Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-05 / 6. szám
kömmeutÄRUKik Építkező ország vagyunk. Beruházásainkra, építkezéseinkre átlag három munkás jut... A kormánytisztviselő, akitől ezt a tájékoztatást kaptam, az adattal nem az építőmunkások alacsony létszámát, hanem beruházásaink felaprózottságát akarta szemléltetni. Tudok o- lyan kórházról, amely már tíz éve épül, és jártam olyan iskolában, amelybe két éven belül beköltöztek a gyerekek. Az építkezések első és utolsó napja közötti idő lényegesen különbözik egymástól, s már hosz- szabb ideje hazánk közgazdászainak, beruházó szakembereinek egyik legvitatottabb témája. A CSKP KB 14. ülése is ismételten felülvizsgálta beruházási politikánkat. Az ott el- 1 hangzott beszámoló többek között rámutatott arra, hogy a j 1 jelenlegi nagy számú beruhá- í zások felőrlik a szállítóvállala- ! tok kapacitását, és így nem ; csoda, hogy egyetlen késés számos további késést szül. Mindenki objektív nehézségekre ; hivatkozik, építők, szállítók ; egyaránt, és csúszik a beruhá- ; zásos létesítmények időben való átadása. Viszont valamennyit be kell fejeznünk, nincs más kiút. E- zért érthető, hogy az illetékes ; kormányszervek különös körültekintéssel és csak bizonyos fenntartásokkal fogadták el az idei beruházási tervet. Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy az új beruházások, épületek terjedelme 20 százalékkal csökkenjen; tehát az eredetileg 60 milliárd korona értékű beruházások helyett csuI pán 48 milliárd korona értékben kezdjenek új építkezéseket. A terv egyúttal előirányozza, hogy a beruházók az építő- kapacitásokat lehetőleg úgy összpontosítsák, hogy a már megkezdett épületeken végzett munka intenzitása az eredetileg tervezettnél hat százalékkal nagyobb legyen. A terv a társadalmilag fontos létesítmények — erőmüvek, bányák — befejezését tartja különösen sürgetőnek, hiszen ezektől függ hazánk ipari fejlődése a hetedik ötéves tervben. A kormány elvárja a határozat támogatását minden gazdaságilag valamit is számító kisüzemtől, falutól, hazánk minden polgárától. Elvárja, de a valóság, sajnos, egy kicsit másként fest. Ugyanis sok, helyi érdekektől fűtött, túlbuzgó vezető követeli az eredetileg tervezett akciók megkezdését a hatodik ötéves tervben, tehát még az idén. Követelményüket sokféle indokkal támasztják alá: termelési szükségletek, az életszínvonal emelése, községfejlesztési program stb. Az elutasítást sokan az érintett kollektíva vagy üzem bántalmazásaként értelmezik. Érthető sértődöttségük, hiszen nem biztos, hogy ők megértik is az intézkedések fontosságát, sikerül-e ezt megértetniük azokkal is, akiket képviselnek. Minden faluban, munkahely közelében akad olyan építkezés, amely elől évek hosszú során állványok fogják fel a napfényt, sötétség veszi körül őket. Aki építkezett, tód ja, hogy ezekről a munkálatokról két szeresen is helytálló az a nézet, hogy az idő pénz. Nem mindegy, hogy egy épületei három vagy hat év alatt fejeznek be. Nemcsak azt kell meg! látni, ami nincs vagy amiből több kellene, hanem a túl hosz- szú ideig égnek meredező épületállványokat is. Jaroslav Hejkal A szívátültetéssel behatóbban harminc évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a sebészek, A szív* lett állata 127 órát (12,3 napot] élt mellkasában a mtíszíwel. Hasszán máris megdöntötte ezt * rekordot. specialisták jelenleg a világ 12 városában gyógyítják szervátültetéssel a szív működési rendellenességeit. A tizenkét város: Salt Lake City, Cleveland, Hershey, Houston, Moszkva, Nyugat-Berlin, Becs, Róma, Rosztov, Hirosima, Tokio és Brno. 7 . December elején a brnói kutatóintézet 60 tagú tudományos csoportja sikeres szívátültetést hajtott végre. Az egészségügyi nővér rám se- gíti a fehér köpenyt, nadrágot, egy helyiséggel odébb fehér masz-1 kot Is kapok. Petr Guba orvossal a műtőbe Indulunk. A teremben csendesen zümmögnek a műszerek, az összhatás leginkább az üstdobok hangjához hasonlít. — A müszív zenéje — súgja Guba doktor. A terem egyik sarkában Hasz- szán, a kísérleti borjú. Testében már csaknem ötvenedik napja működik a csehszlovák gyártmányú müszív. A nővér fonendoszkoppal hallgatja a szívverést, pontosabban a műszer membránjának a rezgését. — Minden rendben, percenként 110. — Kényeztetik Hasszánt, pedig megtiltottam — mondja az orvos egy sárgarépaszeletke láttán. — De amikor olyan jó étvágy- gyal eszik,1 és csak Igazán vitaminokat kap! T- válaszolja a nővér. Guba doktor sem rosszallóan gondolta figyelmeztetését, és hogy ezt bebizonyítsa, egy „titkos rekeszből“ finomra vágott salátaleveleket tesz Hasszán csillogó, rozsdamentes fémtányérjárá. — Hát ilyen — mondja felém fordulva az orvos, és elégedett. szív ■■ ÚGY Bizonyára olvasóinkban is felvetődik a kérdés, mtért éppen borjúkon hajtanak végre szívátülteté- sl kísérleteket. A válasz egyszerű: egy 80 kilós klsborjú testében az emberi szív méreteinek megfelelő szív dobog. Ezenkívül fontos szerepet játszik az operáció utáni rehabilitációs időszakban az a tény is, hogy a borjú rendkívül türelmes állat. Hogyan néz ki a Hasszán mellkasában dobogó műszív? A neve: TNS~-BRNO—II, és tulajdonképpen kétféle műanyagból tevődik össze. Külső burkolata polymetyl-metakrylátból, a billentyűk és a membrán pedig poliure- tánból készült. A két alapanyag súrlódási felületein fennáll a trombus (vérrög) veszély. Ezért az intézet dolgozói már most egy o- lyan műszív konstruálásán dolgoznak, amely csupán egyetlen alapanyagból, poliuretánból készült. Együttműködnek a világ valamennyi szivspecialistájával. A szovjet tudósokkal például a közelmúltban megegyeztek, hogy a náluk jól bevált szív-érrendszer protézisokat mi is használni fogjuk, és ezért a brnói intézet szlv- billentyü-„alkatrészeket" szállít a Szovjetuniónak. Kint már sötétedik, itt viszont néhány embernek most kezdődött a munkaideje. Hasszán mozdulatait, állapotát éjjel-nappal legalább két orvos kíséri figyelemmel. Egy közvetlenül a steril környezetben, egy pedig néhány helyiséggel odébb egy ipari televízió képernyőjén. Hazánkban csaknem valameny- nyí szívátültetés! kísérlet a bfnól Purkyné Egyetem orvosi fakultásának kísérleti intézetében történt. Az elsőt 1974-ben hajtották végre egy szovjet gyártmányú Kedr típusú müszíwel, sajnos, nem a legjobb eredménnyel: a villanyáram váratlan kiesése miatt a kísérleti borjú csupán hét órát élt. Azóta az Intézet saját áramfejlesztővel rendelkezik. Hat év alatt összesen 58 szívátúltetési kísérletet hajtottak végre, ezekből nyolc a müszív egyes elemeinek működését vizsgálta felül, tehát nem teljes szervátültetésről volt szó. Kísérleteztek szovjet és egy esetben amerikai gyártmányú müszlv- vel Is. A kísérleti állatok átlag 16 órát éltek. Az intézetben első ízben 1977- ben hajtottak végre szívátültetést egy hazai gyártmányú, TNS—Brno- -I típusú müszíwel. Hasszán szívműtéte bárom és fél óra hosszat tartott, és több mint húsz sebész, patofizlológus, hematológus, vegyész és elektromérnök segédkezett a műtétnél. Az intézet eddigi legsikeresebb kísérHllllllllllllllllllllllllllttlltllltllllllllllllllllllllltltlllllllhlllllltlllllillltllllllllllllllllllKKI I MÉRLEGELÉS II. I s A SZISZ nagykürtösi (V. KrtíS) Jé- 5 = rési bizottságén csak nagyon ritkán s § találni együtt ez apparátus dolgozóit. ]| 3 A Járási bizottság elnöke, Deák f I János és a titkárok minden ren- 1 f dezrényen, összejövetelen ott akar- § I nak lenni, minél többet a fiatalok, j| i a tagság körében tartózkodni. I Vladimir Mikuít, a Jb titká- § § rát sikerült irodájában találnom, épp 3 1 az eddig lezajlott taggyűlésekről be* g | küldött beszámolókat tanulmányozta, 1 = értékelte. A járás 124 alapszervesete | 1 közül nyolcvanban már megtartották g I az évzáró taggyűlést. 1 — Milyen eredménnyel? — kérde- | § zem Vladimír Mikust. = — Az üzemek, vállalatok mellett § § működő alapszervezetekben lényege- 1 § sen magasabb színvonalúak voltak a § = taggyűlések, de hadd emeljem ki az | I lpolynyékl (Vinica) fiatalokat Is, a- i | kiktől a többiek Is példát vehetné- § | nek. Egyébként Is ez a negyvenkét § § taggal működő szervezet a járás leg- | i jobbjai közé tartozik. Ezt bizonyít- | = ják a számok Is: 1940 órát dolgoz- = 1 tak le társadalmi munkában, 300 tná- § §f zsa vashulladékot gyűjtöttek, és hat g i ingyenes véradó került ki soraikból. § g Ebben a községben példásan együtt- | 1 működnek a tömegszervezetek, ami | §j azon Is lemérhető, hogy az Ifjúsági | § szervezet taggyűlésén e szervezetek | H képviselőt is jelen voltak és hozzá- § j§ szóltak a vitához. A jő munka ered- f gj ményeképpen a nyéki SZISZ-elnök- | =g nek, Jakab Gábornak a járási bízott- = = ság nevében átadhattam a „SZISZ- § | ben végzett aktív munkáért“ jelvényt. | | — A vállalati alapszervezetak kö- s H zül melyiket emelnéd ki? s — Mindenekelőtt a járás legjobb § 1 alapszervezetét, a Műszaki Szolgálta- §j tó Vállalat fiataljainak szervezetét, g = amelynek kimondottan agilis elnöke = | szinte csodákat művel a huszonhá- § = rom taggal együtt. Itt Is megemlíte- | 1 nék néhány edatot: 798 kWó ener- 1 1 glát, egyéb anyagokból 48 693 koro- | § na értékűt takarítottak meg, és a- = i zon a vállalati építkezésen, amelyet I § Ifjúsági építkezéssé nyilvánítottak, 1 i kimagaslóan jó munkát végeztek, és 1 § 300 mázsa vashulladékot gyűjtöttek § | össze. = — Mikor fejeződnek be a járásban = f a taggyűlések? | — Február közepére már túl le- § 1 szünk a taggyűléseken. Remélhető- f s leg az eddigieknél még Jobbak, szín- § i vonalasabbak lesznek. Épp Itt van i ä előttem például a nagycsalomjal (V. 3 § Calomlja) évzárólő küldött jelentés: j§ | a vezetőség me gyárul küldte el a bi- g g zottságnak az anyagot. Mi Is erre § I biztatjuk a magyarlakta falvak 1 § SZISZ-eseit, hiszen nekik így köny- § | nyebb megírni, és a tapasztalatok is = | azt bizonyítják, átfogóbb képet tud- 8 I nak Így nyújtani munkájukról. = — ezer. H tlMDIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllMtlIlllllllllllllllllimilllllllllMllllllllllllimilllllllllr ........ ----- -—■. Felnőtté válás Egy gépészmérnök, amikor hivatásáról beszélgettünk, azt mondta, véletlenül került műszaki pályára. Nyolc évig Járt egy képzőművészeti szakkörbe, és gimnáziumba is azzal az elhatározással ment, hogy festőművész vagy legalábbis iparművész lesz. Szülei és tanárai is buzdították, támogatták elhatározásában. Aztán — nem vették fel. A tehet- ségvizsgáról sem futott tovább, pedig a felvételi napján nem kis öntudattal szállt fel a fővárosba induló gyorsvonatra. Nem vették fel, de hogyan tovább? A katonaságig pár hónap, gondolta, teljesen mindegy, hol dolgozik addig, így kötött ki a járás legnagyobb ipart létesítményében, egy vegyi üzem műhelyében. Az előrelátó anyuka főiskolás fiának vásárolt nyakkendőknek itt aztán végképp semmi hasznát nem vette. Tusolás előtt és után egyaránt bűzlött az olaftől, de nem bánta. Szombatonként rajzolgatott, vésett, de már egyre ritkábban 6s kizárólag szülei unszolására. Az üzemben tanúja volt egy újítási javaslat születésének, tőle is megkérdezték, mi a véleménye, nem tudott hozzászólni. Es ez bosszantotta. Gondolkodni kezdett: Kinek kell az 0 „művészete*? És biztos, hogy tehetséges? Volt elég ideje ... Amikor leszerelt, a gépészmérnökire jelentkezett. Az életpálya kiválasztása minden ember számára döntő jelentőségű. Van, aki évekig latolgatja, hová, merre, van, aki egyetlen nap dönt további útjáról. Későn lettem felnőtt, érett, csaknem 21 évesen, a katonaidő Netelte után; aznap, amikor eldöntöttem, hogy gépészmérnök leszek... Tehát nem az érettségi napján, a- mit általában a felnőtté válás napjának szoktunk nevezni, és nem is a leszerelés napján. Sokan közületek a napokban döntöttek, választottak életpályát, is csupán hónapok kérdése, hogy eldőljön, egyént képességeik és a társadalom szükségletei, valamint a követelmények között nincs-e ellentmondás. Történjék azonban bármi, jó, ha tudjátok, hogy a kutatóintézetek és gyárak mérnökei, technikusai közül sokan lehetlek volna kitűnő jogászok, orvosok és biológusok; lehettek volna, ha annak idején nem valamelyik műszaki irányzatú karra, hanem mondjuk a bölcsészetire jelentkeznek. Mert 15 éves korukban ők is írtak verset, játszottak valamilyen hangszeren, de a végén mégis másképp döntöttek, másu,tt keresték életük értelmét. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy meg is találták. ZACSEK ERZSÉBET I 1 „FÉNYFOGÖK“
