Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-04 / 36. szám

QM! 3 gyes osztályotokéi, megkezdené a munkát, és segítené az elsősök beálleszkedését a közösségbe. Elvárjuk a SZISZ-yezetőktől, hogy munkájuk legyen Ötletekkel teil, az iskolán kívüli tevékenységtik pedig ered­ményes, gazdag. Legyenek kezdeményezőek, és természetesen a tanulásban sem marad­janak le.“ — Szervusztok! Mi újság nálatok, ho­gyan telt el a szünidőtök, mivel gazda­godtatok? A szöveg ismerős, általában minden osztályfőnök így fogadja osztályát szep­tember elsején. Idén szeptember elseje, a hagyomá­nyos iskolakezdés! nap a naptár „jóvol­tából“ és a diákok nagy örömére Két nappal eltolódott. Mi a szünidő utolso perceiben látogattunk néhány iskolába, hogy megnézzük, és az illetékesektől megkérdezzük, milyen kellemes és kel­lemetlen meglepetések várnak rátok az 1979/80-as tanévben. G azdag múltra tekinthet vissza a Ko­máromi (Komárno) Gépipari Szakkö­zépiskola, 1951 éta sokat fejlődött. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy a tanítást faházakban, szinte segédeszközök nélkül kezdték, s ma már a -mintegy kilencszáz diák korszerű szak­tantermekkel, laboratóriumokkal, tanműhe­lyeikkel felszerelt iskolában szerezheti meg a szakérettségit. Kanyicska Tivadar mérnök, az iskola Igazgatója rendkívül elfoglalt ember, kü­lönösen & tanévkezdés előtt nincs egyetlen perce sem. Közel negyed évszázada tanít az iskolában. Amikor felkerestem, éppen azon a beszámolón dolgozott, amelyben a pedagógiai tanácsot tájékoztatja a rájuk váró feladatokról. A szünidő utolsó napjai­ban minden pedagógus felkészül az előtte álló tanévre, hogy szeptemberben újult e- rövel állhasson a diákok elé. — ÜJ tanév, új gondok — mondja az Igazgató elvtárs. — Tanulóink száma ör­vendetesen növekszik. Az idén kilenc első osztály — öt gépészeti és négy építészeti tagozatú — nyílt; két-két osztályban ma­gyar nyelven folyik a tanítás, ötvenkét szakképzett tanerő biztosítja a megfelelő szintű oktatást. Szlovákia egész területéről sereglenek ide a diákok, a nem Járásbeli tanulók az iskola- közelében kényelmes in­ternátusbán lakhatnak. Arról, hogy a diá­kok nyugodtan tanulhassanak, pihenhesse­nek és szabad idejüket célszerűen használ­ják ki, tizenkét nevelő gondoskodik. Bár az Interuátus háromemeletes, mégis hely­hiánnyal küszködünk. Ezért negyven diá­kunk a közei! Gadócon (Hadovce) lakik. Megemlíteném még, hogy iskolánkat a múltban főleg fiúk látogatták, örvendetes, hogy az utóbbi években már a „gyengébb“ nem képviselői Is érdeklődni kezdtek a mű­szaki pályák iránt. Az idén pedig már első­seink 35 százaléka lány. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ők Is ugyanúgy megáll­ják a helyüket, mint a fiúk. P ár nappal s tanév megkezdése előtt még festők, mázolók, szerelők dol­goztak az Ersekújvári (Nővé Zám- ky) Gimnázium hetvenöt éves falai között. Az egész épület falait, ajtóit és ablakait frissein festették, hogy az Iskola megfiata­lodva, új köntösben várja & vidám diák­sereget. Az Iskola szépítéséből a SZISZ-ta- gok is részt vállaltaik. A vakáció vége fe­lé bejöttek a glrntbe, hogy a tanévnyitóra feldíszítsék a tantermeket, elkészítsék a tali új Ságokat. Tóth Sándor igazgatóhelyettes azt sem tudja az első becsengetés előtt, hol a feje. Szusszan-ul is alig van Ideje. Egymást ért gyűlés, tanácskozás, megbeszélés. — Az Itt dolgozó szakemberek Is megne­hezítik az előkészületeket — mondja. — Már régen be kellett volna fejeznünk a munkát, de valahogy kifutottunk az Idő­ből. Az utolsó hétre már csak a takarítást terveztük, <le bízom benne, hogy így is sikerül a zökkenőmentes kezdés. Egyéb új­donság is akad. A tavaly beszerelt közpon­ti fűtést az idén már üzembe helyezhet­jük, így megszűnik a szénfűtés, s az idei télen már radiátorok ontják majd a ma­leget. Az eredeti épületet hat új tanteremmel bővítettük, amelyeket már tavaly birtokuk­ba vettek a gyerekek. Ebben a tanévben még egy álmunk válik valóra: eddig a ta­nárok és a diákok az alapiskola- éttermé­ben étkeztek, amely bizony messze van a gimnáziumtól, és eléggé alkalmatlan annyi ember befogadására, állandóan túlzsúfolt. Reméljük, szeptember közepére már elké­szül e- saját ebédlőnk, s ezzel megszabadu­lunk egyik legnagyobb gondunktól. — Az Iskola épületének korszerűsítésén kívül az oktatásban Is történnek változá­sok? — A ránk váró tanév során valóra vált­juk mindazokat a határozatokat, amelyeket áprilisban a Prágában lezajlott országos pedagóguskonferencián hoztak. Az öt első osztály közül kettőben magyar nyelven fo­lyik az oktatás, és valamennyiben együtt kezdenek a nyolcadik és kilencedik osz­tályból kikerült diákok. A politechnikai 6- rák helyett választható szaktantárgyakat vezetünk be. Ezeken az órákon a diákok mélyebben behatolhatnak a matematika rej­telmeibe, Illetve a számítógép-programozás­sal foglalkozhatnak. A Szenei (Senec) Gimnázium arról ne­vezetes, hogy diákjai általában jól szerepelnek a különböző olimpiás20- kon. Legutóbb a másodikos Simon Szilárd ért el szép sikert a fizikai olimpiász ke­rületi fordulóján. A szenei gimnázium iskolakezdéséről a2 Igazgató, Hlavaty Sándor tájékoztatott ben­nünket. A bratislavai Duna utcai Magyar Tan­nyelvű Gimnáziumban Janda Iván í­gazgató a következőket nyilatkozta lapunknak:. „Szeptember harmadikén az alapiskola első osztályában 29 kis elsőst üdvözölhe­tünk, eggyel többet, mint tavaly. Gimná­ziumunkban az idén két első osztály nyílik. Az egyik 37 tanulóval az úgynevezett ex­perimentális osztály, ahol az anyanyelv és a szlovák nyelv kísérleti oktatása folyik majd. A másik első osztály matematika-fi­zika tagozatú lesz 38 diákkal. Sajnos, a 120 jelentkezőből csak hetvenötöt tudtunk fölvenni, mivel az előző évfolyamokhoz ha­sonlóan már nem nyílt harmadik osztály. A III. osztályba most vezetjük be a ké­miaoktatást, mint választott tantárgyat, és a Slovnaft üzem patronáiásával tanítjuk majd. Ez lenne az új tanév egyik újdonsá­ga, a másik pedig az, hogy az alapiskola berendezéseit felújítottuk, a kémlel labo­ratórium bővült. A tankönyvek és tansze­rek folyamatosan érkeztek, még az elmúlt héten Is, így tanévkezdésre mindenből meg­kaptuk a szükséges mennyiséget. Tantestü­letünk összetétele ebben az évben sem vál­tozott, az összeszokott ötventagú pedagó­gusgárdával kezdjük meg a tanítást. Öröm­mel mondhatom el azt is, hogy az elsős diákok közül, aki kérte, mindenkit elhe­lyeztek a diákotthonban. Már most, az év elején szeretném előre­bocsátani, hogy ebben a tanévben is sokat várunk a SZISZ-től. Szeretnénk, ha az If­júsági szervezet vezetősége már az első napoktől kezdve érintkezésbe lépne e-z e­„Várjuk diákjainkat, különösem 33 első­sünket. Őket szeptember elsején iskolánk közössége külön Is szokta üdvözölni, és már hagyománnyá vált, hogy a későbbiek folyamán ismerkedési délutánon szenei diákokká avatjuk őket. Az elsősök osztá­lyáról talán még annyit, hogy természet- tudományi irányzatú, és osztályfőnökük Má­zik Mária lesz. Most a tanév kezdetén nincsenek különö­sebb problémáink. Hiányzik ugyan néhány matematikakönyvünk, továbbá ai gépésze: alapjai, valamint a mezőgazdasági terme­lés alapjai választható tantárgyak tanköny­vei. De reméljük, hogy mire elkezdődik a komoly munka, minden diákunknak lesz miből tanulnia. Céljaink a tavalyiaknál jóval magasab­bak, mert mint ahogy a gazdasági és tár­sadalmi élet minden területén, nálunk is megnőttek az igények a pedagógusok mun­kájával szemben. Ennek tudatában kezdjük az 1979—80-as tanévet.“ A Párkányi (Stúrovo) Gimnáziumban An­tal Bélával, a gimnázium igazgatójával be­szélgetek. Az előcsarnokban, a folyosókon és min­denütt minden meszes. Az előcsarnok rá­adásul még székekkel, asztalokkal Is teli van. A titkárnő és az Igazgató asztalát is a folyosóra telepítették, ezért eleve furcsa most vakációról érdeklődnöm. De mégis­csak megkérdem, hogy hogyan telt el a szünidő. — Láthatja — válaszol —; kivettem u­gyan a szabadságomat, de mindennap be­jöttem. Huszonnyolc éve épült az iskola. A- zóta még nem végeztünk nagyobb javítást, az ablakok és a radiátorok még nem vol­tak átfestve. Végre most erre is sort kerí­tettünk. Persze nem könnyű, nekünk sem volt könnyű. Még februárban jöttek a fes­tők, föntről egész le, mindent átfestettek, levakarták a régi meszet, festéket. Az e- bédlőből további tanterem lett. Volt mit szaladgálni, Intézkedni, míg minden össze­jött ... — Az elmúlt évben indították az Iskola- vegyészeti ágazatát, hogyan vált be az új szak, milyenek a tapasztalatok? — Jól, minden rendben megy, és az a tervünk, hogy a következő tanévben, tehát az 1980—81-esben újabb Irányzatra Is ráál- lunk. — Mégpedig? — Az elektrotechnikára. Ezért alakítot­tuk át az éttermet, és ezért szeretnénk a jövőben hozzáépíteni az Iskolához egy szár­nyat. — Hozzáépíteni? — Igen, de erről Inkább még ne beszél lünk, hiszen most készítjük csak a terve­ket... — És a diákok? Volt elég jelentkező? — Nem panaszkodhatunk, a jelentkezés­re mi soha sem panaszkodhatunk, az idén is még egyszer annyian jelentkeztek, mini ahányat felvehettünk. Nyugodtan válogat­hattunk. Lényegében a régi tanári karral indulunk. Remélem, kollégáim kipihenték magukat, így nem lesz különösebb gond. Legföljebb adódik néhány túlóra, mert e- gyelőre nem érkezett meg az új fizika-ma­tematika szakos tanárunk, de megoldjuk a helyettesítését — mondja az igazgató, ami­kor elválok tőle. — Gondok persze azért lesznek, de ami az épületet, a diákok köz­vetlen környezetét Illeti, azzal biztos nem lesz baj. A z 1979—80-as tanév sok újat hoz a Karvai (Kravany nad Duna jóm j Me­zőgazdasági Szaktanintézetbe is. A kertészeti és szőlészeti szakon áttérnek a négyéves oktatásra, s ez bizonyos válto­zásokat von maga után a képzésben. A ta­nulók eddig egy hétig elméleti oktatásban részesültek, egy hétig pedig a gyakorlati munkával Ismerkedtek. A kovács és aszta­los-képzés továbbra Is a hagyományos mó­don történik. — Mivel a tanulók az eddiginél több időt töltenek az Iskolapadokban, több pedagó­gusra lesz szükség. Miként oldják meg ezt a problémát? — kérdezem Varga Lajostól, a szaktanintézet gazdasági felelősétől. — Szeptembertől néhány fiatal tanerő ke­rül hozzánk, pár éven belül megfiatalítjuk a tantestületet, ugyanis pedagógusainknak csaknem a fele nyugdíj előtt áll. Az orosz nyelv oktatása is újdonságnak számít majd. A távlati tervek szerint 1981-ig hat tante­remmel bővül Iskolánk. — Milyen meglepetés várja még azokat, akik Itt szeretnének szakképesítést szerez­ni? — Nagy öröm ért bennünket, főleg a diáklányokat, akik a tanév elején birto­kukba vehetik az üj, korszerű internátust. Eddig bizony elég mostoha körülmények között laktak a szakmunkástanulók. A hely­zeten már korábban is szerettünk volna változtatni, de a Duna közelsége miatt a régi épületet nem lehetett bővíteni, pedig a százötven fő befogadására alkalmas diák­otthonban olykor kétszázharmincan Is ösz- szezsúfolódtak. Az új Internátus kissé tá­volabb épült és eredetileg pedagógusaink lakásgondjait enyhítette volna. A huszon­négy lakásból azonban tizenkettőt növendé­keinknek rendeztünk be, úgyhogy az Idén már száz lány talál itt második otthonra. Mivel főleg kertészlányokról van szó, őket várja az épület környékének rendbe ho­zása, fásítása, virágokkal való díszítése. A fiúk a régi helyükön maradnak, de sokkal tágasabban és kényelmesebben lakhatnak, minit azelőtt. Az oldal anyagát NEMETH ISTVÁN, TÓTH ERIKA, ZACSEK ERZSÉBET és ZOLCZER JÁNOS frta

Next

/
Oldalképek
Tartalom