Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-13 / 46. szám

Esterházy Péter: Termelési regény Közgazdaságilag a munka az ember tudatos, célszerű tevé­kenysége, amellyel a természet tárgyait megváltoztatja és szük­ségletei kielégítésére alkal­massá teszi. Az emberi társada­lom létezésének legfontosabb feltétele. Esterházy Péter Termelési — regény című művének vala­mennyi fejezetében győz az i- gazság. „Egységben az erő ... Ne kövessük el újra ugyanazt a hibát...“ — írja az egyik oldalon, s tulajdonképpen fi­gyelmeztet is. A „termelési regény" az író­nak a vállalatban eltöltött per­ceiről, óráiról és napjairól szól. Kiemeli a termelés társadalmi jellegét, a társadalmi vonat­kozások és viszonyok fejlődé­sét és ezek hatását a termé­szetre és magára a termelésre. Az anyagi javak juttatása, a termelési viszonyok fejlődését elősegítő objektív társadalmi törvények, és nem utolsósorban a legáltalánosabb gazdasági törvény: a termelési viszonyok és a termelőerők jellege közti összhang törvénye, mind olyan folyamat, fogalmak, amelyek­ről heszélni. írni kell. Maga a mű pedig az egyik Esterházy család háború utá­ni létezésének és nem létezé­sének az ábrázolása. A szerző őszintén vallja, hogy az örök­ség önmagában az értékek vi­lágában sem elegendő. Fontos, hogy a jelent figyelembe véve jövőt alakítson ki. Olyan jö­vőt, amely biztató és tágas minden halandó és gondolko­dó részére. A haza, a szülő­föld, a nép szeretete maga a hazafiság, amely állandó mély eszmei hatóerő a társadalom életében, s ezzel párhuzamo­san Esterházy életében, min­dennapi gondolatvilágában is. A kötet szerves és elválasztha­tatlan részét képezik E. föl­jegyzései. A megváltozott mon­datok és mondatfoszlányok mindegyikéből könnyen uta­lunk a mondanivalóra, a na­gyon is aktuális tennivalókra, és a néha elfecsérelt lehetősé­gekre. Az olvasó számára eleinte furcsa (szerkezetileg) vállal­kozásnak tűnik a mű. Néhány oldal elolvasása után azonban rögtön egy síkban vagyunk az alkotóval, vonatunk közös sí­neken zakatol tovább. Esterhá­zy dicsér és bírál. Felkészül­ten, közérthetően és izgalma­san. S természetesen őszintén. Mindenekelőtt ebben rejlik si­kere. Utószóként többek között így fr: „... a könyv csak akkor ér valamit, ha szórakozás mellett tanulságot is meríthet belőle az olvasó. Kíváncsi vagyak a véleményedre, frd meg, hogy én is tanulhassak: hogy lás­sam, mit csináltam jól, mit rosszul. Bátran írd meg, hogy melyik fejezet tetszett a leg­jobban; melyiket találod feles­legesnek vagy hibásnak, mit nem értettél meg a gépek, a gyárak stb. leírásából; milyen gyárról, bányáról, népgazdasá­gunk vagy az ember milyen ré­széről olvasnál még szíveseb­ben; milyen munkához kaptál kedvet a könyv olvasása köz­ben ... “ A kötet az ünnepi könyvhét alkalmából került a könyves­boltokba. Sokáig azonban nem volt ott, mivel napok alatt el­kapkodták. A szakemberek vé leménye szerint az utóbbi évek egyik legjobb magyar alkotása ez, s a szerzője mindössze hu szonkilenc éves. (Magvető Könyvkiadó, 1979) Ábel Gábor 13. kedd: Komárom (Komárno) — Revi­zor (19.30) 14. szerda: Nyltra (Nitra) — Revizor (19.00) Érsekújvár (Nővé Zámky) — Hókirály­nő (14.00) Érsekújvár (Nővé Zámky) — Clízia (19.00) A Magyar Területi 15. csütörtök: Nagyszombat (Trnava) — Revizor (19 00) Zselíz (Zéliezovce) — Hőkirálynő (14.00) Zselíz (Zeliezovce) — Clízia (19.00) 16. péntek: Komárom (Komárno) — Hőkl- rálynő (14.00) Komárom (Komárno) — Clizia (19.30) 17. szombat: Komárom (Komárno) — Clí­zia (19.3Ö) 18. vasárnap: Marcelháza (Marcelová) — A beszélő köntös (19.00) Bátorkeszi (Vojnice) — Hókírálynő (14.00) Bátorkeszi (Vojnice) — Clízia (19.00) 22. csütörtök: Jőka (Jelka) — A beszélő köntös (19,00) Kassa (KoSíce) — Clízia (19.00) Színház és Thália Színpadának novemberi játékterve 24. szombat: Nyárasd (Topolníky) — A beszélő köntös (19.00) Alsólánc (Nizny Lanec) — Clízia (19.00) 25. vasárnap: Komárom (Komárno) — Peti kalandjai (10.00) Ráss (Rasice) — Clízia (19.00) 27. kedd: Párkány (Stúrovo) — Revizor (19.30) 28. szerda: Kassa (Kostc8) — Clízia (19.00) 29. csütörtök: Dunaszerdahely (Dun. Stre* da) — Revizor (13.30, 19.30) Kassa (Kosice) (Clízia (19.00) 30. péntek: Galánta (Galanta) — Revizor (19.00) A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk. MADÁCH NAPTÁR 1980 Az évkönyv jellegű kalendárium, amelyet hét éve ad kt már a Madách Könyvkiadó, a szükebb értelemben vett nap­tárt részen kívül kultúr politikai eseménynaptár, öröknaptür, összesített naptár, klímanaptár, kertészeti munkanaptár, név­napok az ú), kibővített magyar és a szlovák naptár szerint. Napjaink, Szép szó, Tudomány és technika, Beszélő múlt, Az én iskolám, Erős várunk a nyelv, Színes szőttes, Családi kör, Gyermekvilág, Humor, Sport, Rejtvények című rovatai­ban igen sok érdekes, tanulságos és szórakoztató dolgot ad közre, amelyet egész évben használhat, forgathat az egész család. 300 oldal s 25,— Kős Kosa László: ROZMARINGKOSZORÜ A szerző, a néprajztudomány szakembere dél-szlovákiai gyüjtőútján számtalan magyar népköltészeti alkotást jegyzett le, s ebből az anyagból válogatta a kötetben megjelenőket. A terjedelmes és átfogó bevezető tanulmány után áttekinthetjük népköltészetünket, annak műfaji és tematikai gazdagságát a népdaltól a meséig, a balladától a kiszámolóig, mondókáig és lakodalmi rigmusokig. „Európa-szerte megfigyelhető a né­pi kultúra iránt megélénkült érdeklődés — mondja gyűjtése kapcsán a szerző. — Eltűnőben vannak a néphagyomány em­lékei. Érthető, hogy az emberek mindinkább ragaszkodnak ahhoz, ami érték az utókor számára is. Közösségi jellegű ez, amely alkalmas arra, hogy erősítse az emberek összetartozá­sának érzését. Aki tsmeri, az az illető nép műveltségének mély rétegeibe pillanthat bele. Azzal a reménnyel helyezem az olvasó asztalára a Rozmaringkoszorút, hogy serkent a nép­hagyomány becsülésére és ápolására.“ A kiadványt Varga La­jos Szlovákiai magyar tájak néprajzi motívumai című linó- leummetszet-sorozata teszt szemléletesebbé, teljesebbé. 630 oldal 50,— Kös Bábi Tibor: ÍRÖ, KÖLTŐ, MŰVÉSZ DOLGA Bábi Tibort elsősorban a felszabadulás utáni szlovákiai ma­gyar költészet jelentős alkotójaként tartjuk számon. Bábi a- zonban harcos publicista is volt, néhány írását bízvást ne­vezhetjük vitairatnak. A kötetben a szerző reprezentatív pub­licisztikai írásai jelentek meg, amelyeket sok irodalompoliti­kai kérdés megválaszolása mozgat, s ez még az olyan, az esszé műfaji kritériumait is kielégítő írásáról is elmondható, mint a Lőrlncz Gyula munkásságát taglaló Tűnődés egy mo­nográfián ... A korszerűség és pártosság ars-poetlcaszerű val­lomás, a szerző irodalomesztétikái nézeteinek summázata. A kötet jelentősebb írásai közé tartozik a Vladimír Mináö né­zeteivel polemizáló Itt nemzetek élnek című. Ez a posztumusz könyv hozzájárulhat Bábi Tibor munkásságának megértéséhez. 200 oldal 15,— Kős Gál Sándor: KAVICSHEGYEK „Három novellás kötetem s az utóbbi két-három évben írott újabb prózai munkáim alapján készült ez a válogatás, amely hozzávetőleg egyharmadát foglalja össze kísérleteimnek s abbé­li igyekezetemnek, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetisé­gi valóságról, sorsunkról, annak fordulásáról a lehetőségeink­hez mérten pontos dokumentációt készítsek“ — vallja a szer­ző, akinek ezzel az összegező kötetével újra gazdagodott a csehszlovákiai magyar próza. 338 oldal 22,— Kős Tőzsér Árpád: GENEZIS „Ez a kötet nem összefoglaló gyűjtemény, s még csak nem is a legjobb — vagy legjobbnak tartott — verseim válogatá­sa. Épp ezért ne bökkenjen meg senki, ha sok, a kritika ál­tal korábban rám jellemzőnek tartott versem hiányzik ebből az összeállításból. A versek — többnyire — régiek, a kötet rendezőelve azonban új, sajátos, s ebbe a sajátos rendbe sok minden nem fért bele a teljes leltárból. Gyűjteményem kísér­let akar lenni: eddig írt verseim egyik vonulatát emeli ki és láttatja. Versszármazástan akar lenni: verseim egy csoportját állítja ok-okozati összefüggésbe. Genezis akar lenni:, egy em­beri és költőt eszmélet kialakulását, történetét nyomozza visszafelé az időben. S természetesen a teremtés kezdete is akar lenni: kijelöli az alapokat egy további verses világépí­téshez.“ fA szerző) Mikola Anikó: MADÁRNAK LENNI A költőnö új gyűjteménye, a Madárnak lenni, a költésze­tében lejátszódó kristályosodás figyelemre méltó stádiumá­nak látszik. Verseinek szerzője a mítosz és a látomás, az em­beri kultúra két legősibb önkifejezési formája. Drámai hang, tragikus, de humánumért perlekedő erő nyűgözi le bennük az embert. Kötetének második ciklusa, a Karnevál Tombobam- bábán műfordításokat tartalmaz, a Poesia Quechua (Colleccion Literatura Latinoamericana, Havanna) című antológiából tol- i mácsolt anyag, amely szerves egységet alkot a Mlkola-versek világával, amelyből a teljes ember: az élő és a haló, a mo­solygó és a könnyes, a harcait harcoló hajol ki az olvasó felé. BRATISLAVA! ZENEI ÜNNEPSÉG, Mint minden az életben, az idei, tizenötödik Bratisla­va! Zenei Ünnepség, a BHS 16 napra sűrített hangver­senyláncolata is véget ért. Az előző évekhez viszonyít­va a rendezvény struktúrája alapjában véve csak any- nyit változott, hogy a Fiatal Előadóművészek Nemzet­közi Fórumát, az Interpódiumot és a zenetörténészek konferenciáját közrefogó hangversenyek és operaelő­adások mellett itt rendezték meg az új Bach-társaság ötvennegyedik Bach-ünnepségét is. Ennek a Bach-ün- nepségnek figyelemre méltó érdekessége pedig az, hogy a fél évszázadot meghaladó folytonosságában először került rá sor a két német állam területén kívül, s kü­lön megtiszteltetés, hogy éppen fővárosunk zeneünnep­ségét érte ez a kitüntetés. A külföldi zenekarok bemutatkozási sorát lengyel vendégeink nyitották meg. A krakkói Állami Filharmó­nia Karol Szysmanowski nevét viseli, s karmesterük a fiatal Wojciech Michnievvski, az ifjan elhunyt Guido Cantelli emlékére megrendezett verseny helyezettje. Tel­jesítményük mégsem hagyott mélyebb élménynyomot maga után. Konvencionális műsorösszeállításuk mellett szerepelt ugyan egy számunkra ismeretlen len­gyel szerzemény, az utóromanticizmus útján járó Mié- czyslav Karlovicz „Ősrégi dalok" című szimfonikus cik­lusa, mégis csak sajnálni tudtuk az elszalasztott lehe­tőséget, hogy nem a világhírű kortárszene reprezentán­sait, Pendereckit vagy Lutoslawskit szólaltatták meg. Az Interpődium jubileumának tiszteletére két hang­versenyen működött közre a prágai F. O. K. szimfoni­kus zenekar, először hajdani — Václav Smetáőek —. majd jelenlegi — Jirí Bélohlávek vezetőkarnagyának vezényletével. A két koncert hangszeres szólistái pe­dig — a jugoszláv |ovan Kolundzsija. a román Petru Csaba, az NDK beli Peter Rose), és Belohlávek is — sikeres interpódisták, s mind a négyen azt bizonyítot­ták, hogy évekkel ezelőtti bemutatkozásuk óta érett míívészegyéniséggé fejlődtek. Václav Smetáöeket súlyos betegsége után örömmel üdvözöltük újra a pódiumon. Elvezet volt hallgatni finoman árnyalt Mozart-tolmácso- lását — a G-dúr hegedűverseny szólistája Kolumdzsija volt --, valamint a Rinaldót, az ugyancsak ritkán meg­szólaltatott tenor szólóra írt kantátát, amelynek zené­jét Goethe szövegére Johannes Brahms komponálta. A szólista régTTsníérősünk. Jirí ZahradníCek volt, az ének­kar szólamát pedig a Prágai Férfikórus adta elő. A két est legszebb pillanatait azonban a ragyogó képessé­gű Jirí Bélohláveknek köszönhetjük, aki Dvorák gyö­nyörű alkotását, a d-mollban komponált VII. szimfóniát romantikuson szárnyaló lendülettel szólaltatta meg. Ugyancsak Dvorák nevéhez fűződik egy másik kiemel- 1 kedő produkció is, éspedig az az est, amelyen a Szlo- i vák Filharmónia ének- és zenekara, valamint a négy 1 szólista, Kincses Veronika, Véra Soukupová, Peter Dvor- sky és Sergej Kopöák az osztrák karmester, Kurt Wöss vezényletével megszólaltatta Dvorák fájdalommal teli, mélységesen bánatos oratóriumát, a Stabat Matert. Ha egyes szólisták nem is voltak abszolút formában — csak Sergej Kopéák remekelt igazán —, az egész mű kicsengése a karmester mélyen átérzett meditativ tol­mácsolása következtében mégis megrázóan lenyűgöző és egyben felemelő volt. S ha már az oratóriumról van szó, rögtön meg kell említeni egy másik élménycsúcsot is, amelyet az orató­riumok oratóriuma, Bach elvétve megszólaltatott Máté passiója képviselt stuttgarti vendégek tolmácsolásában. A Gechinger Kantorei főleg zenetanárokból álló félpro­fesszionista kórusa, a Bach Collegium néven ismert ze­nekar hat szólista közreműködésével és Helmut Rilling karmesterrel epikusán hömpölygő, stilushű előadással ajándékozta meg a közönséget. Szereplésük ragyogó ékkővé Peter Schreier teljesítménye volt: az evangé­liumi szöveget csodálatos plaszticitással és emberien mély átérzéssei tolmácsolta. Bach zenéje, amely természetesen a Bach-ünnepség zenei programjának gyújtópontjában állott, még szá­mos más alkalommal is felhangzott, de eivitathatatla- nul az egyik legmegkapóbb est az volt, amelyen a több százéves múltra visszatekintő és ma is világhírű fiú­énekkar, a lipcsei Thomanerchor szólaltatta meg a Ta­más-templom karnagyának öt- és nyolcszólamú motet­táit. Az apró, matrózruhás gyerekemberkék csilingelő szopránja karnagyuk, Hans Joschim Rotzscb — aki ma­ga is a kórusból nőtt ki — gondos irányítására párat­lan összhangban és kristálytiszta szólamvezetéssel ol­vadt össze a mutáiás korán már túllévő fiúk bársonyos baritonjával. A programot kiegészítette és stílusosan tette változatossá Hans Küstnernek, a Tamás-templom jelenlegi orgonistájának közreműködése, aki Bach két prelúdium és fúgáját szólaltatta meg klasszikusan mo­numentális előadásban. Méltatni, elemezni lehetne még Ránki Dezső ízléssel és pompás manuális készséggel eljátszott Liszt A-dúr zongoraversenyét, a Stuttgarti Zongoratrió csodás össz- játékát, a már említett Peter Schreier dalestjét, ame­lyen Marian Lapáansky működött közre, Alekszander Dimitrijev nagyformátumú Schumann-tolmácsolását, va­lamint Christiane Edinger lélekjelenlétét, mikor hege­dűjének húrja elpattant. Végezetül hadd említsek meg egy egyetlen eseményt, amely ha az előadóművészet ben lehet valami abszolút, az idei BHS-nek abszolút csúcsa volt. A Müncheni Filharmónia és jelenlegi ve­zetője Segiu Celibidache a szimfonikus zeneirodalom e- gyik gigászi, több mint hatnegyedóra időtartamú alko. tását, Anton Brnckner Vili. szimfóniáját szólaltatta meg olyan lenyűgöző tökéllyel, amelynél megszűnik már minden bírálat, s csak az egyértelmű hódolatnak ma­rad helye. Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom