Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-02 / 1. szám

FELHÍVÁS A SZLOVÁK szocialista köztársaság művelődésügyi MINISZTÉRIUMA MEGBÍZÁSÁBÓL A CSEMADOK KB „HARMAD- VIRAGZAS" CÍMMEL ORSZÁGOS IRODALMI VETÉLKEDŐT HIRDET AZ 1980-AS ÉVRE A FELSZABADULÁS UTÄNI CSEH­SZLOVÁKIÁBAN KIBONTAKOZÓ MAGYAR IRODALMI ALKO­TÁSOKRÓL ÉS ALKOTOKRÓL. Az Irodalmi vetélkedő teltételei és szabályai 1. Az irodalmi vetélkedőben részt vehet minden cseh­szlovákiai magyar olvasó, aki az e célra kiadott felhí­vással és irányelvvel egyetért, valamint az erre a célra kiadott jelentkezőlapot 1980. január 31-ig kitöltve és aláírva beküldi a CSEMADOK illetékes járási vagy városi bizottsága titkárságára (Bratislava, Kassa). A vetélkedő­ben egyenlő eséllyel és lehetőséggel egyénileg és cso­portosan vehetnek részt a versenyzők (legtöbb 3 tagú csoport). 2. Az irodalmi vetélkedő négyfordulós: 1. a helyi, Illetve körzeti, 2. a járási döntő, 3. az országos elődön­tő, 4. a döntő. a) A vetélkedő 1. fordulóját (helyi, körzeti) a könyv- hónap keretében, tehát március 1—31-lg kell megtartani. b) A 2. fordulót (Járási döntő) május 1—15-ig kell megtartani. Az első és második fordulót a CSEMADOK járási, il­letve városi bizottságának titkársága mellett megalakí­tott szervező bizottság irányítja. Munkájában részt vesz a járási könyvtár és a járási könyvesbolt képviselője Is. Ez a bizottság nevezi ki a két forduló zsűrijét. c) A 3. fordulót (3 országos elődöntő) október 15— 31-lg fejezzük be. d) A 4. fordulóra, a döntőre pedig az 1980. évi Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok keretében kerül sor. Az országos elődöntőket és a döntőt a CSEMADOK KB által jóváhagyott rendező bizottság Irányítja. Ez a bizottság nevezi ki az elődöntők és a döntők zsűrijét is. A döntőbe jutott versenyzők jutalmazásáról Is a köz­ponti rendező szerv gondoskodik. 3. Az irodalmi vetélkedő 1. fordulóját minden járás­ban, függetlenül a jelentkező csoportok és egyéni ver­senyzők létszámától egy-egy alkalommal 5 csoport, il­letve egyéni versenyző részvételével kell megtartani (pl. 25 csoport vagy egyéni versenyző :== 5 helyi vagy kör­zeti akcióval). Az 1. forduló befejezése után a zsűri a 10 legjobb helyezést elért csoportot, illetve egyéni ver­senyzőt juttatja a 2. fordulóba, a járási döntőbe. A 2. fordulót, a járási döntőt tehát minden esetben 10 csoporttal, Illetve egyéni versenyzővel kell megtar­tani. A bratislaval és a kassai városi bizottság csak ab­ban az esetben tart városi döntőt külön, fia biztosítja az előirányzott létszámot. Egyébként csatlakozik a já­rási akcióhoz. 2. fordulóból (járási, városi döntők) az irányelv értel­mében 2 csoport vagy egyéni versenyző kerül az orszá­gos elődöntőbe. A központi rendező bizottságnak vi­szont jogában áll figyelembe venni és értékelni egyes járások pozitív eredményét, nevezetesen az 1. forduló magas létszámú jelentkezését, tehát az akciók mennyi­ségét és viszont; így dönthet arról, hogy emelheti a to­vábbjutók létszámát, illetve csökkentheti, ahol csak a minimumot érték el az 1. forduló alkalmával. Az országos elődöntőkről 3-szor 3, tehát összesen 9 csoport, illetve egyéni versenyző kerülhet a döntőbe. 4. Az irodalmi vetélkedő szereplőinek minden egyes fordulóban külön-külön 3 íróra, illetve műre vonatkozó irodalomismertető anyaghoz csatolt 3 kérdésre kell vá­laszolniuk. összesen 9 kérdésre. Az egy-egy kérdésre adott helyes választól függően a kinevezett zsűri 1—10 pontot adhat. így az egyes fordulókban maximálisan megszerezhető pontszám 90. Abban az esetben, ha a vetélkedőn holtverseny alakul ki, a zsűri írásbeli pőt- kérdéssel dönti el az elsőbbséget. A pótkérdésekre adott helyes válaszok azonban nem emelik az eredetileg elért pontszámot, csak az elsőbbség kérdését döntik el, ami a továbbjutást jelenti a következő forduljba, illetve a díjazás sorrendjét a járási vagy az országos döntőn. 5. A versenyzők az 1. fordulóban szerzett pontszámot nem viszik magukkal a járási döntőre. Ugyanúgy nem viszik magukkal a megszerzett pontszámot a járási dön­tőkről az országos elődöntőkre sem. Az országos elődöntőkről viszont — miután központi­lag kinevezett zsűri értékeli a teljesítményeket — a továbbjutó versenyzők magukkal viszik az ott szerzett pontszámot a döntőbe. 6. Az irodalmi vetélkedő kérdéseit a központi rendező szervek által felkért és kinevezett bizottság dolgoztatja ki az arra hivatott személyekkel. Az egyes fordulókra kidolgozott kérdéseket a CSEMADOK KB lezárt és lepe­csételt borítékba juttatja el a mindenkori zsűri elnöké­nek, aki csak közvetlenül a verseny megkezdése előtt a versenyzők és a közönség jelenlétében bontja azt fel. 7. A vetélkedőbe jelentkezettek részére a központi rendező bizottság irodalmi tájékoztatót készít, ezzel is megkönnyítve e nemes versenyre való felkészülést. Az irodalmi tájékoztatót a CSEMADOK Illetékes járási és városi bizottságának titkársága Juttatla el a vetélkedő versenyzőknek. Az érdeklődők ugyanakkor kísérjék figyelemmel a sajtóban e célból közölt irodalmi Ismertetéseket is. Az irodalmi vetélkedővel kapcsolatban minden to­vábbi tájékoztatást a CSEMADOK járási, illetve városi bizottságai adnak az érdeklődőknek. A CSEMADOK Központi Bizottsága A Madách Könyv- és Lapkiadó n. v. A Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciója A RAJNA KINCSE A moszkvai Nagyszínház bemutat­ta Á Rajna kincse cím'ű Wagner-ze- nedrámát. Az előadás karmestere Ju- rij Szimonov, rendezője Vagylm Mil- kov, díszlettervezője Viktor Volszklj. Vagyim Milkov, a Wagner-m'ű ren­dezője huszonnyolc éves, Leningrád- ban és Moszkvában tanult; Borisz Pokrovszkij, a Nagyszínház főrende­zője hívta meg a Bol'sojhoz asszisz­tenséül. Első önálló munkája a Ju­lius Caesar című Hándel-opera szín­padra állítása volt. A Rajna kincsé­ben a színháznak olyan nagyhírű művészei mellett, mint Irina Arhipo­va és Artur Ejzen, több fiatal mű­vész Is szerepel. Képünkön; Irina Arhipova (Fricka) és Georglj Szelez- nyov (Wotan) a Rajna kincse moszk­vai előadásában. Nagy János szobrászművész kiállítása Nagy János a fiatalabb szob­rászművészek közé tartozik, 1935. júnins 17-én született Bu­dapesten. 1955—1961 között ta­nult a bratislavai Képzőművé­szeti Főiskolán Stefunka Fra- üo és PríSa Rudolf voltak a ta­nárai. Tanulmányai befejezése után a Banská Bystrica-i, majd a nit- rai tanárképző főiskola képző­művészeti tanszékén tanított. Most az érsekfijvári (Nővé Zám- ky) járásbeli Helemba (Chfa- ba) községben önálló szobrász­ként dolgozik. Tagja a Szlovák Képzőművészek Szövetségének. Legújabb, idehaza a 13. tár­latát Érsekújvárban rendezték meg. „Csehszlovák érmék“ cím­mel pedig 1973-74-ben Párizs­ban volt nevezetes kiállítása. Alkotásai magukon viselik a görög-római szobrászat jegye­it, továbbá a modern angol szobrászok. Henry Moore és Barbara Hepwort stílusának ha- tását> A kiállítás anyagából szobrai közül meg kell említeni a Bel­ső hang, a Niké, a Forma és a tér, valamint a Család cí­mű alkotásait. Domborművei közül Illyés Gyula, Czuczor Gergely, Fábry Zoltán, )án Kulich, Jókai Mór, Szabó Pál, Vörösmarty Mihály portréit láthatjuk. Nagy Jánosnak kitűnő szob­ra áll Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) és Komáromban a va- stjtállomás előtt. A mostani tárlaton mintegy 90 alkotása látható. fM 9 „HOZZATOK EMELEM SZAVAM...“ Odisszeasz Elitlsznek, a 68 esztendős, krétai származásB görög költőnek ítélték az idei irodalmi Nobel-díjat. A svéd tu* dományos akadémia Odisszeasz Elitlsz „Méltó“ című költeményét tartja a XX. század egyik legnagyszerűbb lírai alkotá­sának. Az 1911'-ben született antifasiszta köl­tő a krétai Chirakleion városában nevel® kedett, és az athéni jogtudományi egye­temen fejezte be tanulmányait. Irodalommal Párizsban kezdett foglal­kozni, első versel 1935-ben jelentek meg az „Ellinika Grammata“ című görög Iro­dalmi folyóiratban. Első önálló verseskö­tete 1936-ban látott napvilágot. A „Tájé­kozódások“ című verseskötet szinte pilla­natok alatt népszerűvé tette a költőt. 1937-ben újabb kötete jelenik meg az „Is­meretlen Klepszidraja“ címmel. Rendsze­resen jelentkezik verses alkotásaival a görög irodalmi életben, s a háború után mind verseit, mind személyét már szer­te az országban ismerik. „Méltó“ című költeményében, amely 1960-ban jelent meg, rendkívüli szemléle­tességgel ábrázolja a görög-olasz fronton harcoló görögök életét, az ország meg­szállásának fájdalmát, az idegen hódítók bűneit és a polgárháború borzalmait. A költő tömegeket mozgat megrázó, drámai képeiben, A „Méltó“ egy részét Mikisz Theodora- klsz, a világhírű zeneszerző is megzenésí­tette, s így Ismertté vált az ország népe előtt. „...Felrémlő napja az Igazságnak és te, mirtusza a dicsőségnek, hozzátok emelem szavam: ne feledjétek az én hazámat, saslengte ormok és vulkáni lejtőkön viruló szőlők földjét, hol a két kékség közén a házak fehérebbek a habnál, Ázsiát érinti egyfelől, s noha csüng Európán másfelől, egymaga mered a tengeren a magasba. Az idegenek gondoskodása és fiai szeretete sem kevés, ja], mindenütt csak a gyász, s kegyetlen mind a fény. Fordítom villámot markoló kezemet vissza az időtől és szólítom minden átokkal és vérrel a régi barátokat. De alvadt mint a vér és dermedt mint az átok ■és szegül a szél a többi szelek ellen. Felrémlő napja az igazságnak és te mirtusza a dicsőségnek, hozzátok emelem szavam: ne feledjétek az az én hazámatl.. Hofer Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom