Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-17 / 29. szám

Deák István KENYÉRIÉT Amikor ez a riport készült, a nagy kürtösi (Vet. Krttt) tá­rás gabonatáblái még magok- ra hagyottan vártak. A hozzá ink, mellettük vezető utak is néptelenek voltak. (pnlyszé- csénykén (Seöianky) a nyüzs­gés, a pezsgő élet m-g vissza­szorult a szövetkezet telepére. De Itt aztán annál nagyobb hévvel folyik a munka. Négy falu Kelenye (Kleiíany), Szé- csényke (SeClanky), Ipoly hid­ing (Ipetskő predmostle) Nagy­falu (Vetká Vés ned IpTom) szerelői szorgoskodnak a kom­bájnok körül. Most az aratás előtt rájuk irányul minden fi­gyelem, de a figyelemmel e- gyütt Jár a megbecsülés is, hi­szen mindenki tudja, most na­gyon sok múlik rajtuk. Az udvaron elsőként Deák Istvánnal találkozom, ő kalau­zol végig Bf telepen, a szere­lőműhelyben. Közben figyel­meztet, siessünk, az Idővel most mindannyian szűkölköd­nek. Ezt egyébként magam Is tapasztalom, mert amíg Beré- ny! Lacival, a szövetkezet sző­lészeti technikusával beszélge­tek, aki egyben a flate-lok SZISZ-szervezetének az elnöke is, Jó néhányszor keresik, hív­ják, sürgetik. A SZISZ-szerveret működésé­ről érdeklődöm. Laci elmond­ja, hogy a szervezeti élet ér­telme, jelentősége Ilyenkor, a- rafáskor mutatkozik meg Iga* zán. A kombájnosok között öt SZISZ-tag van, és nem vélet­len, hogy Csajka Gyula, Krisz­tin Gyula és Sfastn? Sándor a legjobbak közé tartoznak. Tavaly a szövetkezet fiatal kombá]no9at a Járási aratővar- senyben az első és a második helyen végeztek. Laci elmond­ja még, hogy az Idén egy szol­noki termelőszövetkezettel ba- rátságt szerződést kötöttek, a- melynek értelmében a szécsén» kel kombájnok Is elmentek se­gíteni a Magyarországon ko­rábban kezdődő aratást. Jöt Jön majd a viszonzás, ha Itt­hon ők is nekifognak a mun­kának. Csajka Gyulát a kombájn mellett találjuk. Az utolsó si­mításokat végzi a gépen, hi­szen pár nap múlva, mire ez a riport megjelenik, a szécsén- kel földeken Is aratni fognak. Gyuszl első ízben kombájnnal tavaly dolgozta végig az ara­tást, ős a járás! versenyben máris a legjobbak között vég­zett. Igaz, hogy két hétig egy­folytában este fél kilencig, ki­lencig dolgozott, de eredménye nagy mértékben a gép állapo­tától és az Időjárástól Is füg­gött Búcsúzőul Jő munkát kívánok valamennyiüknek az Idei ara­táshoz (s. M. I. Foto: Zolczer Csajka Gyula 4M 3 Az 5. nyári kerékpár- túráról Még néhány nap és népes résztvevőgárdával megkezdi vándorlását végig a Mátyusföldön, a Zoboralján s onnan lefelé egészen Orsújtalnig (Nővé Stráü) az S. nyári kerékpártúra. A szerve­zés nagy részét ugyan a bratislavai JAIK klub végzi, ám a résztvevők az ország minden részéről jönnek a táborba. Az idén a Horváth házaspár. Zobor Rozália és Horváth Pál vállalta a kerékpártúra szervezését és Irányítását. Rőza az Idén doktorált mtkrobfo lógtáböl, férje Pall, a túra ..házigazdája“ harmad éves orvostanhallgató, aki a túra miatt egy vlzs gát kénytelen volt szeptemberre halasztani. VI dáinan. Jő kedvvel beszélnek a munkáról. — Mivel kezdtétek a munkát? Róza: Először Is mindenről kikérdeztük a ta valyl vezetőket, akik készségesen és sokat se gftettek. Beszéltünk azokkal is, akik már régeb ben foglalkoztak a túraszervezéssel, pl. Molnár Laci, Merva Laci, Horváth János Gál Bálint. Mé száras Miklós stb. Az útiterv ötletét részben Tóth Izabellának, a dunaszerda helyi (Dun. Streda 1 Csallóköz múzeum dolgozójának köszönhetjük. Pali: A CSEMADOK KB-én megtudtam az útvo nalunknak megfelelő járási titkárságok címét. Az ő közvetítésükkel már eljutottam konkrétan azok hoz az emberekhez, akik segítségére közvetlenül Is számíthatunk. Rajtuk kívül a földművesszövet kezetek támogatása segítsége is nagyon fontos főleg az egyes táborhelyeken. — A tavalyi túrát a Sarló-mozgalom emlékére szervezték. Az idei a Tanácsköztársaság 60. és a CSEMADOK fennállásának 30. évfordulója legyé­ben zajlik. Van-e az idei túra útitervének olyan tartalmi súlypontja, amelyre lényegesen jellemző az említett két évforduló? Pali: Tulajdonképp az egész túrát e két évfor­duló szellemében szerveztük, gondolok Itt a meg­felelő tervezésre, músorválasztásra. Akad néhány hely, pL konkrétan az egyik Verebély (Vráble), ahol a Tanácsköztársaság emlékművénél külön is megállunk. A túra különben területileg két fő részre tagolódik. Az első Mátyusföldön van, ahol lőka, (Jelka), Diószeg (SládkoviCovo) és Vághosz szúfalu (Dlhá nad Váhom) az előre kijelölt ta borhely. A környéken a még ma is élő hagyó mányokbó' sajnos nagyon kevés van tgy olyan csoportok vagv személyek vezetésére bízzuk a té bort, akik ismerik és ápolják a múlt emlékeit részt vettek gyűjtésükben, és azon kívül hogv iól ismerik a környék néprajzát, közel vannel- annak Jelenéhez Is Számítunk hát Gágyor József re, Mórocz Károlyra, Szanyl Máriára, de az 0) Haj rás tánccsoportra és a Vág irodalmi színpadra Is A túra 2 fő része a zoboraljai falvak — Darázs Menyhe, Lédec (Ledice), Zsére (Zirany). Kolons 'Koliúaky), Csítár (Gitáré), Gerencsér (Hrnéia rovcej... — megismerése Az említett falvakat kél napos gyalogtúra során szeretnénk bejárni. Nitre környékén a CSEMADOK Járást szervezetére tá maszkodunk, Sándor János titkár elvtárs szemé lyesen biztosított támogatásáról. A következő rész ben örsújfaluíg (Nová Stráz| azokat a falvakat szeretnénk bejárni, amelyek ugyanezen az útsza kaszon tavaly kimaradtak. — Azt hiszem a szervező munka nagy része már mögöttetek van Mi az, amit megtanultatok közben és mi az, amit másként csináltok az előző túrákhoz viszonyítva? Róza: A munkából már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra. Ez azt Jelenti, hogy Pa­lival még egyszer bejárunk minden táborhelyet, minden állomást, hisz ellenőrizni kell. hogy rend­ben van-e minden. Amit megtanultunk, az az, A Horváth házaspár, Róza és Pált hogy a munkához jól megválasztott szervezőgárda kell. Lehetőleg kevés embert, de annál inkább megbízhatókat kell bevonni. A tavalyiaktól meg­tanultuk azt a mondást, hogy amit magad meg­tehetsz, azt nem kell másoktől elvárnod. Ebben az esetben ez a mondás valóban Igaz. Persze kon­krétan az egyes táborhelyekkel kapcsolatos Ogy- ntézésnél nagy segítséget nyújtottak a JAIK tag­jai. amit most Is külön köszönünk. Az új, a más -.zen a túrán az lesz. hogy megalapítjuk a „tú- rastábot", amelynek feladata az egész túra össze­fogása lesz, tehát a vonulásnál ügyelni arra, hogy ne legyen a csoport széthúzva nagy terüle­ten, hogy meg legyen a kellő fegyelem a forgal­masabb útszakaszokon. Az eddigi túrákhoz ha­sonlóan az Ideit ts szeretnénk baleset nélkül át­vészelni A szervezésről ennyi bőven elég ahhoz, hogy tlőre is elképzelésünk legyen magáréi a túráról amely amint kidéről nem Is olyan boszorkányos, csupán lelkesedés, akarat és Jókedvű munka kell hozzá, no meg aztán egy aránylag Jé állapotban levő kerékpár, melynek nyergében nagyszerűen telik az idő Aki netán a hosszú öttől, a fáradal­maktól tart, annak biztatásként csak annyit, hogy nem akadt résztvevő, aki a négy eddigi kerék­pártúra útszakaszát ne „vészelte“ volna át. Az útszakaszok rövidek, s még így is bőven megvan­nak tűzdelve pihenőkkel. (Ezt Horvéthék üzenik azoknak, akik még haboznak.) Találkozzunk hót Jökán (Jelka) augusztus har­madikén! MOLNÁR IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI GONDJAINK A tudományos- technikai forradalom Ismert po­zitív oldalain kívül kétségtelenül léteznek nem örvendetes negatív tényezők Is. Elég ha csak a tömegpusztító fegyverek gyártását említjük (ne utranbomba stb.) A korszerű termelési folyama tok megkövetelik az emberek értelmi képessé getnek növekedését. Igaz az a megállapítás, hogy a műveltségi színvonal lassan létkérdéssé válik A sokoldalúan művelt ember számára még a leg bonyolultabb gépsorok kezelése sém okoz gondot Problémát Jelentenek azonban az újkeletű „civilt záclös betegségek“: a neurózis, a rákos megbete gedések az Infarktus stb. További nagy gond — és Itt kanyarodunk vissza a környezetvédelemhez — az Ivóvíz tisztaságának kérdése, a levegőszeny nyezödés és a növényzet védelme. Természeteseti a ml szakembereink sem nézik tétlenül és tehetetlenül a fejleményeket. Nagyvé rosatnlkban, egyetemeinken tanszékek alakultak, melyen kizárólag a környezetvédelem kérdéseit tanulmányozzák. A közelmúltban Bratislavában rendeztek környe­zetvédelmi kongresszust Ipari méregtan ’79 cím­mel. A tanácskozás egyik résztvevőjével, Gnzy György mérnökkel a Koiicel Orvosi Egyetem ad­junktusával beszélgettünk ez elhangzottakról. — Melyek a környezetre nézve leginkább ve­szélyes vegyi anyagok? — Sok van belőlük, én azonban nem sorolom fel valamennyit. Csak néhányat említek. Ilyenek a vlnllklortd gőzei a klór szerves származékai, a szerves foszíátvegyületek, de az arzén és az ólom is jelentős mértékben károsítja a bioszférát. — Hol találhatók Szlovákiában Ilyen lellegh üzemek, gyárak, melyek a legveszélyeztetettebb városaink, vidékeink? — A nagy Iparvidékek általában a legveszélyez­tetettebb helyek. Ilyenek a Bratislavai Georgl Di­mitrov Vegyiművek, a novákyl vegyi üzem, a Zlar aad Hronom-t alumíniumgyár és a lubényl (Lube- ítk) magnezltgyár. — Mióta foglalkoznak nálunk komolyabban kör­nyezetvédelemmel? — Hazánkban a hetvenes évek elején kezdett kibontakozni a mozgalom. Társadalmunk nagy gondot fordít a környezetvédelemre, csakúgy, mint a többi szocialista ország. Néhány helyen kiváló eredményekkel büszkélkednek. Talán hihetetlenül hangzik, de Moszkva légtere nem szennyezett. Pe. dig a több mint hétmillió lakosú szovjet főváros szintén Ipari centrum is egyben, tehát minden „feltétel“ adott, hogy a levegője Is szennyezett le­gyen. A várost azonban a beépített terület kétsze­resét kitevő (1725 km1) védőgyflrflvel vették kö­rül. A Moszkvát védő parkerdőgyűrű az általános városfejlesztési terv fontos láncszeme, s az a rendeltetése, hogy tiszta levegővel lássa el a várost. Mindezeket — a többi között — V. Pro- mlszlov tanácselnök mondta el 1971-ben egy bu­dapesti konferencián. Egy kicsit elkalandoztam, de szükségesnek tartottam azt ts elmondani. — Kik a legismertebb környezetvédelmi szak­embereink? — Ondrej Ballog mérnök, a Szlovákiai Kémiai Társaság toxikológiai munkacsoportjának elnöke, ZdenSk Bardodéj docens kandidátus, dr. Viktor Romanőik mérnök és mások — Hogyan foglalnád össze röviden az elhang­zott előadások témáját? — Az Idei kongresszuson elhangzott előadáso­kat két csoportba lehetne besorolni: az ipari toxi­kológia jövője, valamint a toxikológia szakága­zatainak Jellege és az együttműködés kérdései. Több olyan előadást hallottunk, amelyekben or­vosszakemberek foglalkoztak az emberi szerve­zetre káros anyagokkal. Érdekességként említem csupán, hogy a dohányzásról nem esett szó. Egy másik előadás azzal foglalkozott, mennyi mérge­ző anyag fordul elő az élelmiszergyártásban. Beszélgetett: Balajti Árpád özön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom