Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-24 / 26. szám
A csehszlovák küldöttség tagjai *-* élükön Lubomír Strougal miniszterelnökkel <— a KGST XXXIV. ülésén. Foto: ÖTK Június 17—19-én országunk fővárosa láthatta vendégül a Kölesönös Gazdasági Segítség Tanácsának magas rangú képviselőit. Az ülésszakon a tagországok miniszterelnökeikkel képviseltették magukat. A tíz tagországon kívül megfigyelőként részt vett Jugoszlávia képviselője, és jelen volt továbbá az Angolai Népi Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a szocialista Etiópia és a Mozambiki Népi Köztársaság küldöttsége is. Prágában tartották a KGST 34. ülésszakát A nemzetközi összefogás eredményei KÖZÖS CÉLUNK A SZOCIALIZMUS ÉS A KOMMUNIZMUS Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, joggal állapíthatta meg, hogy a KGST léte és egész eddigi tevékenysége megtestesíti a nemzetközi kapcsolatok lenini elveit, meggyőzően kifejezi a szocialista internacionalizmust, a nemzeti és a nemzetközi érdekek elvhű érvényesítését, egyszer s mind fontos tényezője közös céljaink elérésének a szocializmus és a kommunizmus felépítésének a világbéke megszilárdításának. A KGST megalakulása óta eltelt több mint 30 év már történelmi mércével Is értékelhető, és a történelem, ez a nagy tanító kimondatlanul is igazol vagy cáfol, megerősít vagy kiigazit. Tanulságaival a mához szól. A mindenkori jelenben hozott felelős döntések, állásfoglalások mindig jövőt for- málóak, a felelősség is tehát történelmi. A KGST tagországai, a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia helyesen ismerték fel, hogy a politikai-társadalmi gazdasági céljainkhoz vezető üt megkönnyíti a nemzeti programok sikeres teljesítését, nagyban segíti az internacionalista összefogást a gazdaságban. Három évtized után a tagországok képviselői egyöntetűen megállapíthatták, hogy a KGST a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje. AZ INTENZÍV TÉNYEZŐK KIDOMBORÍTÁSA A KGST országaiban a jelen időszakban elsőrendű fontosságot tulajdonítanak a gazdasági fejlődés intenzív tényezőinek, a munka hatékonysága növelésének, minősége javításának. Hazánkban is — mint azt miniszterelnökünk is megállapította — e célok elérésében döntő szerepe van elsősorban a tudomány és a technika korszerű ismeretei felhasználásának. Közösségünk, főleg a Szovjetunió tudományos-műszaki potenciálja ezt mindenképpen lehetővé teszi, és együttműködésünktől függ e lehetőségek kiaknázása. A nemzetközi összefogás merész, sokat ígérő gazdasági programok kidolgozásának, végrehajtásának biztos háttere lett. A gazdasági növekedés forrásai között igen nagy a jelentősége annak, hogy bővültek az értékesítés szférái, nyersanyagok, gépek egyéb ipari késztermékek beszerzése, illetve értékesítése hosszabb távra szóló szerződésekben van biztosítva. A KGST lehetőséget teremt a nemzeti erőforrások gazdaságilag legcélszerűbb, racionális kihasználására, s egyes országok szükségleteit meghaladó értékű termelési kapacitások kiépítésére, a tömegtermelés előnyeinek kihasználására. Az ülésszak megállapíthatta, hogy ezen a területen vannak kiváló sikerek, s egyúttal újabb megoldásra váró nehéz, de vonzó feladatok is. Az erőforrások egyesítése: megfelelő munkamegosztás, önzetlen internacionalista segítség. Az eredmény: gyors gazdasági fejlődés, növekvő nemzetközi tekintély. AZ ENERGETIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Népgazdaságunk fejlődése szempontjából kiemelt helyen van a már nagy hagyományokra visszatekintő energetikai együttműködés. Folyamatosan törekszünk ugyan a gazdaságosan kitermelhető hazai források hasznosítására, és az energiafelhasználás racionalizálására, de népgazdaságunk importra utaltsága növekvő mértékű. Ezért hangsúlyozni sem kell különösképp azt az ismert tényt, hogy importszükségleteink döntő hányadát a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból fedezzük. Alekszej Koszigin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is elsőrendű problémaként említette az energetika kérdéseinek megoldását, és összefüggésbe hozta ezt a kérdést az egész világon tapasztalható problémákkal. Hangsúlyozta azt a tényt, hogy a már kiaknázott nyersanyagok nem reprodukálódnak, ezért szükséges igen meggondoltan gazdálkodni. Hangsúlyozta azt is, hogy a nyersanyagok feltárása egyre nehezebb és egyre több anyagi erőt kíván. A. N. Koszigin rámutatott a gyorsabb fejlődés útjainak megtalálására is, és megállapíthatta, hogy a KGST országainak fejlődése a meglévő gondok mellett is az elmúlt évtizedben kétszeresen meghaladta a fejlett tőkés országok fejlődési ütemét. A szocialista közösség országaira jutott ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 50 százaléka. AZ INTEGRÁCIÖSZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE A tervezés, a gazdaságirányítás és az á- gazati irányítás minden szintjén követelménynek kell tekintenünk, hogy minden fontos döntés a KGST-együttműkődésben rejlő lehetőségek sokoldalú figyelembe vételével készítsük elő. Hazai tervezőmunkánkban Ilyen értelemben törekedtünk eddig is az Integrációs szemlélet erősítésére, és változatlanul fontosnak tartjuk, hogy ezt a szemléletet a szervezésben és a tervek végrehajtása során is következetesen érvényesítsük. S. Gy. M 3 A főiskolákon ugyan még tart a vizsgaidőszak, de a gimnazisták, középiskolások, szakmunkástanulók már befejezték az 1979/80-as tanévet. Leadták tankönyveiket, megszűnt a dolgozatírások izgalommal teli időszaka — minden jel arra mutat, hogy az iskolaév végnapjait éli, 9 pár nap múlva megkezdődik a vakáció. Ki hogyan tölti napjalt?i Erre voltak kíváncsiak riportereink. Filip Milan, a koSicei Műszaki Főiskola Gépészeti Karának negyedéves hallgatója: „Két vizsgám, több mint valószínű, szeptemberre marad, egyszerűen ,nem futja az időmből az alapos felkészülésre. Június 30-án öthetes katonai összpontosításra megyek, azután három hétre néhány évfolyamtársammal az NDK-ba utazunk nemzetközi Ifjúsági építőtáborba. Előreláthatólag egy berlini gépgyárban fogunk dolgozni, én ennek különösen örülök, mert nyelvi ismereteim elmélyítése mellett szakmai tapasztalatokat is gyűjthetek a gépgyárak gazdasági irányításában.“ Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes nevében a titkár, Kaiser Károly nyilatkozott lapunknak: „Zselíz [ZeliezovceJ és Gombaszög után együttesünk több mint száz tagja is végre pihenhet, szabadságolhat, de nem sokáig. Július 18-án ugyanis ismét útra kelünk, hagyományos mint eddig minden évben. Aminek pedig különösen ö- rülök, az a moszkvai olimpia, sajnos, csak o tévében nézhetem végig, de így legalább mindenütt ott leszek. Tavaly egy hónapot külföldön töltöttem, sok pénzbe került, az idén otthon nyaralok, de az a véleményem, hogy itthon is van sok tanulni- és látnivaló, itthon is hasznos lehet a diák.“ Filep István, a bratisla- val Képzőművészeti Akadémia harmadéves növendéke: „A tanév alatt sok mindennel adós maradtam magamnak. Most mindezt szeretném behozni, és a nyáron szeretnék sokat festeni. Például meg akarom festeni a koSicei piacot, meg a város eldugott kis utcácskáit. Persze van az úgy, hogy az ember valamit eltervez, és amikor nekilát a munkának, kiderül, hogy ezt előtte már rengetegen megfestették. Ilyenkor aztán úgy érzi, hogy fölöslegesen dolgozott. A vakáció unom. Vagy a Vágón, vagy valamelyik más folyón kel- lene már egy kicsit meghúzni az evezőket. Az olimpia alatt azonban a tévé előtt kuksolok majd, és figyelem a nagyokat, hogy ők hogyan csinálják. Augusztus végén megyünk az osztállyal kom- lőszüretre, nem félek attól, hogy unatkozni fogok .. Dolán György, a bratisla- vai Képzőművészeti Akadémia harmadéves növendéke: „Szeretném letenni a vizsgáimat, hogy gondtalan, nyugodt nyaram legyen, és sokat dolgozhassak. Évközben elkezdtem egy űrhajós- sorozatot festeni, mindenekelőtt ezt szeretném folytatni. Aztán tervezek néhány képet a főváros festőileg izgalmas helyeiről, és amikor mindez meglesz, akkor egy- -két hetet szeretnék eltölteni a Csallóközben és a Tátrában. Tervezek egy utat a Balatonra is, az ecseteket azért mindig magammal viszem, hiszen csak a tájak változnak. Mindenütt más fog izgatni...“ Diákjaink két hőnapra „munkahelyet“ változtatnak, és mint az a fentiekből is kitűnik, rendkívül tarka, «- seményekben gazdag hatvankét napnak néznek elébe. A SZISZ SZKB tájékoztatója szerint az idén 23 000 diák készül az ifjúsági szervezet építőtáboraiba. Ez az adat nem szől azokról a fiatalokról, akik egyedül gondoskodnak nyári elfoglaltságukról. A nyár a miénk, MIÉNK A NYÁR nyári kőrútunkra. Egy héten át hazánk fővárosában, Prágában lépünk föl, ezt követően pedig Kolínban, Fran- tiäkovy Láznéban, Marián- ské LáznSban. Szórakoztatni megyünk, de remélhetőleg ml Is jól érezzük majd magunkat.“ Dandová Viera, a Szlovák Műszaki Főiskola Műépítész- képző Karának másodéves hallgatója: „Tervem nagyon sok van az idei nyárra, de elégedett csak akkor leszek igazán, ha július 10-ig sikerül lezárnom a negyedik szemesztert. Valamit a terveimről: táncolok a Technik népművészeti együttesben; és júliusban az NSZK-ba készülünk, hogy részt vegyünk a bittburgi folklórfecztivá- lon. Aztán itt van a kötelező szakmai gyakorlatunk, az idén ez is külföldön, Lengyelországban lesz. Én ennek külön örülök, mert Lengyelországot nagyon szeretem, és remélem, ott tartózkodásom alatt sikerül majd megismerkednem a fiatal műépítészekkel. Bulgáriába is készülök az Idén, de nem a tengerpartra, hanem Inkább afféle tanulmányútra. Főleg Szófia új városnegyedeinek építészeti koncepciójával szeretnék megismerkedni. Slezár Zsuzsanna, a bra- tislavai Közgazdasági Szak- középiskola harmadikos tanulója: „Iskolánk SZISZ-szerveze- te az Idén csupán komlő- szüretet szervezett, ez augusztus végén kezdődik. Az egész osztályunk már most lázasan készül. Ez azt jelenti, hogy másfél hőnap az az idő, amellyel korlátlanul rendelkezem. Hogyan töltöm? A barátnőmmel úgy döntöttünk, hogy dolgozni megyünk, utánajárásunk már az első helyen szerencsével járt: a Benzina felvett bennünket kisegítő munkákra a város valamelyik benzln- kútjához.“ Horváth Géza, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola harmadéves hallgatója: „Szüleim nyugdíjasok, a- lig várják, hogy velük legyek. A nyár folyamán rendbe tesszük a házat, a kerítést, dolgozgatok a kertben. Évfolyamtársaimat is meghívtam hozzánk, remélem, útba ejtik majd a falunkat. Augusztusban szeretnék a szövetkezetben dolgozni, úgy,. hosszú, egész biztosan nem fogok unatkozni.“ Puss Géza, a bratislavai Gépészeti Szakközépiskola (Vajansk? rakpart) másodéves tanulója: „Alig várom, hogy vége legyen a tanévnek, és itthagyhassam a fővárost. Évközben sokat eveztem a Dunán, de most már azt is a fiataloké, elsősorban rajtunk múlik, milyen élményekkel ülünk ba szeptember elsején az iskolapadokba. Tehát sok zsebpénzt, élményeket, új barátságokat a vakáció alatti vezet építőtáboraiba. Ez az (es-n-z)
