Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-15 / 29. szám
2 IM VIXJGA NELH'*U ► SS A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ELSAJÄTlTÄSI VISZONYAI Az emberek létének alapvető teltétele — az anyagi Javak 1- réntl szükségletek kielégítése, a- ml ezen Javak elsajátítása útján történik. Az elsajátítás első megközelítésben tehát az emberek és a természet viszonyát jelenti. A természet egy-egy darabjának kiszakítása — az ásványi kincsek kibányászása, a föld termővé tétele — a termékek e- lőállttásának állandóan Ismétlődő kiindulópontja. A termelés: a természet elsajátítása, aktív formálása, átalakítása az emberek által. Ez azonban nem az egyének elszigetelt tevékenysége, az emberek csak kollektíván, a munkamegosztás révén összekapcsolódva sajátíthatják el és alakíthatják ét a természet kincseit. Ezért az elsajátítás egyben az emberek közti viszonyt Is jelenti, sőt ez a termelés során közöttük kialakuló viszonyok — vagyis a termelési viszonyok meghatározó oldala. A javak, elsősorban a termelési javak (eszközök) elsajátítása határozza meg az emberek (csoportok, osztályok) egymáshoz viszonyított helyzetét a társadalomban. Az elsajátítás mint emberek közötti viszony, képezi a tulajdon tartalmát. Az elsajátítás során kialakuló viszonyok a tulajdonviszonyok. Ezek a viszonyok lehetnek egyenlő vagy egyenlőtlen helyzetben levő emberek viszonyai. Sokan abban látják a tulajdon lényegét, hogy ami valakié, az nem másé. Ez Inkább a tulajdon- pak jogi oldaláról történő megközelítése, ami a termelőeszközök magántulajdona esetén elég jól tükrözi annak közgazdasági tartalmát. A kapitalizmusban a termelőeszközök a tőkések tulajdonát képezik, és nincsenek a munkások tulajdonában. A munkásokat kizárták a tulajdonból. A termelőeszközök társadalmi tulajdona esetén azonban a fenti megfogalmazás legfeljebb úgy Igaz, hogy az egyén csak mint a társadalom tagja tulajdonos, vagyis köztulajdonos, tehát mint egyén nem gyakorolhatja tulajdonosi Jogait. A tulajdonviszonyok tehát nem azért emberek közti viszonyok, mert magukban foglalják a másokat kizáró jelleget,' hiszen lehetnek az elsajátítás terén a- lapvetően egyenlő helyzetben levő emberek viszonyai is. Ilyen viszonyok léteztek az ősközösség! társadalomban és ilyen az elsajátítási viszonyok változásának történelmi perspektívája korunkban. Az elsajátítás jellege végső soron a termelőerők fejlettségének (az elsajátítható javaknak, terjedelmének! a függvénye. Az ősközösségi társadalomban a termelőerők fejlettlensége, a javak rendkívüli szűkössége kizárta az egyenlőtlenséget, mivel a társadalom egy részének pusztulását eredményezte volna. Később a termelőerők fejlettsége, a tőbblettermék megjelenése lehetővé teszi az egyenlőtlenségeik kialakulását. A termelőeszközök magántulajdonának a viszonyai között ezek az egyen, lőtlenségek fokozódtak és legpola- rizáltabb alakjukat a tőkés viszonyokban érték el. A szocialista forradalom a termelőeszközök magántulajdonának a felszámolásával megteremti a kibontakozó egyenlőség társadalmi-gazdasági bázisát. A terme- k lőerők fejlettsége azonban még nem teszi lehetővé az anyag! javak olyan bőségét, hogy a társadalom tagjai szükségleteik alapján részesülhessenek a termelés eredményeiből. Korunk termelőerőinek viszonylagos fejletlensége, az anyagi iavak korlátozott volta tehát a szocializmusban Is elkerülhetetlenül egyenlőtlenségekhez vezet, az elsajátítás te^. rületén. A szocializmusbeli e- gyenlőtlenségek azonban gyökeresen különböznek a magántulajdon viszonyaitól. Itt az alapvető az egyenlőség, és csak a- zon belül létező egyenlőtlenségekről van szó. Az egyenlőség Itt nem a javak egyenlő elosztását jelenti természetesen (á- mire nem Is törekszünk), hanem a szocialista társadalom tagjainak mint termelőeszközök kollektív tulajdnosatnak egyenlőségét és ennek alapján megvalósuló egyenlő jogokat. Ezen elsősorban a munkához és a végzett munka szerinti elosztásban való jogot értjük. A változás Irányát tehát a következőkben jelölhetjük meg: az elsajátítás egyenlőtlenségei a magántulajdon viszonyai között keletkeztek és fokozódtak. A szoclallzmusbaji — TO&y.á'ltozQtJt. jelleggel — ifiég" fennmaradtak,' majd a fejlett kommantsta társadalomban végleg eltűnnek. Ez, az elsajátítási viszonyok változásának perspektívája a szocialista országokban, de végső soron az egész emberiség vonatkozásában Is. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa MÉRFÖLDKÖVEK A KOMMUNISTA INTERNACIONALE MENETÉBEN Az első világháború leleplezte az európai kizsákmányoló osztályok valódi imperialista arculatát, és egyben az akkori munkásmozgalmon belül uralkodó ideológiák történelmi rostája is lett. A nyugat-európai jobboldali szociáldemokrata nézetek háborút támogató politikája összetörte a nemzetközi munkásosztály leghatékonyabb fegyverét, a proletár összetartás szimbólumát: a II. Internacio- nálét. A háború idején az Internacionálé pártjainak csak elenyésző hányada őrizte meg antiimperialista forradalmi jellegét. E- zeknek a pártoknak az élén a Lenin vezette Orosz Szociáldemokrata (bolsevik] Párt állt. A szociáldemokratamozgalom képviselőinek nagy többsége a háború idején opportunista politikáját nyílt szociálsovinisz- ta teológiára váltotta át, s így támogatójává vált a háborút kezdeményező nemzeti ímrzsoá köröknek. Lenin és az orosz bolsevikok a háborúból kivezető utat kizárólag a polgárháborúban és a szocialista forradalom győzelmében látták. Ezt a stratégiát követték az egész háború idején. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményei a marxista-leninista elmélet igazságát bizonyították be a világ proletariátusának. A háború és a NOSZF hatására nagyméretű balra tolódás következett be a nemzetközi munkásmozgalomban — eredménye több mint 80 kommunista párt megalakulása volt a világban. A kialakulóban levő nemzetközi kommunista mozgalom élére a tapasztalt Orosz Szociáldemokrata (bolsevik) Párt állt. Lenin kezdeményezésére 1919-ben Moszkvában a baloldali és háborúellenes szervezetek létrehozták a mozgalom központi szervét, a Kommunista In- ternacionálét. Feladata a még tapasztalatlan kommunista szervezetek megszilárdítása, irányítása; célja pedig a nemzetközi munkásmozgalom egységének visszaállítása volt. A Komintern tevékenysége a két világháború közötti időszak igen jelentős szakasza volt a proletármozgalmak szempontjából. II. kongresszusa, amely 60 évvel ezelőtt — 1920. július 19-én ült össze Petro- grádbán és Moszkvában, eredményesen hozzájárult a kommunista pártok forradalmi profiljának kialakításához. A Kominternbe való belépés 21 feltétele biztosította a jobboldali és centrista elemek távolmaradását af kommunista mozgalomból. Így a szervezet kezeskedett 'a nemzetközi kommunista mozgalom forradalmi jellegéről a húszas évek kapitalista konjunktúrája idején is, a- mikor a tőkés osztályok könyöradományaik- kal újra megpróbálták hatalmukba keríteni a nemzetközi munkásmozgalom kevésbé kiforrott rétegeit. Az Imperialista gazdasági rendszer átmeneti stabilizációját 1929-ben a világtörténelem legnagyobb gazdasági válsága váltotta fel. A gazdasági csőd egyetlen országot került el a világon: a Szovjetuniót, ahol a proletárdiktatúra ekkor már eredményesen alkalmazta a tervszerű gazdálkodást. Nyugat-Európa több országában a gazdasági válság kilátástalan volta utat nyitott a burzsoá ideológiák legveszélyesebbikének — a fasizmusnak. A német és olasz fasizmus világuralomra törését csak a proletár- összefogás állíthatta meg. A burzsoá demokráciák kompromisszuma és szoclalista- ellenessége nem állta a sarat az agresszív, támadó fasiszta rendszerekkel szemben. A Kommunista Internacionálé ekkor újra elsősorban a proletártömegekhez fordult a fasizmus felszámolása érdekében. Fasisztaellenes népfront — taktikáját, amelyet az 1935. július 25-én kezdődő VII. kongresszusán hirdetett meg, ugyancsak a munkás- egységfrontra építette. A munkásság ősz- szefogása, forradalmi fellépése a fasizmussal szemben magával ragadhatta a többi demokratikus érzelmű társadalmi réteget is. A Komintern népfrontpolitikája több országban ért el jelentős eredményt a fasizmus elleni harcban. Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában mérkőzött a munkásság a fasizáló burzsoá rétegekkel. A Spanyolországban harcoló nemzetközi brigádok a Komintern katonái voltak... A fasisztaellenes egységfront a reformista szociáldemokráciák hibájából nem jött létre világszerte. A szociáldemokraták forradalomtól való félelme, a burzsoáziával szembeni megalkuvó politikájuk újra hozzájárult a világháború kitöréséhez. Őket is terheli a felelősség a háború áldozataiért! A háború idején kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak élén nemcsak Délkelet- és Közép-Európában, de Franciaországban, Belgiumban és más államokban is a kommunista pártok harcoltak. A Komintern a legmesszemenőbb eszmei támogatást nyújtotta a pártoknak a legnehezebb időkben is. 1943-ig tartó tevékenysége eredményes volt. A szervezet feloszlását 1943 nyarán a történelmi változások, a nemzeti felszabadító mozgalmak új stádiumba való lépése idézte elő, amikor a fasizmus elleni harcban minden kommunista párt előtt országa egyedi problémáira való tekintettel — specifikus feltételek bontakoztak ki. Ilyen körülmények között a nemzetközi kommunista mozgalom központi irányítása úgyszólván lehetetlen volt:' Ezt a törvényszerűséget figyelembe vévé osztatták fel a Kommunista Internacionálé szervezetét, s egyúttal átadták a stafétát az ideológiailag és szervezetileg megerősödött, akcióképes, fejlett kommunista pártoknak, amelyek tudatában lévén küldetésüknek, megőrizték a Komintern hagyományait, s a világ egy i- gen jelentős részében győzelemre vitték a proletárforradalom eszméit. KONRAD INGE Ezekben a napokban élénk érdeklődést tanúsítanak szerte a világon a nemzetközi légkör javítását szolgáló szovjet javaslatok iránt, amelyek Schmidt nyugatnémet kancellár moszkvai látogatása Idején láttak napvilágot. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió nevében számos o- lyan új és konkrét javaslatot terjesztett elő, amelynek célja megegyezést elérni a leszerelés előmozdításának ügyében, beleértve a közép- -hatótávolságú atom-rakéta- fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket. A szovjet fél, megerősítve korábban ismertetett álláspontját a közép-hatótávolságú fegyverekké] kapcsolatban, a béke és a biztonság érdekeitől vezettetve azt javasolta, hogy kezdjenek hozzá a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek kérdésének megvitatásához, s ezzel egyidejűleg és szerves kapcsolatban, tárgyaljanak áz előretolt ál- lomásoztatású amerikai nukleáris fegyverekről is. Ez azt jelenti, hogy e kérdésekben a lehetséges megái- lappodások csak akkor valósíthatók meg, ha hatály- < ba lép a hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló szovjet-amerikai szerződés, a SALT—2. A szovjet fél számos konkrét elképzelést fejtett ki a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban is. A Szovjetunióban azt várják, hogy a nyugati államok kormányai felelősség- tudatot tanúsítsanak, és a jóakarat szellemében válaszolnak az .új szovjet kezdeményezésekre, amelyek megfelelnek Európa és az egész világ népei létérdekeinek. Helmut Schmidt, áz NSZK szövetségi kancellárja a Spiegel folyóiratnak adott interjújában kifejtette azt a nézetét, hogy a Szovjetuniónak a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákkal kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó legutóbbi javaslata csakhamar konzultációra vezet a NATO-ban. A továbbiakban kifejtette reményét, hogy ezek a konzultáciők e- redményesek lesznek, vagyis az Egyesült Államoknak indítványozni fogja, kezdjen előzetes tárgyalásokat a Szovjetunióval. Különben, Carter, amerikai elnök Georgia állam Plains városában újságírók előtt kijelentette: „A legutóbbi szovjet javaslatok megérdemlik megtárgyalásukat.^ A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok erre kész, a- mennyiben sikerül kidolgozni a tanácskozás elfogadható napirendjét. Júniusban a kínaiak csaknem 200 fegyveres provokációt követtek el a vietnami —! kínai határon, amelyek sok emberáldozatot követeltek, és nagy anyagi károkat okoztak. A kínai fegyveres erők ezzel egyidejűleg rendszeresen megsértik Vietnam légiterét és tengeri határait. A katonai akciókkal párhuzamosan durva nyomást gyakorolnak a Vietnami Szocialista Köztársaságra. Határa közelében mind több katonai egységet irányítanak és széles körű hadgyakorlatokat folytatnak. Mindezek az akcióké állapítja meg a kínai háborús bűnök kivizsgálásával megbízott bizottság hanoi közleménye e— a határon kiélezik az amúgy is feszült helyzetet A következményekért a kínai fél felel —i hangsúlyozza a közlemény. Színvonalas vetélkedőt szervezett hazánk felszabadításának 35. évfordulója alkalmából a SZISZ bélyi alap- szervezete. A vetélkedőre a környék fiataljait is meghívták, így öt csapat részvételével zajlott le. Az egyes csapatok tagjainak válaszai arról tanúskodtak, hogy jól ismerik hazánk történelmének e dicső korszakát. Az első helyet a közbiztonsági testület ágcsernyői (Cierna nad Tisou) parancsnokságának a tagjai szerezték meg. A második, illetve harmadik helyet a kisgére- si (Maly Hores), illetve a nagygéresi (Velky Hores) SZISZ-alapszervezet csapata szerezte meg. A hazai fiatalok negyedikek lettek, míg az ötödik helyen a bélyi helyőrség csapata végzett. Vesztes csapat nem is volt ezen a vetélkedőn, mert minden résztvevő jutalomban részesült, és hasznosan töltötte el az idejét. Perhács Pál MÉLTÓ MEGEMLÉKEZÉS A vetélkedő résztvevői és a zsűri tagjai Mivel oltjuk ssomjun kát? A hőmérő higany szálának emelkedésével egyenes a- rányban nő a kereslet a sör és az alkoholmentes üdítő italok iránt. Hogyan készültek fel a szlovákiai sör, és malátagyárak a nyári idényre, erről tájékoztatta az Újságírókat Stefan / un as, a tröszt vezérigazgatója. Többek között elmondta, hogy idén nagy nehézségeket okozott a tavalyi árpatermés minősége. A felszabadulás óta még soha ilyen rossz minőségű nyersanyagot nem kaptak a sör- és malátagyárak, mint a tavalyi aratás után, sőt még ebből is kevés volt. Ezért több mint 70 ezer tonna árpát kénytelenek voltunk behozni külföldről. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy ingadozott a sör minősége. Az idén jobbak a kilátások, de igy is apellálni kell az árpatermelőkre, hogy ne kényszerüljünk a drága behozatalra (legutóbb Dániából). A maláta ezenkívül fontos kiviteli cikkünk. Az idén készülő 195 ezer tonna malátából például 105 ezer tonnányit exportálunk. Az említett nehézségek ellenére idén emelkedik a termelés. A tavalyi kétmillió 42 ezer hektoliter sörrel szemben idén kétmillió 670 ezer hektolitert hoznak forgalomba. Ennek nagy része a nyári Idényben, a harmadik negyedévben kerül forgalomba: egymillió 600 ezer hektoliter, tehát 6300 hektoliterrel több, mint tavaly. Bizonyos nehézségek u- ralkodnak az anyagmozgatásban, ami abból ered, hogy Szlovákiában túl nagy a palackozott sör aránya, jóllehet hordóban egyszerűbb és gazdaságosabb szállítani. A nembovál üveggyár ráadásul képtelen szállítani a sörgyárak által rendelt palackmennyiséget, Még előnyösebb a tartálykocsikkal való szállítás és a helyszínen való átcsapolás. Sajnos, erre még nagyon kevés helyen vannak felkészülve. Nyáron természetesen e- lönyben részesítik a mező- gazdasági üzemeket. Tekintve, hogy idén lényegesen fokozódik a termelés, valószínűleg nem lesz fennakadás, csupán a szállítás o- kozhat gondot. Ezért a sörgyárak azzal az ajánlattal fordulnak ■ a mezőgazdasági üzemekhez, hogy ha módját ejthetik, saját szállítóeszkö- zeikön lássák el magukat e- gyenesen a gyárakból. Lényegesen jobb a helyzet az alkoholmentes üdítő italok ellátásában. A sörgyárak megfelelő részleget a diákok alkalmazásával három műszakban dolgoznak, és úgyszólván korlátlan mennyiségben kielégíthetik az igényeket. Az idén tovább csökkent a szintetikus üdítő italok a- ránya, és egyre több a zöldség- és gyümölcslé. Egyelőre nehezen tör be a piacra az ún. szőlőlé (hroznová zmes), jóllehet 50 százalékban szőlöcukrot tartalmaz, ami rendkívül egészséges az emberi szervezetre, ellentétben a különféle kólákkal. Sajnos, a kereskedelem — pusztán üzleti szempontból — a drágább kólákat és to- alkokat részesíti előnyben. Ojdonsóg lesz a citrom* és a narancsízü Pomarit, amely zöldség- és gyümölcsatap- anyagokból készül, tehát minden korosztály fogyaszthatja. M. J.
