Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-29 / 5. szám

(As első oldal folytatása)

ztoázia uralmának korszakában a népek és államok közötti kölcsönös kapcsolatok számos demokratikus normáját és elvét vetették fel és népszerűsítették széleskörűen. Azonban e demokratikus normák és elvek leple alatt a gyarmati és félgyarmati népek kegyetlen, céltudatos kizsákmányolása és elnyomása húzódott meg.

A XXV. kongresszuson elfogadott, a békéről folyó további harc programja egyik központi feladatként hangsúlyozza a Szovjetunió külpolitikájának területén a testvéri szocialista államok egységének töretlen erősítését, együttműködésük fejlesztését ez új társadalom felépítésében, aktív, közös hozzájárulásuk fokozását a béke megerősítésében.

Sikerrel fejlődik a testvéri szocialista országok együttműködése valameny- nyi területen: a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális szférában, a szocialista közösség országai védelmi képességének fokozásában, ti külpolitikai akciók hajlékonyabb koordinációjában. A szocialista országok közötti nemzetközi kapcsolatok kialakult és fejlődő új típusa meggyőző példáját mutatja annak, hogyan kell felépülnie e< népek közötti kapcsolatoknak, s ez o- lyan fontos tényező, amely hat a modern világban végbemenő fejlődési folyamatokra.

Az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósítása a külpolitika területén hatalmas mértékben gazdagította a szocialista külpolitika elméletét és gyakorlatát, fontos állomást jelentett pártunknak és államunknak ti tartós béke és szilárd béke feltételeinek megteremtéséért folytatott harcában. A Szovjetunió külpolitikai tevékenységének e szakasza különleges dinamizmusával emelkedik ki, amikor napirendre tűzték és gyakorlatilag megoldottak számos olyan fontos kérdést, amely tz egész emberiség sorsát érinti. A Szovjetunió következetesen megvalósítva a lenini irányvonalat, állhatatosan harcol azért, hogy megoldást találjanak a világ közvéleménye előtt álló problémákra. Ezekre a rendkívüli bonyolultság jellemző, és természetesen nem könnyű megtalálni gyekor lati megoldási módjukat.

Ennek ellenére az élet azt mutatja, hogy ilyen, viszonylag kis Idő alatt is nagyszerű eredményeket sikerült elérni. A külpolitikai sikerek sajátságos ugródeszkát jelentenek a szocialista országok erőfeszítésed kibontakoztatásához és Intenzívebbé tételéhez a nemzetközi küzdőtéren, amely erőfeszítések célja, hogy radikálisan javítsák a helyzetet a világban és megteremtsék a szükséges előfeltételeket az általános béke megszilárdításához, egy üj világháború veszélyének elhárításához, mindenféle regionális konfliktus felszámolásához.

K

orunk alapvető jellegzetes vonásai közé mindenekelőtt az a tény tartozik, hogy a két társadalmi rendszer gigantikus békés versenyének feltételei között tovább megváltoztak az erőviszonyok a világszocializmus javára. A nemzetközi kapcsolatok demokratikus átépítése további kedvező feltételeket teremtett e kapcsolatok fejlődéséhez. Előnyei — a bővüld nemzetközi e- gyüttműködés közepette — jobban érvényesülhettek, és a kapitalizmussal folyó versenyben példamutató erővel hathattak — egyrészt gazdaságuk gyorsabb fejlődési ütemével, másrészt válságmentes fejlődésükkel és életmódjuk általános jellegével.

Befolyása a világ eseményeinek fejlődésére, növekvő tekintélye annyira szembeötlővé vált, hogy ma nincs a vlA Szovjetunió, a többi szocialista ország és valamennyi haladé, békesze- rető erő összefogásának köszönhető, hogy az utóbbi időben jelentős haladást sikerült elérni korunk e legfontosabb feladata megoldásában. A nukleáris világháború fenyegetése csökkent, bár még nem szűnt meg teljesen. Míg korábban a kommunizmus elég befolyásos politikai és ideológiai ellenfelei nyíltan hangoztatták a két rendszer közötti ellentmondások katonai megoldásának elkerülhetetlenségét, ami lényegében a- nukleáris világkonfliktus fatális elkerülhetetlenségét jelentette, most egyre kevesebb az ilyen hang. A kapitalista világ képviselőinek számot kell vetniük azzal, milyen következményekkel járna a két rendszer közötti történelmi vita fegyveres eldöntése.

Igaz, külön ki kell emelnünk itt a Kínai Népköztársaság vezetőinek álláspontját, akik mind a mai napig propagálják a világháború elkerülhetetlenségének koncepcióját. Politikai, hadászai! számításaiktól vezettetve a nemzetközi helyzet lehető legnagyobb mérvű kiélezésére törekszenek, a világot a katasztrófa szélére akarják sodorni, feltételezve eközben, hogy sikerül hasznot húzniuk egy ilyen szituációból. Az ilyesfajta számítások nemcsak rövidlátőak és alaptalanok, hanem rendkívül veszélyesek Is az egész emberiségre.

Mint Ismeretes, a Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt a javaslatok egész komplexumát tette korunk e kulcsproblémájának megoldására. Országunk abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetését a világ- események fejlődésének menete állítja a nemzetközi politika központjába. A fegyverkezési verseny beszüntetése korunk imperatívuszává lett, a nemzetközi feszültség enyhülési politikája folytatásának fő részévé vált.

Lényegében arról van sző, hogy ha a fegyverkezési verseny tovább folytatódik, a nemzetközi enyhülés politikája blokkolva lesz. Éppen ezért a Szovjetuniónak az ENSZ rendkívüli közgyűlésén tett leszerelési javaslatai hangsúlyozzák: „Ha ismét fokozódni fog a katonai összeütközés veszélye, aligha lehet megőrizni tovább a nemzetközi bizalom jelenlegi színvonalát, amely nélkül elképzelhetetlenek ez államok közötti normális kapcsolatok.“ (Pravda, 1979. júl. 25.)

Elvileg fontos jelentőségűek a leszerelés problémájának megoldása és az általános nemzetiközi légkör megerősítése szempontjából azok a szovjet javaslatok, amelyek a fölényes katonai erővel rendelkező államok fegyverzetének és fegyveres erejének további minőségi és mennyiségi fejlesztése betiltását célozzák. A Szovjetunió többek között olyan intézkedéseket javasol, mint a valameny- nyi nukleáris fegyverfajta, valamennyi tömegpusztító fegyver és a nagy pusztító erejű hagyományos fegyverek minden fajtája előállításának betiltása, a hadseregfejlesztés leállítása, a hagyományos fegyverzet növelésének tilalma az ENSZ Biztonsági Tanácsába tagállamaiban, valamint azokban az államokban, amelyek a fent említett országokkal katonai szerződésben vannak.

Azok a reális sikerek, amelyeket a leszerelés egyes aspektusainak megközelítésében elértek, meggyőzően mutatják, hogy a problémát meg lehet oldani. Ennek záloga valamennyi békeszerető erő fáradhatatlan harca a fegyverkezési verseny megfékezéséért és azoknak az erőknek a teljes elszigeteléséért,- amelyek e verseny folytatását tűzték ki célul.

A szovjet külpolitika hat évtizedének tapasztalata szemléletesen mutatja, hogy e politika forradalmi, átalakító szerepe a világesemények menetére, a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldására, mindenekelőtt az általános béke megszilárdítására gyakorolt hatása a legszorosabb módon összefügg e politika legalapvetőbb elvet iránti hűséggel, a proletár internacionalizmussal és a békés egymás mellett éléssel. Az e- zektől az elvektől való bármilyen eltérés vagy azok elferdítése aláássa a szocialista külpolitika osztályalapját, kárt okoz a szocializmus érdekeinek. Ez az oka annaik, hogy pártunk olyan négy jelentőségét tulajdonít a szovjet külpolitika alapvető lenini elvei védelmének és alkotó fejlesztésének, amelyeket egy hosszas történelmi gyakorlat igazolt és amelyek bebizonyították életképességüket.

Ha a lenini külpolitika forradalmi, átalakító erejéről beszélünk, elkerülhetetlenül felmerül a külpolitika és azon i- deolőgia kölcsönös kapcsolatának kérdése, amelyen ez a politika alapul. A marxista-leninista ideológia olyan nagy erejű tényező, amely sokoldalú hatást gyakorol a nemzetközi élet legkülönfélébb területeire. E befolyás évről évre erősödik. A szocialista világrendszer országai erősödésének és további fejlődésének mértékében üj típusú kapcsolataik tökéletesedésének megfelelően növekszik a szocializmus mint a világpolitika meghatározó erejének befolyása. Az a témyj hogy a szocializmus békét akar földünkön és akadályt emel az új világháborút előkészítő imperialista tervek útjába, növeli a szocialista külpolitika erkölcsi-politikai súlyát.

Napjainkban a szocializmus és a vl- lágbéke biztosítása elszakíthatatlan ösz- szefüggőséről szóló tézis különleges jelentőséget nyert. Ha a béke megszilárdítása az új társadalmi rend megalkotásának legfontosabb előfeltétele, a világbéke megőrzése Is elkülönítbetetlen a demokrácia és a haladás, a szocializmus erőinek sikerétől.

N. KAPCSENKO (APN/

menyek általános fejlődésében.

Jelentős pozitív változások következtek be, főként az európai kontinensen, ahol a szocializmus pozíciói a legerő sebbek, és éppen ezért lehetett érvényesíteni a helsinki konferencia gondolatát is, és ezt követően fejleszteni a záróokmány elvei szellemében az államközi kapcsolatokat. E kapcsolatok kie- gyensúlyozottabbakká váltak, gazdagabb és sokoldalúbb tartalommal bírnak, és így hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös megértés fejlődéséhez. Szemmel láthatóan megszilárdultak az európai országok közötti politikai kapcsolatok, megjavult egymás álláspontjainak, nézeteinek és jogos érdekeinek kölcsönös megértése, amiben jelentős és hasznos szerepe van a kétoldalú kapcsolatok bővülésének. Oj lehetőségek nyíltak a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre. Kibővült és tartalmilag gazdagabbá, sokrétűbbé vált a kulturális csere, fejlődtek a kapcsolatok humanitárius területeken.

Amint örömmel üdvözöltük az európai biztonsági és együttműködési, történelmi helsinki konferenciát, az enyhülésnek ezt a közvetlen kifejezőjét, u- gyanúgy azt akarjuk, hogy a konferencia Záróokmányát következetesen és komplex módon alkalmazzák, és mi ezt a Záróokmányt ugyancsak komplex módon teljesítjük.

Ezért elsőrendű érdekünk, az is, hogy a helsinki dokumentum aláíróinak az idén Madridban megtartandó találkozója gyakorlati módon hozzájáruljon ahhoz, hogy előrehaladás következzék be kontinensünkön a biztonság és az együttműködés kérdéseiben és főként, hogy e- lősegftse a haladást a katonai enyhülés és a leszerelés területén. Fontos előfeltételnek tartjuk a találkozó olyan előkészítését, hogy megvitatásra a legidőszerűbb és mindenki számára elfogadható javaslatokat válasszták ki. Ezért nyugati partnereinkkel folytatott párbeszédeink során minden szinten sikraszál- lunk azért, hogy a madridi találkozó alkotó és konstruktív légkörben folyjék le, minden résztvevőjét az az érdek vezesse, hogy konkrét és pozitív eredményeket érjenek el. Arra törekszünk, hogy elősegítse a helsinki Záróokmány még konkrétabb megvalósítását, beleértve a katonai enyhülést célzó határozott intézkedéseket, valamint az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését. Egyszóval, hogy valamennyi résztvevő az európai enyhülés valóban döntö szempontjait tartsa szem előtt, és ne vezesse őket semmilyen mellékes korlátozott érdek.

E célok eléréséhez való alkotó hozzájárulásunkat kifejeztük a leszerelési célok eléréséért folytatott nemzetközi e- gyüttműködésről szóló nyilatkozat javaslatában, amelyet az ENSZ-közgyülés 34. ülésszaka élé terjesztettünk.

Ennek alapgondolata a leszerelési tárgyalásokon sok éven át szerzett gyakorlati tapasztalatok mélyreható és oih>

Külpolitikánk az enyhülést és a konstruktív együttműködést szolgálja

(BOHUSLAV CHNOUPEK BESZÉDE A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK EGYÜTTES ÜLÉSÉN

lágon olyan kérdés, amelyet el lehetne dönteni a szocialista országok részvétele, a Szovjetunió részvétele nélkül.

A világ e részének azonban nemcsak a politikai, gazdasági ereje, védelmi e- reje és összeforrottsága növekedett meg, hanem gyarapodott azoknak az országoknak a száma Is, amelyek hatalmas népet alkotnak Angolától és Etiópiától Afganisztánon át egészen Indokfnáig. E- zek az országok rendkívüli bonyolult feltételek között léptek a szocialista o- rientáció útjára.

A szocialista országok kezdeményezései, aktív és offenzív politikájuk következtében egyre intenzívebben bontakozott ki a békéért, a feszültség enyhítésének elmélyítéséért, a fegyverkezés! hajsza megállításáért, a szabadságért és a társadalmi haladásért, a függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi együttműködésért vívott harc. Ebben a küzdelemben jelentős politikai eredményeket értek el. Az enyhülési irányzat egyre Inkább kezdett érvényesülni a vllágesejektív mérlegelésén alapul. Ebből fakad az a törekvésünk, hogy elősegítsük o- lyan légkör kialakítását, amely megkönnyíti a leszerelési tárgyalásokat, és meggyorsítja e tárgyalásokon születő megállapodások valóra váltását. Egyértelmű célunk amellett az, hogy érdemleges és határozott Intézkedésekkel elérjük az általános és teljes leszerelést- Elérjük azt az eszményt, amelyre népünk évszázadok óta vágyik.

Javaslatunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy lehetővé tegye az összes eddigi

szabályok egybehangolását, egységes rendszerbe való egyesítését, amelyet e- gyetemes módon fel lehet használni minden leszerelési fórumon, minden po litíkai szinten.

E javaslatok elfogadása külpolitikánk nagy sikere. A szocialista országokkal folytatott testvéri, őszinte együttműködésünk terén a lehetőségek kimeríthetetlensége tekintetében kivételes helyet foglal el a Szovjetunió. A szovjet néphez fűződő szövetségünk és barátságunk biztonságunk forrása, szuverenitásunk biztosítéka, állami és nemzeti létünk záloga. Ez mindenekelőtt az SZKP és a CSKP szilárd harcos szövetségében jut kifejezésre, s ez külpolitikánk természetes és kulcsfontosságú alapelve.

Büszkék vagyunk rá, hogy ma kölcsönös kapcsolataink olyan színvonalat értek el, amely az eddigi legszélesebb körű kapcsolatkomplexum, és mélyrehatóan kiterjed valamennyi területre. E kapcsolatok a barátság szellemében dinamikusan fejlődnek a kölcsönös megbecsülés alapján teljes összhangban Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1970-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segitségnyújtási szerződéssel, amelynek programjellege van.

A széles körű együttműködés a Szovjetunióval példaképe azoknak a minőségileg új kapcsolatoknak, amelyek csak szocialista államok és testvéri nemzetek között létezhetnek. Különös megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szocialista közösség országaihoz fűződő testvéri kapcsolataink az utóbbi két évben nemcsak intenzivek, hanem hatékonyak is voltak. Egységes álláspontjaink, közös eljárásunk és a kölcsönösen célszerű munamegosztás megsokszorozza erőinket. Ennek az együttműködésnek, amelyet a szocialista internacionalizmus szelleme hat át, széles távlatai vannak, és reális, konkrét formát öltöttek minden területen Lengyelországgal, az NDK- val, Magyarországgal, Bulgáriával, a Román Szocialista Köztársasággal és Mongóliával. A párt- és kormányküldöttségek legmagasabb szintű tárgyalásainak eredményei alapján dinamikusan fejlődnek kapcsolataink politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, ideológiai és kulturális téren. Továbbfejlesztjük kapcsolataink jelenlegi színvonalát a jugoszláv Szocialista Szövetségi KöztársasággaL Űrömmel üdvözöltük a szocialista államok közös szervében, a KGST-ben a forradalmi Kubát, amelyhez a forradalmi szolidaritás kapcsolatai fűznek ben* nünket. Nagyra értékeljük sikeresen fejlődő együttműködésünket a hősszocialista Vietnammal, szolidaritásunk harcával mindig igen konkrét és célszerű formákban nyilvánult meg. Készek vagyunk tovább mélyíteni együttműködésünket a testvéri országgal a szocialista Internacionalizmus elvei alapján. Teljes mértékben támogatjuk a kambodzsai népet Is. Sfkraszállunk azért, hogy az ENSZ-ben a Kambodzsai Népköztársaság Népi Forradalmi Tanácsának képviselői, vagyis az ország törvényes kormányának képviselői elfoglalják a Kambodzsát megillető helyet.

A Kínai Népköztársasághoz csupán állami vonalon fűződnek kapcsolataink. Készek vagyunk ezeket folytatni a CSKP XV. kongresszusa irányvonalával összhangban. De semmi esetre sem azon az áron, hogy gyengítenénk szövetséges kapcsolatainkat a szocialista közösség azon testvéri országaival, amelyeket nap nap után támadnak az imperializmus reakciós agresszív körei és szövetségesük — a jelenlegi kínai vezetés. Éppúgy, mint a múltban is, internacionalista kötelességünknek tartjuk támogatni és széleskörűen fejleszteni együttműködésünket azon országok népeivel, amelyek forradalmi küzdelemben lerázták a gyarmati igát és a szocialista o- rtentáció útjára léptek.

Jelenlegi nemzetközi kapcsolatainkban befolyásos erőt jelent az el nem kötelezett országok mozgalma. Ezt jelentős tényezőként értékeljük az imperializmus, a kolonializmus, a neokolo- nialiamus, a fajgyűlölet ellen, a nemzeti függetlenségért, a gazdasági és társadalmi haladásért, a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az enyhülésért és a leszerelésért vívott harcban. Ezek a célok objektívan teljesen azonosak a mi politikánkkal. Űrömmel üdvözöltük azt, hogy az el nem kötelezett országok havannai VI. konferenciája megerősítette a mozgalomnak ezt az a- lapvető irányzatát.

Figyelmünk előterében áll a fejlődő országok ama erőfeszítésének támogatása, hogy új nemzetközi gazdasági rendet vezessenek be megkülönböztetés és kizsákmányolás nélkül, amely biztosítja a nemzetközi társadalom mindegyik tagjának gazdasági fejlődését, és előnyös feltételeket teremt valamennyi ország

kiegyensúlyozott és kölcsönösen hasznos együttműködéséhez, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre.

Ezek az országok teljes politikai és gazdasági függetlenségük eléréséért küzdenek, és pozitív jelenség az, hogy növekvő érdeklődést tanúsítanak a szocialista országokhoz fűződó kapcsolatok . fejlesztése iránt.

Ami a tőkés államokat illeti, amelyekkel a békés egymás mellett élés elvei alapján tartunk fenn kapcsolatokat, a hasznos egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését óhajtjuk a belügyeinkbe való be nem avatkozás és a politikai nyomás bármilyen tormájának kizárása alapján. Az objektívan létrejött lehetőségek és az utóbbi időszakban egyre jobban érvényesülő külpolitikai realizmus lehetővé tette kapcsolataink normalizálását, mindenekelőtt közvetlen nyugati szomszédainkkal* elsősorban a Német Szövetségi Köztársasággal. Megelégedésünket fejezzük ki a kapcsolatok elért színvonalával, é« megerősítjük, hogy érdekünkben áll fejleszteni mindazokat a pozitívumokat, a* melyeket Gustáv Husák elvtárs látogatása alkalmával aláirt közös nyilatkozat elvei alapján elértünk. Meggyőződésünk* hogy a kétoldalú konstruktív együttműködés különös mértékben hozzájárul a« enyhülési politika stabilizálásához és elmélyítéséhez Közép-Európában. Az Osztrák Köztársasággal a jószomszédi kapcsolatok eddigi legmagasabb minőségi szintjét értük el, amelyet betetőzött Rt»- dolf Kirchschläger elnök tavalyi látogatása. A látogatás eredményei értéke* ösztönzést adtak az együttműködés hős*- szú távú általánosságban pozitív Irányzatának.

Tekintettel arra, hogy országunk a világban tekintélyét azáltal építi ki, hogy, legfőbb törvényének a nép jóléte és * világbéke biztosítását tartja, nem akarja elnyerni egyes külföldi körök ro- konszenvét azzal, hogy eltűri a köztársaság felforgatását a szocializmus ellenségeinek egy maroknyi csoportja által. Ez a tekintély annál Is értékesebb, mert megszilárdításában pártunk veza- tésével napról napra nemcsak a hivatát* sós politikusok szűk köre vesz részt, hanem a dolgozók széles tömegei, a társadalmi szervezetek, intézmények sora,

A CSSZSZK az ENSZ egyik alapító tagja, a Biztonsági Tanács tagja, a békeszerető erők lelkesedésétől ösztönözve továbbra Is lankadatlan erővel segíti majd elő az enyhülési folyamatot és a konstruktív nemzetközi együttműködés kiszélesítését. Ez a politika megfelel szocialista társadalmunk humánus lényegének, népünk legsajátabb érdekeinek.