Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-04 / 36. szám

2 TEVÉKENYSÉGÜNK Komáromi (Komárno) Vnb mel­lett működő polgári ügyek tes­tületé a hagyományos rendez­vények mellett az üzemek és a kü­lönböző társadalmi szervek bevonásá­val nagy jigyelmet szentel a polgári szertartásoknak is. így a járási ka­tonai parancsnoksággal az idén elő­ször rendeztük meg a 60. életévüket betöltő tartalékosok ünnepélyes kiik­tatását a Csehszlovák néphadsereg­ből. Az ünnepségen több mint három­százan vettek részt az egész járás­ból. A hét legaktívabb komáromi volt tartalékos katonának, Gyűrűst Imré­nek, Jozef Kormannak, Augustin Le- hotskjjnak, Jakubík Ábelnek. Kiss La­josnak, Jozef Kálóinak és Mészáros Jánosnak ebből az alkalomból átad­tuk a városi nemzeti bizottság elis­merő oklevelét és tárgyi ajándékait. Ez év júniusában először rendez­tük meg a legjobb érettségiző diákok és szakmunkástanulók városi találko­zóját. A bensőséges ünnepélyen 200 végzős, közöttük a hajógyárban tanu­ló vtetnamt jlatalok találkoztak a párt- és állami szervek, illetve a tö­megszervezetek képviselőivel. A színvonalas kultúrműsoron sike­resen szerepeltek a Népi Művészeti Iskola énekesei és szólistái. Különö­sen Dobi Ákos aratott nagy sikert az előadott népdalokkal. A résztvevők erre az alkalomra készült, ízlésesen kivitelezett kétnyelvű emléklapot és tárgyi jutalmakat kaptak, s bejegyez­ték nevüket a város emlékkönyvébe. Kondé Gabriella, a végzős diákok ne­vében fogadalmat tett, hogy a lövő­ben is becsületesen helytállnak, bár­hová is kerüljenek, öregbítik majd a város jó hírnevét. Ennek a. kezdemé­nyezésnek nagy volt a visszhangja. További rendezvényünk volt a ju­biláns nyugdíjasok köszöntése havon­ta a nyugdíjasklubban. Ezt a rendez­vényt a nö'szövetség tagjai is pártfo­golták. A pionírok nyilvános ünnepélyes fogadalomtételének is már gazdag ha­gyományai vannak városunkban. Jö­vőre a Mártírok emlékművénél tart­juk meg a szikrák ünnepélyes avatá­sát. Erre az alkalomra új emléklapo­kat állítunk össze. Ezzel a fontos tevékenységünkkel, az újabb és újabb színvonalas ren­dezvényekkel ts hozzájárulunk polgá­raink szocialista neveléséhez. Bende István, a Komárnól Vnb elnöke A SZISZ-tagok kultúrműsorral szórakoztatják a közönséget. Magyarics Vince, a járási pártbizott­ság vezető titkára beszédet mond. ziil ballhattuk Gyurcsík Józsefet, Vízi Sándort, Plavy Dezsőt és az egykori somorjai és nagyme­gyeri járások funkcionáriusait, Bohus Zoltánt és Gerhardt Imrét is. A járás ifjúsági mozgalmából indult el Magyarics Vince is, a járási pártbizott­ság vezető titkára, aki beszámolójában a leglénye­gesebb kérdésre hívta fel a figyelmet, arra, hogy a fő cél az ifjúságot szocialista meggyőződéshez, közösségi elkötelezettséghez segíteni, értelmi és érzelmi integrációval, személyiségformálással, fej­lesztéssel. Célunk, hogy fiataljaink jól igazodja­nak el a világ tudományos-politikai, gazdasági életében, hogy váljanak közéleti emberré, aki vé­leményt formál, érvel, meggyőz és közösségi re­lációkban gondolkodik, cselekszik. Fel kell figyel, nfink arra is, mondotta a vezető titkár, hogy kis teret adunk az ifjúság tényleges önállóságának. Bátrabban kell megbízni fiatalokat önálló felada­tok megoldásával, bátrabban kell őket vezető posztokra állítani. S. Gy. NEMZEDÉKEK TALÁLKOZÓJA Nemzedékek találkozójának is nevezhetnénk I.......................... .., .___ ...__;__...__ ' *, a zt a rendezvényt, amelyet a SZISZ dvnaszerda­helyi (Dunajská Streda) járási bizottsága rend«-Alexander Mllly, a Csehszlovák Rádió Igazgatóhelyettese, zett augusztus 25-én a jahodnái Álba Regiában.Fehér Gábor, Horváth Márta és Hanák László. Az ifjúsági mozgalom mai és múltbeli aktív részt­vevői cserélhették ki a tapasztalataikat: az idő­sebbek felelevenítve a múltat, a maiak elemezve a jelent és latólgatva az elkövetkező időszak fela­datait. Térben a Csallóközre összpontosítva, idő­ben pedig egy fél század küzdelmeiről, gondjairól és örömeiről hallhattunk az összejövetelen. Fél évszázad nem túlzás, mert Fehér Gábor elvtárs éppen ötven évvel ezelőtt kezdett tevékenyen dol­gozni a kommunista ifjúsági mozgalomban, míg a mellette ülő Horváth Márta és Hanák László a SZISZ jb elnöke, már az előttünk állő nyolcvanas évek fiataljaival foglalkoznak. fis e két pólus között véleményeket, nézeteket hallhattunk mindazoktól, akik képletesen mond­va a ..váltóban“, a negyvenes évek végén, az ötve­nes, hatvanas vagy a hetvenes években a maguk pályáján nem is a síkfutásban, hanem inkább az akadályok felett is a legjobb eredményekkel igye- A résztvevők egy csoportja. keztek bizonyítani. Az egykori járási elnökök kö- Fogas Ferenc felvételei Tavaly a magyarországi IM (Ifjúsági Magazin) utolsó de­cemberi számában a „Kedves IM“ rovatban böngészve a sok érdekes kérés (között, a negye­dik oldalon egy csehszlovákiai kis magyarlakta falu SZISZ- alapszervezetének levelét olvas­tam. Szfics Gitta, a szervezet fiatal elnöke egyebek között ezt írta: „Szeretnénk felvenni a kapcsolatot magyarországi KISZ-szervezettel. Falunkban az idén alakult újjá az ifjúsági szervezet és nagyon aktívan működik. Több alkalommal Iro­dalmi összeállításokat, tánces­téket rendezünk, van ifjúsági klubunk is." Elhatároztam, hogy felkere­sem Gittát. Két oka is volt dön. lésemnek: Valójában Ilyen ak­tív ez a szervezet? A falusi SZISZ-alapszervezetek életéből mindig az a mozzanat ragadott meg, hogy mennyire gyakori e- zen szervezetek átalakulása. Az idősebb vezetőségi tagokat Időn­ként fiatalabbak váltják fel, akik a középiskolákból kerül­tek ki, és az Iskolai tapasztala­tokkal szeretnék aktivizálni, re­formálni a szervezet tevékeny­ségét. Olyan fiatalok ők, akik tettekre vágynak, akik tele van­nak erővel, tenníakarással. Ilyen fiatal a madarl (Modra- ny) SZISZ-alapszervezet elnöke is. — Első kérdésem az IM-ben megjeleni leveletekhez kapcso­lódik. Mi adta az ötletet, hogy kapcsolatot , vegyetek fel egy baráti KISZ-szervezettel? Ho­gyan sikerült a kapcsolatfelvé­tel? — Az egyik vezetőségi ösz- szejövetelen elmondtam, hogy mi a középiskolában kapcsola­tot tartottunk fenn egy közép­iskolai SZISZ-a lapszervezettel Több versenyen. vetélkedőn mértük össze tudásunkat, ki­cseréltük tapasztalatainkat, meg személyes barátságok kötésére is volt lehetőség. Így közös dön­tés alapján született meg az ötlet, hogy minél jobban meg. ismerkedhessünk. beiekintést nyerhessünk a magyar fiatalok közösségi munkájába. Mindaz, amit újságokból róluk megtud­hatunk, kevés ahhoz, hogy va­lódi szervezési meg egyéb prob­lémáikat, örömeiket megismer­jük. És, hogy miért éppen a KISZ-re gondoltunk? Ök élnek hozzánk a legközelebb, közös a nyelvünk, és Magyarországot mindannyian elég jól ismerjük. Megfogalmaztuk hát a leve­let, és mivel az IM-nek közve­títő rovata is van, elküldtük. Közben új javaslat is elhang­zott. Tudniillik falunkból, Ma­dárról sok embernek van oda­át távoli rokona, ismerőse, kon­krétan Isztlmér községben Aránylag gyakran felkeresnek bennünket, vagy tőlünk utaz­nak hozzájuk. Am a levél ekkor már útban volt a szerkesztőség­be, és mire megjelent, mi már megkötöttük a barátságot az isztimérl KISZ-alapszervezettel, és még hetvennyolc télén meg­történt az első találkozás. Első benyomásunk az volt, hogy van különbség a mi és az ő munkájuk között. Kissé más­ként viszonyulnak a dolgok­hoz, de céljaik, munkájuk lé­nyege ugyanaz, mint a mienk. — Az átalakulást is említi­tek abban a levélben. Hogyan is álltok ezzel? — Lényegében ml már ré­gebben e felállításban — ha szabad így mondanom — dol­gozunk, csak nem voltunk hi­vatalosan elismerve. Terveinket elmondtuk a hivatalos veze­tőségi tagoknak, azok vagy jó­váhagyták vagy nem, de álta­lában ránk bízták a dolgokat. A régi vezetőség tagjai között sokan voltak olyanok, akiknek már családjuk volt, akik sza­badidejük nagy részét Is csa­ládi körben töltötték, és csak nagyritkán néztek be hozzánk. Az új csapatban, szervezetben 16-22 év között mozog a tagok életkora. Az új vezetőségnek tizenhárom tagja van, többnyire középiskolások vagy középisko­lát végzett fiatalok. — Szóval változás következ­ménye, hogy aktivizálódott a szervezet? ' — Igen. De természetesen na­gyon közrejátszik az akciók megszervezése és a tagok ér­deklődése. Fölöslegesnek tar­tunk olyasmit szervezni, ahová könyörögni kell a fiataloknak, hogy jöjjenek, vagy a székekhez kell őket kötözni, az ajtót kulcsra zárni, hogy meg ne szökjenek. Tehát szem előtt kell tartani, hogy saját részünk­re szervezünk. Hogy erezhes­sük ml, szervezők: amit te­szünk, arra szükség van, azt igénylik, ja, és nem utolsó sor­ban a munkának szabadnak, a hangulatnak egy kissé kötetlen­nek kell lennie, nem úgy mint az iskolában egy matek- vagy fizikaórán. Hogy minden fiatal kivétel nélkül érezhesse, rá Is szükség van, az ő problémáját, az ő javaslatát is meghallgat­ják, mert csak így lehet ered­ményeket felmutatni. — Sokat beszéltünk a barát­ságról, az újjáalakulásról, de nem szóltunk a szervezet mun­kájáról. — Magát az évi tervet négy fő pontba foglaltuk össze. Az első pontba soroltuk be a poli­tikai-nevelő munkát. Előadáso­kat szervezünk. „A fiatalok és a CSKP“ címmel. Meg kell Is­mertetni fiataljainkat ezzel a problémával, hiszen a SZISZ- munka valamiféle előkészület a jövőbeli pártmunkára. A má­sodik és a harmadik pontba so­roltuk be a szervezeti tevékeny­séget, valamint az aktivitás és a munkakezdeményezés fejlesz­tését. És végül a negyedik pont­ként a szabadidő hasznos ki­használását tüntettük fel. Ezen a területen igyekszünk eredmé­nyeket felmutatni. — És hogy, miként? — Talán akkor hadd kezd­jem a kulturális munkával, mert azt hiszem az a legszíne­sebb. Két kulturális felelősünk van: Öllé Vince és Tóth Béla. Nagyon örülünk, hogy sikerült létrehoznunk egy Irodalmi szín­padot, azért is, mert tapaszta­latból is tudom, hogy ez a kér­dés a legnehezebb a falusi szervezetek életében, ehhez hozzáértő, verskedvelő, kitartó fiatalok kellenek, jómagam ve­zetem ezt az irodalmi színpa­dot, de sok kitartást, türelmet, odaadást igényel. Irodalmi színpadunkon kívül szorgalma­san tevékenykedik a népi. és moderntánc-csoportunk. Azt hi­szem szintén a kulturális mun­kához számíthatjuk a történel­mi előadásokat. Ezen a téren szintén szerencsés helyzetben vagyunk, mert ha megkérem a kollégákat, nagyon szívesen ki­jönnek közénk falura. Legutóbb például a keltákról hallgathat­tunk meg egy nagyon érdekes és színes előadást. Múzeumlá­togatást Is szerveztünk már. Megemlíteném még — bár azt hiszem ez minden szervezetnél így van — hogy minden polgá­ri esküvőre, névadóra mi ls el­megyünk egy-egy verssel kö­szöntem az ünnepeiteket. Aztán Gitta egy régi hagyo­mányról is beszélt, amit ők — mint eddig minden generáció — ápolnak. Ez az úgynevezett szü­reti felvonulás. A régi elöljárók jelmezébe öltözött fiatalok négylovas hintóval hajtanak vé­gig a falun, és akik nem kerül­nek fel a hintóra, népvisletbe öltözve táncolnak végig az úton. Ezzel nyitják meg a szü­reti táncmulatságot. — Ismerek néhány falusi szer­vezetet, ahol arra panaszkod­nak, hogy elég nehéz megszer­vezni a társadalmi munkát, nem is azért, mert esetleg lusták volnának a tagok, hanem azért, mert nem tudják kellőképpen összhangba hozni az időponto­kat. Jobbára csak a hétvégeken szervezhettek, és ilyenkor fa­lun elég sok munka akad ott­hon is, a szőlőben vagy a ház körül. Hogy álltok ti a társadal­mi munkával? — Idei kötelezettségünk két­száz társadalmi munkaóra és ezen felül Időnktől mérten Igyekszünk majd segíteni a mű­velődési ház körüli teendőkben. Általában a helyi szövetkezet­ben dolgozunk. Igyekszünk jó­val a társadalmi munka idő­pontja előtt bejelenteni, mikor­ra szervezzük meg az akciót, így csaknem teljes létszámban jelennek meg a tagok. Ezenkí­vül a faluszépltési akciókból is kivesszük részünket. A műve­lődési otthon építésében szíve­sen részt veszünk, mert e léte­sítményt magunkénak érezzük. — Hogy álltok e klubhelyi­séggel? — Klubhelyiségünk van is, meg nincs is. — ? — Ugyanis a művelődési ház­ban kaptunk helyiséget, elég nagy, sőt nagyobb is mint kel­lene. Egy kis és jól, saját ízlé­sünk, elképzelésünk szerint be. rendezett klubnak jobban tud­nánk örülni, de hát örülni kell annak Is, ami van. Ezzel elá­rultam, hogy szeretnénk kissé átalakítani. Igaz, hogy más szervezetek is Itt tartják gyű­léseiket, de naponta hat órától, •no meg szombaton és vasár­nap a mienk. Lemezjátszónk, ’magnónk van, tehát megvan a lehetőség a szórakozásra. — Egy iskolai szervezet veze­tőségének munkája nyilván könnyebb, mint a tietek? — Igen, ez így van. Attól szép a falusi szervezet munkája, hogy a problémák megoldása nagyobb erőfeszítést követel. Nem kell panaszkodnom, ná­lunk a szervezéssel nincs baj. Vagy mindannyian elfogadjuk a javaslatokat, és.akkor ha tö­rik, ha szakad megvalósítjuk, vagy nem fogadjuk el, mert többen vannak ellene, mint mel. lette. Na persze teljes tökéle­tesség nincsen, még nem talál­ták fel a mindig kék eget, elő­fordul, hogy nem mindenki tud részt venni egy-egy akcióban, de ezek száma elenyészően ki­csi. A többség mindig ott van, és a legfontosabb, hogy figyel­mesek és érdekli őket ami van, nem csupán kötelességből jön­nek. — Kitől várhattok segítséget? — A szövetkezet vezetőségé­hez, a hnb-elnökhöz egyaránt fordulhatunk segítségért, azon kívül a művelődési ház vezető­je is segíti munkánkat tanácsai­val. Tallósi Béla 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom