Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-15 / 29. szám
PIERRE DE COUBERTIN: j ., , ' ,,) r ( <( ’ . . ' <! 5DA a sporthoz (Részlet) Ä béke vagy te, Sport! a népeket egymáshoz fűző szép ázalag: és testvérré lesznek mind általad, önuralomban, rendben és erőben, Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled, s más népek jellemét is éppúgy megértik s nagyra tartják, hogyha te tanítod őket túlszárnyalni egymást: mert versenyed a béke versenye. DEVECSERI GÁBOR FORDÍTÁSA Elena Muhina, a női torna nagy egyénisége ma még azon töpreng, hol kellene csiszolnia a gyakorlatokat AZ OLIMPIAI LÁNG FÉNYE A moszkvai olimpia jelképe: Misa mackó, a versenyzők kedvence ÁPN-felvételek A civilizáció megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az emberiségnek össze kell fognia a békéért, a kölcsönös megértésért és együttműködésért. Enélkül nemcsak nem oldhatja meg gazdasági, kulturális, egészségügyi, és környezetvédelmi problémáit, hanem az önmegsemmisítés veszélye is leselkedik rá. A múlt háborúi népek, államok, hatalmas körzetek életét nyomorították meg, egy új, termonukleáris háború az egész földkerekséget eltorzítaná. Ezt minden értelmes ember tudja. Ezért jellemző, hogy korunkban a népek és államok politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt keresik egymással az érintkezést. A cél: megérteni egymást, elhárítani a szembenállásból származó fenyegetést, kialakítani a kölcsönösen előnyös együttműködést. Ebben a nemes munkában hatalmas szerep jut a sportnak. A nemzetközi sportkapcsolatok során szövődő baráti szálak' fokozatosan a sport híveinek millióit kötik össze. Jóllehet a szurkolók mind a saját csapatuk győzelmét ktvánják, egy nemzeteket összekötő soknyelvű közösséget alkotnak. A nemzetközi sportélet legnagyobb eseménye az olimpia. A modern olimpiák az utóbbi időben az emberiség egyetemes jelentőségű ünnepévé váltak: a sportba tevékenyen bekapcsolódott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos függetlenné lett országa. A gyarmatosítás uralma alól felszabadult népek ezáltal is letépték magukról az alacsonyabbren- dűség bélyegét. Sportolóink e- gyenlfi jogokkal vesznek részt az olimpiákon, sőt többük már aranyérmet is szerzett. Érthető, miért világraszóló jelentőségűek és miért a béke ünnepei ezek a versenyek. A hagyomány, a józan ész és a haladás azt kívánja, hogy az olimpiai láng útjábél háruljon el minden akadály. Moszkva <— amint lord Kil- lanin, a NOB elnöke és a nemzetközi sportélet több más vezetője nemegyszer megállapította — a NOB szabályaival és követelményeivel teljes összhangban tett eleget a feladatoknak. Most a sportolókon a sor. A XXII. olimpia verseny- pályáin új teljesítményeikkel és csúcsaikkal elkápráztatják majd a nézőket. Es mint mindig, a sportolóké lesz a dicsőség, nemzeteiké a büszkeség és az emberiségé az eredmény. A sport ma már nem néhány lelkes ember tevékenysége, hanem fontos társadalmi tényező, olyan jelenség, amelynek komoly része van a tudomány és tecbnika, a kultúra és a művészet fejlődésében, sőt végeredményben az egész emberiség sorsához is köze van. Miután a Fehér Ház rákény- szerítette akaratát az amerikai sportolókra, durva nyomást fejtett ki más kormányokra és nemzeti olimpiai bizottságokra is, azt követelte, hogy kövessék a példáját. De a józan politikusok, az Üzleti körök képviselői, a kulturális és társadalmi szervezetek és maguk a sportolók is a legtöbb országban az olimpiai eszmények mellett álltak ki. Kudarcba fulladt az amerikai kormánynak az a kísérlete is, hogy az o- limpia helyett valamiféle ellenolimpiát szervezzen. Francois Mitterand, a Francia Szocialista Párt főtitkára lényegretörő- en így nyilatkozott erről: „Ostoba ötlet! Nem akarunk a katonai tömbök mintáiára szervezett spnrttömhöket. Az olimpiának nincs alternatívája, nem is lehet. Az olimpiák az emberiség közös öhaját kifejező megnyilvánulások.“ Legyen hát minden újabb négy év, amely a két olimpia között eltelik, újabb állomása sport fejlődésében, újabb szakasz a világ békéjének megszilárdításában. A. KOLÖDNIJ
