Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-02 / 1. szám

Egy főiskola fejlődése A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola harminchárom éves múltra tekint vissza, és húsz esztendeje nyitotta meg ka­puit a főiskola Közgazdasá­gi Kara. 1960-ban kezdték építeni a főiskola új, korszerű pavi­lonjait, s mire elkészült, idő­közben az első végzősök is kikerültek az életbe. Ek­kor még csak a hatvanas évek derekán jártunk, és a főiskola több változáson is átment. Az 1961—62-es év­ben az Agronómiái Karon a talajjavítási szakon is meg­indult a szakemberképzés. A Közgazdasági Karon pedig az 1962—63-as tanévben gé- pesítői szak nyílt, amely ké­sőbb külön karrá önállóso­dott. A Közgazdasági Kar elein­te üzemmérnököket készí­tett fel az életre, de az 1974—75-ös tanévben még üzemszervezési szakkal is bővült. A két évtized alatt vagy 4000 üzem- és üzem- szervezési mérnök végzett itt, akik azóta vezetők és más fontos munkakört betöl­tő szakemberek lettek. Július Sevcík, egyetemi ta­nár, a kar dékánja ismertet­te, hogy milyen irányelv szerint folyik a szakképzés a főiskolán. Legfőbb fel­adatnak a hallgatók eszmei- politikai nevelését és a tu­dományos munkát tekintik, de fontos a tanulmányi át­lag javítása is. Az Agronómiái és Gépesí­tési Kar elsősei ebben az évben már az új tanrend szerint kezdték meg tanul­mányaikat. A Közgazdasági Kar hallgatói már tavaly rá­tértek az új rendszerre; az egy év tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy az új forma bevált. A diákoknak ugyan többet kell tanulniuk e rend­szerben, aktívabban kell ki­használniuk a tanárok nyúj­totta különféle tanulási for­mákat. így sokkal célsze­rűbben készülhetnek a vizs­gákra, és hamarább kide­rül, hogy melyik diák alkal­mas a főiskolai tanulmányok elvégzésére. A műszaki forradalom nagyban befolyásolja az ok­tatási politika terveit is. A Nitrai Mezőgazdasági Főis­kola hazánk egyik legfiata­labb oktatási intézményé, és népgazdaságunk fontos területét látja el jó) képzett szakemberekkel. Hogy ez így van, erre az egykori hallgatók helytállása a bi­zonyíték. Patay Péter Nem rakétákat - békét akarunk BESZÉLGETÉS VLADIMÍR BRUNNERREL, A SZISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NEMZETKÖZI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL Milyen eredményeket hozott az ifjúság és a diákság együttműködése, mik a fő jellemzői? Figyelemreméltó az a tény, hogy a legkülönbö­zőbb politikai, filozófiai és vallási irányzatok if­júsági és diákszervezeteit sikerült megnyerni ügyünknek. Ez elsősorban a helsinki konferencia pozitív hatáságak köszönhető. A konferencia ösz- szehívását jelentősen segítette az európai béke­szerető, haladó ifjúság támogatása, amely mint az európai közvélemény alkotóeleme, befolyásol­ta Nyugat-Európa, az USA és Kanada kormányait, hogy elfogadják a szocialista országoknak ezt a kezdeményezését. A helsinki konferencia új len­dületet adott Európa ifjúságának a tartós béke megteremtéséért folytatott harcához, s kedvező feltételeket teremtett az együttműködés új fá­máinak kialakításához. Melyek ezek az új formák? A legfontosabb szerintem az, hogy a Magyar- országon megrendezett konzultatív tanácskozás nyilatkozatban rögzítette az európai ifjúság és diákság együttműködésének alapelveit. Ezzel a nyilatkozattal minőén jelenlévő egyetértett. A nyi­latkozat legfontosabb része az, amely Európa if­júsága együttműködésének további fejlesztését tű­zi ki célul, s ennek az együttműködésnek tartal­mat is ad. Meghatározza az európai ifjúság kö­zös akcióit: az enyhülési folyamat további elmé­lyítését a helsinki konferencia zárónyilatkozatá­ban foglaltak megtartását, az általános és teljes leszerelést célző konkrét intézkedések kidolgozá­sát, az ifjúságnak a béke szellemében való neve­lését, az államközi kapcsolatok alapelveinek meg­tartását az ifjúság és a diákság alapvető jogaiért — beleértve a munkához való jogot — folytatott harcát, a művelődés demokratizálását. Az ifjúság­nak továbbra is harcolnia kell a társadalmi és a gazdasági életben való részvételért, a fiatal nők, a vendégmunkások és a gyermekek jogaiért, a nemzetek szabadságáért és függetlenségéért, a demokráciáért. El kell érniük, hogy az ifjúsági és diákszervezetek aktívan részt vehessenek az ENSZ, valamint az ENSZ szakosított szervezetei­nek munkájában, és szoros együttműködésre kell törekedniük a politikai és közélet minden terüle­tén. Konkrét példája az elmondottaknak és a szo­ros együttműködésnek az európai fiataloknak az új amerikai rakéták kontinensünkön való elhelye­zése ellen vívott harcának hete és annak az eu­rópai közvéleményre kifejtett óriási hatása. Mennyiben befolyásolja a tanácskozást a szo­cialista országok békeharca? Elmondhatom, hogy minden egyes megbeszélé­sen a résztvevők nagyra értékelték a Szovjetunió­nak a béke megteremtését szorgalmazó javasla­tait, amelyeket Brezsnyev elvtárs ismertetett em­lékezetes berlini beszédében. A nyugati országok képviselői hangsúlyozták, hogy ezek a javaslatok mozgósítják a fiatalokat, tekintet nélkül arra, hogy kormányuk miképpen reagál rájuk. Termé­szetesen a fiatalok körében is akadnak hívei a fegyverkezési versenynek, de a fiatalok elsöprő többsége meg akarja akadályozni egy újabb há­ború kitörését. Nyugat-Eurőpa fiataljai éppen e- zért nagy elszántsággal fejezik ki tiltakozásukat az új típusú amerikai rakéták elhelyezése ellen még akkor is, ha különböző, sőt egymásnak ellent­mondó filozófiai, politikai és vallási nézeteket képviselnek. Milyen jelentősége van a konzultatív tanácsko­zásnak a jövő évben Madridban sorra kerülő eu­rópai találkozó szempontjából? A tanácskozás záródokumentumában a résztve­vők nagyra értékelték a madridi találkozó szere­pét és magegyeztek abban, hogy tanulmányozni fogják egy olyan kollektív javaslat kidolgozásának lehetőségét, amely elősegítené az európai államok hozzájárulását az ifjúság és diákság együttműkö­désének fejlesztéséhez. Milyen feladatok várnak ebben az együttműkö­désben a SZISZ-re? Mindenekelőtt tevékenyen dolgozunk a Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetségben és a Nemzet­közi Diákszervezetben, s állandóan bővítjük kap­csolatainkat más szervezetekkel Is. Ifjúsági szer­vezetünknek soha nem voltak olyan széles körű, gazdag és szerteágazó kapcsolatai, mint ma. Az együttműködés fejlesztésében mindenekelőtt arra a tekintélyre támaszkodunk, amelyet a a cseh­szlovák ifjúság vívott ki magának az országépl- tésben elért kiváló eredményeivel. Tekintélyünket növeli az is, hogy mi vagyunk számos jelentős nemzetközi megmozdulás kezdeményezői. A kon­zultatív tanácskozáson például előadtuk azt a tervünket, hogy az ifjúság hagyományos Sumaval találkozójának keretében nemzetközi találkozót szervezünk, amelynek célja egyesíteni a különbö­ző országok Ifjúságát a neofasizrfíus és revansiz- mus elleni harcban, újabb lendületet adni a tar­tós békéért, biztonságért és együttműködésért, a társadalmi haladásért folytatott küzdelméhez. Ez­zel az akcióval is hozzá akarunk járulni hazánk felszabadításának 35. évfordulója méltó megün­nepléséhez. Elítéljük az imperializmus háborús mesterkedéseit Egész Európa haladó közvéleményével egyetemben hazánk ifjúsága, a Social ista Ifjúsági Szövetség is' élesen tiltakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete brüsszeli miniszteri ta­nácsülésének döntése ellen, amelynek értelmében új típusú, középhatúsugarú amerikai nukle­áris rakétákat helyeznek el Nyugat-Európában. A SZISZ Központi Bizottsága nyilatkozatban foglalt állást a békét veszélyeztető intézkedéssel szemben. Az ország minden részéből ér­keznek a felháborodott tiltakozások: a fiatalok mélységesen elítélik az imperializmus újabb háborús fenyegetését. BORSÁNYI MIHÁLY, az érsekújvári (Nővé Zám- ky) Elektrosvit üzemi SZISZ-szervezetének elnö­ke: „Mi, az Elektrosvit fiatal dolgozói aggódva figyeljük egyes nyugati körök háborús előkészü­leteit, azt, hogy a középhatösugarú rakéták elhe­lyezésével hazánk közvetlen szomszédságában fo­kozzák az amúgy Is hatalmas katonai jelenlétet, és ezzel a háborús konfliktus kirobbanásának ve­szélyét is. Ezért őszinte lelkesedéssel fogadtuk a Szovjetuniónak azt a békekezdeményezését, ame­lyet Leonyid Iljies Brezsnyev hozott nyilvános­ságra Berlinben. Teljes mértékben támogatjuk a SZISZ KB nyilatkozatát az Egyesült Államok és a NATO tervével kapcsolatban.“ MILAN SVOBODA, a kusieei Műszaki Főiskola iskolai SZISZ-szervezetősak elnöke: „A közelmúlt­ban megtartott ÍV. országos főiskolai SZISZ-kon- ferencián értékeltük munkánkat, és új célokat tűztünk ki, de akarva-akaratlanul is a háború veszélye árnyékolja be törekvésünket. Ezért nem nézhetjük tétlenül azt, amit a Pentagón és a NATO folytat. A háborút óhajtó maroknyi impe­rialistával szemben a józan gondolkodású embe­rek milliói állnak és lelkesedve fogadják és tel­jes mértékben támogatják a Szovjetunió békekez- demányezésát.“ JÄN REPKA, a bratislavai Kamensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara újságíró tanszékének harmadikos hallgatója: „Nemrég a kezembe került egy spanyolországi fényképkiállitás kata­lógusa. A felvételek felölelték környező világunk­nak úgyszólván minden megnyilvánulását. Az egyik felvétel az embert boldogsága tetőfokán örökítette meg, de láthattunk felvételeket a har­coló Vietnamból és Palesztinából, holttesteket vagy megnyomorított embereket ábrázoltak. Ezek láttán végig futott a hideg a hátamon. Ekkor, akárcsak annyiszor máskor, ismét tudatosítottam, hogy az eddiginél is jobban kell küzdeni a hábo­rú ellen.“ JANA PRISTASOVA, a Vranov nad Topfou-i SIo- venka ruhagyár ifjúsági szocialista munkabrigád­jának tagja: „A békéről a világ minden táján so­kat beszélnek, sajnos, nem mindenki szél róla őszintén. Sokan csak azért beszélnek róla olyan, dörgedelmesen, hogy ezzel a saját fegyvereik csörgésének zaját fedjék. A világnak felelősségre kellene vonnia azokat, akik különféle békeokmá­nyokat írnak alá, és azután lábbal tiporják őket. Ezért határozottan el kell ítélni az Egyesült Álla­mok és a NATO militarista köreinek azt a dönté­sét, amellyel megszegték a tartós béke megterem­tését elősegítő, általuk is elfogadott elveket.“ IGOR PRIELOZNí' csehszlovák röplabda-váloga­tott: „Gyaíkran nyílik alkalmam találkozni a különböző népek fiaival. Bár a háló alatt ellenfe­lek vagyunk, a pályán kívül legtöbbször igaz ba­rátokra lelünk egymásban. Megggyőződésem, hogy a legtöbbjük velem együtt azt kívánja, hogy a jövőben is zavartalanul találkozhassunk egymással nemes sportküzdelemben. Mert mi igenis kívánjuk a további küzdelmet, de csakis a sportpályán.“ KAROL LEHOTÄK, a mojmírovcei Jövő Egységes Földművesszövetkezet SZISZ-alapszervezetének el­nöke: „Szövetkezetünk annak idején a Jövő elne­vezést választotta, de ezt a jövőt csak békében, úgy tudjuk elképzelni, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok a kölcsönösen előnyös együttműködés elvei szerint élnek egymás mellett. Ilyen együttműködésről beszélnek a nyugati ha­talmak is, a valóságban pedig másképp cseleked­nek. A józan gondolkodású emberek nem fogadják ei az észak-atlanti tömb hamis állítását a „kelet­ről fenyegető veszélyről“. Hogy is fogadhatnák el, ha ez a Kelet Leonyid Iljies Brezsnyev berlini ki­jelentésével éppen az ellenkezőjéről győzte meg a világot, és egyoldalúan csökkenti a Közép-Eu- rópában állomásozó csapatainak számát és fegy­verzetét az európai béke megvédése végett. Ezért maradéktalanul támogatjuk a SZISZ Központi Bi­zottságának nyilatkozatát.“ JAROSLAV 2ÄCIK, a SZISZ michalovcei járási bizottságának elnöke: „A világ haladó erőinek, főleg a Szovjetunió békekezdeményezéseinek kö­szönhetően a mai ifjú nemzedék nem ismeri a háború borzalmait. Nagy megbecsüléssel és bi­zalommal követjük a Szovjetunió béketörekvését és azt a türelmét, hogy mindig és minden körül­mények között hajlandó tárgyalni az európai had­erő- és fegyvercsökkentésről. Most Európa újabb rakétafelfegyverzés előtt áll, éppen ezért teljes mértékben támogatom Leonyid Iljies Brezsnyev javaslatát, amelyet Berlinben hozott nyilvános­ságra.“ VILIAM CSINO, a bratislavai Üj Színpad SZISZ- -aiapszervezete művészbrigádjának vezetője: „Mi fiatal művészek is csatlakozunk azokhoz, akik til­takoznak a mindent elpusztító háború ellen. El­ítéljük az Egyesült Államok fegyverkezését, mert meggyőződésünk, hogy az emberiség igazán csak békében lehet boldog. A világ szebb, az emberi­ség nyugodtabb lenne, ha a fegyverek gyártása helyett, az emberek a földeket művelnék, játéko­kat gyártanának, és ezért mi, fiatal szocialista művészek is fenntartás nélkül csatlakozunk az újabb fegyverkezés ellen tiltakozók táborához.“ PETER FELCAN, a Bratislavai Villanyszerelő Vállalat üzemi SZISZ-szervezetének elnöke: ,,Az egész világ ifjúságának leghőbb óhaja, hogy bé­kében éljen. Az egyetlen út a feszültség csökken­tésére a szovjet békejavaslatok elfogadása. A vi­lág első szocialista államának legmagasabb rangú képviselője, Leonyid Iljies Brezsnyev előterjesz­tette konkrét javaslatait, amelyek nagyban segít­hetnék a feszültség csökkentését. A Szovjetunió külügyminiszterének, Andrej Gromikónak a bonni nyilatkozata is felhívás a béke megőrzésére. Ezek a békejavaslatok nagyon pozitív visszhangra talál­tak üzemünk fiatal dolgozói, a munkások, közép- káderek, mérnökök körében. Egyhangúlag elítél­jük az Egyesült Államok vezette militarista kö­röknek azt az elhatározását, hogy újabb nukleáris rakétákat helyeznek el Európában.“ CELESTlN DANIS, a Csehszlovák Néphadsereg tisztje: „Mi, katonák elég jól el tudjuk képzelni az észak-atlanti tömb részéről fenyegető katonai veszélyt. A mostani amerikai rakéták az előzőek­nél lényegesen pusztítőbbak. Minden tárgyilagos ember fel tudja mérni az amerikai katonai-ipari körök lépésének veszélyét, és nem tehet mást, minthogy határozottan szembeszáll e törekvéssel. Mi, a Csehszlovák Néphadsereg katonái egy em­berként a béke pártján állunk, mindennapi köte­lességeink teljesítésével felszabadítóink hagyaté­kát követjük, szüntelenül fokozzuk a harét ké­szültségünket és hadi művészetünket, és bármely pillanatban minden áldozat árán készen állunk megvédeni a hazánkat.“ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA SZLOVÁKIA HOZZÁJÁRULÁSA NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉHEZ Az SZLKP Központi Bizottsá­gának a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi szlovákiai fő felada­tairól szóló határozata egyebek között megállapítja: az SZLKP Központi Bizottsága 1979, de­cember 17-én és 18-án megtár­gyalta a CSKP KB 14. ülésének határozatait azzal a céllal, hogy szlovákiai viszonylatban bizto­sítsa a népgazdaság-fejlesztés 1980. évi állami végrehajtási tervének megvalósítását, meg­teremtse az optimális feltétele­ket a 6. ötéves terv feladatai­nak teljesítéséhez, és a 7. öt­éves terv igényes gazdaságfej­lesztési feladatainak megfelelő előkészítéséhez. Szlovákia gazdasági fejlesz­tése terén a 6. ötéves tervidő­szak kezdete óta elért eredmé­nyek elemzéséből kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a legjobb kol­lektívák, kommunisták és pár- tonkivüliek munkáját, mert en­nek köszönhető, hogy sikere­sen elérjük a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött alapvető célokat. A pozitív eredmények mellett Szlovákia gazdasági életében eltérések mutatkoztak a 6. öt­éves terv célkitűzéseitől, min­denekelőtt a termelés fokozása, 8 fűtőanyag-, és az energia-, a nyersanyag- és az anyagfogyasz­tás csökkentése, valamint a munkatermelékenység növelése területén. A CSKP KB 14. ülésének határo­zataiból kiindulva az SZLKP Központi Bizottsága kötelezi az összes párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervet és szer­vezetet, minden szlovákiai kom­munistát, hogy határozottan és következetesen fáradozzon az 1980. évi terv feladatainak tel­jesítésén, valamint a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kong­resszusa irányvonalának meg­valósításán. Fontos feladatnak tartja, hogy csökkenjen a fűtő­anyag-, az energia-, a nyers­anyag- és az anyagfogyasztás, fokozódjék az állőalapok ki­használása, a gazdaságosság és a munkatermelékenység. Érde­keltebbé kell tenni a hatékony­ság növelésében és a minőség javításában a tudomány, a ku­tatás, a fejlesztés és az egész gazdasági szféra dolgozóit. A vezető gazdasági dolgozóktól elvárjuk, hogy elvhű, pártos ma­gatartást és több kezdeménye­zést tanúsítanak az újraterme­lési folyamat minőségi kérdé­seinek megoldásában oly mó­don, ahogy ezt a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresz- szusa óta a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein elfogadott határozatok elrendelik. A veze­tő gazdasági dolgozók kötele­sek hatékonyabban és nagyobb mértékben kihasználni a nem­zetközi együttműködésnek, el­sősorban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal va­ló együttműködésének a lehető­ségeit. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga megköveteli, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a beru­házások területén fellelhető problémáknak, korlátozzák a jövő évben megkezdendő beru­házások terjedelmét. Ez az in­tézkedés azt célozza, hogy az építőipari kapacitások jobban koncentrálódjanak a döntő, társadalmi szempontból legfon­tosabb beruházásokra, mint pl. a Jaslovské Bohunlce-i V2 atom­erőmű, a gabeíkovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer és a ru2om- beroki cellulóz- és papiripari kombinát. A gépiparnak továbbra Is fontos feladata a termékek mű­szaki színvonalának emelése és minőségének javítása, a szállí­tási határidő lerövidítése, a műszaki és kereskedelmi szer­vizmunkák színvonalának Javí­tása, egyszersmind olyan per- spektív termelési ágak távlati koncepciójának kidplgőzása, mint az elektronika és az auto­matizálása. A vegyiparban fo­kozatosan meg kell teremteni a feltételeket a könnyűipar fej­lesztéséhez. A mezőgazdaságban minden erőt a CSKP KB 13 és az SZLKP KB ezt követő ülésén elfogadott határozatok átfogó teljesítésére kell összpontosíta­ni. Idén ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulóját. Kifejezzük azt a meggyőződé­sünket, hogy ugyanúgy, mint a múltban, az állami, a gazdasá­gi és a társadalmi szervek és szervezetek teljes támogatásá­val, kezdeményezésével és a dolgozók erőfeszítésével most is sikeresen valóra váltjuk fel­adatainkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom