Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-26 / 35. szám
SEGÍTSÜNK MÉRTÉKKEL „Drága szülök, segítsetek ás támogassatok bennünket. Hisz 19 éves vagyok, és csak egy ezrest keresek. A ba rátom 27, és még nincs autója — és még egyikünk sem látta a tengert.. Természetesen a szülő ebben a helyzetben csakis sajnálni tudja gyermekét, mindent megtesz azért, hogy segíthessen. Főleg ha a szomszéd lánya -fla már uolt külföldön; sőt már épül a gyereknek szánt ház ■ is Túlóráznak, otthon a háztáji is hoz valami hasznot, ha a napot még világosodás előtt kezdik. Szinte házma gasságot érnek el a fóliasátrak. Szombat-vasárnapot, ünnepet nem Ismerve hajtanak a szülök. Mindent meg tesznek azért, hogy gyermeküknek jobb sora legyen mint nekik volt. Arra nem is gondolnak, hogy a gyerek is segíthetne. Csak tanuljon, szórakozzon, egyszer fia tál. Hogy már befejezte iskoláit, és ö is keres? Tartsa csak meg magának, kell a zsebpénz. Ök már úgyis meg szokták a koránkelést, a gürcölést. A gyerek igényei fontosabbak. Ha jön a születés-, névnapja, tanév vége, szinte családi veszekedés tárgya az, milyen ajándékot is vegyenek neki. A magnó, a rádió, a tévé szinte tér mészetes tartozéka szobájának. Es ahogyan cseperedik, úgy nőnek az igényei is. A diplomához már csakis egy valamirevaló bankbetét vagy autó jöhet számításba... Aztán csodálkoznak, hogy a gyerek hálátlan, nem becsüli a pénzt, igényei szinte kielégíthetetlenek. „Vedig mi mindent megteszünk értei“ — mondogatják. De akkorra már a követelőzés nem ismer határt, csakis a gyerek létezik, övé a családban a döntési jog. Már rég keresőképes, de mi még mindig a segítségre szoruló gyermeket látjuk benne. A valóságra sokszor az a tény döbbent rá, hogy már nem bírjuk szusszal. Szer vezetünk kíméletre szorul, de már itt vannak az unó kák... Sok esetben már az adás spontán öröme keserű kényszerré válik. Várjuk, hogy gyermekeink ezt észrevegyék, hogy most már ők legyenek figyelmesek hoz zánk. Hasztalan várjuk. Es ilyenkor elhangzik a kérdés: Miért van az, hol vétettük el? Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan egyre általánosabb az a szokás, hogy a szülök nagykorú és keresőképes gyermeküket továbbra ts támogatják. Ezzel egyrészt egészségtelen anyagi függőviszony alakul ki közöttük. A gyermek néha szüleiben csakis a biztos anyagi forrást látja — érzelmi kötelékről, tiszteletről nem ts beszélhetünk ilyenkor. Másrészt anyagi szempontból nem képes felnőtté válni, nem tanul meg gazdálkodni a pénzzel, az anyagi értékek csak jelképesen érintik stb. Ennek következménye legmarkánsabban a házasságban jelentkezik. Megoldásként a fiatalok továbbra ts elvárják, hogy a szülők támogassák őket. A szülő pedig a segítség címén jogot formál, hogy beleszóljon gyermeke házasságába, sőt irányítsa is azt. Sajnos nem egy házasság futott ezért zátonyra, miközben a házastársak nem is tudatosították, hogy a problémának anyagi háttere van. A szülő uralja a helyzetet, mivel a gyermek függ tő- le, így nem egyenlő partnerek. A fiatal meg ki van szolgáltatva, mivel igényeit már nem tudja saját zsebéből fedezni. Hogy a gyermek önállóvá válhasson, teljesen meg kell változtatni a családban a viszonyokat. A csalódta- j gok legyenek egyenrangú partnerek. A gyermek kény- télén kötelességeivel azonosulni, a szülő pedig tartsa tiszteletben gyermeke jogát. Így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy az egyik fél parancsol, a másik zsarol. Változtani soha sincs késő, ezt bizonyítja a következő példa ts. A 40—50 év közötti szülő végzős orvos fiának Trabantot akart vásárolni ajándékba. A fiú azonban vérig sértődött, hogy az apja Dácián jár, ő meg Trabanton kocsikázzon. A szülő az utolsó pillanatban észbe kapott, és a Trabantra szánt összeget egy luxus útba fektette maga és felesége számára. Fiának pedig azt ajánlotta, hogy kezdjen el Mercedesre spórolni. Az esetből több tanulság is levonható. A fiatalok szinte a szülő kötelességének tekintik, hogy házasságkötéskor pazarul berendezett lakást kapjanak. Felmérések Igazolják, hogy a házasság kritikus helyzeteit, az ún. házassági kríziseket jobban és könnyebben vészelik át azok a házastársak, akik a családi fészek, a háztartás kialakítását hosszabb lejáratú, közös feladatnak tartják. Az a házaspár, akt a készben kezd, mindjárt az első összezördülésnél azt latolgaja, hogy mennyire szeretik egymást, és eljutnak egy valójában maguk gyártotta konfliktushoz, amelyet sokszor csak a bíróságon tudnak megoldani. Ha ez a házaspár a közös fészek átlagos anyagi gondjaival lenne lekötve, nem is jutna idejük problémákat „gyártani“. Ezek a kezdeti közös gondok-bajok szorosabbá fűzik a házastársak kapcsolatát. Minden anyagi értéket közösen teremtenek elő, és ez a közös szerzemény érzelmi telítettséget is kap. Mindennek eljön a maga ideje. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy még ma is érvényes az, ami a szülök idejében volt. Azonban tudatosítanunk kell, hogy nem lehetünk annyira türelmetlenek és zsarnokok, hogy egyszerre akarjuk mindazt, amit szüléink több mint két évtized Igyekezet árán teremtettek elő, hogy ne csak elfogadni ■ tudjunk, hanem örömet szerezni is, hogy gondjainkat nemcsak megosztjuk, hanem meg ts hall- gátjuk az idősebb nemzedéket. A javakat ne csak élvezzük, megosztani is tudjuk. Ne csak annak örüljünk, amit kapunk, hanem igyekezzünk, hogy szüléink is élvezzék munkájuk gyümölcsét. Nincs messze még az az idő, amikor természetes do- lógnak számított, hogy a felnőtt gyermekek segítették j idős szüleiket. A mai napig is így lenne helyénvaló. Gondoltunk csak azokra a szülőkre, akik egész éven várják gyermekeiket, és hiába. Sajnos, éppen azok a szülök maradtak így magukra, akik egész életükben csak adtak, így gyermekeik csak kaptak, elfogadtak, de nem tanulták meg, hogy az öröm akkor teljes, ha Ok is adnak. VERONIKA ; ISKOLÁBA erekeink még pionírtáborban vagy a nagymamá- VjV nál üdülnek, élvezik a nyarat, a vizet, a falusi / romantikát, s nemigen gondolnak az iskolára. Elég akkor, ha itt lesz szeptember elseje. Annál többet gondolnak a szülők a tanévnyitóra. „Jaj, ez a gyerek már kinőtte a tavasszal vásárolt farmert...-“ — sóhajt föl gondterhelten az anyuka, és gyorsan számba veszi, mi mindent örököl még nagyobb testvérétől öcsi vagy hugi. Szeptember elején még vannak kellemes, nyárias napok, de azért jobb, ha az új ruha variálható lesz, s mellénnyel, hosszú ujjú blúzocskával hűvösebb időben is viselheti a gyerek. Mellékelt képeinken néhány praktikus és a gyerek korához illő modellt mutatunk be. A ruhák készülhetnek kordbársonyból, pamut- vagy gyapjűjerseyből. A kislány kosztümkéje szép lesz bársonyból, szövetből, teszilből vagy egyszínű jerseyből. A virágos blúz puplin vagy könnyen kezelhető műszálas vékony anyag. A kívül viselt kockás blúzhoz farmert vett föl a kis maneken. A fiú farmeröltönyét ízlésesen kiegészíti az érdekes szabású kockás pupliníng. Ha hűvösre fordul az idő, jó szolgálatot tesz az ejtett vállú kézzel kötött mellény. (A kötésmintát is közöljük.) A csereberének sokféle lehetősége kínálkozik még. Eev valamit azonban ne feledjenek el a szülők- no igyekezzenek a gyerek öltözködésére vagyont költeni, csak azért, hogy az ő csemetéjük szebb, divatosabb legyen, mint padszomszédja, vagy a házból valamelyik iskolatársa. Ezzel csak' ártanak neki is és maguknak is... MEGKÖTÖS FIÜMELLÉNY Méret: 8—12 évesnek. Hozzávaló: 280 g vastag szálú fonal, 5-ös kötőtű, és ugyanilyen vastag körtű. Minták: I. 1 sima, 1 fordított. II. a színén fordított, a visszáján sima. III. 1. sor: 3 fordított, 1 sima. 2. sor: 1 szemet ráhajtással leemelünk, 3 sima. 3. sor: 3 fordított, a leemelt szemet a ráhajtással együtt simán lekötjük. Eleje: 75 szemre kezdjük, és az I. mintával kötünk. 3 cm magasságban középen 2 cm távolságra egymástól 2 kis lyukat kötünk a zsinórnak. 4 cm magasságban áttérünk a II. mintára, s a karöltőig ezzel dolgozunk. Kar- öltőmagasságtól végig a bordás mintával kötünk. Kellő magasságban a szokásos módon kialakítjuk a nyakkivágást. Háta: Ugyanúgy készül, mint az eleje, csak a nyakkivágásnak egy kicsit magasabban fejezzük be a középső szemeket. Összeállítás: Karöltőmagasságig összevarrjuk a széleket, majd fölszedjük körtűre a nyakkivágás szemeit, s egy fordított sor után befejezzük a munkát. Ugyanígy cjolgozzuk el a karöltőt is. A patent részt befelé félbehajtjuk, a munkához varrjuk, s 1 méter hosszú zsinórt fűzünk bele. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja »Kiadja a Smena Kiadövállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava. Praiská 11. Telefon 468 19 • Főszerkesztő dr Strasser György • A főszerkesztő helyettese Psikmák Imre • Nyomja a Západo- slovenské tlaőiarne 897 20 Bratislava. Dnklianska 99 • Előfizetési díi egy évre 52,— Kés fél évre 28,— Kfts • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem érzünk met és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedfcia a dovoz tlaée 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám, 6. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. Indei: IS 882
