Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-10 / 24. szám
Szabadjon kezdenem az Ipolysági (Sahy) tejüzemben tett látogatásomról szóló beszámolót egy kis kitérővel. Maguk a termékek késztetnek erre, mert hiszen a tej és származékai közvetlenül a kenyér mellett vannak étlapunkon, mindennapi életünkben. S hogy ez Így volt a régmúltban is, azt beszédesen bizonyítják szólásaink, közmondásaink, ősi álmot, képzelődést rögzít a „tejjel-mézzel“ folyó vidékről, országról alkotott néphit; akinek jól ment a sorsa, „volt mit aprítania a tejbe“; az ilyen ember a gyermekét „tejben-vajban füröszthette“. A tiszta erkölcsű, bűntelen ember „ártatlan, mint a kifejt tej“; e- gyesek viszont szeretik „leszedni a tejfelt“, aki ilyen, „nem akarja enni a szerdákét“. Ám ha megjárja, óvatos lesz, mert „kinek a tej megégette a száját, az aludttejet is fújja“. Hosszan sorolhatnánk a példákat, bizonyítva, hogy a tejféleségek végigkísérték az emberiséget a gyermekkortól e- gész életen át. Külön fejezetet érdemelne az anyatejjel kapcsolatos szólások, mondások csoportja. A tej mindennapi szükséglet, de Jelkép Is. „Szerény lettem, éjjelenként is / kenyérről meg tejről álmodom / — írja az ifjú Szabó Béla egyik nevezetes versében, melyben a befejező sorok is aláhúzzák a tej szerepét életünkben: Halljátok? / Almom: / kenyér meg tej kopog az ablakomon. Az éhező proletár költő megannyi szűkölködő, koplaló nincstelen ember nevében is — álmodott a mindennapi tejről. Hogyan jellemezhetnénk a tejellátást napjainkban Ipolyságon és vidékén? — kérdezem Vilma JakuSovától, a tejüzem vezetőjétől. ^ A tejtermelés nagyon fontos ágazata- és célja a nagyüzemi állattenyésztésnek. Ennek előfeltétele a jófajta, egészséges egyedekből álló szarvasmarha-állomány, a megfelelő takarmányozás és a szakszerű állatgondozás. A múltban éppen ezek a feltételek hiányoztak, kevesebb volt tehát a tejhozam, gyengébb a minőség, kevesebb jutott az embereknek. Üzemünkbe reggelenként hat teherautó mintegy 46 000 liter tejet szállít a környező falvak szövetkezeteiből. Az átlagos zsírtartalom 3,6 — 3,8 százalékos, de vannak persze tartós eltérések is. Például huzamosan az átlagnál Jobb minőségű tejet fejnek Ipolysza- kállason (Ipel'sky Sokolec) és Paláston (Plásfovce). Ez a szövetkezetnek nemcsak erkölcsi elismerést, hanem anyagi előnyt is jelent. Vi zes tejet már nem ismerünk A hígítás kiment a divat ból, megjegyzem, nem is lenne érdemes kísérletezni vele, mert ilyen esetben nemcsak hogy semmisnek tekintik az aznapi leadást hanem még 20 százalékos térítést is köteles fizetni a csaló szerződő fél. A havonként többször is megismételt laboratóriumi vizsgálat kimutatja még azt is, ha gyulladásos a tehenek tő gye, vagy lemosásához nem az ajánlott mosószert hasz nálták. Mi történik ezután a beérkezett tejtengerrel? — kíváncsiskodom tovább. — Üzemünk alkalmazottainak nagy része nő, s talán nem lenne káros szépségápolásképp a reggeli tejfürdő. No de fordítsuk komolyra a szót: a tejet percenként hatezer fordulattal működő centrifugában tisztítjuk, s egyben egységesítjük a zsírtartalom szempontjából, elválasztván a tejszínt Is. Ezután következik a 85 C-fokon történő pasztörizálás, majd a közellátás számára szükséges mennyiséget egy- és félliteres ta- sakokba csomagolja az önműködő gépsor. Mindez ohengerré formálják, fürdetik, úsztatják, pihentetik, hűtik, füstölik, csomagolják... Nem is hinné az ember, hogy az eidam-tömb vagy a füstölt henger, a- melyből négy-öt szeletet rántott sajtnak szoktunk vásárolni az üzletben, ilyen hosszú utat tett meg. ott "az ipolysági üzemben, míg elnyerte végső alakját, színét, ízét. A csarnokban a kisebb helyiségekben is érződik ugyan az erjesztett tej sajátos illata, de üdeséget á- raszt a feltűnő tisztaság. A lányok nem sajnálják a vizet, amikor a sajtformákat áztatják, amikor a gépeket mossák, a padlót tisztítNehezéket kell tenni a sajtra, hogy kinyomódjék a savó. ZOLCZER János felvételei PETRIK JÓZSEF ják. Mert a tisztaság itt fontos tényező, benne foglaltatik abban az 50 százalékban, amellyel az ember hozzájárulhat a kifogástalan áru előállításához. Újra a vezetőnő irodájában vagyunk, lapozgatjuk a kát szocialista munkabrigád naplóját. A sajtosok huszonhárom tagú brigádjának vezetője, Tóth Katalin nincs jelen, tanulmányi szabadságra ment, vizsgára készül. A naplóbejegyzésekből következtetek arra, hogy jól irányított kollektíva az övék, amel> nemcsak a munkahelyen tölti be a szerepét, hanem a közösségi életben és a tagok családi életében Is érezteti gyümölcsöző hatását. Frenko Anna munkabrigádjára az a jellemző, hogy tagjai gyakran cserélődnek. Ide szokták ugyanis beosztani a kezdő dolgozókat, a- kik kellő tapasztalatra szert téve máshová kerülnek. Jelenleg például már csak ketten vannak a hét évvel ezelőtti nyolctagú alapító gárdából. Ez persze csak sajátos körülmény, de semmiképp sem akadály abban, hogy a brigád hasznosan befolyásolja a munka menetét s egyben gazdagítsa, széppé, tartalmassá tegye a kollektíva szabad óráit, napjait is. Búcsúzom az ipolysági tejüzem vezetőjétől, dolgozóitól, de befejezésül arra kérem Jakuáková elvtársnöt, árulja el a jó rántott sajt receptjét. — Szívesen. Mint háziasz- szony, észrevettem sokszor, hogy ha nem fogy el a frissen rántott sajt, kihűlve már élvezhetetlen. Azért én az eídamit lereszelem, a reszeléket tojással vegyítem, morzsában meghemperge- tem, és úgy rántom ki. Így omlósabb, ízletesebb. Megköszönöm a receptet. Ha tejboltjainkban, üzleteinkben eidami sajtot vagy füstölt hengeres sajtot látok, eszembe jutnak majd az ipolysági tejüzem dolgozói: veszek néhány szeletet, hogy megízleljem, érez- zem azt a 40 százalékot, a- melyet a jő minőségű tejnek köszönhetünk, meg azt az 50 százalékot, amelyet a szorgalmas lányok, asszonyok munkája képvisel a sajtban. ségnek alig egyharmada kerül közellátásra, a többit sajtnak dolgozzuk fel — folytatja a tájékoztatást a vezetőnő, s hogy az elképzelésem e folyamatról pontosabb lehessen, hívatja Frenko Annát, az átvevő részleg szocialista munka- brigádjának vezetőjét, kalauzoljon végig az üzemen. Amíg a kísérőt várjuk, megtudom, hogy a bratisla- vai Mile» tejipari tröszt lévai (Levice) vállalatában a tejtermékek előállítása racionális munkamegosztással Frankó Anna brigádvezető Deák Gita, Rongyik Éva és Medves Hona formákba rakja a sajtot. lyan ütemben folyik, hogy a vásárlók az üzletek nyitásakor már friss tejet találjanak a polcokon. Nagyon célszerű a félliteres csomagolás, aminek bizonyára nagy a keletje. Bra- tislavában is kérték már a vásárlók, sőt ígéretet is kaptak, hogy lesz... De inkább tovább kérdezősködöm. Vajon mi a többi tej sorsa? — A beérkezett mennyiíörténik. Az ipolysági üzem eidam típusú sajt, valamint füstölt szalámisajt gyártására specializálódott. S megtudok még egy érdekes adatot, amely egyben rávilágít ennek a munkamegosztásnak az ésszerűségére is. A munka minősége — mint mindenütt — itt is fontos szempont: 40 százalékban függ az alapanyag, a tej minőségétől, 10 százalékban befolyásolhatják az alkalmazott gépi berendezések, ám a legnagyobb arány 50 százalék (!) az emberi munka milyenségén múlik. így alakul a jóminőségű tej, a kiváló sajt. Frenkóné „oltalmába vesz“ s már indulunk is ragyogó fehér köpenyben oda, ahol a tejből oltóanyag alkalmazásával kivonják a sajtot, majd „téglává“ vagy éppen ■HMM Vakáció hasznosan A téma korainak tűnhet, de valóidban már hetek óta nem az. Mire ezek a sorok megjelennek, már késő is lehet kinek-klnek azon törni ■a fejét, hová, merre menjen dolgozni nyáron a szünidő alatt: építőtáborba, vagy ha úgy sikerül, külföldre, avagy szövetkezetbe vagy valamelyik kisebb-nagyobb üzembe? „Jó, jó — hallom valahonnan —, csak ne hamarkodjuk el a dolgot. Mert még nem biztos, hogy egyáltalán megyek-e dolgozniI“ Es én erről már majd megfeledkeztem, akárcsak arról, hogy tavaly nyáron meg azelőtt és még korábban mennyien tengtek-lengtek odahaza a szülök nyakán. S ha nagyon megunták már a heverőn való fekvést, az elnyűtt lemezeket hallgatni, napozást a folyóparton, esetleg elindultak stoppal a legközelebbi üdülőhelyre. Az még véletlenül se jutott eszükbe, hogyha már másért nem, legalább unalomból néhány napra, egy hétre a szövetkezetben a nyári munkákban segítsenek vagy a konzervgyárban ... Próbálom, de nem tudom megérteni őket. Bár elhiszem, hogy a tízhónapos iskolai hajrá után kell az édes semmittevés, a pihenés, a senkitől-semmitől függés, kell a gondtalanság, de mégis... Nem tudom megérteni, hogy aki két hónapig egy helyben, tétlenségben tud élni, akit két hónapig nem izgat sem a közvetlen környezete, sem a távolabbi világ, az a tíz hónap alatt istenigazából át tudta adni magát a tanulásnak. Hogy az a fiatal érett- . ségt vagy szakmunkás-bizo- - nyítvánnyal a kezében úgy dolgozzon, úgy álljon helyt, úgy vegye tudomásul a világot, mint azt kellene. Ez nem megy a fejembe. Ez a két hónapi tétlenség! Hiszen két hónap elszaka- ■ dás mindentől nem más, mint passzivitás, érdektelen ség, nemtörődömség — úgy általában. A kivétel most is csak erősíti a szabályt. Persze — és ezt a tapasztalat mondatja — akkor sem mindig rózsás a helyzet, ha a-tizen-huszonéves fiú vagy lány néhány napra-hétre munkába áll. Volt rá példa, hogy egyesek több kán csináltak, mint hasznot. Sőt, \ még a körülöttük dolgozókat ts föltartották. De ezek a példák inkább a kirívó e setek, nem az átlagot tükrözik: egyszerűen van ilyen is A nagy-nagy többség a- zért áll munkába, hogy pénzt keressen. Ami jól jön maja az annyira áhított „cucc" megvételéhez, amin utazhat, kirándulhat, és jól jön a tanév alatt. Hiszen a szülök pénztárcája sem feneketlen Másrészt meg azért, hogy közösségben legyenek, a tízhónapos agytorna után most lapát-, villanyelet, ládákat markoljanak, fizikai munkát végezzenek. Belülről lássanak egy munkahelyet, egy gyárat. ízelítőt kapjanak abból, kire mi vár, ha kinyílnak előtte az Elet kapui. Vannak országok, ahol a fő iskola előtt kötelező ledolgozni egy bizonyos időt a jövendőbeli szakmában. Ná lünk a nyári építőtáborok hasonló szerepet tölthetné nek be, ha mindenki élne a \ lehetőséggel. Semmi több, mint akarat, elhatározás kérdése, és most még nem késő biztosítani a szünidei hasznos elfoglaltságot. ■ Zolczer János AZ EMBER A DÖNTÖ TÉNYEZŐ
