Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-05 / 6. szám

kömmeutÄRUKik Építkező ország vagyunk. Be­ruházásainkra, építkezéseinkre átlag három munkás jut... A kormánytisztviselő, akitől ezt a tájékoztatást kaptam, az adattal nem az építőmunkások alacsony létszámát, hanem be­ruházásaink felaprózottságát akarta szemléltetni. Tudok o- lyan kórházról, amely már tíz éve épül, és jártam olyan isko­lában, amelybe két éven belül beköltöztek a gyerekek. Az építkezések első és utolsó nap­ja közötti idő lényegesen kü­lönbözik egymástól, s már hosz- szabb ideje hazánk közgazdá­szainak, beruházó szakemberei­nek egyik legvitatottabb témá­ja. A CSKP KB 14. ülése is is­mételten felülvizsgálta beruhá­zási politikánkat. Az ott el- 1 hangzott beszámoló többek kö­zött rámutatott arra, hogy a j 1 jelenlegi nagy számú beruhá- í zások felőrlik a szállítóvállala- ! tok kapacitását, és így nem ; csoda, hogy egyetlen késés szá­mos további késést szül. Min­denki objektív nehézségekre ; hivatkozik, építők, szállítók ; egyaránt, és csúszik a beruhá- ; zásos létesítmények időben va­ló átadása. Viszont valamennyit be kell fejeznünk, nincs más kiút. E- zért érthető, hogy az illetékes ; kormányszervek különös körül­tekintéssel és csak bizonyos fenntartásokkal fogadták el az idei beruházási tervet. Ennek az intézkedésnek az volt a cél­ja, hogy az új beruházások, épületek terjedelme 20 száza­lékkal csökkenjen; tehát az eredetileg 60 milliárd korona értékű beruházások helyett csu­I pán 48 milliárd korona érték­ben kezdjenek új építkezéseket. A terv egyúttal előirányozza, hogy a beruházók az építő- kapacitásokat lehetőleg úgy összpontosítsák, hogy a már megkezdett épületeken végzett munka intenzitása az eredeti­leg tervezettnél hat százalék­kal nagyobb legyen. A terv a társadalmilag fontos létesítmé­nyek — erőmüvek, bányák — befejezését tartja különösen sürgetőnek, hiszen ezektől függ hazánk ipari fejlődése a hete­dik ötéves tervben. A kormány elvárja a határo­zat támogatását minden gazda­ságilag valamit is számító kis­üzemtől, falutól, hazánk min­den polgárától. Elvárja, de a valóság, sajnos, egy kicsit más­ként fest. Ugyanis sok, helyi érdekektől fűtött, túlbuzgó ve­zető követeli az eredetileg ter­vezett akciók megkezdését a hatodik ötéves tervben, tehát még az idén. Követelményüket sokféle indokkal támasztják alá: termelési szükségletek, az életszínvonal emelése, község­fejlesztési program stb. Az el­utasítást sokan az érintett kol­lektíva vagy üzem bántalmazá­saként értelmezik. Érthető sér­tődöttségük, hiszen nem biz­tos, hogy ők megértik is az in­tézkedések fontosságát, sike­rül-e ezt megértetniük azokkal is, akiket képviselnek. Minden faluban, munkahely közelében akad olyan építke­zés, amely elől évek hosszú során állványok fogják fel a napfényt, sötétség veszi körül őket. Aki építkezett, tód ja, hogy ezekről a munkálatokról két szeresen is helytálló az a né­zet, hogy az idő pénz. Nem mindegy, hogy egy épületei három vagy hat év alatt fejez­nek be. Nemcsak azt kell meg­! látni, ami nincs vagy amiből több kellene, hanem a túl hosz- szú ideig égnek meredező épü­letállványokat is. Jaroslav Hejkal A szívátültetéssel behatóbban harminc évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a sebészek, A szív* lett állata 127 órát (12,3 napot] élt mellkasában a mtíszíwel. Hasszán máris megdöntötte ezt * rekordot. specialisták jelenleg a világ 12 városában gyó­gyítják szervátültetéssel a szív működési rend­ellenességeit. A tizenkét város: Salt Lake Ci­ty, Cleveland, Hershey, Houston, Moszkva, Nyugat-Berlin, Becs, Róma, Rosztov, Hirosima, Tokio és Brno. 7 . December elején a brnói kutatóintézet 60 ta­gú tudományos csoportja sikeres szívátültetést hajtott végre. Az egészségügyi nővér rám se- gíti a fehér köpenyt, nadrágot, egy helyiséggel odébb fehér masz-1 kot Is kapok. Petr Guba orvossal a műtőbe Indulunk. A teremben csendesen zümmög­nek a műszerek, az összhatás leg­inkább az üstdobok hangjához ha­sonlít. — A müszív zenéje — súgja Guba doktor. A terem egyik sarkában Hasz- szán, a kísérleti borjú. Testében már csaknem ötvenedik napja mű­ködik a csehszlovák gyártmányú müszív. A nővér fonendoszkoppal hallgatja a szívverést, pontosab­ban a műszer membránjának a rezgését. — Minden rendben, percenként 110. — Kényeztetik Hasszánt, pedig megtiltottam — mondja az orvos egy sárgarépaszeletke láttán. — De amikor olyan jó étvágy- gyal eszik,1 és csak Igazán vita­minokat kap! T- válaszolja a nő­vér. Guba doktor sem rosszallóan gondolta figyelmeztetését, és hogy ezt bebizonyítsa, egy „tit­kos rekeszből“ finomra vágott sa­látaleveleket tesz Hasszán csillo­gó, rozsdamentes fémtányérjárá. — Hát ilyen — mondja felém fordulva az orvos, és elégedett. szív ■■ ÚGY Bizonyára olvasóinkban is fel­vetődik a kérdés, mtért éppen bor­júkon hajtanak végre szívátülteté- sl kísérleteket. A válasz egysze­rű: egy 80 kilós klsborjú testében az emberi szív méreteinek meg­felelő szív dobog. Ezenkívül fon­tos szerepet játszik az operáció utáni rehabilitációs időszakban az a tény is, hogy a borjú rendkí­vül türelmes állat. Hogyan néz ki a Hasszán mell­kasában dobogó műszív? A neve: TNS~-BRNO—II, és tu­lajdonképpen kétféle műanyagból tevődik össze. Külső burkolata polymetyl-metakrylátból, a billen­tyűk és a membrán pedig poliure- tánból készült. A két alapanyag súrlódási felületein fennáll a trombus (vérrög) veszély. Ezért az intézet dolgozói már most egy o- lyan műszív konstruálásán dolgoz­nak, amely csupán egyetlen alap­anyagból, poliuretánból készült. Együttműködnek a világ vala­mennyi szivspecialistájával. A szovjet tudósokkal például a kö­zelmúltban megegyeztek, hogy a náluk jól bevált szív-érrendszer protézisokat mi is használni fog­juk, és ezért a brnói intézet szlv- billentyü-„alkatrészeket" szállít a Szovjetuniónak. Kint már sötétedik, itt viszont néhány embernek most kezdődött a munkaideje. Hasszán mozdula­tait, állapotát éjjel-nappal lega­lább két orvos kíséri figyelemmel. Egy közvetlenül a steril környe­zetben, egy pedig néhány helyi­séggel odébb egy ipari televízió képernyőjén. Hazánkban csaknem valameny- nyí szívátültetés! kísérlet a bfnól Purkyné Egyetem orvosi fakultá­sának kísérleti intézetében tör­tént. Az elsőt 1974-ben hajtották végre egy szovjet gyártmányú Kedr típusú müszíwel, sajnos, nem a legjobb eredménnyel: a villany­áram váratlan kiesése miatt a kí­sérleti borjú csupán hét órát élt. Azóta az Intézet saját áramfej­lesztővel rendelkezik. Hat év alatt összesen 58 szívátúltetési kísérle­tet hajtottak végre, ezekből nyolc a müszív egyes elemeinek műkö­dését vizsgálta felül, tehát nem teljes szervátültetésről volt szó. Kísérleteztek szovjet és egy eset­ben amerikai gyártmányú müszlv- vel Is. A kísérleti állatok átlag 16 órát éltek. Az intézetben első ízben 1977- ben hajtottak végre szívátültetést egy hazai gyártmányú, TNS—Brno- -I típusú müszíwel. Hasszán szívműtéte bárom és fél óra hosszat tartott, és több mint húsz sebész, patofizlológus, hema­tológus, vegyész és elektromér­nök segédkezett a műtétnél. Az intézet eddigi legsikeresebb kísér­HllllllllllllllllllllllllllttlltllltllllllllllllllllllllltltlllllllhlllllltlllllillltllllllllllllllllllKKI I MÉRLEGELÉS II. I s A SZISZ nagykürtösi (V. KrtíS) Jé- 5 = rési bizottságén csak nagyon ritkán s § találni együtt ez apparátus dolgozóit. ]| 3 A Járási bizottság elnöke, Deák f I János és a titkárok minden ren- 1 f dezrényen, összejövetelen ott akar- § I nak lenni, minél többet a fiatalok, j| i a tagság körében tartózkodni. I Vladimir Mikuít, a Jb titká- § § rát sikerült irodájában találnom, épp 3 1 az eddig lezajlott taggyűlésekről be* g | küldött beszámolókat tanulmányozta, 1 = értékelte. A járás 124 alapszervesete | 1 közül nyolcvanban már megtartották g I az évzáró taggyűlést. 1 — Milyen eredménnyel? — kérde- | § zem Vladimír Mikust. = — Az üzemek, vállalatok mellett § § működő alapszervezetekben lényege- 1 § sen magasabb színvonalúak voltak a § = taggyűlések, de hadd emeljem ki az | I lpolynyékl (Vinica) fiatalokat Is, a- i | kiktől a többiek Is példát vehetné- § | nek. Egyébként Is ez a negyvenkét § § taggal működő szervezet a járás leg- | i jobbjai közé tartozik. Ezt bizonyít- | = ják a számok Is: 1940 órát dolgoz- = 1 tak le társadalmi munkában, 300 tná- § §f zsa vashulladékot gyűjtöttek, és hat g i ingyenes véradó került ki soraikból. § g Ebben a községben példásan együtt- | 1 működnek a tömegszervezetek, ami | §j azon Is lemérhető, hogy az Ifjúsági | § szervezet taggyűlésén e szervezetek | H képviselőt is jelen voltak és hozzá- § j§ szóltak a vitához. A jő munka ered- f gj ményeképpen a nyéki SZISZ-elnök- | =g nek, Jakab Gábornak a járási bízott- = = ság nevében átadhattam a „SZISZ- § | ben végzett aktív munkáért“ jelvényt. | | — A vállalati alapszervezetak kö- s H zül melyiket emelnéd ki? s — Mindenekelőtt a járás legjobb § 1 alapszervezetét, a Műszaki Szolgálta- §j tó Vállalat fiataljainak szervezetét, g = amelynek kimondottan agilis elnöke = | szinte csodákat művel a huszonhá- § = rom taggal együtt. Itt Is megemlíte- | 1 nék néhány edatot: 798 kWó ener- 1 1 glát, egyéb anyagokból 48 693 koro- | § na értékűt takarítottak meg, és a- = i zon a vállalati építkezésen, amelyet I § Ifjúsági építkezéssé nyilvánítottak, 1 i kimagaslóan jó munkát végeztek, és 1 § 300 mázsa vashulladékot gyűjtöttek § | össze. = — Mikor fejeződnek be a járásban = f a taggyűlések? | — Február közepére már túl le- § 1 szünk a taggyűléseken. Remélhető- f s leg az eddigieknél még Jobbak, szín- § i vonalasabbak lesznek. Épp Itt van i ä előttem például a nagycsalomjal (V. 3 § Calomlja) évzárólő küldött jelentés: j§ | a vezetőség me gyárul küldte el a bi- g g zottságnak az anyagot. Mi Is erre § I biztatjuk a magyarlakta falvak 1 § SZISZ-eseit, hiszen nekik így köny- § | nyebb megírni, és a tapasztalatok is = | azt bizonyítják, átfogóbb képet tud- 8 I nak Így nyújtani munkájukról. = — ezer. H tlMDIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllMtlIlllllllllllllllllimilllllllllMllllllllllllimilllllllllr ........ ----- -—■. Felnőtté válás Egy gépészmérnök, amikor hivatá­sáról beszélgettünk, azt mondta, vé­letlenül került műszaki pályára. Nyolc évig Járt egy képzőművészeti szakkörbe, és gimnáziumba is azzal az elhatározással ment, hogy festő­művész vagy legalábbis iparművész lesz. Szülei és tanárai is buzdították, támogatták elhatározásában. Aztán — nem vették fel. A tehet- ségvizsgáról sem futott tovább, pe­dig a felvételi napján nem kis ön­tudattal szállt fel a fővárosba induló gyorsvonatra. Nem vették fel, de ho­gyan tovább? A katonaságig pár hó­nap, gondolta, teljesen mindegy, hol dolgozik addig, így kötött ki a já­rás legnagyobb ipart létesítményében, egy vegyi üzem műhelyében. Az előrelátó anyuka főiskolás fiá­nak vásárolt nyakkendőknek itt az­tán végképp semmi hasznát nem vet­te. Tusolás előtt és után egyaránt bűzlött az olaftől, de nem bánta. Szombatonként rajzolgatott, vésett, de már egyre ritkábban 6s kizárólag szülei unszolására. Az üzemben tanúja volt egy újítá­si javaslat születésének, tőle is meg­kérdezték, mi a véleménye, nem tu­dott hozzászólni. Es ez bosszantotta. Gondolkodni kezdett: Kinek kell az 0 „művészete*? És biztos, hogy tehet­séges? Volt elég ideje ... Amikor le­szerelt, a gépészmérnökire jelentke­zett. Az életpálya kiválasztása minden ember számára döntő jelentőségű. Van, aki évekig latolgatja, hová, mer­re, van, aki egyetlen nap dönt to­vábbi útjáról. Későn lettem felnőtt, érett, csaknem 21 évesen, a katonaidő Ne­telte után; aznap, amikor eldöntöt­tem, hogy gépészmérnök leszek... Tehát nem az érettségi napján, a- mit általában a felnőtté válás napjá­nak szoktunk nevezni, és nem is a leszerelés napján. Sokan közületek a napokban döntöttek, választottak élet­pályát, is csupán hónapok kérdése, hogy eldőljön, egyént képességeik és a társadalom szükségletei, valamint a követelmények között nincs-e el­lentmondás. Történjék azonban bármi, jó, ha tudjátok, hogy a kutatóintéze­tek és gyárak mérnökei, techniku­sai közül sokan lehetlek volna kitű­nő jogászok, orvosok és biológusok; lehettek volna, ha annak idején nem valamelyik műszaki irányzatú karra, hanem mondjuk a bölcsészetire je­lentkeznek. Mert 15 éves korukban ők is írtak verset, játszottak valami­lyen hangszeren, de a végén mégis másképp döntöttek, másu,tt keresték életük értelmét. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy meg is találták. ZACSEK ERZSÉBET I 1 „FÉNYFOGÖK“

Next

/
Oldalképek
Tartalom