Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-04-15 / 16. szám
A szeretet és a béke jegyében A Csallóközi Múzeumban május 15-én megnyíló kiállításomnak „A nők sze- retetre és békére vágynak“ címet adtam — mondta Edita Cerníková Maxonová szobrászművésznő a Slovenka hetilap szerkesztőségében, ahol együtt néztük további kiállított alkotásait. Ennek a tárlatának Kozmikus variációk a címe. Szobrásznő és az űrhajózás? — Miért ne, hiszen Valentyina Tyeres- ková személyében már nő is volt a világűrben, Ha már repülhettünk, miért ne foglalkozhatnánk mi, női képzőművészek is az űrhajózással? — érvelt a művésznő. Libusa Minácová, a Slovenka főszerkesztője a következőket mondta a megnyitókor: „Nem véletlen, hogy a Kozmikus variációk témakörből állítjuk ki Edita Cerníková Ma- feonová alkotásait, hiszen lapunk már néhány éve behatóan foglalkozott mindazzal, ami a világűrben lejátszódik.“ — Dunaszerdahelyen nagyobb méretű lesz a kiállítás, már ki is választottuk a tárlat anyagát. Ha érdekli, nézze meg. Ellátogattam a műtermébe. Akkor még a régi lakásban meglehetősen szűkös körülmények között alkotta műveit. Képek, rajzok a falakon, de az asztalon is, faszobrok, keretek. Megkérdeztem, a sok mű közül melyek kerülnek a Csallóközi Múzeum tárlatára. Türelmesen megmutatta a kiállításra szánt müveket, és meglepően jó magyarsággal szólt az egyes alkotások jelentőségéről, értelméről. A látottak alapján nyilvánvaló, hogy a Csallóközi Múzeumban érdekes kiállításnak örülhetnek majd az érdeklődők. ►-> Ilyen kiállítás eddig nálunk még nem volt, különleges, a többitől teljesen eltérő ►— jelentette ki Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója, amikor a megnyitó időpontját és a részleteket megbeszélendő ellátogatott Edita Cerníkovához. — Mire eljönnek a kiállításra szánt művekért, már az új lakásból kell majd őket elszállítani —- mondta örömmel a hangjában. — De költözködés közben Is szívesen készülök erre a kiállításra, már csak azért is, mert még soha életemben nem voltam Dunaszerdahelyen, és kíváncsi vagyok, miképp fogadják ott, főképp a fiatalok az alkotásaimat. A szerdahelyi kiállításon lesz a tizenkettedik, közös tárlatokon pedig már huszonegyszer vettem részt Idehaza és külföldön is. Hogy mit szántam a Csallóközi Múzeumba? Monotípiákat, polikrómo- zott faszobrokat, rajzokat, grafikákat, néhány űrhajózási témájút is viszek, mert az űrhajózás eddigi eredményei, a korszerű technika mindenütt érdekli a fiatalokat Nagy volt az érdeklődés a prágai közös kiállításon is, melyen három alkotással vettem részt én is, és nagyon szép köszönőlevelet kaptam a Cseh Képzőművészeti Alaptól. Nekem eddig kb. 30 ilyen alkotásom van. A Csallóközi Múzeum részére 80 különböző témájú művet készítettem elő, ebből választanak a kiállítás szervezői. Hallottam, hogy az ottani kiállításoknak már hagyománya van, és legjobb képzőművészeink közül többen kiállítottak már a múzeumban. Hasonló városkában mér volt néhány kiállításom, valamennyi élénk visszhangot váltott ki, főképp a fiatalok körében. A kiállítás május 15-én nyílik meg. ezért engedjék meg, hogy éljek az alkalommal, és ezúton szívélyesen meghívjam a szerdahelyi és a környékbeli érdeklődőket, művészetkedvelőket erre a tárlatra.-e* NAPÓLEON ÉS A SZERELEM A császár előbb megkérdezi legújabb hölgyvendégét, nincs-e melege, majd megkéri őt. vesse le köpenyét-kabátját, minekutána nekikezd 8 Is a oetközésnek. Ilyen volt Őfelsége. Bonaparte Napóleon leroha- nást módszere. Tudott ő szép szavakkal is udvarolni: hajadonokat és férjezetteket percek alatt elcsábítani. Állítólag csak egy valamit mégsem tudott — amit Katalin cárné igencsak zokon vett —, gyermeket nemzeni. Bár Wálewska asszony Napóleontól esett teherbe, a cárné szemében „ezt egy lengyel nőnél sosem tudni“. így a bizonytalanság csak fokozódott. És ha nincs menyasszony, lesz háború. Méghozzá nem is akármilyen: irány Moszkva. Furcsa filozófia, de ugye, ilyen zseniknél, mint amilyennek Napóleon, földünk egyik legnagyobb zsarnoka önmagát kikiáltotta, semmin sem szabad csodálkozni. Kiváltképpen azon nem,hogy minden nap más asszonyba szerelmes. Bár az angol tévéfilm csak a ,jiagy eseteket“ tárgyalja, Aubry, Napóleon egyik híres életrajzírója jóval többről tud. Nem tudom, ki hogy volt ezzel a sorozattal: nekem tetszett is meg nem Is. A Gyökerek után amolyan romantikus, pajzán, kicsit szemérmetlen, kicsit komoly, kicsit politizáló, de leginkább Napóleon szerelmi bujaságait tárgyaló egyveleg volt. Ami keddt esti bemelegítő szórakozásra a hét többi műsoraihoz éppenséggel megfelel. És ha netán még tanulságot is szeretnénk levonni a tévéfilmből, azt is lehet. Következetesen azt, hogy a világ a nők körül forog, és a kulisszák mögött sokszor az asz- szonyl érdekek irányítanak. Ezek előtt pedig nem egyszer még egy olyan erős ember is fejet hajtott, mint a Császár. Végül is — nem épp hálaként — elhagyta öt minden kedvese. Szent Ilona szigetére már magányosan, nők nélkül vonul. NEM LÉTEZIK TÖRTÉNETEK Vadászpuskával lelőtték IkarosztI Ez marhaság, mondhatná valaki, és igaza is lenne. Ellenben, akt nagyjából a fentt tartalmú mondatot bővebb körítéssel a lázár Ervin írta tévéfilmben hallgatta végig, és közben a szakállas Vajda László arcát figyelte, az már nem mond ilyet. Elhiszi, megtörténtnek hiszi az esetet. Mert mindez — lényegében — csak akarat kérdése. Az Írónál pedig lelemény, fantázia, leírás készsége, hogy mit tud elhitetni az olvasóval ja színész játékával a nézővel). Én ..beugrottam“ neki, elhittem. Ikarosz távol- bál egy Óriás madárnak tűnt. amelyet egy csőszféle sörétes puskával lelőtt. Csak amikor a főidre, a mocsárba huppant, látta, hogy nem madár a madár, hanem... úgy, mint a kedves kisfiú, aki képzeletbeli csapdát állít föl az étterem kövezetén, és lám, milyen szörnyen rondák egyes felnőtt bácsik, nem akarják megérteni: beleléptek, s csak akkor szabadna szabadulniuk, ha a gyermek kioldja a csapda csatját. De nem. Mit nekik egy képzeletbeli csapda, amikor még a valóstól sem félnek. Mert még a csapdában is találnak „kiskapukat“. Ha rászorulna ez a film, magasztos jelzőkkel dicsérném, de azt hiszem, erre semmi szükség. Bájos-kedves játékosságával, szertelen komolyságával, álomkép-valóságával bizonyára belopta magát a nézők szivébe. Ügy megírva, úgy eljátszva és főleg úgy megrendezve, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: remekül! Még ha nagyon rosszmájú akarnék is lenni, akkor ts csak egyetlen hibát róhatnék föl: rövid volt, szívesen elnéztem volna tovább a rokonszenves bohém figura különös, irigylésre méltó könnyed vitelü. mégis vajúdó, önmagával harcoló életének pillanatait. Lázár Ervin különös, kicsit földi, kicsit elvonatkoztatott világa ez, és irigylésre méltó, hogy ő tud így élnil Z. J. A furulyás Klinkó Róbert, a brácsás Lázár István, a hegedűs Balogh Gyula Ä szerző felvétele A KIS KÖDMÖN ZENEKAR Mutatós és kellemes viselet volt valamikor a gyapjas birkabörből készített, ujjas kabát, a ködmön. Hogyne, hiszen még a népdalban Is így dicsérték: „Kifordítom, befordítom, mégis ködmön a ködmön.. Valahogy így van ez a rozsnyői' (RoZöava) Kis Ködmön zenekarral is. Hárman vagy öten muzsikálnak, mindegy, a zenekar így Is zenekar. És nem is akármilyen. A Fábry Zoltán Ifjúsági Klub rendezvényein már sok sikert arattak, ősszel pedig a „Barátság dallamai“ versenyen az első helyezést érték el. Beneveztek a „Tavaszi szél vizet, áraszt“ népművészeti vetélkedőbe Is. A járási fordulóban megint az övék volt az első hely, így bejutottak a kerületi fordulóba. Igaz, hogy nem önálló műsorral léptek fel, a járási népművészeti együtteseink közős műsorában mint kísérő zenekar szerepeltek, de a megtisztelő második helyezést így is nekik ítélték. Hárman álltak színpadra a rozs- nyó! városháza nagytermében, amikor az utóbb említett, közös műsor főpróbáját tartották: a furulyás, a brácsás meg a hegedűs. A szünetben ezzel a telállitású zenekarral beszélhettem. Gimnazisták valamennyien. A Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium III. D. osztályénak tanulói. Elmondták, hogy osztályukban tizenegy- fiú tanul, kettő kivételével mindegyik játszik valamilyen hangszeren. Nem volt tehát nehéz megalakítani az együttest. Ha hárman lépnek fel, a szádal- mási (Jablonov) Klinkó Róbert a turul yás, a hosszúrét! (Dlhá Lúka) Lázár István a brácsás, a rozsnyól Balogh Gyula a hegedűs. Ha öten lépnek föl, akkor velük szerepel a lúcs- kal (Lúőka) Molnár László, aki gitáron játszik, valamint a csoltői Ko- zár Sándor Is, aki nagyszerűen kezeli a bőgőt. — Kedvünkre való szórakozás a muzsikálás. Az pedig külön öröm, ha másoknak is tetszik — magyarázta az együttes szöszőlőja, Klinkó Róbert, — Csak erről van sző, semmi többről — bizonykodott Lázár István, a furulyás —, hiszen csak a bőgősünk készül pedagógusnak, őt jövendő hivatása miatt is érdekli a zene, mi, a többiek mezőgazdasági, illetve műszaki főiskolán szeretnénk folytatni tanulmányainkat. — A zenekar nevét meg csak rögtönözve találtuk ki — tájékoztatott a hegedűs, Balogh Gyula. — Amikor már ötödször vagy hatodszor léptünk fel a klub rendezvényén, szóltak na- künk, hogy a hivatalos bejegyzés és minősítés megszerzése miatt nevet kell adni az együttesnek. A közönségnek leginkább tetsző népdaltól kölcsönöztük zenekarunk nevét. Tapasztalatuk szerint pedig leginkább a következő három népdal tetszik a közönségnek: Két ujja van a ködmőnnek.,., Most hullik a repce... Szerelem, szerelem.“ Nekik meg leginkább a ködmönről szőlő tetszik. így elnevezték Kis Ködmön- nek a zenekarukat. — Hárman vagy öten lépünk tel, mindegy — mondta az együttes szószólója , kevesen vagyunk így Is, úgy Is, tehát kis zenekar a miénk. A furulyás azonban rászólt: — Azért még lehet a kicsiből nagy. Meglepett, hogy a főpróbát meg a beszélgetést figyelő klubvezető meg, a műsort összeállító művészeti vezető helyeselve ' tgy vélekedtek: —- Jól mondja. Lehet, egyszer még bemutathatom a Nagy Ködmön zenekart is. Szívesen megtenném. HAJDÚ ANDRÁS
