Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-25 / 13. szám

6 •t­_ TARKA SPORT VI­LÁG 1 Ojabb vereséget szenve­dett Carter elnök hadjárata, amelyet a moszkvai olimpia ellen folytat. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség JIAAF) tanácsa párizsi ülésén ál­lást foglalt a játékok Moszk­vában történő megrendezé­se mellett, egyúttal a nyári olimpiai játékok idejére be­tiltott minden nemzetközt jellegű atlétikai versenyt. Az engedély nélkül rendezett versenyek résztvevőivel szem­ben szigorú fegyelmi eljárást helyezett kilátásba. Ezek után nyilván min­denki alaposan fontolóra ve­szi, hogy részt vegyen-e az ugyancsak amerikai sugal­latra szorgalmazott dacolim­pián. ooo Nyilatkoztak a nemzetkö­zi sportszövetségek vezetői, és ismét hallatta szavát Lord Killanin, a Nemzetkö­zt Olimpiát Bizottság elnö­ke. — Az amerikai kormány a bojkott megvalósításával megosztja az olimpiai moz­galmat — jelentette ki az ír televíziónak adott nyilat­kozatában Lord Killanin —, és egyben meghiúsítja az 1984-ben esedékes játékok Los Angelesben történő le­bonyolítását. Thomas Keller, a Nemzet­közi Sportszövetségek Szö­vetségének vezetője, a Nem­zetközt Evezős Szövetség el­nöke, a Fehér Házban tett látogatása után a kővetke­zőket mondta: — Az amerikaiak nagy­szerű televíziós bevétellel a- karnak nekünk kedvet csi­nálni egy ellenolimpiához. De politikájuk egyszerűen komolytalan. Először rálő­nek az olimpiai játékokra, és utána nemzeti hősként ünnepük Lake Placidben jól szerepelt versenyzőiket... Robert Helminck, a Nem­zetközi Oszó Szövetség ame­rikai főtitkára sem akar hal­lani a bojkottról: — Az ellenolimpián való részvétel ellentmond szabá­lyainknak. Mi a moszkvai részvétel mellett foglaltunk állást és nem változtatunk határozatunkon. Ha a poli­tikai nyomás erősödik, ak­kor végső szükségben le­mondok megbízatásomról. Még a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség konzervatív brazil elnöke, Joao Have- lange is a moszkvai olimpia mellett áll síkra: — Egy esetleges ellen- olimpián való részvétel kér­dése a mi szövetségünkben nem kapna többséget — je­lentette ki Joao Havelange. Még erélyesebben tiltako­zott a bojkottjavaslat ellen Max Bangerter, a Nemzetkö­zi Torna Szövetség svájci főtitkára: — Hová jutnánk, ha min­den kormányfő saját elkép­zelései szerint akarná irá­nyítani a nemzetközi sport­életet — adott hangot a méltatlankodásának. — Ez ellentmond szabályainknak, ez egyszerűen nem megy... — Mi ott leszünk Moszk­vában és nem adhatjuk be­leegyezésünket egy esetle­ges ellenolimpia megrende­zéséhez — jelentette ki Paul Högberg, a Nemzetközi Ké­zilabda Szövetség svéd elnö­ke. Kíváncsian várjuk, hogy Carter elnök hol talál ezek után támogatást. ooo Majdnem bizonyosra vehe­tő, hogy a sportolók még akkor is indulhatnak a moszkvai olimpián, ha or­száguk kormányzata kikül­detésük ellen lesz. Koráb ban már több neves ameri kai, brit és nyugatnémet sportoló kijelentette, hogy minden körülmények között ott lesz a moszkvai olim­pián, és ebben a kormány sem akadályozhatja meg ő- ket. Nyilatkozott ezzel kap csolatban Monique Berlioux, a NOB végrehajtó tanácsá­nak tagja. Hangsúlyozta, a NOB alapszabályai egyetlen pontban sem tiltják, hogy a sportolók egyénileg nevez­zenek be az olimpiára. De hogy minden szabályos le­gyen, a NOB végrehajtó ta­nácsa április 21—22-én Lau- sanneban dönt a szabályzat módosításáról. A brit sportolók máris la­tolgatják, hogy egyénileg vesznek részt az olimpián. — Ha a brit kormány be­tiltja a hivatalos olimpiai csapat indulását, magunk szervezzük meg a brit atlé­ták részvételét a moszkvai olimpián — jelentette ki D. Johnson, az angol atléták klubjának titkára. Reméljük, hogy erre nem lesz szükség. Carter elnök egyébként egyre Inkább elszigetelődik. Saját országában, San Fran­ciscóban társadalmi szerve­zetek, sportolók, sportveze­tők bizottságot alakítottak, amelynek egyetlen célja az amerikai versenyzők olim­piai szereplésének biztosítá­sa. A bizottság hamarosan kidolgozza akcióprogramját, és ezt személyesen akarják ismertetni Carter elnökkel. A kérdéssel kapcsolatban nyilatkozott Bruno Kreisky osztrák kancellár ts: — Ami az olimpiai részvé­telt tilett, azt máris leszö­gezhetem, az osztrák szövet­ségi kormánynak nincs lehe­tősége arra, hogy a sporto­lók egy-egy versenyen való részvételét megakadályozza — mondta a kancellár. — Különben pedig az adott e- setet tekintve az a határo­zott véleményem, hogy ha a Szovjetunióval az afganisz­táni események miatt vala­kinek vagy valakiknek, né­zeteltérésük van, azt intéz­zék el a politika egyébként is eléggé feszült színterén... Az olimpiai játékok színhe­lyének kijelölése megtör­tént. Most viszont az ame­rikai elnökválasztás vízsod­rában kell úsznunk. Ehhez semmi kedvem, ezt becsü­lettel kijelentem, még ak­kor ts, ha rokonszenvet ér­zék az Egyesült Államok i- ránt. Még találóbban fogalma­zott az NSZK-beli dr. Hans Lenk professzor, a római o- limpia evezős bajnoka: — Carter úr a következő­képpen számolhat; az olim­piai bojkott egyetlen cent­jébe sem kerül, míg egy gazdasági bojkott sokba ke­rülhetne a nagytőkések; e- gyes köreinek, s ez kelle­metlenül érinthetné a vá­lasztási harcban — nyilat­kozott a professzor. — Így azután a sportolókat az elhi­bázott világpolitika eszkö­zeiként akarja felhasznál­ni . .: A világ, tehát lassan átlát a szitán, az amerikai kor­mányzat túlságosan is átlát­szó politikai manőverein. (palágyi) TARKA SPORTVI­LÁG HAmD­DAL Az olimpia évében a műkorcsolyázó- és jégtánc-világbajnokság nem az idény leg­nagyobb eseménye. így volt ez legutóbb is. Dortmundban sokan hiányoztak azok kö­zül, akik a páratlan szépségű figurákat rajzolják a jégen. Nem rajtolt többek kö­zött a szinte már élő legenda Rodnyina-Zajcev páros, legnagyobb vetélytársai a Ba- biloni-Gardner amerikai páros, a férfiaknál a szovjet Kovalov. A szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint azonban a férfiak és a táncosok mezőnye még fgy is kie­gyensúlyozott és magas színvonalú volt. Ebben az erős mezőnyben nyerte hosszú pályafutásának első aranyérmét a ma­gyar Regőczy-Sallai páros. Tizenhárom év alatt 21 világversenyen léptek jégre, ma­gán a világbajnokságon nyolcszor korcsolyáztak. Lake Placidben még csak ezüstérem­re futottak, de Dortmundban megelőzték legnagyobb ellenfeleiket, a Linicsuk-Karpo- noszov és a Mojszejeva-Minyenkov szovjet párosokat. Érthető, hogy az eredményhir­detés után az újságírók kérdéseinek pergőtüzében álltak: ARANY­ÍREMMEL — Abbahagyják-e az aktív korcsolyázást, és igaz-e, hogy összeházasodnak? Sallai András: „Abbahagyjuk az amatőr versenyzést, de nem házasodunk össze.“ — Mással sem kötnek házas­ságot? Sallai: „Egy évig jégrevűbe szerződünk, utána mindkettőnk­nek tanulnunk kell az egyete­men.“ — Biztosak voltak-e a kűr után az aranyéremben? Sallai: „Nem. Egyáltalán nem. Csak Mojszejeváék után, ami­kor a komputer kiszámolta a végeredményt.“ — Hogy hatott a csillagfény keringő közben elkövetett bot­lás? Regőczy Krisztina: „A hiba sosem jó. Szerencsére olyan al- katúak vagyunk, hogy ha baj van, összekapjuk magunkat.“ — Közvetlen terveik? Regőczy: Részt veszünk a Nemzetközi Korcsolyázó Szövet­ség világkörüli hemutató túrá- jáit Leningrádtót Lt» Angele­si*“ (pi) ■ ... "... : fi * % Vöröskatonából a labdarágósport Varga Béla A nltral labdarúgás (ame­lyet ma az első ligában a Plastika csapata képvisel si­kerrel) az elmúlt esztendő vé­gén ünnepelte megalakulásá­nak 70. évfordulóját. A Zobor alatt 1909-ben kezd­ték rúgni a labdát; 1911-ben a nltral Torna és VIvőegylet keretében hivatalosan Is meg­alakult az első regisztrált e- gyüttes, 1912-ben pedig a má­sodik, a Ronchettl Oszkár ala­pította Nltral Tűzoltó Sport­egyesület, a közkedvelt nyö- -tö-sö. Ennek labdarúgó-osz­tálya a sörkert melletti pá­lyán játszott. Az ú] államkeret első csa­pata, az AC Nitra 1921-ben már elnyerte a megyei baj­nok büszke címet. Az ünnep­ségen jelen volt a már tör­ténelmi jelentőségű AC Nitra alapítója, híres. kapusa és ka­pitánya, a ma is népszerű és közkedvelt Csulák Géza, aki már a 84. évét tapossa. Ezekben a napokban a csa­pat további jubileumot ünne­pelt: az AC Nitra híres játé­kosa, Varga- Béla életének 80. évébe lépett. Felkerestük a régi sportem­bert, mert tudtuk, hogy sók érdekeset- hallhatunk tőle a régi Időkről, olyan dolgokat, amelyek nemcsak a sporttör­ténészek, hanem a mai spor­/ 0 1 ■■ *+ 9 úttörője JUBILEUMI BESZÉLGETÉS EGY RÉGI SPORTEMBERREL toló fiatalok érdeklődésére Is számíthatnák/ — Nltrán születtem 1900-ban, apám, kőműves volt, én a kö­zépiskola elvégzése után a Vé­nusz drogéria alkalmazottja­ként Igyekeztem a család a- nyagl gondjain enyhíteni. Már akkor rajongtam a labdarúgá­sért. A nyötösö mérkőzéseit a sörkerti pályán nagyobbrészt a rács mögül néztem, mert nem volt pénzem a beléptidíj­ra. Már akkor megfogamzott bennem á gondolat, hogy lab­darúgó lesáek. Mikor kitört Magyarországon a forradalom, és megalakult a Tanácsköztár­saság mint proletárgyerek é­reztem, hogy nekem ott van a helyem. Elutaztam Budapestre, ahol az öcsém mészárossegéd volt. Lelkes híve voltam a for­radalomnak, azért jelentkez­tem a Vörös Hadseregbe. Nagy örömömre találkoztam ott nit- raiakkal. Vöröskatona volt Takács Vilmos, az AC Nitra későbbi kitűnő védőjátékosa is, de összehozott a sors Ger- ley Gézával Is, aki akkoriban már Szamuely helyettese volt, és később Is szerepet játszott a nltral munkásmozgalomban. Engem a kőbányai nehéztüzér­séghez osztottak be, parancs­nokom jelfy. Géza volt. Részt vettem a Vörös Hadsereg tiszai harcaiban, ott voltam a szol­noki hídfő nehéz harcaiban és a románok elleni harcokban Is. A forradalom letörése után menekülnöm kellett haza. Nor­vég útlevéllel és kalandos kö­rülmények között érkeztem meg. Otthon rendőri felügye­let alá helyeztek. — Budapesten kezdtem elő­ször rendszeresen futballozni, a Vasas Ifjúsági csapatában játszottam. Hazatérésem után sem hagyott alább labdarúgói szenvedélyem, ott álltam a nyttrai labdarúgósport bölcső­jénél. játékosa lettem az AC Nltrának, balszélső. Ezen a poszton látszottam Budapesten Is. A közönség csakhamar megszeretett, és Bözsi néven lettem közismert, így nevez­tek el játszótársaim hullámos, göndör szőke hajam miatt. — Az AC Nitra lelke Csulák Géza volt és a csapatban min­denki szívvel-lélekkel Játszott. Nehéz körülmények között kezdtünk, csak néhány mecé­nás segített rajtunk, mint pél­dául Goldberger Aladár, kü­lönben csaknem mindig ma­gunk fizettük a jegyet, ha a csapat kiutazott. Ha valakinek nem volt pénze, a többiek összeadták a jegy árát. A ka­pitalizmusban nehéz volt spor­tolni, hiszen nem volt miből, pedig igen nehéz • meccseket játszottunk, és megyei bajno­kok lettünk. Nem tudom elfe­lejteni a Sellyén (Sala) vívott mérkőzést. Akkor már (őnevű együttes voltunk, mégis ki­kaptunk. Kitűnő csatársoruk volt. Csak később tudtam meg, hogy csapatukban játszott az egykori magyar futball két hí­ressége Bobor és SzedláCek, akik később Hlohovecen ts játszottak. Mindketten vörös­katonák voltak, és Itt bújtak meg. Később a prágai Sport Is felfigyelt rájuk, s mindket­ten a Slávla híres játékosai lettek. Én 1928-lg Játszottam Nltrán, majd elkerültem Koál- cére. Ott a híres KAC-ban ját­szottam tovább mint balszél­ső. A honvágy azonban haza­hozott, de a labdarúgást abba­hagytam. Szakmámban dolgoz­tam, majd az államosítás után a Spofa képviselője lettem e- gészen nyugdíjaztatásomig; 70 éves koromban kitüntetésben részesültem, most pedig a Plastlkának drukkolok. — Ügy. tudom a régi csapat­ból csak Csulák, Wendi és jó­magam élünk. Bjzony, elszállt felettünk az idő, de tiszta szív­ből örülünk annak, hogy a Plastika szépen szerepel. Büsz­kék vagyunk az első nltral lahdarügőcsapat- utolsó mohi­kánjaira. MARTONVOLGVI LÁSZLÓ Az AC Nitra legislegelsú csapata. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom