Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-04 / 10. szám
Bmm A tölcsért az óriási sebességgel forgó légtömeg képezi. Az átmérője csupán néhány száz méter. Az orkán átmérője néhány száz kilométer, és másodpercenként annyi energiát szabadit fel, mint ezer hirosimai atombomba. Mindezek a zivatarok a tengerek felett jönnek létre, ha a víz hőmérséklete a tenger szintjénél eléri a 27 Cel- sius-fokot. Ezért csak a trópusokon jöhetnek létre. A Nap forró sugarainak hatására óriási víztömeg párolog el. Ehhez pedig fantasztikus mennyiségű energia kell. Ez az energia tárolódik a felszálló páratömegekben. A meleg víz felett a levegő is fölmelegszik, és fölfelé emelkedik. Oldalról viszont a helyébe hidegebb levegő á- raml'ik, így afféle hatalmas felfelé igyekvő „energialift" jön létre. Az óriási, energiadús párával telített légtömeg, mint egy hatalmas kürtőben, tizenöt ki“ lométer magasságig emelkedik. Itt a hidegebb közegbe jutva a pára apró víz- cseppekben csapódik le, és hatalmas felhőtömegek keletkeznek. A lecsapódással a vízpárában „tárolt“ energia felszabadul. A felfelé áramló légtömeg és a helyére oldalról tóduló hidegebb levegő hatalmas örvényléseket hoz létre. Ez K étszázezer megrémült ember hányta be sebtében autójába a legszükségesebb holmiját, és hagyta el pánikszerűen a Mexikói-öböl sík partvidékét. Az ok: a közeledő Camilla elnevezésű orkán volt, amely közeledett az Egyesült Államok Mississippi államához. A szél sebessége elérte az óránkénti 330 kilométert. A meteorológiai szolgálat rádión és televízión szüntelenül figyelmeztette a lakosságot. Nem mindenki vette azonban komolyan a figyelmeztetést. A tengerparttól száz méterre álló Richelieu Szálloda huszonöt lakója elhatározta, hogy kedélyes estélyen nézik majd végig a felbőszült elemek „játékát“. Állmukban sem sejtették, hogy a háromemeletes hatalmas épület veszélybe kerülhetne. Mire azonban az estély elkezdődhetett volna, a szálloda már nem létezett. A huszonöt emberből csak ketten élték túl a katasztrófát. Mary-Ann Gerlach, a megmenekültek egyike így mondta el az eseményeket: — Az épületet hatalmas vízhullám á- rasztotta el. Második emeleti szobánkat elöntötte a víz. Ösztönszerüen egy felfújható matracba kapaszkodtam. Szerencsére a vízár kisodort az ablakon mielőtt az épület összedőlt. Nyolcórás úszás után találtak rám a mentők. A Camilla orkán kétszázötvenhat áldozatot kívánt; 1974-ben a Fifi nevű orkánnak nyolcezer ember esett áldozatul. Tízezer ember halt meg 1977-ben Indiában, s 1970-ben Bangladésben az orkán körülbelül háromszáz ezer ember életét követelte. Indiában és Bangladésben ezeket a viharokat ciklonnak nevezik. Általában az Atlanti-óceán felett keletkeznek az orkánok, a Csendes-óceán délnyugati részében a tájfunok, az Indiai-óceán északi részén pedig a ciklonok. Különös válfaja a viharoknak a tornádó. Ez a „tölcsér“ a viharfelhőkből a földig ér. A bban, hogy Kleopátra Cézár szeretője volt, és Marcus Antonius felesége, nem kételkedik senki. De azt az állítólagos tudását, hogy képes volt aranyat előállítani, a történelem mendemondának tartja. Legalábbis eddig így volt. Nincs kizárva, hogy korrigálnunk kell az óegyiptomi uralkodónő alkimista tudományáról alkotott nézeteinket. A legújabb kutatások szerint abban az időben villamos áram segítségével lehetséges volt arannyal bevonni tárgyakat, Attól függetlenül, hogy az enciklopédiák a villanyáram címszót az 1800-as évszámmal kapcsolják ősszé. Arne Eggebrecht doktor, a hildesheimi múzeum i- gazgatója azt állítja, hogy Gal- vani előtt 1800 évvel az Eufrátesz és a Tigris folyók partjain élő parthusok ismerték a villamosáramot, és felhasználták az olcsóbb fémekből való kultikus tárgyak galvanikus bearanyozásánál. Bizonyítékként néhány egyszerű műszert mutatott be, amelyet a régészek 1936-ban találtak Bagdad mellett Az egyik műszer egy 28 centiméter magas, kerámiából készült edényből áll, amelybe egy rövi- debb rézhengert helyeztek. A hengerben egy részben oxidált vasrudacska volt aszfalttal izolálva. Hangozzék bármilyen hihetetlenül, elég, ha' a több mint kétezer éves műszert feltöltik savval, még ma is, a mai elemekhez hasonlóan, villamos áramot fejleszt. Az elem pontos utánzatával készült kísérletek eredményesek voltak. Elektrolitikus folyadékként csak olyat használt, amely már abban a korban is rendelkezésre állt [bor, ecet, tengeri víz, vizelet). Az elemre kapcsolt mérőműszerek lemérték a keletkezett á- ramot. Amikor az elemet galvanizáló készülékre kapcsolták, sikerült két óra alatt egy, kis ezüst figurát bearanyozni, A galvanizáláshoz szükséges aranykianidot a parthusok úgy szerezhették, hogy egy aranyrögöt hosszabb ideig rothadt bőrben tárolták. Több régész elhatározta, hogy ellenőrzi az ebből a korból származó aranyleletek fajsúlyút. Ki tudja, még milyen meglepetések várnak rájuk?, azonban még nem elegendő az orkánhoz, „szükség van“ még a Föld forgására. Az egyenlítőn levő pont a Föld forgása által 1670 kilométeres sebességgel halad nyugatról kelet felé. Természetesen ilyen sebességgel mozognak az egyenlítő feletti légtömegek is. Ha most a feláramló légtömeg az egyenlítőtől északabbra kerül, a Földnek olyan pontja fölé jut, ahol a Föld forgásától eredő sebesség kisebb, mint az egyenlítőn. A légtömegek azonban az egyenlítőn szerzett sebességükkel! mozognak, így tulajdonképpen megelőzik a Föld forgósát. Ezért az egyenlítőn ■ sohasem keletkezik orkán', bár itt van: -a legmelegebb, tehát a párolgás is legnagyobb Az orkán mindig az egyenlítőtől északra vagy délre keletkezik. De még ez a jelenség sem elég létrejöttéhez. Ugyanis csak minden tizedik ilyen óriási lég- és vízpáraáramlásából keletkezik vihar. Kell tehát még valamilyen feltételnek lennie; erre azonban a tudomány a mai napig nem kapott feleletet. A trőpikus orkán átmérője akár ezer kilométer is lehet. Sőt, volt már olyan is, amelyik elérte a kétezer, kilométeres átmérőt. Amíg a tenger felett van, nem veszít erejéből. Az Atlanti-óceánon tizenöt, a Csendes-óceánon huszonöt méteres hullámokat „emel“. A tenger vize közben továbbra is intenzíven párolog, és ezzel újabb energiával tölti fel a vihargócot. Azalatt zúdul az eső 1958-ban a Reunion-szigeten. 24 óra a- liatt 1500 milliméter csapadékot mértek. A trópikus ciklon átlag 5—10 napig.tart. Ha szárazföld fölé érkezik, ereje fokozatosan csökken, mivel itt már .nincs energia-utánpótlás,... Érdekes jelenség az ön. „vihar szeme“. A körbeáramló néhány száz kilométer átmérőjű vihargóc közepe viszonylag csendes. Ez a „viharszem“ átlag 10—40 kilométer széles. Ha a viharban lévő embert eléri ez a mag, érdekes jelenséget figyelhet meg. Hirtelen eláll az eső, a nehéz viharfelhők helyére magas fátyolfelhők jönnek,: a hőmérséklet pillanatok alatt 8—10 fokkal emelkedik, Az emberre a legnagyobb benyomást az ordító szélvihar u- tán beállt csend teszi. Persze mindez csak percekig - tart, inert utána megismétlődik az egész, csak éppen a'szél iránya vált ellenkezőre. '• Mivel az orkán keletkezése hosszabb folyamat, a meteorológiai szolgálatok ma már műholdak segítségével képesek időben előre jelezni. A fejlődő országokban, ahol a tömegkommunikáció még fejletlen, sokszor hiányzik az az eszköz, amellyel figyelmeztetni lehetne a lakosságot, Sokkal nagyobb probléma a tornádó, mert ennek keletkezését ma még.a tudomány nem tudja előre jelezni. A levegőből leereszkedő levegőtölcsér hatalmas károkat tud okozni. A tölcsérben örvénylő levegő sebessége eléri néha a 800—1000 kilométert. Ezzel magyarázhatók az olyan hihetetlennek tűnő jelenségek, hogy nehéz acélgeren- dáSat hajít eí kilométerekre, a faszilánk átüti vaslemezt, fű- és szalmaszál1 beleszúródlk a fába, mint a tű. 1970-ben Texasban egy 12 mázsa műtrágyát szállító teheautöt egy kilométerre találtak meg eredeti helyétől.
