Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-24 / 26. szám
WWW TALLINNBAN EZREK NM MAJD HAJÓKRÓL A VERSENYT I A Viru szálló Tallinn belvárosában. Itt szállásolják el az újságírókat, a külföldi vendégeket és az egészség- ügyi személyzetet. A versenyzők az olimpiai faluban laknák. APN felvétele •Tallinn a vitorlások Mekkája, ez évben olimpiai színhely lesz, júliusban itt zajlanak majd le a vitorlaversenyek. Aki korábban már járt Tallinnban, nem ismer majd a városra — mondotta Oleg y. Sapozsnyin, a helyi olimpiai bizottság igazgatója. >— A régi, 1150-ben é- p'iilt öreg városrészt újjávarázsoljuk, gyors- forgalmi utat, hidakat létesítünk a Pirita- -öbölhöz, a repülőteret is bővítjük, modernizáljuk, így a kikötőben is nagyobb lesz az utasforgalom. ■— Ami az öblöt illeti az egészen csodálatos lesz. A város központjától 5,5 kilométerre levő versenyszínhely vitorlásparadicsom. Teljesen újat építettek, ahol most 750 hajót, motorost lehet kikötni. Itt lesz az olimpiai falu is; nyolc, egyenként háromszintes épületben 632 ágy várja a sportolókat. >— A vitorlázás — erre jő előre gondoltak a tallinni szervezők — látványos, de mégsem eléggé látható sportág. A hajók elindulnak, majd eltűnnek a nagy vízen. Minek is jönne a sok ezer turista, ha magából a vérsenyből semmit sem lát?! Az öbölbe benyílik egy kis sziget, itt lesz hely a megnyitón 500 díszvendégnek,, továbbá ezzel szemben a lelátón mintegy hatezer néző is helyet foglalhat. Miután a turista olimpiát akar látni, naponta két-három- ezer vendéget szállítunk majd hajókkal a tengerre, így közelebbről is megfigyelhetik a versenyt. — Az öbölben hatalmas eredményjelző táblán vezetjük az állást, hangszórón, idegen nyelven is tájékoztatjuk a közönséget a verseny alakulásáról. <—i Moszkvában július 19-én tartják a nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepségét, Tallinnban erre egy nappal később kerül majd sor. Moszkvából vonaton érkezik majd az olimpiai láng az olimpiai faluig, 21 váltással viszik az Észt SZSZK hat városának képviselői. Harmadnapja tartózkodunk Athénben, láttuk a leggörögebb görög romvárost. Pállasz Athéné istennő birodalmát, a görög főváros fölött méltóságteljesen trónoló Akropoliszt. Előző este bekószáltuk Athén szórakozónegyedét, a Plakát, amely kis, hangulatos tavernáival teraszosan körülöleli az Akropoliszt. Egyikben-másikban megkóstoltuk a görögök sa/átos, illatával és izével egyaránt gyantára emlékeztető kedvelt borát, a retsinát, és a buzuki hangjára megkíséreltük utánozni a szir- taki jellegzetes, szaggatott lépéseit. Ezért úgy döntöttünk, hogy most pedig /óbban körülnézünk a városban. Átvágtunk központi terén, az Omónián, a Nemzeti Régészeti Múzeum bejáratánál elolvastuk, hogy vasárnap a belépés díjtalan. Hát akkor ezt hagyjuk vasárnapra, gondoltuk, mert az ember külföldön ne szórja a pénzt, főleg akkor ne, ha kevés van neki. Lekanyarodtunk jobbra és a királyi, jobban mondva az egykori királyi palota bejáratánál megmosolyogtuk a furcsa viseletű testőröket, az evzónokat. A mozdulatlanul álló, rövid rakott fehér szoknyát, színes tarka inget, ptros fezt, vastag fehér gyapjúharisnyát és a bohócokra, udvari bolondokra emlékeztető pomponos, felfelé kun- korodó orrú papucsot viselő fegyveres katonák önkéntelenül is mosolyra fakasztják az embért. Mintha a meséből vagy egy színes, szélesvásznú történelmi filmből csöppentek volna a modern világváros forgatagába. Szemrebbenés nélkül tűrik, hogy a „vásott“ külföldi turista melléjük állva, esetleg beléjük kapaszkodva, pukedlit vágva fényképezkedjék velük. Ebből azonban legfeljebb csak ők élnek meg, ezért a királyi palota hatalmas, város- negyednyi kertjét megkerülve folytattuk utunkat, és hamarosan elértünk a Stadion térre, ahol szemünk elé tárult az első újkori olimpiai játékok színhelye, a Pánathénei Stadion. Furcsa, patkóra emlékeztető létesítmény, pontosan olyan, mint az ókori görög stadionok, az olümpiai vagy a delfi. Főleg az utóbbi, amely egy magas fennsíkon található, mai mércével ítélve is figyelemre méltó. A tér felőli bejárati részt mindössze egy vaskapu, illetve vaskerítés és korinthoszi oszlopsor zárja el, így a térről is jól belátni a pályára és a nézőtérre. A versegypálya mintegy 180 méter hosszú, tehát körülbelül megfelel az ókort stadionhossznak, ami 600 láb, vagyis 192,27 méter. A verseny- pályát csak egy alacsony kőfal választja el a nézőtértől, akárcsak Delfiben, de még a stadion elhelyezése is a megszólalásig hasonlít az ókoriakéra. Egy völgykatlanban fekszik, amelyet a környező lejtőkön magasba törő ctprusfák vesznek■ körül, mintha csak O lümpiában lennénk. A hasonlatosság nem véletlen. Az eredeti stadion ugyanis Lükurgosznak, a híres athéni szónoknak és államférfinak a müve. Időszámításunk előtt 330 körül építtette, és a pánathé- niai ünneppel kapcsolatos játékokat szolgálja. A sötét középkor azonban kőbányának használta, ezért márványborítása teljesen eltűnt. Újjáépítését a múlt század végén kezdték el, amikor Pierre de Coubertin ötletére elhatározták az olimpiai játékok felújítását. A költségeket egy Alexandriában élő görög milliomos,. Auerufj fedezte, szobra ma is' ott'-, áll a 'stadion előtt. A felújítást a legnagyobb történelmi hűséggel végezték. A stadion — természetesen némileg korszerűsítve — ma ts úgy csillog márvány palástjában, mint Lükurgosz idejében. Hetvenezer ember fér el benne. Ahogy ott álltam áhítattal, lehunyt szemmel szinte hallani véltem György görög király hangját, amint 1896. április fián 13 ország 285 versenyzője, a 15 ezer külföldi és 45 ezer görög néző előtt kimondta: „Az újkor első olimpiai játékait megnyitom!“ Es ezzel elkezdődött egy o- lyan fennkölt, nagyszerű világmozgalom, amelyhez fogható csak kevés van e Földön. Palágyi Lajos SZLOVÁKIAI MAGYAR ÜJSÄGIRÖK — BUDAPESTI SZÍNÉSZEK EGY CSAPATBAN SZKORÄVAL A Börzsöny felöl hódító a- kácillatot hozott a pálya felé a szél, amikor egymás után ' érkeztek meg hutáikkal „ősi“ ellenfeléink, a budapesti színészek. Sahy (Ipolyság) és környéké tárt karókkal fogadta a két csapatot, közöttük Koós Jánost, Zénthe Ferencet, juhász Jácintot, Ihász Gábort, illetve Tomi Vincét, Palágyi Lajost, Nagy Lászlót, Balajti Árpádot, Szilvássy Józsefet. Rekkenő hőségben zajlott a mérkőzés, melyen a színészeknek volt könnyebb helyzetük, ők ugyanis eljátszották, hogy nem fullaszt ja 6- ket á fülledt meleg. Az újságírók között szerepelt — JóZsa, Móder, Gogh után — Szikora György, huszonegyszeres csehszlovák válogatott. 'Ef kis beszám'olót tulajdonképpen csak róla kellene lmom, játéka éppen o- lyan gyönyörűségekkel a- jándékozta meg a háromezres tömeget (de a pályán küzdőket isi], akár a virágzó Börzsöny, az íllatperme- tet szóró akácfák sora. Sokszor írták és mondták már, hogy Szikora rendkívüli tehetség. Tulajdonképpen több annál: mindaz, amit a labdával bemutat, visszaadja a játékba vetett hitünket, meggyőz arról, hogy labdarúgáson nemcsak egymás szinte fizikai megsemmisítését, a görcsös loholást és vicsorl-. tó fogsorokat értjük, hanem egy bizonyos harmóniát, valamit, ami 'semmi' máshoz nem hasonlítható• szépsége-- két és logikát hordoz magában. Es ezzel tulajdonképpen mindent elmondtam a hatodik rangadóról, amely 3:3 arányú döntetlent hozott: s a vendégek jobb benyomást ■keltenek, de végül is Szikora tudásfölény ével- ők sem bírtak. A gólokon Juhász Jácint, Ihász Gábor és Egressy Béni, illetve Szikora (2) és Zsoldos osztoztak. A közön1 ség vastapssal jutalmazta a két csapat kitartását, a hatvanévesek (Zenthe Ferenc, Szirtes ÁdámJ fiatalosságát, és tulajdonképpen mindazt, amit június 15-én délelőtt az akácfák, a .közelítő nyár és Szikora villanásai jelen tettek. Csikmák Imre, ar Oj Ifjúság képviseletében táskákkal sajándékozta meg a csapatkapitányokat, és a két legjobb teljesítményt nyújtó focistát, Ihászt és Szíko- ■rát. (batta) SPORTNAP AZ AKÁCOK ALATT Ha Komáromot elhagyva letérünk Patfürdő (Patince) felé, és a Duna vonalát követjük, akkor fél órás autózással Muzslára (Mu21a) érünk. Csodálatos látvány jobb felől a méltóságteljesen hömpölygő Duna, az utat szegélyező és másfelé--egyre ritkábban látható akácllgetek, amelyek Ilyenkor tömény Illatot árasztanak. Végül a község határa az a pont, ahol a Csallóköz magunk mögött hagyott tükörsima abrosza klsebb- -nagyobb dombokká gyürődlk. Ennek köszönhető, hogy a széles környéken híres jöféle bor terem rajta. Muzslának nevezetessége, hogy a múltban a munkásmozgalom e- gylk fellegvára volt. Az első köztársaság Idején kis Moszkvának Is nevezték, olyan erős volt Itt a kommunista párt szervezete. Az azonban már kevésbé ismert, hogy a munkás testnevelési mozgalom Is mély gyökeret vert a községben. Amikor 1932-ben meghonosították itt a labdarúgást, a módosabb csapat mellett Bástya né-, ven megalakították a vörös csapatot Is, amely — mint a neve ts elárulja — a -munkásokat/ cselédeket, a szegény, de haladó szellemübb réteg gyermekeit tömörítetté. . A mai muzslalílabdarúgók büszkén vallják magukat a vörös csapat követőinek csupán azzal a különbséggel, hogy ma már lényegesen jobb körülmények között sportolhatnak, mint elődeik. A jól gazdálkodó szövetkezet messzemenően támogatja őket. És ez nemcsak annak tulajdonítható, hogy Zalaba András, a szövetkezet üzemgazdásza egyúttal a sport- egyesület elnöke, hanem annak Is, hogy az egész vezetőség egy- felé húz. Legyen az akár Halasi Frigyes testnevelő tanító vagy Gubó László, a helyi pártszervezet elnöke. A néhány lelkes ember érdeme, hogy az utőbbl években bekövetkezett visszaesés után a csapat a legjobb úton halad, hogy Ismét felsőbb osztályba lépjen. Pedig van valami, ami nem a legjobban befolyásolja nemcsak a sportélet, hanem az egész község fejlődését. Közel esik Párkány (Stúrovo), és egyre többen keresnek munkát a város nagy Ipari üzemeiben, a- mllyen a papírgyár Is, Ezzel magyarázható, hogy Muzslának ma kevesebb lakosa van, mint hetven évvel ezelőtt. A neveltjeik közül négyen játszanak a párkányi divíziós csapatban, de elmondták azt Is, hogy a kulturális élet sem bontakozhat ki — Jóllehet gyönyörű kul- túrházuk van. A fiatalok általában Párkányban keresik a szórakozást, a tanítók, akik szervezhetnék a kulturális, életet, szintén ott laknak, és tanítás után legtöbbször sietnek haza, bár így Is ók tesznek a legtöbbet a közösségi élet fejlesztéséért. Csupán azért tértem el a tárgytól, hogy érzékeltessem: valóban néhány lelkes ember ügybuzgó- ságának köszönhető, hogy Ilyen körülmények között Is képesek nagy dolgokra/ Halasi Frigyes példáuí az Igazgatónő kíséretében nem kis büszkeséggel mutatta az újjávarázsolt, több mint fél évszázados Iskolaépületet, és benne azt a tornatermet, amelyet a sáját kézük munkájával hoztak létre. A méreteiben szerény kis teremben, amelyet a köztalak eltávolításával alakítottak ki, megtalálható minden legszükségesebb sportszer, így a téli hónapokban Is mozoghatnak, tornázhatnak a gyerekek, és élesztgethetik bennünk a rendszeres testedzés utáni vágyat. A már említett sportrajongók szervezik meg * június 29-én Ismét a már évtizedek, óta hagyományos sportnapot, A délután .14 érakor kezdődő, sportnap, műsorán atlétikai számok és . országúti kerékpáros verseny szerepel, lesz továbbá spartákiádbeinutátó, külön- 1 féle tréfás játékók a legkisebbeknek, s végül a helyi csapat labdarúgó-mérkőzése., a csehszlovákiai magyar újságírók válogatottjával. Többek között ezzel akarják megünnepelni a csapat feljebb jutását. Kívánjuk/ hogy legyen ok az ünneplésre! - p. L. AZ E1S0 OBI OLIMPIAI lAlEKOK SZÍNHELYEN
