Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-09 / 50. szám

2 Hfiág VI2JGA iNÉWMWj ► í A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése Mint tudjuk, a CSKP Közpon­ti Bizottsága ez év januárjá­ban Jóváhagyta a népgazdaság tervszerű irányítási rendszeré­nek tökéletesítését szolgáló komplex Intézkedéseket. Az a- zóta eltelt Idő alatt a dolgozó tömegek aprólékosan megis­merkedtek ez említett rendel- kezésekkel, hiszen közölték őket a tömeglntormáeiós esz­közök, és megvitatták a külön* bözö munkahelyi értekezlete­ken le. Ezért nem szándéko- zom e rendelkezéseket Ismer­tetni, hanem a sorozatunk »zenemében választ saeratnák adni e térgyben néhány köz­gazdasági vonatkozású kérdés­re. Miért szükséges a népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerének tökéletesítése, ami­kor kimagasló eredményekét értünk el a fejlett!BzoeUllsta társadalom építésében? Miért van az, hogy a szocializmus építése Során rendszeresen vlisíattrő ‘«ma^a nípgazda- ség tervszerű Irányítási rend szerének tökéletesítése? Mit várunk a ée^asfg'rányitási rendszer tökéletesítésétől? Elvitathatatlan, hogy a* ez Idáig alkalmazott gazdaságirá­nyítást rendszer sikeres volt ée teljesítette küldetését. Ezt bizonyítják e fejlett szocialista társadalom építésében elért eredmények. Közülük említést érdemelnek a lakósség élet- »»invonalának emelésében,« szociális biztonság megszliár dltásában, a szocialista demo­krácia kiszélesítésében, vala­mint a termelőerők gyors fej­lődésében elért eredmények. És pont a termelőerők fejlett­ségének magas színvonala, Il­letve további gyors tejlödésé nek biztosítása az egyik fő oka a népgazdöég.teroMrfl Irányítási rendszere tökélete *!A#épómikal gazdaságtanból ismeretes, hogy ? termelőerők fejlődése a szocializmusban Is újratermeli“ a közte és termelési viszonyok ^zött‘e*‘ lentmondást. Ez az ellentmon- dés ugyanis általános Jelleg , ezért találkozunk vele a szó- clallsta termelést mőd feUéte let közepette Is. A kapital« mustől eltérően azonban -a szo­cializmusban elveszti antag; • nlsztlkus Jellegét. A szocla- »eta termelési mód előnyeihez tartozik hogy képes felismer­ni a kialakuló ellentmondáso­kat és módjában áll ezek okainak a felszámolása s ez­által az ellentmondások meg szüntetése. A ml ese,“n*b®. ez megköveteli a termelési vi­szonyok összehangolását a ter­melőerők elért szintjével °- lyan módon, hogy a termelési viszonyok ne fékezzék a t melóerők fejlődését, hanem épp ellenkezőleg, ösztbn?zzé.K fejlődésüket. A társadalmi-gaz­dasági fejlődésnek « • *ör vényszerüsége me8*ö.vet®i‘ví. néncazdaság tervszerű Irányi tásl rendszerének folyamatos daságl törvényszerűségen alap szik a CSKP Központi Bízott- cAeának a népgazdaság *erv* szerű irányítási rendszerének tökéletesítéséről hozol hatá­rozata, amelynek célját a k vetkezőkben Jelölte meg. iVínvftéB és a tervezés lelet­en meg a fejlett szocialista társadalom építése követeimé- nyelnek, és hatékonyan segt - se elő további gazdasági fej lődésünk fő feladatainak meg °Anépgazdaságlrányltásl rend­szer tökéletesítésének azért ts különösen nagy a mert olyan időszakban nik amikor gazdaságunk a nö* vekedSextenzl* útjáról az In; n°vltáslÖ rendszernek ^zölckenő­mentesen biztosítania kell ezt rfitt ^daságllag és politikailag is bonyolult ez az Időszak, hiszen a tőkés vllág ban gazdasági válság dúl, és népgazdaságunknak ki kell vé AX hatásokat, 'tolyamatosan e^yre'ibvekvó'szükségleteinek 5^1^.e,"k^erin8yok romlása rámutatott bizonyos maglévő hiányosságokra nép­gazdaságunk struktúrájában, valamint a tervezésben és az Irányításban. Az elmondottakból rezultál a válasz arra a bevezetőben feltett kérdésre, hogy mit vá­runk a népgazdaság Irányítá­st rendszerének tökéletesíté­sétől. Itt első helyen kell em­lítenünk a társadalom szük­ségleteinek mind teljesebb ki­elégítését mint a szocialista társadalom célját. Továbbá a népgazdaság egyensúlyt hely­zetének, valamint a társadalmi termelés minőségének ás ha­tékonyságának a Javítását. Fel­adata még, hogy gyorsítsa a gazdaság szükséges strukturá­lis változásait, segítse elő Csehszlovákia fokozott részvé­telét a KGST-országok közötti hosszútávú gazdasági célprog­ramok megvalósításában, vala­mint a nemzetközi szakosítás­ban és kooperációban. Bonyolult Időszakokban — amilyen a mostani Is — a ve­zetés ellentmondásai és fogya­tékosságai élesebb megvilágí­tásba kerülnek, fokozódnak az Igények a vezetés határozott­ságára. Természetesen ez nem a „kemény kurzus“ alkalma­zását Jelenti a vezetésben, ha­nem a szocialista építés gya­korlatában kipróbált elvek és módszerek következetesebb al­kalmazását. Ezért az elfoga­dott Intézkedésekben rendkí­vüli hangsúlyt helyeztek a szo­cialista gazdaság fejlődése el­véinek és törvényszerűségei­nek helyes értelmezésére a tervezés, az önálló elszámolás (hozraszcsot), valamint a ve. zetés területén. Arról van szó, hogy az elvek és a gazdasági gyakorlat még Jobban megkö­zelítse egymást. A népgazdaság-irányítást rendszer tökéletesítését szol­gáló intézkedések kidolgozá­sét ás a határozat Jóváhagyá­sát aprólékos és mélyreható elemző munka előzte meg. Elemzés tárgyát képezték a népgazdaság belső és külső körülményei, valamint fejlődé­sének szociális és politikai fel­tételei. A Jóváhagyott Intézke­dések rendszert képeznek, a- melynek realizálási előfeltéte­le a fejlett szocialista társa­dalom építésének hazánkban. A C8KP Központi Bizottsága az mtáekedáseket nyílt rendszer­nek tekinti, amelyet a beveze­tése folyamán még tovább fej­lesztenek, és konkretizálnak. A népgazdaság tervszerű Irá­nyítási rendszerének tökélete­sítése elsősorban a tervezés minőségének Javítása, az önál­ló elszámolás (hozraszcsot) elmélyítése, a gazdaság szer­vezettségének javítása, az irá­nyítás és vezetés színvonalá­nak emelése útján kell hogy történjék. Egyben Jelentenie kell a lenini irányítási elvek elmélyítését gazdaságunkban. Elsősorban a demokratikus centralizmus és a párt vezető szerepének erősítéséről, a tár­sadalmi tulajdon megszilárdí­tásáról és a szocialista terme­lési mód előnyeinek a kihasz­nálásáról van szó. Amint látjuk, a népgazda­ság tervszerű Irányítási rend­szerének tökéletesítése nem Jelenti az eddigi Irányítási módszerek és elvek negáclő- ját, hanem ezek tökéletesíté­sét és hozzáigazítását az új gazdasági, társadalmi és poli­tikai feltételekhez. A tervezés minőségének ja- vitásátél elvárjuk, hogy a nép­gazdaság Irányítása céltudato­sabb, biztosabb és perspekti­vikusabb legyen. Ez növeli a népgazdaság rugalmasságát és alkalmazkodó képességét, és teret ad a vállalatok és a dol­gozók érdekeltségének és kez­deményezésének. A tervezés minősége Javítá­sának és az önálló elszámolás elmélyítésének biztosítania kell az értékviszonyok és -ka­tegóriák kihasználása útján a társadalmi termelés hatékony- Ságénak a növelését. Ezáltal nagyobb teret kapnak az irá­nyításban a közvetett, vagyis a közgazdasági szabályozók és eszközök. A tervszerű gazdaságirányí­tási rendszer tökéletesítésével kapcsolatban a közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban a gazdasági kérdések áll­nak Tudatosítani kell azonban, hogy a társadalmi újraterme­lési folyamat nem elzártan megy végbe az egyéb társa­dalmi történésektől, hanem bo­nyolult kölcsönhatásban, Inter­akcióban van a társadalmi környezettel. A népgazdaság tervszerű Irányítási rendszere tökéletesítésének ezért a tár­sadalmi élet tökéletesítésével kell együttjárnia. Állandóan tudatosítanunk kell, hogy a társadalom alapját képező gazdasági viszonyok nem tár­gyak és emberek viszonyát fe­jezik ki, hanem az ember és ember egymáshoz való viszo­nyát a termelésben. HARNA ISTVÁN, mérnök, ■ közgazdasági tudomá­nyok kandidátus« ISKOLA A VÁROS PEREMÉN I pari tanulók Iskolája — hirdeti a tábla Kl- rályhelmecen (Krá- Tovskí Chlmec) egy Jobb sorsra érdemes, jellegzetes falusi parasztház falán. Alá’ posan eljárt felette az Idő, az ember bármi másnak nézné, csak iskolának nem. Pedig iskola, sőt híres Isko­la, a terebesl (Trebläov) Já­rás legnagyobb általános szakmunkástanuló-iskolája. Harmincöt éves fennállása alatt több ezer szakembert nevelt az országnak. Ma gép­lakatosokat, elárusítókat, asztalosokat, autószerelőket, fémmegmunkálókat, kőmű­veseket, kárpitosokat, női ás férfi szabókat, festőket, má- zolőkat képez. Tavaly 6ta az új koncepció szerint fo­lyik az oktatás, ez egyúttal színvonal emelkedést Jelent. — Jobb bánásmódot Is megérdemelnének — mon­dom Pikó Béla igazgatónak, aki már jő pár éve áll a tantestület élén. — Ami azt Illeti, iskolánk valóban nem a legkorsze­rűbb — válaszolja, elnyom­va egy sóhajt. — Hiába, gaz­dátlan árvák vagyunk. Úgy­szólván a Járás valamennyi üzemének ml képezzük a szakembereket, mégsem tar­tozunk egyikhez sem, csu­pán szerződéses viszonyban vagyunk. Hogy csak heve­nyében soroljam őket: Járá­si Építővállalat, Járási Ipa­ri Vállalat, kábelgyár, fo­gyasztási szövetkezet, és legújabban a Nov? domov bútorgyár. Csak éppen e- gylkről sem mondhatjuk el, hogy a miénk. Nehéz ilyen körülmények között színvonalas elméleti és szakoktatást nyújtani. Hogy a klrályhelmeci szak­munkástanuló-iskola ennek ellenére mégis kiváló szak­embereket nevel, az a taní­tók önfeláldozó munkájá­nak az eredménye. Pedig 16 pedagógusra tizenhat osz­tályban 400 tanuló Jut. Több, mint sok. Kilenc külmunka­Pikó Béla társ segíti még őket, de ez nem a legjobb megoldás. — Ogy boldogulunk, a- hogy tudunk — veszi át a szót Dako Viktor igazgatóhe­lyettes. — Arra törekszünk, hogy a nehéz körülmények ne befolyásolják a munkán­kat, a tanulók ne érezzék, hogy Jóformán szükségálla­potok között tanulnak. A hosszú tornácot Is be­üvegezték, hogy némi hely­hez jussanak. Itt vannak a legszükségesebb segédesz­közök, mint például az a Remák Katalin robbanómotor is, amelyik mindjárt a bejáratnál áll. A gyakorlati oktatást külön­böző helyeken végzik, töb­bek között az említett üze­mekben és a bácskai (Baő- ka) iskolában. A mesterek’ kel állandó kapcsolatban vannak. — Enélkül nehezen bol­dogulnánk — mondja Pikó Béla igazgató. — Igyek­szünk 8 tanltó-mester-szülő pedagógiai hármasra támasz- 1 kodni. Ezenkívül van egy tanácsadó testületünk, a- melyben minden üzem kép­viselve van. A testület éven­te ötször gyűlik össze, nem hivatalos formában azon­ban majdnem minden héten találkozunk az üzemek kép­viselőivel. Az Iskola küldetése azon­ban nemcsak az oktatásban merül ki. A közösségi élet­re való nevelésnek Is nagy szerepe van. Ilyen körülmé­nyek között nehéz elképzel­ni közösségi életet. A SZISZ-szervezetek munkáját is nehezíti az állapot. — Jóformán a gyűléseket sincs hol megtartanunk •— mondja keserűen Remák Ka­talin mérnöknő-tanítónő, aki Dako Viktor maga Is fiatal, s többek kfr zött a SZISZ munkája is pe< dagógial hatáskörébe tartó-1 zik. Mégis, ilyen körülmények között rendeztek egy nagy* szabású ZENIT alkotóver’ senyt, amelyre a tanulók 220 munkát neveztek be. Lelke’ sedésben tehát nincs hiány. Az iskola Iránt egyébként nagy az érdeklődés. Rend­szerint képtelenek felvenni az összes érdeklődőt. Pél­dául a kereskedelmi szak iránt van érdeklődés és tár’ sadalmt igény is, csak nincs rá mőd, hogy megnyissák. Meddig tart még ez az álla’ pót? —■ Még 1969-ben meg kel­lett volna kezdeni az iskola építősét — folytatja az igaz­gató. — Sajnos, ez egyelőre már számításba sem jön. A közelmúltban lerakták az új gimnázium alapjait és most úgy áll a helyzet, ha elké’ szül, megkapjuk a régi szék­helyét. Igaz, hogy ez Is egy százéves épület, de lega­lább több helyünk lesz ben­ne. De mikor lesz ez még? Nekünk az lenne a legjobb megoldás, ha valamelyik ti­zemhez tartozhatnánk. Szó van a bútorgyárról és a ká­belgyárról. Ha minden jól megy, két év múlva kábel­gyár szakmunkásképző-lsko’ la leszünk, és ez sok kér­dést megold. Nem panaszkodnak, az ál­datlan állapotok ellenére végzik becsületesen a mun­kájukat. Kelet-Szlovákiában ez az egyetlen magyar taní­tási nyelvű általános szak­munkásképző-iskola. Megér­demelné, hogy kicsit jobban törődjenek vele. PALAGYI LAJOS A szerző felvételei A DECEMBERI ÁLTALÁNOS SZTRÁJK 60. ÉVFORDULÓJA Munkásmozgalmunk erőpróbája A csehszlovákiai szociáldemokrata balol­dal harca a CSKP megteremtéséért munkás- mozgalmunk fejlődésének egyik legjelentő­sebb és eseményekben leggazdagabb sza­kaszát alkotja. Csehszlovákia Kommunista Pártja viszonylag hosszú és alapos előké­születek eredményeként jött létre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő forradalmi válság Idején. A pártépítési fo­lyamat meggyorsításában kétségen kívül 1- gen fontos helyet foglal el az 1920. de’ cemberében Csehszlovákiában lezajlott ál­talános politikai sztrájk, amely az első bur- zsoá köztársaság legnagyobb Ilyen jellegű megnyilvánulása volt, s amely negatív kime­netele ellenőre is meggyorsította az új tí­pusú forradalmi párt megalakítását hazánk­ban. Az 1920-as év folyamán kialakult Inter­nacionalista munkásegység legakútabb fel­adatává vált az év őszén a forradalmi párt létrehozása. A XIII. szociáldemokrata párt- kongresszuson Prágában ugyan megtörtént a baloldal szervezeti különválása a jobb­oldaltól, a kongresszus azonban mégsem határozott a Kommunista Internaclonáléhoz való csatlakozásról és a kommunista párt megalapításáról. A Smeral vezette marxis­ta baloldal ekkor még nem látta elérkezett­nek az Időt e döntő lépés megtételére. Ter­ve az volt, hogy az újonnan létrejött for­radalmi baloldali szervezet tagságát tovább­növelje, és gyengítse a jobboldal még megmaradt pozícióit. A kongresszus után bonyolult helyzet a- lakult ki a csehszlovákiai munkásmozgal­mon belül. Ezt az állapotot a forradalmi hullám részleges elapadása, valamint a kez­dődő gazdasági válság okozta, ami magával vonta egyrészt a munkásság szociális és gazdasági helyzetének rosszabbodását s bi­zonyos elkedvetlenedését Is. A burzsoá kö­rök karöltve a jobboldali szociáldemokra­tákkal ekkor már felkészültek a forradalmi munkásmozgalom felszámolására, s a kom­munista párt megalapításának meggátlásá- ra. Az általános politikai helyzet nekik kedvezett: 1920. december 9-én a jobbolda­li szociáldemokraták rendőri erőszakkal el­távolították a baloldal képviselőit a „Lido- vj' düm“-ből, a prágai munkásházból, és a „Frávo lidu“ szerkesztőségéből. A prágai munkásság hősies ellenállását a rendőrség vérbefojtotta. A provokációra a baloldal vezetősége de­cember 10-én az általános sztrájk kihirde­tésével válaszolt. Ugyanaz nap este újabb felhívásban közölte a sztrájk vezetősége a munkások követeléseit: a perzekúció meg­szüntetését, a Lldovy düm visszaadását a munkásoknak, a bebörtönzött munkások szabadonbocsátását, a hivatalnokkormány leváltását, a szabadságjogok visszaállítását, a bérek felemelését, az agrárreformot és az üzemek államosítását. A baloldal felhívására munkások ezrei szüntették be a munkát a köztársaság te­rületén. Csehországban Kladno, Most, Osla- vany és Hodonín környékén voltak a leg­erősebbek a munkásmegmozdulások. Szlo­vákia területén december 12-én hirdette ki a baloldali vezetés a sztrájkot. Itt is több mint 50 000 munkás szüntette be a mun­kát. Igen erős volt a mezőgazdasági mun­kások mozgalma Hlohovec környékén és Verebélyen, ahol a rendörsortűznek 4 ha­lálos áldozata volt. Az agresszív burzsoá támadás hatására a baloldal vezetősége visszavonta a sztrájk- felhívást. Mivel azonban a sztrájk nem volt központi irányítású, a munkásság nem egy­szerre szüntette be és vette fel a munkát a köztársaság területén. A sztrájk leverése után a csehszlovák kormány kb. 3300 mun­kást tartóztatott le és juttatott börtönbe. Több száz proletárt állítottak bíróság elé. A szrájkban való részvétel miatt tartóztat­ták le Antonín Zápotockyt is, és ítélték el 18 hónapi börtönbüntetésre. A Kommunista- Internacionálé december 21-1 felhívásában részletesen elemezte a csehszlovákiai eseményeket. Rámutatott a szociáldemokrata jobboldal áruló burzsoá- -pártl politikájára, s felhívta a csehszlo­vákiai dolgozókat és katonákat az elnyo: mók elleni elszánt küzdelemre. Egyben fel­hívta a nemzetközi munkásosztályt a cseh­szlovákiai proletariátus támogatására. A Kommunista Internacionálé bíztatt: Orosz­országban ts a Júliusi ellenforradalmi ese­mények előzték meg Októbert. Csehszlová­kiában Is Így leszl A decemberi sztrájk leverése igen érzé­kenyen érintette a csehszlovákiai munkás­ságot. A marxista baloldal vezetősége az 1921. Január 1. és 2-án lezajlott ülésén a sztrájkot ügy értékelte, mint nyílt provo­kációt, amelyet a burzsoázia kezdeménye­zett, s amelyben a munkásság csupán véde­kező állást foglalhatott el, s nem dönthette- meg a Jól felkészült polgári osztály erejét. A munkásosztály a decemberi sztrájkban érezte először Igazán hiányát a központi irányítású forradalmi pártnak. A decem­beri sztrájk leverése újabb impulzust adott ennek létrehozásához. A sztrájk idején a Jobboldali szociáldemokraták burzsoá-pártt politikájáról végleg lehullt a lepel. A pro­letártömegek egyértelműen sürgetni kezd­ték a baloldalt az új típusú lenini párt meg­teremtéséért, amely 1921. május 14—16 án született meg. Konrád Inge Erdészek a földeken A PreSovi Erdészeti Mű­szaki Középiskola tanulói a kötelező iskolai gyakorlatón kívül két szabad szomba­ton szedték a burgonyát 8 SariSské Dravce-t Efsz föld­jein. Zsír Marian SZISZ- -alapszervezetl elnök sze­rint az első és a negyedik osztály tanulói Igyekeztek a legjobban. A szövetkezet ve­zetősége Is elismeréssel be­szélt a diákok szorgalmáról. Farkas Rózsa Megemlékezlek Hódosban (Vydrany) a CSSZBSZ, a párt és a SZISZ alapszervezete közös mflso* ros esten emlékezett meg a NOSZF 63. évfordulójáról. A proletárforradalom jelen­tőségét Strbka Lajos, a CSSZBSZ elnöke méltattá. Nagy sikert aratott a helyt cíterazenekar Patócs Lajos vezetésével. A szikrák és pionírok után a SZISZ-alap- szervezet 15 tagú Aranyka­lász táncegyüttese bemutat­ta „A Szovjetunió népeinek táncai -t Angyal Sándor és felesége koreográfiájában. Karácsony Viols Diáknapot ünnepeltünk A Rimaszombati (Rimavsk. Sobota) Közgazdasági Kö­zépiskola tanulói színvona­las műsorral ünnepelték meg a nemzetközi diáknfl. pót. Volt népi tánc, díszkő­paródia, modern tánc, szó rakoztató jelenetek, szava látok, ének. A rimaszombati művelődési otthonban min­denki Jól szórakozott a „ml" ünnepünkön. Pecsők Aranka X e-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom