hatékonyság növelése, a gyártmányok és a munka minőségének javítása, a mű­szaki haladás előmozdítása, a nyersa­nyaggal, tüzelőanyaggal és energiával való takarékoskodás áll. Ä gazdasági ve­zetéssel karöltve a termelési és nem ter­melési ágazatokban egyaránt erre kell ösztönözni az egyének és a kollektívák munkáját, a műszakiak és a munkások együttműködését, a brigádok, a feltalá­lók ős az újítók, a tudományos és a mű­szaki értelmiség alkotó munkásságát. Nagy feladat vár tehát az Ifjúsági Fényszóró őrjárataira, az ifjúsági szocia­lista munkabrigádokra, a komplex racio- nalizáciős brigádokra. Az alap- és az üzemi szervezetek vezetőségeinek úgy kell szervezni a szocialista munkaver­senyt, hogy a fiatalok kezdeményezése roagasíokúan hatékony legyen. Az eddi­ginél szigorúbban kell ellenőrizni a vál­lalt kötelezettségek teljesítését. Számolunk azzal, hogy a szocialista munkaverseny széles körű kibontakozá­sára ösztönzően hat majd hazánk fel­szabadításának 35. évfordulója. E téren számos értékes tapasztalatra tettünk már szert, ezért a jövőben is ezekből a tapasztalatokból kell merítenünk. Hasonlóképpen fontos az is, hogy cél­jainknak, igényes feladatainknak meg­nyerjük a szervezeten kívül álló fiata­lokat is. Ennek egyik feltétele, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség valameny- nyi tagja példamutatásával hasson mun­katársaira, magas fokú kezdeményezést és a munkában áldozatkészséget tanúsít­son. Példát kell mutatnunk a tervfela­datok teljesítésében, a munkahelyi gon­dok megoldásában, a hibákkal, a fogya­tékosságokkal, a felelőtlenséggel és a nemtörődöm munkával szembeni meg nem alkuvásban. A CSKP Központi Bizottságának 14. 0- lése lényegében a következő pontokban foglalta össze az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait. 1. A termelés növelésében messzeme­nően figyelembe kell venni a rendelke­zésre álló forrásokat, főleg a tüzelőa­nyag- és energetikai forrásokat. Nem számolhatunk azzal, hogy a helyzet ja­vul, ezért minél ésszerűbben kell hasz­nosítani a rendelkezésre állő mennyisé­get. Főleg a kőolajtermékek megtakarí­tására, továbbá más tüzelőanyag- és e- nergiafajták, valamint energiaigényes nyersanyagok megtakarítására, az impor­tált nyersanyagok és anyagok gazdasá­gosabb és hatékonyabb felhasználására kell törekedni. 2. Feltétlenül biztosítani kell az ex­portterv feladatainak teljesítését. Követ­kezetesebben kell gondoskodni a gyárt­mányok, a szervizszolgálat és a pótal­katrészek minőségének és műszaki szín­vonalának javításáról, a rugalmas szál­lításokról és a világpiacon a csehszlo­vák gyártmányok versenyképességének fokozásáról. Ezen az alapon el kell ér­ni az exportárak kedvező alakulását. A kivitel biztosításával egyidejűleg az im­port csökkentésére kell törekedni. Ra­gadjunk meg minden lehetőséget, hogy a nem szocialista országból való beho­zatalt a saját termelésünkkel helyettesít­sük. 3. A mezőgazdaságban is törekedjünk a terv egyenletes teljesítésére. Különö­sen ügyelni kell a takarmány gazdasá­gos felhasználására, hogy minél kisebb legyen az egyre dráguló behozatal. 4. Csökkenteni kell továbbra is az élő­munka-ráfordítást. Ezzel összhangban csökkenteni kell az irányító és az ad­minisztratív apparátus dolgozóinak, va- lamint a műszaki-gazdasági dolgozóknak a számát. 5. Határozott javulást kell elérni a be* ruházások szerkezetében, előnyben ré­szesítve a társadalmilag fontos építkezé­seket, a termelési szférában és a befe­jezés előtt álló építkezéseket. Ezeket á létesítményeket pedig a megszabott ha­táridőben, tervszerűen kell üzembe he­lyezni. 6. Ugyancsak javulást kell elérni a belkereskedelem szerkezetében és az á- ruválasztékban. Ennek során főleg arra kell törekedni, hogy a belföldi piacon csökkentsük a hiánycikkek számát. 7. Szigorúbban kell kezelni a szállí­tók és megrendelők kölcsönös viszonyát* hogy elejét vegyük a gyakori huzavoná­nak. 8. Tovább kell szilárdítani a tervezést. Az itt felsorolt és további gazdasági tényezőket szem előtt tartva elérhetjük, hogy népgazdaságunk a világgazdaság­ban uralkodó nehézségek ellenére to­vábbra is egyenletesen fejlődjék. Ez le­hetővé teszi az életszínvonal további e- melését, a szociális ellátottság és a biz­tonságérzet megszilárdítását. Ez az, ami társadalmunkat jelentősen megkülönböz­teti a tőkés világban uralkodó viszo­nyoktól, és egyértelműen tanúskodik a szocialista rendszer előnyeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom