Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-10 / 24. szám

6 M BESZÉLGETÉS A NEMZETKÖZI KÖNNYÜATLÉTIKAI SZÖVETSÉG ELNÖKÉVEL Ellenolimpia szóba sem jöhet if Adriin Paulen, a Nemzetközi Könnyűatlétikai Szövet- j Ség flAAF) elnöke a Szovjetszkij szport napilap mun­katársának nyilatkozott a közelmúltban életének egy kevésbé ismert oldaláról, ebből a beszélgetésből idéz­zük a legérdekesebb részleteket. f. 4> Mint ismeretes, a második világháború alatt részt vett a holland ellenállási harcokban. Megtudhatnánk erről többet is? — Váratlanul ért a kérdés... A mi sportújságíróinkat nemigen érdekli a múlt. A háború előtt bányamérnök­ként dolgoztam egy holland bányában, amely mindössze hét kilométerre esett a német határtól. 1940. május ló­én kora reggel telefonon .értesítettek a határról, hogy' a németek áttörték a védelmet, és megtámadták az or­szágot,-tíz perc múlva hozzánk érnek. Képzelheti, mit éreztem abban a pillanatban... A megszállókra várva az a tíz perc gyökerestül megváltoztatott. Elhatároztam, StSgy valamelyik illegális csoporthoz csatlakozom, mert ténykedett akkor nálunk sok ilyen csoport. A fasiszta­ellenes harc sokféle formáját alkalmaztuk. 1943-ban például általános sztrájkot szerveztünk, s én egyike voltam a fő szervezőknek. A fasiszták börtönbe tolon- coltak; és halálos ítéletet hoztak fölöttem. Négyszer a falhoz állítottak azt mímelve, hogy végeznek velem, tgy akartak megtörni engem, és szólásra bírni a fele­ségemet, akinek halálom hírét is tudtára adták. De túléltem a poklot, mert a pribékek nem lehettek meg szakemberek nélkül, kellettem nekik én is, a szén fel­színre-hozásához. Rögtön szabadulásom után ismét csat­lakoztam a földalatti mozgalomhoz. Szabotázsokat szer veztünk, felderítettük az ellenséges állásokat. Amikor 1944-ben a szövetséges hadseregek partra ' szálltak Norrnandiában, egyik éjszaka ezt hallottam a rádióban: „»A«- telefonállomás, költözzetek a megbe­szélt helyre!“ Ez az üzenet nekem szólt. Kerékpáron igyekeztem;az arcvonal felé. Abban a házban, ahol út­közben megszálltam, tizenegy menekülő német katona rejtőzködött. Reggel ■ megadták magukat. Párosával sor- , ba' állítottam őket és elvezettem az amerikaiakhoz. U- tána az antikkal harcoltam. A mi bányánkért folyó küz­delmekben is részt vettem, s majdnem az életemet hagy­tam, ott.. . . + Az elmúlt évtizedek alatt élete egybeforrott a sport­tal. Hogyan vélekedik a nemzetközi sportkapcsolatok- rél? A? sport lényeges tényező-e a béke megszilárdítá­sában, a "kölcsönös megértésben? — ■Kétségkívül! Á sport'egyenlő a békével, a találko­zókkal;’ az Ismerkedéssel. A verseny: barátság. Nem foszthatjuk tehát meg a fiatalokat a barátkozás lehe­tőségétől. Nem vagyok politikus, de azt határozottan állíthatom, hogyha az olimpiát sérelem éri, a világ bé­kéjét Is veszély fenyegeti. Amikor az olimpiai eszmé­( kért harcolunk, a békét is védjük. + Mint szurkoló, mit vár a könnyűatlétikal verse­nyektől a nyári olimpiai játékokon? Már- tavaly megmondtam a nemzetek spartakiád- ján,-hogy az olimpiát akár másnap Is megrendezhetik. Kiemelkedő 'teljesítmények', csak, kitűnő feltételek meí- ' l®tf születnek, itt pedig ezek a feltételek adva 'Vannak. Ogy vélem, új világcsúcsoknak örülhetünk a férfiak fu­I tőversenyébeh 1500, „5000 és 10 000 méteres távon, vala­mint magas- és rúdugrásban. Ezekben az ágazatokban különösen erős mezőny gyűlik össze, hiszen kitűnőek a szovjet, a francia, a lengyel és az amerikai sportolók. Nők világcsúcsot dönthetnek meg 800 és 1500 méteres távfutásban, :gerelyvetésben és magasugrásban. És ak­kor nem is szóltam a váltófűtésről, amelyben szintén születhetnek ’rekordok. + Végezetül elmondaná, mi céllal látogatott Moszk­vába? r- Hogy tájékoztassam a szovjet sport- és olimpiai mozgalom vezetőit az IAAF helyzetéről, álláspontjáról; a. nyugati sajtó ugyanis tévesen informálta a közvéle­ményt szövetségünk nézeteiről. A brit rádió szerint pél­dául az IAAF főtitkára,’ John Holt kijelentette, hogy az IAAF engedélyezi az ellenolimpia megrendezését. A va­lóságban éppen az ellenkezője igaz. John Holt ugyanis kijelentette: „Pótolimpiai játékokra nem kerülhet sor. Nemcsak elvetjük ezt a gondolatot, hanem azt sem en­gedjük, hogy szövetségünk bármelyik tagja is támo­gassa.“ ’>* I W- ■ \ :V • ■ "• • f SZÁZÉVES A PTE Hiteles feljegyzések bi­zonyítják,. .hogy Bratislava, illetve akkori nevénPo­zsony már a múlt század­ban egyenrangú versenytár­sa volt a sportban Buda­pestnek. Sőt, a labdarúgás meghonosításában meg is' előzte a magyar fővárost. Száz évvel ezelőtt, 1880. szeptember 30-án alakult S meg a Pozsonyi Torna Egy­let, az első labdarúgócsa­pat az Osztrák-Magyar Mo­narchia területén. A PTE tehát öregebb, mint a Fradi vagy az MTK. Hetényi és Gotl tornatanárok alapítot­ták. Az akkori Csáky-iskola tornatermében kezdte meg működését. Később a Duna jobb partján, a Ligetben sporttelepet építettek. A PTE-pályán a labdarúgáson kívül szabadtéri játékokat, atlétikai versenyeket Is ren­deztek. Az úszók a város­ban, a „Grösslingben“ ver­senyeztek. Idővel tizennégy szakosz­tályra bővült a PTE. A lab­darúgáson kívül a torná­szok, atléták, füleslabdások, tekézők, vivők, teniszezők, gyeplabdázók, sakkozók, asztaliteniszezők, kosárlab­dázók, birkózók és ökölví­vók is szakosztályt létesí­tettek. Végül 1927-ben a PÁC (Pozsonyi Atlétikai Club) is beolvadt a PTE-be. A PTE-t is .megelőzte húsz évvel a Pozsonyi Hajós Hegy­iét, sőt még ennél Is koráb­ban, 18'21-b’en alakult a Po­zsonyi Első Magyar Vívó . Egylet, (PEMVE). Alapítója Martinengó Nándor volt, aki többek között Széchenyi Istvánt és Wesselényi Mik­lóst is tanította vívni. A PEMVE volt az akkori Ma­gyarországon az első sport- egyesület, vagyis enyhe túl­zással elmondhatjuk, hogy a magyar sportélet Szlová­kia mai fővárosában bonta­kozott ki. LEHEL ISTVÁN IMNMMMMMIIHMIWHKÍ ■SHS" Az olimpiai Játékok résztvevői előtt 1980. június 28-án megnyílnak az olim­piai falu kapui. Moszkva délnyugati kerületét választották ki az olimpiai falu felépítésérei— nem véletlenül. Itt nincsenek nagy iparvállalatok és zajos autósztrádák, a le­vegő tiszta és friss, szemet gyönyörködtető a táj és a zöldterületek bősége. Két év alatt modern miniváros nőtt ki a földből, sok emeletes házzal. Csupán a hagyományok miatt nevezzük olimpiai falunak. Nem messze van­nak innen az olimpia '‘80 sportlétesítményei. A Lenin-stadionig, ahol a játé­kok hivatalos nyitó- és záróünnepségei zajlanak majd, autóbusszal mindösz- sze 15 perc az út. A másik fontos olimpiai központ, Krilatszkoe 20 perc alatt elérhető. Az olimpiai faluhoz viszonylag közel található a játékok töb­bi sportlétesítménye Is. KULTURÁLIS ES BEVASAR LÖKÖKPONT Az olimpiai falu 107 hek­táron fekszik. A lakónegyed 18 tizenöt emeletes házból áll. A falut legjobban a Mi­csurin sugárútról lehet meg­közelíteni, Két épület — az igazgatóság és a kulturális központ — húzódik a sugár­út két oldalán, és így. szé­les felvonulási tejet képez­nek ki. Itt helyezik, el az autók és autóbuszok parko­lóit is. A főbejárattal szem­ben állították fel a bevásár­lóközpontot és az önkiszol­gáló éttermet. A főtértől lehet eljutni az olimpiai falu különböző ré­szeibe. jobbra árnyas sétány vezet a lakóházakhoz. Balra két egvtliásba kapcsolódó fér nyílik, virágokkal, szobrok­kal, szökőkutakkal, mögöt­tük emglkedik a stadion; futballpálya, sportpályák és zöld tisztások váltják egy­mást; A- domborzati 'Viszo­nyok a közelben lehetővé te­szik egy víztároló kialakítá­sát, melynek partján hatal­mas parkot létesítenek. — Az olimpiai faluban kultu­rális központ is épült. Elké­szült már a bevásárlóköz­pont, az automata telefon- központ ás a hatemeletes or­vosi rendel® is. Az olimpia idején két Iskolában és négy óvodában segélyszolgálat működik. Az olimpia után. amikor az olimpiai falu hét­köznapi moszkvai lakóne­gyeddé alakul át, ezeket az épületeket eredeti rendelte­tésüknek megfelelően hasz­nálják majd. Az olimpiai falu termé­szetesen leginkább az olim­piai „attasékat“ érdekli. Ed­dig körülbelül nyolcvanan látogattak ide azok, akiket a NOB megbízott, hogy a csapátok jő elhelyezéséről gondoskodjanak. Valameny- nyien elismerik, hogy Moszk­vában jő feltételeket terem­tettek a delegációk tagjai számára. Gyakori vendégek a faluban a külföldi cégek képviselői. Az utóbbi hóna­pokban körülbelül 30 cég képviselői látogattak el ide Lengyelországból, Jugoszlá­viából, Magyarországról, íz Egyésüit Államokból, az NSZK-ból, Japánból. A falu házigazdái szerint a leg­nyugtalanabb vendégek az újságírók. A különböző or­szágok tömegkommunikációs szerveitől mér mintegy nyolcszázan látogattak el a faluoa. Az olimpiai falu különbö­ző építmények és rendszerek bonyolult komplexuma. A műszaki berendezések kiszolgálásával 3000 jól kép­zett szakértő foglalkozik, többségük jelenleg különle­ges tanfolyamon vesz részt. A rendes moszkvai tele­fonkönyvek mellett, ame­lyekből elegendő lesz a fa­luban, az olimpikonok szá­mára többnyelvű telefon könyvek készülnek, amelyek tartalmazzák valamennyi fontos hívószámot, a sport- csarnokok, szállodák, szín­házak, koncerttermek és mú­zeumok számait. Az olimpiai falut mintegy 50 autóbuszjárat köti össze valamennyi sport- és edző­komplexummal Moszkvában és környékén. Az olimpiai játékokra Moszkvába érkező, vendégek számára vendéglők, kávéhá­zak, . önkiszolgáló éttermek kiegészítő hálózatát hozzák létre. Ez mintegy 160 ezer ember ellátását biztosítja. A turistákat Moszkva legjobb éttermei és kávéházai vár­ják. A legfontosabb természete­sen az olimpiai falu étkez­tetése. A világ különböző ré­szeiből érkező delegációk*— eltérő szokásokat követő és különböző ízlésű emberek — kiszolgálása nem könnyű, de teljesíthető feladat. A mi­nél jobb ellátás végett ta­nulmányozták az előző o- llmpla tapasztalatait, figye­lembe vették a szakértők tu­dományosan megalapozd követelményeit, és a Moszk­vába látogatott nemzeti o- limpiaí bizottságok javaslat tait is. Az olimpiai faluban lakó sportküldöttsége:: ellá­tására négyezer személyes étterem épült a kereskedel­mi központban. Az étterem­ben négy ezerszemélyes ter­met alakítottak ki. Minden terem önálló konyhával ren­delkezik. A menü összeállításakor a szervezők a sportolók ét­keztetésének tudományosan megalapozott követelményei­ből és az előző olimpia ta­pasztalataiból indultak ki. összeállítottak egy ügy ne­vezett „nemzetközi étren­det“, amely valamennyi or­szág sportolóinak ízlését fi­gyelembe veszi. Az orosz konyha specialításaíből u- gyancsak széles választékot kínálnak. A menü 360 alap­ételt tartalmaz, amelyek kö­zül egyik sem ismétlődik a játékok ideje alatt. Mintegy 100 kiegészítő étel vala­mennyi napon kapható lesz. Az olimpiai faluban élő delegációk kiszolgálására kávéház, fagylaltozó, teázó, tejbár is működik, minden­nap 10—22 óráig. JURIJ VÄ' JAT Moszkvai olimpiai falu B. Lukovenkn művés? raj n. A rajz jobb szélén láthatók a lakóházak. tg 'i 1 A spartakiád hatalmas tömegeket mozgósít. A gyakor­latokon kívül egész sor kisérő akciót bonyolítanak le. Egy ilyen akcióról tájékoztatott bennünket Jozef § o f f a, a Siávia UPjS KoSice sportegyesület evezős szakosztá­lyának tagja: — Már régebben elhatároztuk, hogy valami emléke­zetes vállalkozással köszöntjük az országos spartakiá- dot. A sok lehetőség közül azt választottuk, hogy végig­evezünk néhány szlovák és cseh folyón úgy, hogy ép­pen a spartakiád előestéjén érjünk Prágába. így szüle­tett meg a Dukla — Banská Bystrica — Bratislava — Prága vadevezős spartakiádakció. Az egész akció jú­nius 21-én kezdődik a duklái hősi emlékmű megkoszo­rúzásával. Aznap az Ondaván Nizn? Őrlik és DomaSa között 32 kilométert teszünk meg. Másnap áthelyezke­dünk Banská Bystricába, ott megtekintjük a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmúzeumát, majd Brezno és Ne- mecká között leereszkedünk a Garamon. A következő napon Bratislavában megkoszorúzzuk felszabadítóink emlékművét a Slavínon, s áttesszük a „székhelyünket“ Csehországba. Itt három szakaszban leevezünk a Sáza- ván. Ugyanebben az időben a cseh evezősszövetség is rendez evezős csillagtúrát. Ezek úgy vannak időzítve, hogy. Prága alatt mindannyian találkozunk ott, ahol a Bercmnka a Moldvába folyik. Innen közösen evezünk végig a Moldva prágai szakaszán. A spartakiád előes­téjén mindannyian részt veszünk a Dukla — Bratislava — Prága staféta átnyújtásán és a Prága — Lidice me- netgyakorlatou. Természetesen megtekintjük a sparta­kiád bemutatóit is. + Ki szervezi az akciót, ki fedezi a költségeket, és kik vesznek részt rajta? — A turisiaszövetség vízi turisztikai albizottságának megbízásából sportegyesületünk evezős szakosztálya. A költségeket is a szövetség fedezi, jóllehet az akció mi­nimális költséggel jár. A felszerelés sajátunk, sátrak­ban, hálózsákokban töltjük az éjszakát, és az élelme­zést is olcsón megoldjuk, elvégre a turistákról közis­mert, hogy a szakácsmüvészethez is értenek. A szállí­tási költségek miatt csak 35 résztvevőre számítunk. Ot- közben azonban saját költségre csatlakozhat hozzánk bárki. Sőt, elvárjuk, hogy egyik-másik folyón lesznek önkéntes kísérőink, mert az akciót egy kicsit a vadeve­zés népszerűsítésének is szánjuk. Kevés olyan szép és izgalmas sportágat ismerek, mint ez, s remélem, hogy a spartakiádakció sok hívet szerez a vadevezésnek. + A mindössze egy hétre tervezett vállalkozás a kí­vülállónak nehéznek tűnik. Megbirkóznak a feladattal? — A vadevezősök kemény fiúk, és különben is nem ez az első ilyen szervezkedésünk. Végigeveztünk már jóformán minden hazai és magyar folyót, sőt néhány­szor már Jugoszláviában is megfordultunk. Nem va­gyunk újoncok a szakmában, és a további résztvevőket is kellő tapasztalat birtokában választottuk ki. Meggyő­ződésem, hogy sikerrel járunk, és szocialista testneve­lésünk nagy ünnepét, az országos spartakiádot is mél­tóképpen üdvözöljük ezzel a túrával. P. L. f _.* ~ í n m ■ -B t -a-« in tt tt t a ti 1 TT TT NAGY VAROSBAN EGY KIS FALD...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom