Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-25 / 13. szám

te jelleg elmélyítésére törekszünk, mert a fejlett szocialista társadalom építésének az -fontos előfeltétele

A szocialista társadalom célja az ember sokoldalú fejlesztése. Ezt már a mí rxizmus-lentnizmus klasszikusai leszögezték. A jelenlegi szakaszban — a szocializmus építésének időszakában — a szocialista életmód kialakítása e téren a fő cél. Hogy konkrétan miről van szó, azt a következő tevékenység'tago- lási modell is mutatja.

1. A kölcsönös együttműködés szocialista kapcsolatai, kollektivizmus, együ- vétartnzás;

2. A munka minőségének fejlesztése és javítása, a munkához való szocialista viszony, amely a* előbbiből következik:

3. Szociális biztonság minden téren;

4. A dolgozók életszínvonalának emelése:

5. A létszükségletek fejlesztése, minőségi gyarapítása;

6. A szabad idő fokozatos kiterjesztése és összehangolása a munkahelyi tevékenységekkel;

7. A dolgozók irányítási aktivizálása;

8. A művelődés és a képzettség dinamikus fejlesztése;

9. A dolgozók kulturális színvonalának állandó emelése;

10. Az ember fizikai erejének — e fontos társadalmi értéknek — egészséges életmód révén való fejlesztése;

11. Felelősségteljes viszonyulás a természethez és az emberi környezethez.

12. Szocialista rend és fegyelem, a- mely az egyén és a társadalom közötti új viszony kifejeződése;

13. Szocialista eszmeiség, a tudományos világnézet kialakítása és a társadalmi szervezet összes alkotóelemének társadalmiasodésa;

14. A dolgozók nemzetközi szolidaritása, az internacionalizmus és a szocialista hazafiság;

15. A családhoz és a gyermekneveléshez való szocialista viszonyulás;

16. Közösségi emberré válás a személyiségfejlesztéssel összekötve.

A szocialista életmód fejlesztésének koncepciója azt mutatja, hogy szándékaink teljesen összhangban vannak a társadalmi fejlődés objektív tendenciáival. E tendencia feltételezi, hogy a társadalom erősen fejlett produktív erői és a társadalmi rendszer megbízható bázist teremt a személyiség sokoldalú kibontakozásához.

Fiatalok, az élet értelmének kovácsolói

Napjainkban a kapitalizmusnak napirendre kell térnie afölött, hogy a szocializmus megoldotta az ember helyzetét a társadalomban, hogy rendszerünk

méltóságot, jogot és szabadságot adott tz embernek, és létbiztonságot, távlatot mindenkinek.

Az élet bebizonyította, mennyire nem volt igaza a burzsoá propagandának, a- mikor azt állította, hogy a kapitalista társadalom végleg megoldotta a gazdasági válságok problémáját. Nem volt i- gezuk a polgári világ védelmezőinek, amikor azt állították, hogy nem létezik már kapitalizmus, mert az általános jólétet szavatoló posztindusztriális társadalom lépett a helyébe. Nyilvánvaló, hogy lényegében a tömegek, saját értelmiségük — főleg pedig az Ifjúság — megtévesztésére törekedve hirdet Ilyeneket a burzsoázia, miközben a jobboldali szociáldemokrácia Is segítséget nyújt t> tömegek megtévesztéséhez, ösz- szefognak, hogy gyógyírt találjanak a kapitalizmus gyógyíthatatlan . betegségének gyógyítására, a rendszer törvény- szerű megsemmisülésének elodázására.

E szempontból érdekes pl. az osztrák szocialisták 1978-ban elfogadott új programja. Az osztrák szociáldemokrácia fejlődésében — amelyet elemzés alá vettek — azt vélik felfedezni, hogy „kialakult a szociális biztonság olyan széles körű hálózata, amely biztosítja az állam jólétét“. Csakhogy ehhez olyan államra lenne szükség, amelyben mindenki jólétben él. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban nincs olyan helyzetben az osztrák társadalom, hogy a szocdemek megmutathatnák, miként lest egy Ilyen állam. Végső soron az osztrák szocialistáknak is tudniuk kell, hogy a politika nem alkalmazkodik a humanizálás, a társadalmi harmónia, a „polgári jólét“ elvont alapelveihez. A politika az uralkodó osztály szolgálatában áll, ehhez igazodik, és az elnyomott osztály érdekel ellen Irányul. Ezt az osztrák nép (de nemcsak az osztrák nép) mindennapjai Is bizonyítják.

A tőkésországokra az értékek devalválódása, a szociális bizonytalanság jellemző, és egyre világosabban látják a dolgozók, hogy a szocialista életmód és a burzsoá életmód között milyen átht- dalhatatlanok a minőségi különbségek.

A burzsoá ideológusok, akik régebben csak az életmód mennyiségi vonatkozásait helyezték előtérbe, napjainkban elsősorban az „élet minőségére“ fordítják figyelmüket. Divatossá vált e fogalom, segítségével akarják megkerülni a kapitalizmusban felmerült problémákat. Nem másról, mint a dolgozók tudatának manipulálásáról, a kapitalizmus vé- delmezésének és stabilizálásának új koncepciójáról van szó.

Harc az élet új, magasabb minőségéérti Ez a burzsoá politikai pártok jelszava. Az élet minőségét az ember társadalomban betöltött szerepe komplex, Integrált jellemzőjeként próbálják feltüntetni. Ez, persze, nem más mint Jelszó. Mert vajon beszélhetnek-e a kapitalisták az élet minőségéről, amikor kb. 20 milllő munkanélküli van a tőkés világban. Nem más ez, mint a figyelemnek a tényleges problémákról való elterelése. A fiatal nemzedéket a kapitalista „értékek“ teremtől sorába kívánják bevonni

A CSKP-nek és a tömegszervezetek

összességének létérdeke az olyan tlpn*

sú ember felnevelése, amely elkötelezetlen küzd a szocialista társadalom állandó előrehaladásáért, amely élete értelmét, létbiztonságának szavatolását a közösség javára végzett munkában látja.

Az új szocialista ember nevelése ina még szükségszerűen a negatív vonások, az előítéletek, a kispolgári ideológia és gyakorlat csökevényei, a kispolgári fogyasztói erkölcs elleni küzdelem jegyé' ben megy végbe. Ez — hosszú és bonyolult folyamat, amely a csökevények felszámolására, a kapitalista társadalomban kialakult szemlélet és a külföldi propagandaközpontok által hangoztatott nézetek leküzdésére irányul.

Életünk mindennapjai problémáinak megoldására' csak az érez ösztönzést, aki bekapcsolódik a társadalom gyakorlati-politikai küzdelmeibe, az élet által produkált kérdések megoldásába.

Ebben az egész komplexumban olyan tényezőt jelent a szocialista életmád, amely nagyon közel esik az ifjú nemzedékhez.

Az olyan nézetek, amelyek szerint az ifjú nemzedék tagjai erkölcsről szóló e- lőadásokkal könnyűszerrel megnyerhetek a szocialista életmód számára, rendkívül leegyszerűsítik a valóságot. Tény, hogy az Ilyen előadásoknak is megvan & jelentősége. Elsősorban azonban a fiatalok tényleges társadalmi: aktivizálására kell törekednünk. Arra,- hogy közös felelősséget érezzenek a társadalom további fejlődéséért. Nyilvánvaló, hogy a fiatalok kérdéseket tesznek fel, és ezekre igaz feleletet várnak.

Jan Főj tik elvtárs a CSKP KB Elnökségének beszámolóját ismertetve 1973. július 3-án ezt mondotta: „A fiatalság lendületét és energiáját, érvényesülési vágyát, tapasztalatok, ismeretek ntáni vágyát össze kell kapcsolni az i- dősebbek megfontoltságával. A fiatalokat neveljük a küzdelem és a munka megbecsülésére, tudatosítsuk velük, hogy ezekben gyökeredzik napjaink társadalma. Neveljük őket szilárd akaratúakká, határozottakká, újításért lelkesedő bátrakká, hogy érdeklődjenek a fejlett szocialista társadalom sokoldalú építésével kapcsolatos problémák iránt. Ez napjaink egyik legfontosabb feladata.

A fiatal nemzedék problémáinak megoldása bonyolult feladat, amely gazdasági és szociális kérdésekkel és az ifjúság közéleti aktivizálódásával, műveltségi és kulturális színvonalának emelkedésével egyaránt összefügg.“

Fiataljaink — a kommunista párt. az állami szervek, a SZISZ és más tényezők nevelő hatására — a jelen és e jövő aktív formálóivá válnak. Tudjuk, hogy az alkotás soha sem könnyű és nem problémamentes. Tény ezonban, hogy az Ifjúságban van elegendő erő és lendület a nehézségek leküzdéséhez. Méltó kezekbe kerül így a szocialista társadalom továbbfejlesztését vállalók stafétabotja.

Megjelent az Ü] IFJÚSÁG mellékleteként 1980. március 25-én

SEGÉDANYAG

A POLITIKAI OKTATÁSHOZ

Phl)r VOJTECH WAGNER, CSc., Dr. ANNA FISCHEROVA, CSc., PhDr PAVOL MESTAN

szocialista Eletmúd

SZOCIALISTA ÉLETSTÍLUS

A szocialista életmód az emberek életmódjának sajátos, történelmileg új típusa. amely a szocialista termelési viszonyok alapján fejlődik ki fokozatosan. Szocialista vagy szocializmust építő társadalmakban folytatott, minőségileg új emberi tevékenységek összességéről van szó ,

A szocialista életmód fokozatosan, bizonyos objektív feltételek és céltudatos emberi, esetleg társadalmi tevékenységek kölcsönhatása eredményeként alakul ki. önmagától nem jön létre, hanem csak a szocialista termelési viszonyok és a szocialista társadalmi rendszer hatásának természetes produktuméként a- lakul ki. Ezek és a többi objektív előfeltételek szükségszerüek ugyan a szocialista életmód létrejötte szempontjából, önmaguk azonban — aktív társadalmi e- rőfeszítés nélkül — nem alakítják az életmódot. Az életmód kialakulásában a társadalmi gyakorlat, a társadalom tagjainak részvétele és a társadalmi csoportok bekapcsolódása a társadalmi értékteremtésbe egyaránt meghatározó jelentőségű. Ugyanakkor erőteljesen hat rá a társadalmi tudat szférája, és hat rá a társadalmi szubjektum — tehát az e- gész társadalom és minden egyén — fejlettségének színvonala.

A szocialista életmód bevezetése nem egyszerű feladat, és ezt közvetlenül a szocialista forradalom győzelme sem valósítja meg. A szocialista társadalom bonyolult fejlődése során jön létre. A társadalom szocialista jellege fejlődésének és megszilárdulásának alkotóeleméről van itt szó. Lényegének és megnyilvánulási tormáinak ismerete a szocialista életmód céltudatos kialakításának vagy fejlődési feltételei megteremtésének, így a folyamat pozitív befolyásolásának a- lapvető előfeltétele. Erre L. I. Brezs- n y e v is figyelmeztetett az SZKP XXV. kongresszusán, amikor megállapította: „.. . meg kell ismerni a szocialista életmód fejlődésének lényegét és távlatait, az életmód szerves jelentőségét a kommunizmus felé haladó szovjet társadalom fokozatos fejlődésében“. A szocialista életmód sikeres fejlesztése tehát megköveteli az egyes osztályok és társadalmi csoportok életmódjában bevált gazdasági, szociális. Ideológiai és kulturális átalakulások megismerését, nemcsak a múltnak és a jelennek, hanem az lrányzc toknak, tendenciáknak Is a megismerését. Figyelemmel kell tehát kísérni. hogy miként alakulnak az igények, az érdeklődések, az értékek, az állás- foglalások és a magatartásnormák. Az Ilyen megismerések alapján kedvező feltételeket teremthetünk a szocialista életmódot megerősítő elemek és vonások érvényesítéséhez, és korlátozhatjuk azoknak az elemeknek és vonásoknak az érvényesülését, amelyek a szocializmustól idegenek

A fejlett szocialista társadalomban a szocialista életmód alakítása rendszerünk legsajátosabb és fölöttébb lényeges alkotóeleme. A szocialista életmód fejlesztése napjaink osztályharca következtében feloszlott világában az új, szocialista világ és a leáldozóban levő kapitalista világ küzdelmének fontos szféráját jelenti. Ezért vált e problematika az Ideológiai összecsapások fontos gyújtópontjává

A szocialista életmód formálásában a munkásosztályé a főszerep. Ez osztály a társadalmi munkamegosztásban betöltött feladata, a kommunista párt vezette szocialista társadalom osztályszerkezetében érvényesülő vezető szerepe következtében a legintenzívebben befolyásolja az életmód jellegét. A munkásosztály életmódjának sok vonása az egész társEda- lom életmódjának alapvető, meghatározó vonásává válik.

A fiatal nemzedék különösképpen érdekelt a szocialista életmód kialakításában, így a folyamatban betöltött szerepe is különleges. Általában megállapíthatjuk, hogy a társadalom összes nemzedéki csoportjából ezt terhelik a legkevésbé a túlhaladott életmódminták. Az ifjúság objektíve arra hivatott — főleg pedig a munkásifjúság —, hogy az éiet- módformálás döntő nemzedékévé váljék. Szocialista társadalmunk ezért indokoltan összpontosít a fiatalok szocialista nevelésére.

Alapvető elméleti

^ ® yietrSfi^a^tevlltenységek kiterjedt komplexuma. Ezek során az emberek különböző módon elégítik ki, Illetve formálják Igényeiket, kapcsolataikat, érték- rendszerüket, magatartás-normáikat és eszméiket, amelyekhez tevékenységük és

kapcsolatformálásuk közben igazodnak. Az emberi tevékenységnek ez konkrét- -történelmi folyamata, amelynek jellegét a társadalmi termelés bizonyos rendszerében elfoglalt hely, a termelőerők fejlettsége, a társadalmi érék érettsége, a társadalmi érdekek érvényesítésére, a célok elérésére és a bizonyos életmódot folytató szubjektum lgényklelégítés! képessége határozza meg. E folyamat történelmileg meghatározott formeként Is jellemezhető, amelynek keretében a társadalom újratermeli és fejleszti a létét.

Minden társadalmat az életmódja jellemez. Ez így megfogalmazva az egész társadalomra nézve érvényes. Az antigo- nista osztályokra tagolt társadalmakban ugyanis mély belső ellentmondások vannak.

Az egyes társadalmi osztályok életmódjának sajátos vonásai vannak. így értelmezve a kérdést megállapíthatjuk, hogy a kapitalizmusban más-más, specifikus a burzsoázia és a proletariátus é- letmódja. Es a szocialista társadalomban is specifikusan alakiul az egyes társadalmi osztályok életmódja.

Az egyes nemzetek életmódjában is vannak specifikumok, és még ez is belsőleg differenciált az adott nemzet jellege és szociális struktúrája szerint. Általánosságban tehát nem beszélhetünk a csehek vagy a szlovákok életmódjáról} hanem mindig csak a nemzetek egy bizonyos történelmi szakaszban kialakult életmódjáról.

Hasonló differenciálást — persze mindig a társadalmi-történelmi konkrétság igényének érvényesítésével — csoportok és rétegek vonatkozásában is alkalmazhatunk. Specifikus pl. az Ifjúság életmódja, de a munkás-, a tanuló-, a földműves- stb. Ifjúság életmódjának még ezen belül Is vannak sajátos vonásai. És mindig figyelembe kell venni, hogy milyen társadalomban él az adott Ifjúság.

Munkahely

A tevékenységek összességében a munka alapvető jelentőségű. Elsősorban a munka határozza meg és alakítja az életmód többi elemét. A munka az értéktermelés elsődleges szférája, és ez az anyag és a szellemi értékre egyaránt vonatkozik. A munka az ember társadalmi létének alapvető formája. A munka közvetítésével kapcsolódik be az emberi társadalomba, az emberi kapcsolatok rendszerébe. Ez kollektívákon és szélesebb társas kapcsolatokban történik, miközben az egyén bizonyos nézeteket és magatartásformákat sajátít el. E szférában formálódik az értékorientáció, az erkölcsinorma-rendszer és a társadalmi érdekek iránti viszony. Az egyén és a társadalom szférájának metsző pont járói van szú.