Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-11 / 11. szám

2 ffiíg

KÍNAI PROVOKÁCIÓK

amerikai szentesítéssel

Hanoiban Jelentést közöltek arról, hogy az elmúlt napokban Is voltak kínai provokációk a határon. A jelentés kiemeli, hogy Kína növekvő számban dobott át dl- verzánsokat, akiket hírszerző feladatok mellett vietnami káderek, lakosok meggyilkolásával is megbíztak.

A jelentés szerint február közepén kínai fegyveres hajók megsértették Vietnam területi vizelt.

Hanoiban határozottan cáfolták azokat a nyugati jelentéseket, amelyek szerint Vietnam megegyezett volna az ENSZ menekültügyi főhatóságával a külföldön élő 400 ezer kambodzsai hazatelepítésében. A VSZK külügyminisztériuma hivatalosan cáfolta és leszögezte, hogy „e kérdésben csakis a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács dönthet, s Jóllehet Vietnam folytatott tárgyalásokat az ENSZ menekültügyi főbizottságának képviselőjével, az emigrációban élő kambodzsaiak ügye nem került szóba“.

A kambodzsai vezetők — Heng Samrin, a Népi Forradalmi Tanács elnöke és Pen Sovan alelnök — meglá togatták a vietnami néphadseregnek azokat a katonáit, akiket Jelenleg egy Phnom Penh-1 kórházban ápolnak, A katonák a Pol Pot-rezsim maradványainak felszámolásához nyújtott segítség során sebesültek meg.

Az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújt a Pakisztánban menedéket találó afganisztáni ellenforra- dalmároknak — ismerte el Harold Brown, amerikai hadügyminiszter a képviselőház költségvetési bizottságában történt meghallgatásakor.

Luols Stokes, demokrata párti képviselőnek arra a kérdésre, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA titokban támogatja-e fegyverekkel az afgán ellenforradalmárokat, Brown a következőket válaszolta: „Nem vagyok hajlandó megvitatni a CIA műveleteit vagy titkos akcióit. Ezeket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánom.“

A TASZSZ kabuli tudósítói beszámolnak arról a kiállításról, amelyen a helyi és a világsajtó képviselői megtekinthették az elfogott, külföldi zsoldban álló ellenforradalmároknál talált fegyvereket és egyéb bűnjeleket. A tájékoztatási minisztérium által rendezett kiállításon több száz amerikai, kínai, brit és pakisztáni gyártmányú puska és géppisztoly, több száz kézigránát volt látható. A banditák fegyverzetéhez emellett pisztolyok, kések, bokszerek és ólmosbotok is tartoztak.

(Folytatás az 1. oldalról]

Környezetünk védelméért valamennyien sokat tehetünk. Elég, ha kritikus ' szemmel végigtekintünk munkahelyünkön, osztályunkban, iskolánk körül. Nehéz meghitté tenni az ablaktalan, modern gyárcsarnokokat, viszont annál több tennivaló akad a gyár udvarán és általában ott, ahol a szemét alatt földet vél az ember. Az iskolákban is a- kad épp elég tennivaló, mert jobbára csak a biológiatanár osztálya van tele virággal, a többi tanár más szempontokat tart sokkal fontosabbnak.

A környezetvédelemben különösen nagy feladatok várnak a mezőgazdasági ü- zemek és ipari létesítmények SZISZ-szervezetelre. Számos olyan üzemrészlegről, műhelyről tudunk, amelyek működése emberi hanyagság — tehát nem technológiai hiányosság —miatt káros hatással van a környezetre. És ezekben t< műhelyekben is dolgoznak fiatalok. A mezőgazdasági tizeinek is gyakran másodlagos kérdésnek tartják a levegő- és talajszennyeződést; ott raktározzák a műtrágyát, ahol az nekik épp megfelel, vagy az Időjárástól függetlenül végzik a vegyszerezést, a védópermetezéseket.

Ilyenkor kell 'közbelépniük e-z Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak.

Nem szabad, hogy hidegen hagyjon bennünket a határban kint felejtett mezőgazdasági gépek látványa, a gyártáskor keletkezett hulladék sorsa, esetleg ezek könnyelmű .megsemmisítése, elégetése. Ezt akkor Is szóvá kell tenni, ha a hulladék további felhasználást.

A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL TÁRGYALT A SZISZ SZKB

MINDANNYIAN

felelősek vagyunk

nincs kilátásban, hiszen vigyáznunk kell a levegő tisztaságára is, ehhez pedig az égésből keletkező levegő- szennyeződés nem járul hozzá.

A környezetvédelem nem új keletű a fiatalok körében. Számos főiskolán a diákok tudományos munkáikban foglalkoznak a környezetvédelem különféle formáival, mégpedig konkrét környezetszennyezők — mint amilyenek a bratislaval Slov- neft, a vranovi Bukóza, a stupavai cementgyár — példáin. A főiskolások hozzáállása konstruktív; bár csökkenteni nem tudják a környezetszennyeződést, viszont olyan megoldásokat Javasolnak, amelyek teklntetbs veszik a gyár technológiai lehetőségeit, de a környezetet, a természetet, a levegőt, a vizet Is.

Diákok, munkások, ipari tanulók, mérnökök valamennyien sokét tehetünk környezetünkért. Nem a környezetvédelem formája a fontos, hanem annak folytonossága. Ezt hangoztatták a Szocialista Ifjúsági Szövetség plenáris ülésének felszólalói, és ehhez szeretnénk hozzájárulni mi la a múlt heti számunkban indított Fák, virágok című rovatunkkal.

Ismételten kérünk benneteket, Írjatok rovatunknak mindarról, amit környezetünk érdekében tettetek vagy tenni kívántok. Ezzel kapcsolatban figyelmetekbe ajánljak a természetvédelmi napokat (márlus 21. — április 1-lg], a vizek tisztasági hónapját fjúnius), a környezetvédelmi világnapot (Június 5.) és az erdők hónapját (április).

ZACSEK ERZSÉBET

t

II.

(A tanulmány első részét lapunk előző számában közöltük.)

A kommunista és munkáspártok a nők felszabadításáért, egyenjogúságáért vívott harcnak mindenkor nagy elvi és politikai jelentőséget tulajdonítottak. Ebből következik, hogy a szocialista forradalmak győzelme megteremtette a több évszázados nőkérdés megoldásának, a nők tényleges társadalmi felszabadításának reális feltételeit. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása, a társadalom gazdasági, kulturális és szociális fejlődése a nők életében Is korszakalkotó változásokat hozott.

A nók politikai, gazdasági és szociális helyzete a szocialista országokban a társadalom általános politikai és gazdasági haladásának részeként fejlődött. A társadalom meghatározó tényezői lettek, az összes dolgozókkal egyetemben emelkedett a dolgozó nők életszínvonala, műveltsége, képzettsége és kultúrája.

MEGSZŰNT A MEGALAZÖ FÜGGŐSÉG

A szocializmus megszünteti a párválasztásban az anyagi szempontok elsődlegességét, s ezzel harmonikusabbá, demokratikusabbá teszi a család belső légkörét, szerkezetét. A családon belül megszűnik a nők függősége. A kapitalista társadalom képmutató és családromboló gyakorlatával szemben a társadalmi tevékenység középpontjába helyezte a család védelmét, támogatását. Abból indul ki, hogy a család a társadalom legkisebb közössége, az a legkisebb egység, amelyből és amelyre a társadalom épül. És ebben a kis közösségben döntő szerepet játszik a nő, az anya, következésképpen ennek megfelelően alakul a nő társadalmi helyzete, megbecsülése.

A szocialista társadalomban tehát maradéktalanul érvényesül a nők egyenjogúsága. A szocialista társadalom nemcsak a nőtársadalom bizonyos rétegeit egyenjogúsítja, hanem kivétel nélkül minden egyes nőt. Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert a fejlett tőkés országokban is vannak bizonyos rétegek a nőtársadalomban, amelyek teljes egyenjogúságot élveznek, többnyire a vagyoni helyzetüknél fogva. A nők túlnyomó többsége azonban megalázó megkülönböztetésnek van kitéve.

A szocialista országokban az alkotmány szavatolja a nők teljes egyenjogúságát, és ebből indul ki valamennyi jogszabály és előírás, amely a társadalmi viszonyok törvényes normáit szabályozza. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 20. cikkelye kimondja: „A férfiak és a nők helyzete a családban, a munkahelyen, a közéleti tevékenységben egyenlő."

NŐK A MUNKÁBAN ÉS A KÖZÉLETBEN

A szOfcialtzmus egyik legnagyobb vívmánya a nökérdés megoldásában az, hogy minden korábbinál nagyobb számban vonja be a nőket a termelőmunkába, a közéletbe. Tulajdonképpen ez tette lehetővé a függőségi viszony felszámolását és azt, hogy a nők élhetnek is a jogaikkal.

A nők foglalkoztatottsága a Szovjetunióban a legmagasabb. A produktív korban levő nők 93 százaléka dolgozik vagy tanul. A munkások és alkalmazottak 50 százaléka, a szellemi dolgozók 58 százaléka nő. Közel tízmillió nőnek van egyetemi végzettsége. A szovjet orvosok

78 százaléka nő, az Egyesült Államokban ez 6, Franciaországban 21, Angliában 24 százalék. A mérnöknők száma meghaladja a félmilliót. Angliában a mérnökök egyesülete nem egészen 200 nőt tart nyilván. A Szovjetunióban a tudományos dolgozók között Is mintegy félmillió a nő. Kutatóintézetek, laboratóriumok élén állnak, 4000 gyár Igazgatója szintén nő.

Az egyetemek és főiskolák végzőseinek 60 százaléka nő. Figyelemre méltó a nők részvétele az állam- és közigazgatásban. A Legfelsőbb Tanács képviselőinek 33 százaléka nő, és több millió nő képviselője van a helyi tanácsoknak, a párt, a szakszervezetek és a Komszomol vezető szerveinek.

Bulgáriában a keresők 45, Lengyelországban 42,7, Romániában és Magyarországon a keresők 44 százaléka nő. A bolgár keresőkorú nők 85 százaléka dolgozik vagy tanul, Magyarországon e korcsoport háromnegyed része dolgozik. A népgazdaság egészén belül a műszaki vezetők 12, az állami és gazdasági vezetők 23, az egészségügyi és kulturális irányítók 45 százaléka nő. A munkában kiváló eredményeket érnek el. Erről tanúskodik, hogy a különféle állami, társadalmi és reszortkitüntetések tulajdonosainak 40 százaléka nő.

Kubában a forradalom győzelme előtt, 1959- ben mindössze 194 ez^r nő volt alkalmazásban. Ezeknek a 70 százaléka is a vagyonosabb kubai és külföldi családoknál szolgált. A nők jelentős része egyéb megélhetés híján prostitúcióból tartotta fenn magát. A szocialista rendszer már egész sor munkaalkalmat teremtett a nőknek. Haladéktalanul felszámolta a prostitúciót, és az emberi méltóságot sértő különböző foglalkoztatást. Eddig a keresőképes nők egyharmadát sikerült bevonni a termelésbe, s a párt- és államhatalmi szervek szüntelenül a nők foglalkoztatásának kiszélesítésén fáradoznak.

Különösen nagyot léptek elő a kubai nők a művelődésben. A forradalom előtt ők alkották az írástudatlanok túlnyomó részét, egyes szociális rétegekben az analfabetizmus százszázalékos volt. Ma a középiskolások 55, a főiskolások 40 százaléka lány. Az orvosi egyetemen és a pedagógiai karon több lány tanul, mint fiú. A kubai nők aktívak a képviseleti szervekben Is. A helyi közigazgatási szervek képviselőinek a 8, a parlamenti képviselőknek a 22,2 százaléka nő.

Ugyanez a helyzet a többi szocialista országban. Lengyelországban például az egyetemek és a műszaki főiskolák hallgatóinak fele lány, sőt a humán karokon a hallgatók négyötöde. A Szejm képviselőinek egyötöde, a többi képviseleti szervek tagjainak 26 százaléka nő. Bulgáriában a felsőfokú iskolák diákjainak 58 százaléka, az NDK-ban a hallgatóknak több mint a fele lány. A középiskolák (beleértve a szakközépiskolákat Is) tanulóinak kétharmada lány. Minden harmadik iskolaigazgató nö, a többi területen a vezető beosztásban dolgozó nők aránya 1:5.

A felszabadulás előtti Romániában a nők alkották az írástudatlanok 75 százalékát. Ma az írástudatlanság Ismeretlen fogalom, sőt a nők a legnagyobb szakértelmet és felelősséget megkövetelő vezető tisztségekben is megtalálhatók. A középiskolások 50,3, a főiskolások és egyetemisták 44 százaléka lány. A nők 33 százaléka főiskolai és 48 százaléka szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik.

Magyarországon is jelentősen megnövekedett a nők műveltségi szintje; 1930-hoz képest tízszeresen. Míg a felszabadulás előtt az országban mindössze 8400 diplomás nő volt, ma a számuk meghaladja a százezret. A főiskolai és szakkközépiskolai végzettséggel rendelkező keresők fele nő. Az oktatásügyben az arány 70 százalék.

NAGYVONALÚ GONDOSKODÁS

A szocializmusban a nők ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kapják, mint a férfiak, és a nő ugyanolyan jogvédelemben részesül, mint a férfi. Nagyvonalú az anyákról való gondoskodás, amire a másik világrendszerben úgyszólván nincs példa.

Törvények tiltják, hogy a várandós nőt ei- bocsátsák, és a szülés után kötelesek meghagyni ugyanabban a beosztásban, mint a szülés előtt. Hogy az anya a lehető legmesszebb- menően gondoskodhassék újszülött gyermekéről, az első hőnapokban fizetett szabadságot kap. A fizetett szabadság Időtartama a Szovjetunióban 16, Magyarországon 20, Lengyel- országban 16, Kubában 12, az NDK-ban 26 hét (annyi mint Csehszlovákiában),- Bulgáriában 120 nap az első gyermeknél, 150 nap a második, és 180 nap a harmadik és minden további gyermeknél.

Ezenkívül a gyermek születésekor minden anya bizonyos összegű járandóságot kap. A járandóság nagysága Magyarországon 3000 forint, Lengyelországban 2000 zloty, az NDK- ban 1000 márka, Bulgáriában 100 leva az első, 200 a második, és 500 a harmadik és minden további gyermeknél. A Szovjetunióban a harmadik és minden további gyermek születésekor folyósítanak járandóságot. S hogy az anya zavartalanul nevelhesse a gyermekét, Magyar- országon, Bulgáriában és Lengyelországban három, Csehszlovákiában két, az NDK-ban egy év további fizetetlen szabadságot kap, illetve Magyarországon ezalatt 1 gyermek esetében 910, két gyermeknél 1010, a harmadik és minden további gyermeknél havi 1100 forint gyermekgondozási segélyt folyósítanak. Nálunk az anya havi 500 koronát kap két éven át a második és minden további gyermek gondozásáért.

Hazánkban is meglehetősen magas a foglalkoztatott nők aránya; az egész munkaerőállomány 48 százaléka. A: nők 72 százaléka egyenesen a termelésben dolgozik. A középiskolások 59 százaléka, a főiskolai hallgatók 42 százaléka lány, sőt az orvosi egyetemen 53 százalékban a gyengébb nem van túlsúlyban.

A nők megfelelő arányban képviselve vannak a képviseleti szervekben. A Szövetségi Gyűlésben 99 képviselőnő van, tehát a testület 28,7 százaléka nő. A korábban már felsorolt tényekkel együtt ezek azt bizonyítják, hogy hazánkban a legmesszebbmenően biztosított a nők politikai, gazdasági és szociális egyenjogúsága.

Kétségtelen azonban, hogy a nők közjogi, gazdasági, szociális, és politikai egyenjogúságának biztosításához még nem minden területen Ideálisak a feltéteiek. A szocialista országokban, tehát hazánkban is éppen ezért a feltételek további javítása a feladat. Gondolunk itt a gyermeknevelés és a nők otthoni munkájának megkönnyítésére, a szolgáltatások és a munkakörülmények javítására. A párt- és az állami szervek állandó feladatuknak tekintik az imént felsoroltakat, a nők politikai, szakmai fejlődésének és társadalmi aktivitásának szorgalmazását. Ez a biztosítéka, hogy a szocialista társadalomban a nők fenntartás nélküli és maradéktalan egyenjogúsága valósággá válik.

Palágyi Lajos

A NŐK HELYZETE A TŐKÉS ÍS A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN