Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-10 / 24. szám

5 ' ■ x:\ m - a .-/í A mikor földei éi-tünkCama- güeyben, és kHtyilt^ gét. piink ajtaja, páradús for- ró levegő és Ismerős dal rit­musa csapott meg bennünket. Már a repülőtér felett láttuk, hogy nagy sereg ember várako­zik a tágas csarnok előtt. Az egész repülőtér visszhängzott daluktól, ujjongásuktől. Itt-ott még táncra is perdültek. Egzotikus szépségű kubai lá­nyok virágcsokorral köszöntöt­tek bennünket. Hatalmas transz­parenseken Fidel Castro és Gus- táv Husák elvtárs portréit vit­ték, és ilyen jelszavakat olvas­hattunk spanyol és cseh nyel­ven: „Üdvözlünk benneteket Ca- magüeyben!“, „Éljen a kubai és a csehszlovák fiatalok barátsá­ga!”. A város felé vezető né­hány kilométeres út mentén mindkét oldalon pionírok töme­ge integetett felénk. Így ünne­peltek, mig Kuba harmadik leg­nagyobb városába, Camagüeybe értünk, amely 600 kilométerre fekszik keletre Havannától, Ä városközpont jellegzetes há­zai régi tdfik emlékeit idézik, a spanyol hódoltságra emlékez­tetnek a fából épült szállodák, amelyek legszebbike, a La Vo- lanta a főtéren található. Avá­tgy köszöntöttek Camagü- eyben a repülőtéren A bratislavai VV Systém tag­jai, kik vérbeli dzsesszmuzsi­kusok, néhányszor rögtönzött együttesben zenéltek kubai kol­légáikkal. Röviden csak így jel­lemezném: fantasztikus volt. Ezt nemcsak ők állították, mi is, akik zenéjüket hallgattuk, zené­jükre táncoltunk. Mert a tán­cot fáradhatatlanul roptuk, oly­kor kivilágos-kivirradtig. A kubaiak üdvöskéje egy 15 éves diáklány, Mabei Paula volt. Ez a fekétésMnű, csupa mosoly gimnazista lány pionír korában egy alkalommal hazánkban nya­ralt nemzetközi pionirtáborban. De nemcsak Mabei volt nép­szerű, igen kedveltük Marielát, a csinos medikát, Isabella és Juanita ápolónővéreket és Mer­cedest, a. titkárnőt. Mindegyi­A csehszlovák ifjúsági küldöttség viszonozza a szívé­lyes fogadtatást AleS Benda a Mlady evét cseh ifjúsági lap világjáró munkatársa. Legutóbb Kubá­ban járt a csehszlovák — kubai fiatalok hagyományos baráti fesztiválján. Erről az útjáról számol be az Üj Ifjú­ság olvasóinak. nak és az állattenyésztésnek szintén hagyományai vannak. Tehát minden feltétel adva van a rodeóhoz. A miénket, a régi Indián nevet viselő Jimagüey- ben rendezték meg. Az ese­ményre a környék legjobb lo­vasai gyűltek össze. A rodeót egy csinos nő nyitotta meg, aki a kubai zászlót kezében tart­va végiglovagolt az arénában, majd mindkét csapat díszfelvo­nulása következett. Ha részle­teznénk, legfelsőbb fokban kellene fogalmaznunk. Szere­pelt a rodeó műsorán lovaglás, vad bika megülése, bikabefo­gás szabad kézzel párosban, megvadult tehenek elterelése a rült bele abba a hatalmas cik­lonba, amikor a vihar úgy tö­ri félbe a pálmafákat, mint ml ujjalnk közt a gyufaszálat. Neves évfordulók jegyében zajlottak a barátságnapok ese­ményei: megemlékeztünk Vla­gyimir Iljics Lenin születésé­nek 110., Csehszlovákia felsza­badításának 35. évfordulójáról éppúgy, mint arról a 19 évvel azelőtti eseményről, amikor a kubai hazafiak elfojtották as ország ellen szervezett ellen- forradalmat. A fiatalos jókedv, élmények sem feledtették azt a feszült­séget, amelyet az északi szom­széd, az USA teremtett Kubá­ban. A sok célpont közül hadd említsem a mondva csinált problémát a szovjet katonák je­lenlétéről Kubában. Ezt pedig a CIA segédletével az ameri­kai politikusok „véletlenül” épp akkor kürtölték világgá, amikor az el nem kötelezett országok kubai csúcstalálkozójára ké­szültek Kubában. Saját szemem­mel láttam a Newsweekben an­nak a távközlési központnak- a fényképét, amelyet állítólag a szovjet katonák működtetnek. Ez a már régen üzemen kívül helyezett központ 30 kilométer­re van Havannától, a főút men­tén. Harminc évvel ezelőtt épí­tette az ITT hírközlő társaság, hogy összekösse Floridával az országot. Bárki megtekintheti, lefényképezheti. Az alaptalan szóbeszéddel csak le akarták járatni Kubát a világ előtt. ros polgárai lovasszobrot állít­tattak neves szülöttüknek, Ig­nacio Agramonte vezérőrnagy­nak, a múlt századi független­ségi harcok kimagasló alakjá­nak. A hatalmas katedrális le­nyűgözi, a főutca pedig üzle­teivel csalogatja a vendéget Ha meg elfárad, megpihenhet a gyönyörű parkban. Cámagüey azonban nemcsak a letűnt id0.lt.. városa; korszerű lakótelepei' már a forradalom utáni két év­tized alatt épültek. A lakóhá­zak tarkasága kellemes látvány, itt hiába keresnénk a nálunk megszokott lakótelepi egyhan­gúságot. A tágas iskolák elen­gedhetetlen velejáróját a még tágasabb kollégium, sporttelep,' uszoda. Az egyik Ilyen iskola lett átmeneti otthonunk, míg küldöttségünk a barátsági na­pok alatt Kubában tartózkodott. Vendégei lehettünk a Kubai Ifjúkommunisták Szövetségének is fUJC), amely több mint egy­millió fiatalt tömörít magába. Az ő soraikból kerülnek ki ké­sőbb a Kubai Kommunista Párt tagjai. Az idei barátságnapokon harmadszor találkozhattak a csehszlovák fiatalok képviselő! Kuba ifjúságával. Abból a do­kumentumból, amelyet küldött­ségünk vezetője, Miloslav Doő- kal, a CSKP KB kandidátusa, a SZISZ KB elnöke és Luis Or­lando Dominquez, a Kubai Kom­munista Párt KB tagja, az UJC elnöke aláirt, kitűnt, nem volt- a legutolsó. A negyedik talál­kozó színhelye hazánk lesz 1984-ben. A fiatal kubai kommunisták jelvénye igen szép. Á három forradalmár, Antonio Me-lla, Camillo Cíenfuegos és Che- Guevara arcképéhez ez á jelsző társul: tanulj, dolgozz, harcolj! Ott tartózkodásunk alatt lép- ten-nyomon meggyőződhettünk róla, hogy a kúbai ifjú kom­munisták számára ez nem üres, szólam. Délelőtt az Iskolapa­dokban ülnek, délután már az iskola ültetvényein, műhelyek­ben dolgoznak, és harcolnak. A fiatal műszakiak, tanítók, orvo­sok, katonai szakértők elsöprő többsége az UJC tagja. KUBAI RITMUSBAN Az egyik kubai zenész és hallgatósága Házigazdáink igen figyelme­sek voltak hozzánk. Camagüey egyik legnagyobb terét tiszte­letünkre az ott töltött öt nap alatt Barátság térnek nevezték, ahol hangversenyeket, ismerke­dési esteket rendeztek. A Ba­rátságház pedig szemináriumok, tapasztalatcserék színhelye volt. Iskolákba, üzemekbe látogat­tunk, színházban gálaműsort rendeztek küldöttségünknek. Feledhetetlen élmény marad számunkra, -az az éjszakai ősz- szejövetel, amely után még ta-, lálkoztunk' a Forradalom Vé­dőinek Bizbttsága tagjaival és a lakótelepeken élő kubai pol­gárokkal. -A barátságnapok fény­pontja volt eZ a spontán Ismer­kedés. S ‘ha már az ismerke­désről szólunk, említsük meg azokat a felejthetetlen közös órákat, amelyeket vendéglá­tóinkkal Iskolai szálláshelyün­kön töltöttünk.. A medencében lubickolva, a kertben sétálva, sportolva vagy diszkózene és egy pohár kitűnő mojito koktél mellett barátkoztunk. kük saját szervezete köteléké­ben teljesített már külföldön nemzetközi feladatot, ugyanúgy, mint fiütársalk. Mariéi például Angolában, Mercedes Etiópiá­ban. :3f Roman Beibl 16 éves szak­munkástanulói volt a mi csopor­tunkban a legfiatalabb. Ha vé­gez, villanyszerelő lesz. A mun­kahelyén kedvelik, jól sportol, de még ennél is jobb diák. Többször járt már külföldön, nincs híján élményeknek, de a- mit Kubában látott, tapasztalt, arról csak elragadtatással szól. Nagyon sajnálta, hogy nem tud spanyolul, és tolmács segítsé­gére szorult, vagy pedig azon a nyelven értekezett, amelyet úgy hívnak, hogy kézzel-lábbal mutogatás... >>$ Aki Kubában jár, nem mu­laszthatja el megtekinteni az itteni legnagyobb látványossá­got: a rödä5t. Ebben az or­szágban a lő, különösen vidé­ken megszokott közlekedési „eszköz“. A legelőgazdálkodás­csordából, borjú béklyóba ve­rése lasszóval. Mindkét baráti gazdaság csapata kitett magá- —ért, -különösen a nyeregben. A'; mutatványt végignézve meggyő­ződtünk róla, hogy Kubában az állattenyésztés nemcsak kedv­telés, sport, hanem tudomány, kemény munka. A kanadai és Indiai keverék gyönyörű te­nyészbikák, vagy a még szebb paripák gazdái büszkén vezet­ték előttünk kedvenceiket. Ku­bában a föld megművelése bár nem veszítette el romantiká­ját, gazdasági haszna teteme­sen megnőtt. Kubai „specialitás" az is, hogy itt mindig történik vala­mi. Havannából Camagüeybe ér­ve szemtanúi voltunk annak a jelenetnek, amikor a havannai repülőtér alkalmazottaiból rög­tönzött szégyenfolyosón végig­haladtak a perui nagykövetség­ről az emigránsok. Camagüey- ből visszafelé pedig hajszálon múlott, hogy gépünk nem ke­Beleieleükezve a műsorba 1979 őszén és ez év tavaszán újabb zavargások támadtak Ku­bában. Havannában a perül és a venezuelai nagykövetségen lezajlott események időpontja egybeesett a Karib-tengeren ter­vezett Solid Shield elnevezésű hadgyakorlatokéval. Az SR—71- es kémrepülőgépek clrkálása Kuba légterében ugyanúgy gya­nút ébreszt, mint az ország monokultúrájának titokzatos be­tegségei. Csapásként érte gaz­daságát a járványos száj- és körömfájás. De- elítélendő' áz a terrorcselekmény Is, amikor bombát robbantottak az égyik kubai repülőgép fedélzetén, vagy a gazdasági blokád. Nem hagyják Kubát békén e- gyes USA-beli intézmények és politikusok. S minél feszültebb a helyzet a nemzetközi poron­don, úgy forrósodik a légkör e fölött a karib-tengert sziget fö­lött ts. Kamionok oszlopban haladva szállították az ország munkás­ságát és földműveseit a havan­nai május elsejei felvonulásra. A szabad Kubában az eltelt 21’ év alatt ez volt a legnagyobb május elsejei békemenet. Más­félmillió ember gyűlt egybe, hogy támogatásáról biztosítsa a kormányt és vezetőjüket, Fidel Castrőt; hogy kifejezze ellen­szenvét a reakciós erők mes­terkedéseivel szemben. A nép­tömeg a Forradalom terén Jó­sé Marti szobra alatt egyré nőtt. Végighallgatták a beszédeket, jelszavakat kiáltoztak, zászlók­kal, transzparensekkel integet­tek, és az Internacionálét é- nekelték. A tömeg tiltakozó megmozdulása május elsejével nem ért véget, 17-én Kuba vá­rosaiban ötmillió ember tünte­tett az Amerikai Egyesült Ál­lamok politikája ellen. Ez pe­dig olyan országban történt, a- hol a lakosság száma még a tízmilliót sem éri- el. Nincs magára hagyatva Ku­ba. Mellette állnak az el nem kötelezett országok, és Kuba tagja a szocialista közösségnek. Az ő segítségük nélkül nem dacolhatott volna a gazdasági blokáddal szemben, és nehezen birkózott volna meg azokkal a feladatokkal; is, ámel.yek mo­nokultúrákra szakosodott mező­gazdaságára hárultak. , A kubaiak nagyra becsülik a szocialista országok, köztük hazánk segítségét. A barátság­napok is ezt tükrözték. -­s ALES BENDA A szerző felvételei Feledhetetlen élmény volt a roden

Next

/
Oldalképek
Tartalom