Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-04 / 36. szám

6 M

'A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója kitűnő alkalmat kínált sportrendezvények megszervezéséhez is. A nagy évforduló megkülönhöz» tetett, körültekintő munkára serken» tt a rendezőket. Az év legjelentö- sebb sporteseményét, a Pravda — Televízió — Slovnaft atlétikai találkozót az idén sztntén ennek a je* gyében bonyolították le.

Jozef Valter mérnök, a sikeres verseny szervező bizottságának eb nöke most újabb atlétikai találkozó• nak, az SZNF-hösök emlékversenyé* nek a gondjatt vállalta magára. Ez a mostani, a kilencedik egy kis meglepetést is tartogat a sportág kedvelőinek. Mi az a többlet, ame* lyet az 1979. szeptember 7-én sorra kerülő rendezvény nyújt majd az érdeklődőknek?

— Nálunk a maga nemében egyedülálló, amelyre készülünk, bár külföldön többször Is összekapcsolták már a sportot a popzenével Sport és pop, mindkettő a fiatalság klfeje* ző eszköze, mindkettő a lendület, az egészség, az esztétika forrásából táplálkozik. Hazánkban — sajnos — mostohagyerekként kezelik az atlétikát. Azt szeretnénk, hogy a sport* ágak királynője méltó helyet foglaljon el a fiatalok érdeklődése körében. Ehhez hívtunk „kerítőnek“ népszerű együtteseket és szólistákat.

— Kiket láthat a bratislavai Inter- ■>:stadton közönsége?

— Tudjuk, a közönség Igényli a, világklasszisok szerepeltetését, sok tapasztalatra tettünk szert e téren a Pravda — Televízió — Slovnaft? -rendezvény során. Hogy a sportág legjobbjait bemutathassuk, fontos megegyezést kötöttünk a prágai Ro= §icky^emlékverseny rendezőivel, így a pár nappal korábbi prágai verseny résztvevőinek többsége rajthoz áll Brattslavában Is. Tíz férfi» és öt női számban mérik össze tudásukat, és az összecsapásokat a Csehszlovák Televízió jóvoltából a tv közönsége is láthatja.

— Nem láthatják viszont a kultúrműsort. Milyen együtteseket és szólistákat várnak?

— A műsorban fellép a bratislavai Fermata, továbbá Kare! Zieh és a Flop együttes, Petra fanft a Prorock zenekarral és a budapesti Piramis együttes. Számítunk arra, hogy szeptember 7«én sok fiatal eljön majd az Inter-stadionba, és népes lelátók e» lőtt zajlanak majd az események. Az évfordulóhoz méltó rendezvény- nyeí szeretnénk adózni a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei emlékének.

strieZenec Sándor

A klubok Európü-szerte újabb és újabb ötletekkel csalogatják a nézőket a stadionok lelátóira. A régi szólás szerint ugyan a jó bornak nem kell cégér, de a jelek szerint még a legszínvonalasabb bajnokságnak tartott nyugatnémet Bundesligában sem vetik meg a reklámot. Frankfurtban például a meghirdetett bérletakcióban a páholyjegyek mellé szaunázást ts ajánlottak: a páholyokért borsos árat fizetők egyben a klub újonnan épített szaunáját is használhatják. Arról nem is beszélve, hogy a mérkőzések előtt és a szünetben a Minolta benzinkutak szemreváló, természetesen miniben pompázó reklámhölgyei harapniaalót, frissítőt kínálnak. Minden bizonnyal Frankfurtban Is Grabowsklék gólját jelentenének igazi hírverést, s majd elválik, hogy a szauna és néhány Minolta-hölgy mennyi nézőt vonz a lelátókra % >

„Tizenhét éves múltam, gimnáziumba járok, 183 cm magas vagyok, a testsúlyom 89 kg. Sportolok is, futballozom.

Már régebben elhatároztam, hogy megpróbálok foglalkozni a kulturisz fikával. Sajnos, jelenleg is ugyanott tartok, ahol elkezdtem, vagyis az elhatározásnál. A környékünkön ugyanis semmi Ilyen klub vagy egyesület nem működik. Megpróbálnám én magam is, sőt lennénk a faluban többen is, akik szeretnénk szabad időnkben edzeni. Azonban szakirodalmat — ha létezik Ilyen — nem tudtunk szerezni ..." — Írja többek között szerkesztőségünknek címzett levelében Hencz Ervin hetényi (Chotln) olvasónk.

Élőszóban is, Írásban Is gyakran találkozom hasonló kéréssSl. problémával. Elnézést kérek a kissé megkésett válaszért, és — biztatni akarlak. A kulturisztika bár nélkülözi Jelenleg azt a szakkönyvet, amely a legújabb tudományos Ismereteket, edzés- módszereket öleli fel [a Sport kiadóban egyébként készülőben van az .,ABC kultu- ristiky“ bővített, Javított kiadása), mégis aránylag gazdas szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Gondolok itt elsősorban a TRÉNER című havi sportszaklapra, melyben a kulturisztikának állandó rovata van. Rendszeresen közli a legújabb hazai és külföldi szakismereteket, híres — vagy kevésbe ismert — versenyzőket mutat be, edzőket szólaltat meg, és helyet ad a hazai esztétikai és erőversenyek, de a VB-k és az

elhatározástól a tettig

amely színvonalasan tájékoztat a sportágról, bemutatja különböző irányzatait, íor máit.

A kulturisztika (a francia culture szóból ered, és a test kultúrájára vonatkozik) elsődleges célja nem a versenyeken való részvétel, ez elsősorban a hosszú ideje edző haladó sportolók kiváltsága. Viszont úgy szólván mindenki végezhet — súlyzókkal vagy azok nélkül, nyújtón, korláton — köny- nyebb-nehezebb erősítő gyakorlatokat, amelyek idővel szerves részévé válhatnak napi programunknak, s nagyban javítják erőnlétünket. közérzetünket, elősegítik az atlétaalkat kialakulását. Sőt a legkülönbözőbb sportágak él- és versenysportolói sem boldogulnának ma már erősítő gyakorlatok nélkül.

Mindehhez azonban elengedhetetlen a szakirodalom, a legalább alapfokú fiziológiai, anatómiai, dietetikaí műveltség.

Vannak olyanok is, akiknek érdeklődése pusztán elméleti jellegű, s évek óta gyűjtik a külöhféle szakirodalmat, a gyakorlati edzéshez viszont nincs elegendő kitartásuk Nemegyszer hosszú az út az elhatározástő’ a tettig. Ez viszont a dolog döntő szakasza. A Csehszlovák Kulturlsta Szövetség kilencezer tagja és a több ezer nem szervezetten gyakorló közül sokan kezdték egyedül, szerény ismeretekkel és körülmények között, a maguk eszkábálta berendezéssel. A már említett sokoldalú művelődés és kitartás eredményeképp ma már nem egy közülük a válogatott keret tagja EB-k és VB-k sikeres résztvevője.

S ami még ennél is fontosabb: igen sokan végeztek el közülük szakiskolát, főiskolát, egyetemet, töltenek be felelősségteljes funkciókat, s megállják helyüket az élét sok területén. A rendszeres edzés ugyanis — ez a sportról általában Is köztudott — kitartásra, önfegyelemre nevel. így szolgálhat és szolgál a kulturisztika Is nemesebb társadalmi célokat.

Mindezt szükségesnek tartottam elmondani, mert a fentebb Idézetthez hasonló levelek gyakran érkeznek szerkesztőségünkbe. Végezetül még egy lényeges üzenet Hencz Ervinnek és barátainak. Heténybe: a közeli Komáromban (Komárno) működik Gajdács János vezetésével a CSPD kulturlsz- tifca-szakosztálya, amely hazánkban ez élenjárók közé számít. Keressék tel bizalommal az edzőtermet, Horján Viktor, örl László és a több! tapasztalt sportoló blzonvára szívesen ad majd tanácsot. Major Lajos

A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE:

Különleges tudakozó című rovatunkban ezentúl minden, a sporttal kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolunk, és minden kérést teljesítünk.

Robert Dantlinger /Major Lajos jelvételen fekvenyomásban, 145 kilóval), a tavalyi mexikói VB bronzérmese szintén azok közé tartozik, akik egyedül kezdték el a rendszeres edzést. Csak később került a Lokomotive Cheb, majd a Sandow Martánske Lázné szakosztályába.

KÜ|ON|BGES

TUDAKOZÓ

~Bdc eredményeinek Is. A szerkesztőség címe: 80100 Bratislava, Vajnor9ká 32, a telefonszám 85122.

Ä szerkesztőség ezenkívül rendszeresen évkönyvét jelentet meg (Roőenka kulturlsti- ky), melynek legújabb kiadása még kapható az újságárusoknál, Illetve megrendelhető a SPORT kiadóhivatal bratislavai Gorkij utca 6. alatti könyvesboltjában. Ugyanott e- gyéb szakirodalmat Is beszerezhetsz. Kapható még például a „Lékeié kulturistlky“» sorozat, amely annak Idején, K Hatvanas évek végén nagy sikert' aratott — a szerző, Ladislav FUip, úgyszólván kézen fogva vezeti át a kezdőt az első lépések nehézségein.

Antikváriumban érdeklődhetsz a régebbi szakkönyvek iránt, Lehet, hogy ott sikerül beszerezned példán! a következő műveket: Kulturtzmom k wJravitt, stle « kráse [Sport, Bratislava 1965), ABC kulturlzmu (Sport Bratislava 1967), Kuiturtstika ISportovnt a turistické nakladatelství, Praha Í966]; Kul- turistika — síla + krása (Olympia, Praha 1989). Aránylag áj Rudolf Simek könyve, a „Kulturístlka pro muäfe“ (Olympia, 1975),

BŐVÜL AZ OLIMPIÁK MŰSORA

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság montevldeöl határozata alapján az 1984. évi Los Angeles-i olimpia műsorába új versenyszámok kerülnek. A programbizottság ezzel kapcsolatos előtörlesztését a NOB 81. közgyűlése elfogadta. Így a sportlövészet 4, a kerékpár Z új számmal bővül, ezenkívül az íjászok és a művészt tornászok Is aranyérmért versenyezhetnek. A végleges programot 1980-ban Moszkvában rögzítik.

Az olimpiai felvételt váré sportágak küzül mindinkább előtérbe kerül a bowling és a tenisz is, da mindkettő legfeljebb 1988-ban lehet létjogosnlt. A NOB szabályzata szerint ngyanis hat évvel a nyári olimpia előtt mér készen kell lennie a végleges mősornak.

„Azon fáradozom, hagy 1984-ben Los Angelesben a tenisz mér nagytzabáiú bemutatóhoz jusson“ — mondotta dr. Csanádi Árpád, a programbizottság magyar elnöke. Közölte még, hogy nincs döntés az úszás műsorából törölt három szám (200 m női és férfi vegyes, 4x100 m férfi gyorsváltő) jövőjéről. A NOB csökkenteni kívánja az úszás résztvevőit, számonként az eddigi országonkénti háromről kettőre, valamint azt is meghatározzák, hogy egy versenyző hány számban állhat rajthoz.

Érdekességek a NOB programmódosításairól

Atlétika: a női 3000 méteres sfkfntés műsorba vételét megfelelő adatok hiányéban sluta- sftották.

Sportlövészet: egy légfegyveres szám a bővítés, valamint három női szám azzal, hogy a gyengébb nem képviselői a jövőben nem versenyezhetnek együtt a férfiakkal.

Kerékpár: egy új pálya pontverseny, valamint női országúti viadal kerül az eddigi szá mok mellé.

Cselgáncs: a női verseny kifrását egyelőre elvetették.

Torna: a művészi tornát elveiben már felvették, számaiban viszont megerősítésre szórni.

Vívás: az addigi maximális csapatlétszám a jövőben 20-ra bővül.

Kézilabda: 1984-tői eggyel több játékost Iahet benevezni.

Dem Reed, a népszerű amerikai énekes és filmszínész, az ismert békeharcos az elmúlt napokban Moszkvában járt. Ezt az alkalmat arra használta fel, hogy ismerkedjék a XXII. nyári oltmplai játékok előkészületeivel, megtekintse a sportlétesítményeket.

— Az 1980. évi olimpia jelentős esemény lesz a világA MOSZKVAI OLIMPIÁRÓL

béke erősítése szempontjából, hozzájárul a népek közötti barátsághoz, kölcsönös megismeréshez — mondta Reed az újságíróknak. — Nagyon fontos, hogy a sok ezer látogatónak, akik Moszkvában lesznek, alkalmuk nyílik az első szocialista ország fővárosának, a szovjet emberek életének a

megismerésére. Másrészt az olimpiai játékok megrendezése igen nagy erőpróba a szervezők számára. A feladat nem egyszerű, azonban már sokszor meggyőződtem, hogy o szovjet emberek képesek ilyen feladatok megoldására. Az olimpia a sportolók életében igen jelentős esemény, főnnek

majd, hogy győzzenek, csúcsa-' kát javítsanak. Meg vagyok győződve arról, hogy a sportolók, akárcsak a művészek, nem hagyhatják figyelmen ki vül a körülöttük zajló életet Mindenkinek alkalma lesz küzdeni hazája sportdicsősé géért. Sok stkert kívánok az olimpia rendezőinekI