Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-24 / 30. szám
Tarka sporlmlág A Nemzetközt labdarúgó Szövetség fPIFAj szereti próbára tenni a labdarúgó világ türelmét. E hasábon írtunk már az olimpiai labdarúgótornával kapcsolatos szégyenletes döntéséről, és most úlabb baljós lépésre készül. A minap közzétették, hogy az 1982. évi labdarúgó ■ VB selejtező mérkőzéseinek európai sorsolását október 13—14-én tartják meg Zürichben. Ezzel egyidöben a VB-bi- zottság elnöke, Helmut Heuberger bejelentette, hogy valószínűleg Izraelt is az európai országok között sorsolják. A bejelentés érthető felháborodást váltott ki. ~ A napnál is világosabb: a FIFA ilyen módon akar szabadulni az izraeli problémától, hogy az Európai Labdarúgó Szövetségre ruházza a felelősséget.’ Mint ismeretes, az Ázsiai Kontinentális Labdarúgó Szövetség kiközösítette soraiból Izraelt. Nem faji okokból, hanem azért, mert agresszív politikái folytat több ázsiai ország ellen, amely bármely pillanatban háborúba torkollhat. Az izraeli szövetség azonban diplomáciai megfontolásból nem. lépett kt a világszövetségből, így változatlanul a FIFA tagja. A FIFA tavalyi argentínai kongresszusa nagy szavazattöbbséggel elvetette Izrael besorolását Európába. .4 szövetség mindenható urai azonban már akkor is_ durván megszegték ezt a döntést, amikor 'európai olimpiai selejtező csoportba sorolták Izraelt. ? ' Most félő, hogy a VB-selejtezöknél is ez a helyzet: áll elő, bár a döntő szó ezúttal az európai szövetségé lesz. De ahogy ismerjük az erőviszonyokat az UEFA-ban. könnyen megszavazhatják a javaslatot. Ezek után már csak az hiányzik, hogy a' FIFA revideálja a földrajzkönyveket, és akkor valóban igaz lesz az a diákmondás, hégy Londonország fővárosa Párizs. 0 0 o A FIFA-vai ellentétben már-már majdnem iicshimnuszt zengtem a Nemzetközi Motor- kerékpáros Szövetségről fFIMj, de most már bizonyos vagyok benne, hogy egyik kutya, másik eb. A FIM a belga nagy díj-előtt egy évre letiltotta az egyébként kitűnő amerikai Kenny Robertset és az olasz Virginia Ferrarit, mert túlzott pénzügyi követelésekkel álltak elő, és társaikat is bojkottra’ bujtották. Nem ez az első eset, hogy a sztárok zsarolni próbálják a rendezőket. Előfordult már Brnóban Csehszlovákia nagydíján is, hogy a FIM bizottsága alkalmasnak találta a pályát, a versenyzők bizottsága viszont nem, és majdnem kenyértörésre került sor. Nem érdektelen, hogyan vélekedik a kérdésről két olyan világnagyság és egykori többszörös világbajnok, mint Giacomo Agostini és Mike Hailwood. — Nem értem, hogyan lehet a motorkerékpáros sportból, aranybányát csinálni — jelentette ki Agostini és ráadásul ilyen becstelen módon. Megdöbbentő, hogy egyes versenyzők. a nyitott tenyerüket párosítják gépük gyorsaságával. Nyilván elfelejtik, hogy minden versenyző bizonyos pénz megszerzésére törekszik, de. nem ilyen becstelen, spekuláns módon. Minden becsületes motorosnak elsősorban a vezetés virtuozitására, a gép sikerére kell törekednie, és csak azután következnek az anyagiak. Aki ezt a sorrendet nem tartja be, nem tartozik a motorosok galériájába... — Ha az ilyen „szintén ’ versenyzők“ gyorsan meg akarnak gazdagodni, akkor menjenek kaszkadőrnek — vélekedett Hailwood. — Nézetem szerint a fizetségről a versenyszabályok, teljesen egyértelműen beszélnek, és nem szabad megengedni semmiféle mesterkedést. Kár, hogy a FIM nem tette meg korábban ezt-^t.lépési, csak most, amikor a szóban forgó személyek sok becsületes versenyző nevét is bemocskolták ... Még a FIM műszaki', és sportbizottságának holland elnöke, f. Timmer ts nyilatkozott, mondván, hogy a FIM nem tűrt a Forma .1 autóversenyzőknél szokásos móreseket, és aztán következett a hideg zuhany. A két versenyző a fegyelmi bizottság előtt tisztára mosta magát, és a FIM megkegyelmezett az ötszázasok tavalyi , világbajnokának és idei ' listavezetőjének. Vajon tudta-e, hogy milyen lovat adott alájuk..:? o O o Végül egy olyan embernek akarok ke- gyélettel adózni, aki nemhogy pénzzé tette volna tehetségét, hanem még a vagyonát, is a spartbúvárkodás és repülés, illetve a tudományos kutafás szolgálatába állította. Ez az ember Philipe Cousteau, a világhírű francia tengerkutató fia. A Csehszlovák és a Magyar Televízió is bemutatta a nagy tudós és fia több filmjét, legutóbb az alvó*cápákról, amelyben Philipe egy vízi-, repülőgépet,- hidroplánt irányított. Most érkezett a szomorú hír, hogy az ifjabb Cousteau a Calypso nevű hidroplán- nal a tengerbe zuhant és meghalt. Holttestét végrendeletében hagyott kívánságára a portugál Espichel-foktól 25 mérföldre nyugatra 2000 méter mélységbe az Atlanti-óceánba eresztették, fpaiagv:) Mindant a gyeraskúrt! £» ebb- csak azért mert ezerkilencszázhetren- kilencet nemzetközi gyermekévvé nyilvánították, hanem azért is, mert valóban minden fáradságot megér, ha valamivel mosolyt, örömet tndnnk varázsolni gyermekeink arcára. Ez a gondolat vezérelte a zselizi (Zelia zoTce) testnevelési egyesület és a vé- ros vezetőit, amikor elvállalták a CSEMADOK KB vándorserlegéért to- lyő, kultúrműsorral egybekötött, nemzetközi labdarúgútorna megrendezését. Ezen a nagyszerűen megszervezett tornán a zselfzi öregfiúk csapata mellett a budapesti tijságíróválogatott a dunántúli megyei lapok és a CSEMADOK, a rádió, a hetilapok futballistái mérték össze tudásukat. Persze az ilyen műkedvelő labdarúgók eró próbája távolról sem lett volnc megfelelő látványosság a gyermekeknek. Tudták ezt a rendezők is, éppen ezért színvonalas kultúrműsort szerveztek arra az időre, amikor a ..teltkarcsű focisták“ nem kergették a labdát. A mérkőzések szünetében neves magyarországi előadóművészek szórakoztatták a közönséget, mindenekelőtt a gyermekeket, juhász Jácint csehszlovákiai magyar költők gyermekverseiből adott elő néhányat, majd Gálcsik János örökzöld gyermekdalainak tapsolhatott a közönség. Az igazi látványosságot ezúttal Schmitt bálnának — ismertebb nevén Makrai Katinak és három aranyos kislányának, a Magyar Telavizié tornászainak fellépése jelentette. A pálya szélén tornázó családdal együtt végezte a gyakorlatokat a közünség nagy „családja“ is. Főleg az egyenruhába öltözött pionírok igyekeztek a ritmust tartani a bárom kislánnyal. Gyakorlatuk után szinte megrohanták őket az bu te gram vadászok és a kíváncsiskodók, akik között ott voltam én is. Schmitt Pálnét és három kislányát jól ismerik Dél-Szlovákiában. Vasárnap esténként gyakran együtt. tornásznak velük a mi gyermekeink is. Persze Makrai Kati neve -sokkal - hamarabb ismertté vált, mint amiéta a tévétorna létezik. Aktív versenyző korában neki is szurkoltunk a nagy világversenyeken. A tokiói olimpián kitűnően szerepeitek a magyar toraászlányok, köztük Makrai Kati. Az olimpiai ezüst még most- is- felejthetetlen fénnyel csillog vitrinjében a sok-sok más versenyen szerzett érmek és emléktárgyak között. Nehezen tudná elfelejteni hazánk fővárosát Prágát. Amint mondta, Prágához nemcsak a világbajnokság emlékei fűzik, hanem sok-sok baráti kapcsolat Is, amit a mai napig ápolgat az egykori csehszlovák versenytársakkal együtt. Makrai Ka. ti az aktív versenyzésnek már hátat fordított, de amikor megkérdeztem tőié, mit köszönhet a sportnak egy pillanatig úgy tűnt, hogv gyorsan felsorol még jónéhány eredményt. világversenyek helyszíneit, városokat, országokat, kontinenseket, de aztán szellemesen csak annyit mondott, hogy mindenekelőtt egy nagyszerű férjet és h^rom kislányt. — Akikkel most minden héten kétszer a televízió segítségével „megmozgatja" az e- éész országot. Hogyan született ez a gon dolat,- hogy gyermekeivel együtt lép fel a tévé-tornában? — Nem az én ötletem volt. Hamarjában azt sem tudnám pontosan megmondani, hogy mikor kezdődött. A Magyar Televízió kitűnő szakemberei álltak elő ezzel az ötlettel. Ek kor már az esti torna befutott' műsorszám volt a tévében, kicsit féltem is az újítástól, mert mint tudja ennek a műsornak elsősorban az volt a küldetése, hogy a felnőtteket legalább arra az öt percre kimozdítsa a karosszékből. A gyermekekről köztudott, hogy néha még a kelleténél is többet mozognak, tehát féltem, hogy meddő vállalkozás lesz csak az egész. Ma már tudom, hogy a. tévések nem lőttek bakot az újítással, mért a levélek ezrei igazolják, hogy a gyerekek vasárnap esténként nem a tévé-macival tornáznak hanem velünk. Egv volt aktív tornásznak nem is lehet ettől nagyobb öröme. — Ezek szerint a- rendszeres testedzést, a céltudatos mozgást nagyon fontosnak tartja a mai ember életében. — Biztos vagyok benne, hogy nem én lennék az első. akt ennek fontosságát megfogalmazza, ezért csak annyit szeretnék a szakemberek véleményéhez hozzátenni, hogy aki a mozgásban nem tud örömet találni, az nagyon nehezen talál örömet másban. Erre kell megtanítani a gyermekeket, ezt kell velük minél előbb megértetni, s akkor felnőtt korban sem kell majd őket kötéllel kihúzni a szabadba, hogy mozogjanak egy kicsit. — Egy „Makrái Katinak“ nem engedhetem meg, hogy kibújjon a szakvélemény nyilvánítás alól. Érdekelne, mit tanácsol, hogyan szerettessük meg gyermekeinkkel a tornát, hogy később maguk is érezzék annak szükségességet? — Ha mindenáron ezt akarja, elmondhatom hogvan kezdtem én a lányaimmal. Eleinte olyan gyakorlatokat végeztettem velük — persze nem a tévé kamerái előtt — amelyek biztosították egészséges fejlődésüket. A gyermekeknél nagyon fontos, hogy a hátgerinc és a mellkas jól fejlődjön. Ezenkívül meg kell őket tanítani á helyes fejős válltartásra 1s. Nagyobb gyermekeknél gyakran megfigyeltem mennyire ritmusta- ian a járásuk. Ha hiszi, ha nem, a járásra is szakszerűen kell tanítani őket. Nagyobb gyermekekkel olyan gyakorlatokat kell végeztetni, amelyek növelik rugalmasságukat, ügyességüket és bátorságukat. Nagyon sok olyan játék van. amelyekkel ezeket /észrevétlenül el lehet sajátíttatni a gyermekekkel. Én sem a szertornával kezdtem a lányaimmal, de abban a korban amelyben most vannak, már nyugodtan lehet velük olyan gyakorlatokat is végeztetni, amihez segédeszközök kellenek. Nos valahogy így értem el náluk, hogy ma már zenére is képesek tornázni. — A testnevelés fegyelmezettségre Is tanít. Észre vette ezt saját gyermekeinél is? — Erre csak szülőként válaszolhatok. Örülök annak, hogy három kislányom semmivel sem jobb mint általában a velük egykorú gyerekek. Nem Is szeretnék belőlük míntagyermekeket nevelni. De azért abban igazat kell adnom, a szakembereknek, hogy a testnevelés fegyelmezettségre, önuralomra is nevel. Ezt már inkább magamról mondom. A Schmitt család majdnem olyan ismert, mint a rádióbeli Szabó család, bökte oda csipkelődve a budapesti újságíróválogatott egyik tagja, aki éppen a közelben volt a mikor Makrai Katival beszélgettem. Nincsen ebben semmi túlzás, sőt azt is mondhatnám, hogy nekik könnyű, hiszen a családfő, Schmitt Pál is vtlághíresség, s ezt ő is a sportnak köszönheti. Talán mondanom sem kell, hogy a párbajtőr világbajnok Schmitt Pálról van szó, aki jó apához méltón elkísérte feleségét és három kislányát, Zselizre is, ahol kisült, hogy nemcsak a páston volt nagymester, hanem a gyepen is megállja helyét egy alkalmi labdarúgócsapatban. — Úgy látszik — mondta — hogy nekem már végérvényesen a csapatmunka lesz az erősségem, mert a legnagyobb eredményeimet vívásban is, csapatban értem el. — Ügy emlékszem, valamikor nem vívónak készült. — Valóban így van. Eleinte öttusázónak készültem, de a futás nékem volt nehéz, a lónak meg én. Képzeljen el a nyolcvanöt kilómmal lóháton! Sajnáltam a szegény lovakat — mondja nem kis öniróniával — de azt már nem sajnálom, hogy végülts a vívásnál maradtam. Ebben a -számban értem el a legjobb eredméneket mint öttusázó, ezért választottam szóló-sportként is a vívást. — Nemrégen vonult vissza. Teljesen? — Aki egyszer megszeret egy sportágat, az t-elejesen sohasem tud annak hátat fordítani. A versenyzéssel már teljesen felhagytam. Versenyekre már csak mint néző vagy zsűritag járok el, de emellett rendszeresen foglalkozom a fiatalokkal. Mondhatnám azt is, hogy ez a másodállásom. — És a valódi, a mindennapi foglalkozása? — A vendéglátóiparban kötöttem ki. Helyettes igazgatója vagyok az Astórla szállónak. — Ha most kívánhatna valamit, mivel lenne kapcsolatban? A vendéglátóiparral, vagy a vívással? — Szívem mélyén örökre a páston maradok. KAMOCSAI IMBE Sport és dohányzás éz a. címe annak a tanulmánynak, amelyet Henri Lemenőin francia orvos Irt a dohányzás ártalmairól. Tanulmányából idézünk néhány részletet. A Föld lakossága évenként 360(1 milliárd cigarettát szív el. Ha ezt a cigarettamennyiséget hegyével egymásra raknánk, akkor kétszer akkora volna, mint a Föld és a Nap közötti és nyolcvanszor akkora. mint a Föld és a Hold kö .zötti távolság. Franciaországban évente 79 csomag cigaretta Jut minden lakosra [tehát még a csecsemőkre is). A francia fiataloknak a íele már 10—12 éves koré ban elszívja az első cigarettáját, és a dohányosok száma különösen a katonai szolgálat Idején megnövekszik. Á dohányzást Illetően nincs semmi különbség a nemek között. A lányok éppen ügy dohányoznak. mint a fiúk. Pedig ma már tisztában vannak azzal, hogy milyen károkat okoz a nikotin. A betegségek közül a legismertebb az állandó hörghurut, a legveszedelmesebb pedig a rák. Franciaországban évente mintegy százezren halnak meg rákban, s ezek közül tizenötezren tüdőrákban. A szövettani vizsgá latok kimutatták, hogy a tüdő rában elhunytak 90 százaléka e- rős dohányos volt. A szívinfark tus korunk egyik legjellemzőbb betegsége; az infarktust .okozó rizikófaktorok között pedig előkelő helyet foglal el az erős dohányzás. Most az a kérdés, mennyire dohányoznak a sportolók. Vannak már jelel annak, hogy a sportolók kezdenek rádöbbenni a do hányzással járó veszélyekre. Fran ciaországban az egész lakossághoz mérten a nem dohányzó sportolók aránva jobb. Mg a (lakosság 68 százaléka dohányzik, addig a sportolóknál ez az arány 56 százalékra tehető. De ebből a sta ttszttkal adatból az Is kiderül, hogy a sportolóknak több mint a fele még most is cigarettázik. Sokan azzal Indokolják ezt, hogy a cigaretta levezeti az izgalmat csökkenti a stresszt, a verseny e- lőttl lámpalázat. Ez a kérdés külön tanulmányt érdemel, de nem lehet leszögezni, hogy semmi tudományos alapja nincs. |ól Ismerjük a jelszót: A levegő az életi Ez vonatkozik minden emberre, különösen a sportolókra. Hiszen ma már mindenki tudja, hogy a dohányzással kapcsolatos iégzési és emésztési zavarok első. sorban a sportoló embert káro sít jók. Milyen nagy jelentősége van például egy sportolónál annak, hogy egy dohányzó kétszer annyit köhög, mint a nem dohány zó, vagy hogv a dohányzó légzési kapacitásé kétszer olyan gyorsan csökken, mint a nem dohányzóé, vagy hogy a dohányzás nagyon gyakran okoz rendellenes szívműködést. Több olyan sportág van, ame lyet csak zárt helyen, teremben lehet űzni. Ilyenkor még -.fontosabb az, hogy senki se cigarettázzon a teremben, tehát nemcsak a sportolók, hanem a jelenlevő nézők, kísérők vagy edzők sem. Hányszor előfordul, hogy a dohányzási tilalmat éppen a sportvezetők vagy edzők szegik meg. Pedig a versenyzőre, a versenyző tüdejére és szívére valóságos csapás a dohányfüst. Szomorú tünete korunknak, hogy a dohányzás ártalmai most már a férfiakat és a nőket egyaránt fenyegetik. Franciaországban a tüdőrákos halálesetek száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott, és ez a húsz év előtt még kifejezetten férfiakat pusztító betegség ma már átterjedt a nőkre is. Sőt. a dohányzás ártalmai fellelhetők az utódokban is. Statisztikailag is kimutatható, hogy a sok koraszülés, a rendesnél lényegesen kisebb súllyal születő csecsemők szintén a szülök dohányzási szenvedélyének áldozatai. Itt tehát már nem a férfi vagy a nő, a sportoló vagy nem sportoló egészségét károsító rossz szokásról vagy szenvedélyről, hanem a később megszületendő gyermekek egészségéről van szó.
