Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-25 / 13. szám

ÜTIJEGYZÜTEK A FILIPPÍNÖK ORSZÁGÁBÓL M it gondol az olvasó: hol lehet e legköny- nyebben megfázni? Náthát, mandula-, arcüreg­gyulladást kapni? Ne töprengjen, elárulom: a trópusokon. Bizony, Afrika, Ázsia, La- tin-Amerika forró vidékein. Az ember könnyű kis ing1 ben lép ki az utcára, a pá­rás forróság miatt hiába iz­zad, verejtéke nem párolog el a 32—35 fokos hőségben; ezért semmi sem hűti fel- hevült bőrét. Pillanatok Em­iatt átnedvesedik az Ing. Majd meglátok egy érdekes üzletet: nosza, lépjünk be. Odabent jól működik a lég­kondicionáló berendezés: maximum 18—20 fok van. A kereskedő szép selymet mu­tat, és miközben alkudo­zunk, észre sem veszem, hogy a légkondicionáló gép egyenesen rám fújja a hű­vös levegőt. <1. Kilépek az utcára, itt me­gint 35 fokos meleg fogad. Randevúm vem egy helyi politikussal. Beültet a ko­csijába, gondosan becsukja az ablakokat, hogy ne jöj­jön be a meleg, és előzéke­nyen megindítja a légkon­dit. (A szerkentyű nevét így rövidítjük magyarul, ez már amolyan utazó-zsargon.) A gép arcomba fújja áldá­sát — kész a három héten belül sem gyógyuló makacs, legyőzhetetlen arcüreggyul­ladás. Az ember előbb-utőbb rá­jön, hogy trópusi helyeken sehová sem szabad elindul­ni jő meleg pulóver nélkül. Mielőtt hűtött helyiségbe lépnék be, magamra hú­zom. Ha a kocsiban műkö­dik a légkondi, nem szabad törődni a nevető járókelők­kel, arcunkra kell teríteni * gyapjüpulővert. És a szál­lodai szobában — ha elme­gyünk „hazulról“ — be kell kapcsolni a légkondit, kü­lönben hazaértünkkor nem­csak rekkenő hőség, hanem dohos szag Is fogad a szo­bában, és otthon Pesten az­tán hőnapokig szellőztethe­tem az öltönyömet. Szóval megy, duruzsol e gép, hűti a szobát, és mire este ha­zaérek, ki Is lehet, sőt kell kapcsolni, mert különben éjszaka nagyon megfázik az ember. Igaz, hajnaltájban már így Is akkora a hőség a szobában, hogy az ember sej át verejtékében hányko­lódik, Mindezt előre kell bocsá- tanom, mert amikor a néző a trópusi országokban föl­vett gyönyörű színes filmek­ben gyönyörködik, eszébe sem jut, hogy itt minden percben megnehezíti az éle­tet a párás hőség, a jéghi­degre hűtött szoba, autó, üzlet, és bizony aligha hiszi el, mennyire vissza lehet sírni a mi közép-európai nyarunkat, telünket, még a télikcbátot is! 7100 SZIGET Mindezek a gondok igen­csak foglalkoztatják azt az európai utast, aki a Fülöp- -szigetekre látogat. A forró égövi ország körülbelül 7100 szigetből áll. Jósé Asplras idegenforgalmi miniszter tréfálva bár a nekem adott interjújában, de így nyilat­kozott: — Jöjjön hozzánk minél több turista az ön országa- • bóll Kötelezem magam, hogy mindegyik kap egy külön szigetet. Ez nem lenne nagy gond, mert hol vagyunk még at­tól, hogy évente ennyien u- tazzunk a Duna völgyéből a Fülöp-szigetekre! Egyébként ezt a nevet az ország — még mint spanyol gyarmat — egy gyermek tiszteletére kapta. Villalobos úr, £ hely­tartó, 1542-ben Mexikóból ide érkezvén, Fülöp herceg, a kis trónörökös örömére Islas Filipinasra, Fülöp-szi­getekre keresztelte az or­szágot. A kis hercegből II. Fülöp, a híres király lett, az Itteni embereket pedig, ha férfiak, ma is filippínok- nak, ha nők, filippínáknak nevezik. A gyarmat sokáig Mexikó algyarmata volt. Itl maláj eredetű az őslakosság, és sok száz éven át keve­redett a spanyol, a kínai és más ázsiai népekkel. M 5 Karcsú pálmák lengedeznek a trópusi szélben ... Hófehér, finom homok övezi a kék tengerből kiemel­kedő szigeteket... Hatalmas virágok és nedvdús gyü­mölcsök vonzzák a turistát a mosolygós filippínok ven­dégszerető országába. így hívogatják az idegenforgalmi reklámok a turistá­kat a 7100 szigetre. Ebben sok igazság van. De a tel­jes valóság mindig bonyolultabb és tarkább. Sugár And­rás lapunknak írt riportjában erről az érdekes valóság­ról mesél. Marianda, a jól fölfegyverzett rendőrlány „Gyere hozzánk, kapsz egy szigetet“ Ez a keveredés annyira ál­dásosnak bizonyult, hogy ta­lán 9®hol e világon nem lát­ni annyi gyönyörű [mond­juk tíz iközül legalább hat csodaszép) lányt, mint ép­pen Itt. A lágy maláj vo­násokat finom ecsettel fes­tett spanyol-arab vonalak rendezgetik, és azt hiszem, az európai vér teszi, hogy az itteni lányok nem olyan alacsony kis duodik, mint e- legfőbb ázsiai nővérük. Még hozzá kell tennem, hogy Spanyolország, amely 1898- ban Kuba miatt háborút vi­selt az Egyesült Államok­kal és el is vesztette, de már ugyanabban az évben húszmillió dollárért jobb­nak látta eladni Washing­tonnak a szigeteket. Ettől kezdve 1946-lg (rövid ja­pán megszállással) csaknem ötven évig hivatalosan Is a- merikal gyarmat volt az or­szág, ami . friss amerikei- -európai yérfceveredést is hozott, de főleg az ameri­kai civilizáció áldásaival és átkaival halmozta el a Fü- löp-saigetekét. Elterjedt a kozmetika, a sport, s ez is használt a lányok, főleg a - városi lányok szépségének. Ami rontott az ország képén, az a korrupció, a banda- -hadviselés, az erőszak és a prostitúció „importja“ volt. Ez Is az USA-ból jött... NYELVI BÁBEL A több mint negyvenöt milliós ország urai büszkén mondják, hogy az USA és Anglia után a Fülöp-szige- tek a világ legnagyobb an­gol nyelvű országa. Ez fur­csa dicsekvés, hiszen az it­teni lakosság anyanyelve a tagalog, egy maláj eredetű nemzeti nyelv, és sok szige­ten egészen más nyelveket is beszélnek. Még mindig hivatalos nyelv a spanyol is. (Nem sokan értik, bár majdnem mindenkinek ele­gáns spanyol neve van.) De az iskolában Inkább ango­lul tanulnak a gyerekek, s az utcán bárkivel állunk szóba, valóban tud angolul. (Nem úgy, mint Indiában vagy mondjuk Nigériában.) A televízió legtöbb adásá­ban furcsa madárnyelvet báliunk: a szereplők taga­log nyelven beszélnek, de úgy, hogy minden második szavuk angol, sőt egész an­gol mondatokat szőnek bele a társalgásba. Egész jól meg lehet érteni a műsorukat. Kissé elszomorító, hogy a legtöbb városlakó ;már kép­telen tisztán beszélni anya­nyelvén annyira zsúfolt ez a nyelv angol szevakkal, ki­fejezésekkel, fél- és egész mondatokkal. INTRAMUROS, CHINATOWN Itt tíz ember közül nyolc katolikus, a többi mohame­Ösl szövőszék Zamboanga szigetén dán, elvétve protestáns is akad. Az «európai és ázsiai kultúrák úgy keverednek, hogy a manilal katolikus üz­letember gyakran hódol tör­zsi isteneknek is, varázsport hint & csodatevő Buddha- -szobor elé... Ha az ember a falak közötti óvárosban (neve Intramuros, ami spa­nyol „Falközötti“-t jelenti járkál, a régi Mexikóban, Granadában vagy Ö-Haven- nábam érezheti magát, és még az erődöt is Santiagó- nak hívják. Ä kínai város­részben, a Chinatownban vi­szont az ország 300 000 kí­nai lakosának nagyrésze csaknem pontosan úgy él, mint Szingapúrban vagy Hongkongban. Hihetetlen, de igaz: az Itteni kínai étter­mekben nagyon ritkán esz­nek pálcikákkal. A többi mind ugyanaz. És a kínai polgárság kezében van & ke­reskedelem, az ipar jelentős része. a 180 000 lakosnak' más a véleménye. -A sok paraszt és halász évi jövedelme 75 dollár (!) körül van. A kor­mányzó, Vicente Alberto, egy bánya, sok jó föld és a sziget egyetlen szállodájá­nak a tulajdonosa. Harminc éve áll a sziget élén, és nemrég újra megválesztot- ták ... megfélemlítéssel, sza­vazatvásárlással. Francisco ; Tatad méltat­lannak és korruptnak ne­vezte Albertöt és jelöltjeit,- ezért megkérte Marcos el­nököt, járuljon hozzá ellen­jelöltek állításához. -Az el­nök ezt megtagadta,: mire Tatad önállósította magát. Jelöltjei megbuktak, ő ma­ga kiesett a kormányból. Lehet, hogy most a ‘Marcos ellen fellépő’ ellenzék; egyik vezére lesz,- ha hagyják .., HALO-HALO Ennyit a politikáról. Es mit ettél a Fülöp-szigete- ken? — kérdezik barátaim. Sokat és jói, A szállodában szerencsére j „svéd asztal“ volt .azaz 7—8 dollárért 30—40 étel közül lehetett válogatni, és annyit szedhet­tem a tányéromra, ameny- nyit csak akartam. A rizs, a sertéshús (spanyol hatás), a sokféle hal, rák, kagyló és a kókuszdió meg a ba­nán dominál a fillppinó éte­lekben. Érdekes a sült mgi- lE-cpacal, a chicharong bula klak, a sinigang (gazdagon fűszerezett rák- és halle­ves), az adobo (marha-, ser­tés- vagy csirkeragu fok­hagymával, hagymával, kó­kusztejjel), és hadd ne em­legessem a halo-halo nevű fagylaltkölteményt, amely önálló ebédnek is beillik gyümölcslével, kókuszdióval, tejjel, mangó- és papajasze- letkékkel... Az Is spanyol hatás, hogy évente legalább 20—30 „fiesta“, helyi és központi ünnep van, a legkülönbö­zőbb szentek tiszteletére. Ha ez ember kocsival megy vidékre, majdnem mindenütt helyi búcsúba ütközik, oly sok a védőszent és annyira szeretnek az emberek mu­latni. VízibiValy, karabao vontatja a szegény paraszt kezdetleges ekéiét Néhány évvel ezelőtt Ma­nila azzal a rekorddal „büsz­kélkedhetett“, hogy évi ki­lencezer gyilkossággal a vi­lág legveszélyesebb városa volt. Egészen 1972-lg, ami­kor Marcos elnök bevezet­te a rendkívüli állapotot. Néhány hőnap alett 45 mil­lió lőfegyvert adtak el, vagy koboztak el. Kijárási tilalom is életben van, de ezt már nem veszik na­gyon szigorúan. Sok mulatni vágyó turista ügy játssza ki az éjjeli 1 órától 4-ig tar­tó kijárási tilalmat, hogy a „masszázst“ és hasonló bu­ja élvezeteket kínáló loká­lok zárt ajtaja mögött vé­szeli. át azt to bizonyos há­rom órát, és csak hajnalban vánszorog háza hoteljébe a- Iudnl. Az utcái lövöldözés­től már régóta nem kell félni. ■ ;‘ A meglehetősen nagy ki­terjedésű Manilában — *<• mely néhány év óta már nem főváros; ezt a rangot átengedte . a szomszédos Quezon Cityiiék — zsúfolt buszok mellett „dzsipni ne­vű furcsa járműveken köz­lekedik a nép. A dzsipet vagy jeepet az amerikai hadsereg hozta ide 1945-ben, és a találékony fllippínók ezernyi furcsa díszítéssel, ezüst színű lószobrokká 1, festéssel ékesítve irányte-xí- vá változtatták. A dzsipni homlokzatára kiírják az: úti- célt, és annyi utast vesznek föl, amennyi belefér. Láttam már 32 utast is egy dzsip- nin, Igaz, hogy a fele Isko­lásgyerek volt. Ha utast lát a sofőr, őrült fékezéssel megáll, sőt, szerény borra­valóért még kitérőkre Is hEjlandő. Külön gyár fog­lalkozik azzal, hogy a dísz- , leien , japán és : amerikai dzsipekből agyoncicomázott dzslpnit csináljon! VÍZIBIVALY Faluhelyen szomorúbb1 az élet, a parasztok vízibiValy- -vontatású ekékkel kapirgál- ják a földét, termékeiket bagóért adják el a felvásár­lóknak. :Ha rossz a termés, az istencsapása, ha jő: tálán még rosszabb, mert ilyenkor nincs ára a gabonának, rizs­inek. A parasztnak, igazaké-' . vesebb a kiadása, is, Aint Európában, hiszen egyetlen vacak Inggel, nadrággal é- vekig ki lehet bírni a trópu­si hőségben, a ház bam­buszfalának résein szabadon áramlik át a szellő, és ha költözni kell, a 20—30 ba­rát és szomszéd vastag bam­buszgerendákra rakja a há­zat, és egyszerűen tovább­viszi néhány kilométerrel. Sok gondot okoznak viszont a trópusi betegségek, a bél - férgek, a szúnyogok, a mo­hó patkányok és egyéb é- lősdiek. A társadalmi életet is az élősdiek keserítik meg. Mar­cos elnök, aki 1972 óta ste*- tárlálls hatalommal kormá­nyoz, egyre több elégedet­len emberrel kénytelen szembenézni. Falun, város­ban 50 pesóért (körülbelül 6 és fél dollár) vásárolják a szegények szavazatait, megfélemlítik az ellenzéket. Nemrég egy kedves isme­rősöm, Francisco Tatad tá- jékoztatásügyl miniszter, a- kit Metoos „a kormány el­kényezteti gyermekének“ nevezett, szakított elnöké- • vei. Tatad, aki alig 35 éves, Catanduanes szigetéről szár­mazik. Szép strandjaival és zöld dombjaival igazi paradi­csomnak. látszik a sziget, de Van ám itt humor Is: a miniszter előszobájában lát­tam egy tízparancsolatot. E- szerint „A főnök sohasem alszik, hanem, pihen“; „A főnök nem eszik, hanem táplálkozik“; „A főnök nem udvarol titkárnőjének, h£<- nem neveli“,,^ A főnöki tízparancsolat u- tolsó pontja így hangzott: „A főnököknek nemi len­ne szabad házasodniuk, ne­hogy elszaporodjanak.“ Le­het, hogy a szerző, a kis tit­kárnő Marcos elnökre gon­dolt? Vagy -talán járt kül­földön is? Ezen Igazán nem érdemes törni a fejünket. Üljünk be a legközelebbi dzsipnlbe, menjünk háza a jéghideg szállodába, és rendeljünk egy halo-halút. És nézzünk mélyen a szép manilal lá­nyok szemébe — biztosan visszamosolyognak. . J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom