Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-25 / 13. szám
Egyes munkán kívüli tevékenységekben is sor kerül értékképzésre és igény- fejtésztésre, és itt is létrejönnek anyagi és nem-anyagi, szellemi, kulturális, társadalmi, etikai stb. produktumok. A munka szerepe és a tevékenységek struktúrájára gyakorolt hatása a munka konkrét tartalmának és jellegének a függvénye. Ezzel kapcsolatban a munkára fordított idő mennyisége (az egész idöstruktúrába velő besorolása), a munka bonyolultsága és alkotó jellege és úgynevezett participációs mértéke (az egyén konkrét helye a kollektívában, felelősség, az irányításban való részvétel ) Is rendkívül fontos tényező. Ha a távlatokat vesszük figyelembe, a munka megszűnik csak létfenntartási tevékenység lenni. Egyre fontosabb szerepet kap benne az alkotó aktivitás és az önmegvalósítás. Csak a szocializmus és a kommunizmus jelenti a munka felszabadítását. De nem jelenti a munkától való megszabadulást. V. I. L e n in erről ezt mondotta: „Évszázadokig robotolt a munkás idegenek, a kizsákmányolok javára. Most első ízben önmaga számára fog dolgozni...“ A munka értékelésekor összekapcsolódik a szükségszerű aktivitás szempontja az önmegvalósító aktivitás szempontjával. A szocialista társé dalom egyre nagyobb teret biztosit az önmegvalósítás számára. Másrészt kompenzálta bizonyos mértékben az érdektelenséget egyes munkák vonzóvá tételével. A szocialista társadalom nagy felelősséget vállal magára, amikor arányosan és a távlatokat figyelembe véve orientálja a fiatalokat bizonyos tevékenységek felé. A színvonalasan érvényesített társadalmi szempontok segítik a fiatalokat a pályaválasztás bonyolult és felelősség- teljes folyamatában. Munkán kívüli tevékenység Az életmód formálásában különleges hely illeti meg a munkán kívüli tevékenységeket. Ezek az ember „idő-költ- ségvetésőben“ Is kategorizálhatók: munkahelyi tevékenység, életvitelhez szükséges tevékenységek és a szabadidő-tevékenységek. Az életvitelhez szükséges (necesszit) tevékenységek a következők: munkahelyre utazás, háztartásvezetés és fiziológiai szükségletekkel kapcsolatos tevékenység, a fiziológiai igények kielégítésével kapcsolatos időtöltés jelentős és viszonylag — ami az ldőmeny- nyiséget jelenti — állandó. A necesszit tevékenységekre fordított idő mennyisége — egyes területeken — főleg a szolgáltatások fejlesztésével, pl. a nők háztartási munkájának megkönnyítésével csökkenthető. A szabadidő-tevékenységet önkéntesnek, a közvetlen gazdasági effektus szempontjából érdektelennek minősítjük. Az ilyen tevékenységek szubjektív szabadidő-élményt nyújtanak. E szféra hozzájárulhat a személyiség harmonikus kibontakozásához. A szabad idő három elemből tevődik össze, ami a funkciót illeti: a pihenésből, az ismeretszerzésből és a szórakozásból. A jelentőség szempontjáből határterületnek tekinthetők az olyan tevékenységek mint a társadalmi-politikai aktivitás, a művelődés, a munka melletti továbbképzés és — bizonyos értelem- ben — a* családon belüli gyermeknevelés is. Ezek mindegyike több tevékenységi időkategóriában realizálódik. A társadalmi-politikai aktivitás, a művelődés és a munka melletti továbbképzés mind olyan tevékenység, amelynek a szocialista életmód alakításában fontos szerepe van. A társadalomfejlesztés szocialista koncepciója feltételezi, hogy a társadalomnak egyre több tagja vesz részt a közösségi jellegű feladatok megoldásában, az ilyen ügyek 1- rányításában és a döntéshozatalban. Az ilyen tevékenységek és az ezekre való felkészülés bizonyos időmennyiséget 1- gényel. E tevékenységekre részben a társadalom ad időt a társadalmi Időalapból, részben pedig az egyén — saját Idejéből. A társadalmi szféra így összekapcsolódik ez egyénivel, az egyén így természetesnek veszi, hogy bekapcsolódik a társadalmi ügyek intézésébe. A munka melletti továbbtanulásnál és — bizonyos mértékben — a gyermek- nevelésnél Is hasonló a helyzet. A marxizmus-leninizmus klasszikusai a szabad időt jelentős értékalkotó szférának minősítették. Sikerült leküzdeniük, hogy régebben szembe állították a munkahelyi tevékenységet a szabad időben folytatott tevékenységgel. Fontos kérdés a szabad idő aktív és passzív eltöltése és a megoldás gyakorlati szempontjainak érvényesítése. A szocialista társadalom szabadidő-koncepciójában az aktivitás követelménye érvényesül. Hogy a társadalom mennyire felelősséget érez azért, hogy az egyének aktívan kihasználhassák a szabad időt, azt a szociális fejlesztési programok és tervek is mutatják. Ezeket a vállalatok, üzemek dolgozzák ki. Az emberi igények fejlődése és kielégítése Az emberi igények a társadalom szociális-gazdasági fejlődésének fontos tengelyét alkotják. Az életmód tartalmi körülhatárolásának fő alkotóelemei közé tartoznak. Az emberi igények kialakítása és kielégítése folyamatában a társadalom uralmába veszi saját létének feltételeit, ezeket kihasználja ás átalakítja. Az igény a szubjektum függőségi állapotának a kifejezése. Függőség a saját lét szubjektív feltételeitől. A tudatosított igény alapvető ösztönző tényező az emberi magatartás meghatározója. Különböző tevékenységi formákkal különböző jellegű tevékenységeket lehet kielégíteni. Az igények adekvát felismerése és megfogalmazása a tevékenységek racionális struktúrájában és szervezésé ben érvényesül. Az igényeket számos szempontból osztályozhatjuk. Az alapvető (újratermelési) és felsőbb Ifejlesztési) igényekre. Illetve az anyagi, szellemi (ezek között a kulturális) és a szociális igényekre való felosztás a legfontosabb osztályozási szempont. Minden igény bizonyos társadalmi feltételek között válik reálissá és Időszerűvé. Az eszközök és a módok különbsége teszi viszonylagossá az igények kielégítésének mértékét. Az igények történelmi Jellegű tényezők. Az alapvető igények Is történelmileg konkrét formában lépnek fel. Összefügg ezzel ez igények növekedésének a törvénye, amelyet Lenin fogalmazott meg. Fejlődésének bizonyos fokán minden társadalmat bizonyos Integrált tgény- -univerzum Jellemez. Népszerűén szólva az úgynevezett „lgénycsomagról“ van itt szó. Ez különböző társadalmakban különböző. A társadalmi igény-univerzum Integráló és differenciáló szféra Is u- gyanakkor. Tehát az Igények bizonyos értelemben egyesítik a társadalmat, u- gyanakkor azonban különböző egyének és társadalmi csoportok különböző módon elégítik ki (az összességen belül) igényeiket. Á szellemi és kulturális Igények jelein tős mértékben az anyagi igények függ-, vényeiként fejlődnek. Csak az anyagi i- gónyek bizonyos színvonalú kielégítése teszi lehetővé, hogy az emberek a műi vetődéssel és a kultúrával is törődje-, nek, hogy sokoldalúbban fejlesszék ér* zelmi és társadalmi életüket, és hogy, teljesebben kielégítsék életük e területének igényeit is. Az igények nem önállóan hatnak ösztönző tényezőkként. Motivációs szerepüket a motivációs szféra más területei is befolyásolják. Például az értékek és az értékorientáció. Az anyagi igények kielégítése mértékének kérdéseit külön tanulmányozzák, az életszínvonallal kapcsolatos problémakör keretében. Az életszínvonal és az életmód között fontos összefüggések és kölcsönös függőségek vannak. Ezek nem azonosíthatók és nem redukálhatók kölcsönösen egymásra. A jó életszínvonal rendszerint a tökéletesebb életmód előfeltétele, önmagában a- zonban még nem szavatolja a jó életmódot. A kommunista nevelés szerepe A szocialista társadalom célja az a- nyagi bőség és a megfelelő színvonalú, szocialista életmód összekapcsolása. A jó feltételeket mi a társadalom minden tagja hatalmas társadalmi-kulturális fejlesztése eszközeként használjuk fel. Életmódunknak ez már egy új fokozata. Azok az értékek, amelyek a fogyasztói társadalomban & fogyasztás céljait jelentik, a szocialista társadalomban szükségszerűen további új igények fejlődésének tárgyává, a további társadalmi fejlődés ugródeszkáivá válnak. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a szocialista életmód alakításának jelenlegi stádiuma ellentmondásos folyamat. Hat rá pl., hogy a’' társadalmi tudat lemaradt az anyagi és társadalmi lét mögött. E- zért van ma oly hagy szükség sz új értékorientáció kialakítására. A szocialista életmód ugyanis feltételezi az anyagi és szellemi igények harmonikus összehangolását, a személyes és társadalmi érdekek hármonizálását. Ezért 'oly fontos követelmény a szocialista életmód meny- nyiségj és minőségi vonatkozásának Összehangolása. Tudjuk, hogy hosszú folyamatról van szó, és hogy céljainkat csak komplex, dinamikusan fejlődő kommunista neveléssel tudjuk elérni. E nevelés magába foglalja a munkára nevelést, a politechnikai, erkölcsi, világnézeti, hazafias és internacionalista, test- és honvédelmi, esztétikai stb. nevelést. A nevelést csak elvontan lehet felosztani, konkrétan, a munkában már nem, mert itt egységes fronton kell előrehaladni. Es éppen as esztétikai nevelés a gyakran elhanyagolt, mellékesnek tekinteti szféra. Az esztétikai nevelés feladatai Az esztétikai nevelés komplex értelmezése — a kommunista nevelés fon' tos szempontja és eleme. Hozzájárul a kommunista nevelés általános céljainak eléréséhez, a szép iránt érzékeny személyiség kialakításához. Az esztétikailag fejlett személyiségei a komplexitás és az univerzalitás jellemzi. Az ilyen ember a valóság összes vonatkozásának és az emberi kapcsolatok minden szférájának alkotó, a szépség törvényszerö- ségeivel összhangban levő értékelésre törekszik, és erre képessé is válik. Ax ilyen ember képessé válik a dolgok belső mértékének felismerésére, átélésére, megismerésére, tudatosítására és sokoldalú leihasználására, képes önmaga igazolására és az önmegvalósításra. Az esztétikai nevelés figyelembe veszi az egyénre gyakorolt hatást is, illetve a valóság esztétikai elsajátításának szubjektív vonatkozásait. E folyamatban minden fokozat és elem fontos tényező. Fontos a szerves kapcsoltság és a befolyás. A gyakorlatban ez fejlődést jelent az ösztönös befogadástól a tudatos esztétikai értékelésig. Az esztétikát nevelés folyamatában! sokrétű, esztétikai momentumokat tartalmazó eszközöket alkalmazunk. Ezek regisztere a kor, a történelem függvénye, és állandóan változik. A jelenlegi társadalmi és gazdasági fejlettségben az esztétikai nevelésnek a szabad és alkotó tevékenységként értelmezett munka is szerves alkotóelemévé válhat. Az ilyen munkát megtisztítottuk az elidegenedéstől, így az egyén potenciális lehetőségeit is érvényesítheti. Az esztétikai kvalitásnak megvannak a maga külön momentumai :a munkafolyamat, amely a szakma ismeretében, az ügyességben, az alkotókészségben rejlik; a társadalmi értelem, a munka jelentőségére való figyelem, a lelkesedés, az érdekeltség és az aktivitás; a munkafolyamat megszervezése, harmonikus elrendezettsége; a munkatermelékenység, amely az adekvát dolgoknak és az alkotó eszményi céljának tárgyiasítása a mesteri megvalósítás révén. A szocialista mnnkában olyan elemek kezdenek érvényesülni mint az alkotó- készség, az újításra törekvés, az alkotói lelkesedés stb. Ezek a fogalmak régebben csak a művészetben rendelkeztek polgárjoggal. A szocialista társadalomban a művészet minden tevékenységi szférára hatással van. Oj, speciális tevékenységek keletkeznek ennek, következtében: az Ipari formatervezés, a műszaki esztétika, a munkaesztétika stb. A személyiség harmonikus fejlesztését így lehetővé teszi az áj jellegű tevékenység, az automatizálás, a korszerű technológia, a formatervezés érvényesítése. Fontos tényező, hogy társadalmunkban a munkahelyi feladatokat egyre inkább alkotó módon közelítjük meg. Az ember így „univerzális alkotó szubjektummá“ válik a specializált munkában. Elsajátítja az adminisztratív, ellenőrző, értékesítő és esztétikai funkciókat. Összességében ez fejezi ki az ember társadalmi lényegét, személyiségét. A megismerő, Intellektuális tevékenységben, a kutatómunkában, az önálló gondolkodásban, az Intellektuális keresésben, az alkotásban stb. Is vannak esztétikai momentumok. Az esztétikai nevelés szerepe ezeknek az esztétikai momentumoknak a feltárása az összes tevékenységi szférában. Végső soron pedig a munka tökéletesítéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás az eszköz és a cél dialektikus kapcsolata révén. Környezet, játék, sport Az esztétikai nevelésnek fontos eszköze a környezet. Ennek különböző megnyilvánulási formái a következők: természeti környezet, ember által formált ás kialakított természeti környezet, az embert körülvevő tárgyi környezet, az ember esztétikai környezetének kialakítása, a társadalmi kommunikáció minősége és az emberi kapcsolatok keretében vaiö viselkedés minősége. Mi ezeknek az elemeknek a harmonikus összekapcsolására törekszünk. Az esztétikus viselkedés, az életstílus közvetlenül ösz- szefügg az életmóddal. Az esztétikai nevelésnek a. játék és a játszás is jó eszköze lehet. Ennek az a jele, hogy a motívum benne van a tevékenység tartalmában,- a tevékenység folyamatában, függetlenül ez eredményektől. Minden embert tevékenységben van játékelem. A munka így kellemesebbé, vonzőbbáj a szó szoros értelmében élvezetessé válik. Az ügyessége^ rátermettséget, gyakorlottságotj műszaki és taktikai felkészültséget Igénylő ás változó sikert nyújtó tevékenység fizikai és szellemi izgalmat kelt az emberben. Ez végül Is esztétikai élvezet és öröm forrásává válik. A játék során megnyilvánulnak a nem tudatosított személyiségvonások, cselekvési motívumok, vágyak. Az ember így jobban megismeri önmagát, korrigálja a jellemét, fejleszti személyiségét. A gyermekek, a serdülők — de a felnőttek Is — aktivizálják képzelőerejüket, fejlesztik fantáziájukat, alkotókészségüket, érzékszerveiket és érzelmeiket, bővítik tudatuk terjedelmét. A személyiség tudattalan és tudatos esztétikai kibontakoztatásáról van Itt szó. Az esztétikai nevelésben a testnevelésnek és a sportnak, a testkultúrának, a tömeg- és teljesítménysportnak is van szerepe. Objektív esztétikai momentumok révén hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához. A testnevelésben és sportban Is megnyilvánul a tökéletesség, az unlvorzialitás. Az ember Itt Is fizikai és szellemi erői bizonyítására és feltárására törekszik. A művészet szerepe A művészet fontos szerepet tőit be az esztétikai nevelés eszközrendszerében. Eközben a művészet lényegéből, soksze- repűségéből, a kommunikatív, megismerő, értékelő, áta-lakftő és esztétikai funkcióból Indulunk ki. A művészet hatásának köszönhetően közvetlenül és e- rőszakmentesen befolyásolható az egyéni tudat. A művészet segítségével lehetővé válik az intim élmények kenfron- tálása, az élettapasztalatok és magatartások, állásfoglalások átértékelése. Egységes kapcsolat alakul így ki az ember és a világ között, és az egyén hozzájárul a társadalmi viszonyok szabályozásához, alakításához. Egységbe kerül így a világnézet és az életérzés. A művészetnek az ember reális társadalmi magatartása kialakításában ts fontos szerepe van. Ez, persze, közvetve érvényesül. A társadalmi nézetek, gondolatok, követelmények lépnek Ilyenkor az egyéni tudat elé. Elkötelezetté válik az embernek a világhoz fűződő viszonya, lehetővé válik az egyén helyes önértékelése, az egyén önmaga általi átalakítása. Tehát & művészet képes a képességek sokoldalú fejlesztésére. Az esztétikai nevelés révén az egyén képessé válik a művészet befogadására, megismerésére. Teljesértékü esztétikai nevelés csak úgy lehetséges, ha a művészet közvetlen érzékelése, az élmény átélése és a művelődés egységben érvényesül. A gyakorlati esztétikai nevelésnek számos változata, formája és módszere van, attól függően, hogy a nevelést ki valósítja meg. Esztétikai nevelésre az iskolában, az iskolán kívüli tevékenységben, a SZISZ-ben, a pionírmozgalomban, az ifjúsági klubokban, az ifjúsági otthonokban, a kollégiumokban stb egyaránt sor kerül. A könyvtárak, a képtárak, a múzeumok, a hangversenyek, a tömegtájékoztató eszközök is jelentősen hozzájárulhatnak a gyakorlati esztétikai neveléshez. Mindegyik a maga sajátos eszközeivel. Az esztétikai nevelés igya személyiségfejlesztés fontos eszközévé válik a szocialista társada lomhám, A nevelésben — ha nem használjuk fel az érzelmi szféra lehetőségeit —, bizonyos, tények, jelenségek vagy folyamatok leg- tudományosabb megmagyarázását sem fogadja az ember sajátjává, és nem a- zonosul véltük teljesen. Az új személyiségnek belsőleg is meg kell győződnie a feladatok, az adott tevékenység és folyamat helyességéről. Kollektivizmus az emberi kapcsolatokban Az életmód problematikájának az embert kapcsolatok Is szerves részét képezik. A társadalmi tényezők és egyéb faktorok hatásának metszőpontjáról van sző. Az embert kapcsolatokban a társadalom szociális struktúrája, Ideológiája,- jogrendszere, erkölcse egyaránt tükröződik. De olyan tényezők is tükröződnek benne, mint a társadalmi pszichika, a környezet és a társadalom biológiai struktúrája. Az embert kapcsolatokat meg kell különböztetni az alapvetőbb szociális kapcsolatoktól. Az emberi kapcsolatok elemzésekor rendszerint figyelembe vesszük ezek formális és nem formális vonatkozásait. A formális vonatkozások az emberek szervezetbe való besorolásából, következnek. A kapcsolatok megfelelnek az a- dott szervezetnek. A nemformális vonatkozások párhuzamosan fejlődnek a formálisakkal, és a kapcsolatok társadalomlélektani síkját jelentik. Itt olyan tényezők játszanak szerepet mint a hajlamok, az összeférhetetlenség, az emberek kölcsönös elismerése vagy el nem ismerése (ami a képességeket és más tulajdonságokat Illeti stb. Az emberi kapcsolatok kérdéskomplexuma a szocialista életmód kialakításának számos szférájában fontos szerepet játszik. Pl. a munkahelyen, otthon, a szomszédok kapcsolatában és a közéleti tevékenységben. Különös figyelmet kell fordítanunk az elvtársi kapcsolatokra és a kollektivizmusra, mert itt az emberi kapcsolatok új minőségének alakításáról van szó. A kollektívák és az ezek keretébeu kialakított, a kölcsönös együttműködésen, segíten takaráson és megértésen a- lapulő elvtársi kapcsolatok életmódúnk egyre fontosabb elemeivé válnak. A kollektíva a társadalom olyan sejtje, amelyben az egyének érdeke a társadalmi érdekek figyelembe vételével, elsősorban pedig az össztársadalmi érdekek szem előtt tartásával realizálódik. E szempontból főleg a munkahelyi kollektíva jelenti a legfontosabb közeget a szocialista ember és a szocialista életmód kialakítása során. A kollektivizmus alapelve a szocialista életmód legfontosabb princípnma. A társadalomfejlesztés koncepciója A szocialista életmód a szocialista társadalmi rendszer létének, a termelést viszonyok, a politikai rendszer, a szociális szerkezet és — ami rendkívül toa- tos — a szocialista' irányú tudati átalakulások bázisán fejlődik. A társadalom tagjainak tevékenységein, megnyilvánulásain és állásfoglalásain tükröződik az a tény, hogy társadalmunk fejlődésében egyre erőteljesebben realizálódik a szocialista koncepció. A szocialista életmód kialakítása problémakörének egyre rendszeresebb megismerése azt bizonyítja, hogy itt céltudatosságra, a szociális-
