Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-28 / 35. szám
Nyläcolaj Polityiko a szovjet atlétaválogatott főedzője. Polityiko régebben maga Is válogatott vágtázó volt és szerepelt az 1961-ben Európa-csú- esot futó 4x100 méteres szovjet vál- tőben. # Mi jellemzi a nemzetközi atlétikai életet az olimpiát megelőző évben? — Elsősorban az Igen magas színvonal. Az olimpia előtti idény mindig nagyobb teljesítményre ösztönzi az atlétákat. így már ebben az évben Is kitűnő eredményeket értek el a világ minden részén, és meg vagyok győződve arről, hogy a következő hetekben ez tovább folytatódik. Az olimpia előtti Idény nagyszerű alkalom arra, hogy a nyári játékokra készülő atléták bebizonyítsák tudásukat, és kialakuljon ez e- gyes országok válogatott csapatainak a váza. f Ei a helyzet a szovjet atlétákkal is? — A leglényegesebb pontokon már többé-kevésbé kialakult. Az olimpiáig gzonban természetesen még sok részletkérdést kell eldöntenünk. Úgy gondoljuk, hogy a moszkvai sparta- kiád már sok mindent tisztáz. Ez az a versenysorozat, amelyen találkoznak majd egymással a világ legjobb atlétái és a mi olimpiai felkészülésünk szempontjából egész sor kérdésre sd majd választ. 0 Ebben az évben melyik kimagasló eredményt tartja a legemlítés- reméltóbbnak? — Az NDK-beli Marita Koch 21,71 mp-es világcsúcsát a 200 méteres női síkfutásban. 0 A múlt évi prágai Európa-baj- nokságon a Szovjetunió atlétái szerepeltek a legjobban. Minek lehetett ezt tulajdonítani? — A szovjet atlétacsapatnak nagy előnye volt a fiatalsága. Prágában 17 olyan atlétánk indult, aki először vett részt Európa-bajnokságon. Ez 1- gen magas erányszám. De nem véletlenül történt így, mert a fiatal sportolók előkészítése hosszú és céltudatos munka. A többi sportághoz hasonlóan az atlétika is egyre inkább fiatalodik. 0 Ez az irányzat kifejezésre jut majd a szovjet olimpiai csapat ősz- szeá tiltásán ál is? — Igen. Mindenesetre erre törekszünk ... Mi nagyon bízunk fiataljainkban. 0 A szovjet atlétika több számban nagyszerű fejlődésen ment keresztül, de egyes számokban még vannak tennivalók. Vagy ezt csak a kívülállók látják így? — Nemi Valóban ez a helyzet. E- gyes számokban nagyszerű hagyományaink vannak. Így például a hármasugrásban vagy a férfi magasugráson. De más számokban, mint például a női súlylökésben és a gerely- hajításban egyelőre nemigen tudunk előrelépni. Ezt azonban nem fogjuk fel tragikusan.' Hiszen atlétikában 38 szám szerepel az olimpia műsorán, és így természetesen minden számban nem lehet világszínvonalon ál-_ 16 versenyzőket rajthoz állítani... 0 A Szovjetunióban vonzza-e elég gé a fiatalokat az atlétika? — Általában népszerű, de vannak olyan sportágak, amelyek iránt nagyobb tömegek érdeklődnek. Ezek közül csak egyet említek, £• jégkorongot ... 0 Az ön vágtázó utódai 'közül az egyik leghíresebb Valerij Borzov. Hallhatunk valamit róla? — Borzov szerencsésen túlesett Achilles-ínmütétjén és már szorgalmasan edz. Reméljük, hogy a moszkvai spartakiádon már rojthoz áll, és aztán tovább folytatja a felkészülést az olimpiai játékokra. Bármennyire törekszünk is arra, hogy együttesünket minél jobban fiatalítsuk, az o- lyen' nagyszerű, tapasztalt atlétákról, mint például az örökifjú Borzov vagy Szanyejev, semmiképpen sem akarunk lemondani. MIRE T örténelmünk egyik legnagyszerűbb fejezete, a Szlovák Nemzeti Felkelés az írókat, filmalkotókat is megihlette. Számos film főszerepében találkoztunk a fiatal szlovák színésznemzedék egyik legtehetségesebb tagjával, Milan Kftaíkóval. Többek között ő alakította Ián Nálepka százados szerepét A százados című filmben, és filmszínházainkban most mutatták be a Menj, és ne nézz vissza című újabb szlovák filmet, amely Eudovit Kukorelli századosról, a Kelet-Szlovákiában harcolt Csa- pájev-partizándandár parancsnokáról szól. A hősi halált halt százados szerepét ezúttal is Milan KiíalSkóra bízták. Ebből az alkalomból mutatjuk be olvasóinknak másik oldaláról, a sportoló szemszögéből, mert a bratislaval 0] Színpad művésze egy egész különös sportágnak hódol, a karaténak. Ing. Vladimír Koplniö, a Slávia Medlk edzője azt is elárulta, hogy Milan KfiaZko birtokosa a karate 4. kyu minősítési fokozaténak, és egyike a fizikailag legjobban felkészült sportoló színészeknek. Ä fiatal művész előbb még Banská Bys- tricán forgatott, onnan érkezet a Bratislava! ÚJ Színpad előadására, utána máris Píegfanyba kellett sietnie, másnap pedig KoSicére szólították kötelezettségei. Így nem maradt más választásunk, minthogy az előadás szünetében üljünk le beszélgetni. A „Az élet olyan gyönyörű, hogy a fájdalomról sem mondok le...“ — hangzik Timos szomorú-fájdalmas vallomása, de kicseng belőle a végtelen optimizmus is. Tl- mos, a Nagy Honvédő Háború katonája szeme világát hagyja a harcokban, a reményről mégse rpond hogy egyszer megleli helyét a világban. A színpadon peregnek Leonov Aranykocsi című darabjának eseményei, és Timos megtestesítője Milan Kfíaíko, a harminchárom éves, igen népszerű színművész. Milan Kfíaíko nem szívesen állt kötélnek, amikor megtudta, hogy kedvenc sportjáról, a karatéról akarunk vele beszélgetni, mondva, vannak nála hlvatottabbak is erre. Arról azonban, hogy hogyan fér meg egymással a színjátszás és a karate; mégiscsak ő tud a leghitelesebben vallani. — A karatéval 1969-ben kerültem közvetlen kapcsolatba, amikor két évet ösztöndíjasként Franciaországban tölthettem. A szünidőben' Nancyban eljártam a helyi sportklub edzéseire. Vizsgát tettem az 5. kyu fokozatért, s a karatét hazatérve sem akartam abbahagyni. Gyakorolni és fejlődni akartam. így kerültem a Slávia Medikbe, s 1976-ban megszereztem a 4. kyut és vele a zöld öv viselésének jogát. — Miért éppen a karatét választotta? — Ma már nehezen tudnék erre a kérdésre válaszolni. Talán azért, mert a karate alkati háttere összefügg azzal a testi akcióképességgel, amely tulajdonképpen mindennapi kenyerünk. Mindkettőben az a fontos, hogy felszabadult energiánkat u- ralnl tudjuk és helyes Irányba tereljük. Mindkettőben tudni kell összpontosítani és lazítani. Amikor a tv-ben láttam az ún. kata néhány csoportos gyakorlatát, rádöbbentem, hogy mindegyik egy-egy „drámai“ jelenet, afféle szertartás, amely nagyon ts AZ EMBER hasonlít ahhoz, ami a színpadon játszódik. Maga az edzés egyenlő a rendszerességgel. A mindennapi életben túlságosan Is „felaprózódunk", elfoglalnak apró-cseprő dolgaink. A karate ennek ellentéte: szilárd rendszer. — Nem szóltunk még a testi szempontokról. —- Kétségkívül fontosak. A karate igen alkalmas az általános erőnlét, az egybehangolt, kultivált mozgás fejlesztésére. Ennek fontossága pedig elvitathatatlan a színészi pályán. A keleties testkultúra alapjai közösek. Franciaországban alkalmam nyílt együttműködni egy Grotowskl-tanítvány rendezővel, aki egész színészgárdájával a hathajőga egyes elemei szerint dolgozott. — Hogyan viszonyul a többi sportághoz, és mennyire veszi hasznát művészi munkájában? — Középiskolásként Rudolf Véllek? neves edző irányításával három évig a Slovan színeiben bokszoltam, szívesen lovagolok, és Igyekszem lehetőség szerint minél több sportággal foglalkozni. Lákásomban parányi tornatermet rendeztem be, most éppen a súlyzók csábítanak. — További tervei a karatéban? — ősszel, ha ismét „letelepszem" Bratis- lavában, szeretnék rendszeresen edzeni, hogy letegyem a vizsgákat a kék öv viseléséhez, vagyis a 3. kyuhoz, remélem, majd a többihez js ... Ismét jelenése van a színpadon. A katonazubbonyba és csizmába öltözött színész- sportoló átlényegüli ismét Timos. aki igaz, csillagász már nem lehet, de csillagaiba vetett hitét nem veszítette el. Ha olykor megrendülve is bizalmában, meg akarja mutatni a világnak „mire képes az ember, ha szeretet fűti és célok lebegnek előtte...* Malőr Lajoa 1M00HSI MOSZKVÁTÓL EKEN TALLINNIG ':: í ff« -«T7Felújítják a leningrddi Lenin stadiont ts. Akármerre sétál Is a látogató ezekben a napokban a szovjet fővárosban, szinte alig tehet meg néhány lépést anélkül, hogy valamilyen olimpiai építkezéssel ne találkozna. Á város legkülönbözőbb pontjain sport- csarnokok, szállodák, postai és hírközlő központok, éttermek, útépítések, s ki tudná felsorolni, még mi minden jelzi: a beruházók, a kivitelezők, a szerelők hajrában vannak. Az olimpiai falu voltaképpen már kész — az építők lassan befejezik munkájukat, s átadják helyüket a sz^előknek, akiket majd a környék csinosítói követnek. Nem messze innen, a vnukovói repülőtér felé már áll az a harmincemeletes'szálloda, a- mely a város más részén épülő társaival egyetemben az olimpiára Ide látogatókat fogadja majd. Befejezéséhez közeledik a Luzsn'ylki stadion világító berendezéseinek a felszerelése, a négy hatalmas torony a stadionon kívül áll majd, s innen ont fényárt a pályára. Vele szemben csaknem kész a külsejéről „margaréta“ csarnoknak nevezett létesítmény is. S • néhány száz kilométert ugorva a térben, a Balti-tenger partján ugyancsak elkészült már a vitorlásversenyekhez a cső- nakház', a sajtóközpont, jól halad a Tallinn- ből ide, az öbölbe vezető mintegy hat kilométeres út szélesítése. „Jó ütemben haladunk“ Egy sző, mint száz, így kívülről szemlélve az építkezéseket, úgy tűnik fel, minden a legnagyobb rendben van. Vajon ugyanezt mondhatja az a látogató Is, aki egy kicsit közelebbről szemügyre veszi a csarnokokat, a stadionokat, a szállodákat? Ez volt az első kérdés, amelyre a választ Vlagyimir Bikovtól, a szovjet olimpiai szervező bizottság elnökhelyettesétől kértünk. — Higgyenek a szemüknek — mondta az elnökhelyettes —, valóban nincs okunk az aggodalomra, az építkezések tervszerűen folynak, s a létesítmények határidőre el is készülnek. Igaz, a kivitelezés üteme igencsak erőltetett — a feladatokat kormányhatározat írja elő, s ennek alapján készültek a különböző minisztériumi tervek. Az építőkét persze rengeteg társadalmi munkás Is segíti. Az elnökhelyettes ezután arról beszél, hogy az 1980-as olimpiára a tervek szerint mintegy száz objektumot építenek vagy újítanak fel, létesítenek kiszolgáló 0- zemeket. A munka java része, a száz objektumból hetvenhat Moszkvára összpontosul. Speciális építkezések folynak Tallinn- ban — csónakházak, szálloda, számítóközpont, még rekonstrukciós munkákat végeznek néhány nagyvárosban, Leningrádban, Kijevben, Mlnszkben, a labdarúgó-selejtezők színhelyén. A munka mindenütt tervszerűen halad, s ezt elismerik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szakemberei Is. Olyannyira, hogy legutóbb, amikor Killanin, a NOB elnöke meglátogatta az építkezéseket, tapasztalatait röviden így foglalta ösz- sze: ilyen még nem voltl — Elsősorban az olimpiai faluban látottakra gondolt — mondja az elnökhelyettes. — Minden csapat vezetői, orvosai, kisegítői részére külön-külön biztosítunk szobát. Ami pedig a sportolókat illeti, az olimpia idején egy szobában ketten fognak lakni. A versenyzők kényelméről, nyugalmáról, hogy talán egy kicsit szokatlan példát is Major felvétel® • • V mondjak, még olyanformán Is gondoskodunk, hogy a nagyobb vallási csoportoknak külön imaházat is építünk. Azt akarjuk, hogy az olimpiára érkező , tizenkétezer sportoló zavartalan körülmények között készülhessen a versenyekre. A nyáron: spartakiád és vitorlaverseny — Igaz persze, hogy Moszkvában korábban Is rengeteg sportlétesítmény volt. Sok versenyt akár már most Is meg tudnának rendezni — mondja az elnökhelyettes. — Ennélfogva aztán kevesebb új létesítményt kell építeni, javarészt csak a régiek felú- - jítására van szükség. Mint például a csaknem negyedszázados Luzsnyikl stadionban, ahol most teljes műszaki felújítást végeznek. A már meglevő uszodát pedig csak befedni kell, felújításokat végeznek az evezőkomplexumban. A ke rékpározóknak azonban új csarnokot építenek, s emellett a több! között elkészül még egy óriási negyvenezer férőhelyes sport- csarnok is. Ebben az épületben, ahol most beszélgetünk, székel majd az olimpiai stáb — mondja az elnökhelyettes. — Itt rendeztük be a számítóközpontot is, részben hazai gyárak, részben az amerikai IBM-cég berendezéseivel. A gépek nagy része már | működik, java részüket — akárcsak a többi létesítményt és műszak! felszerelésüket — már az idén ki akarjuk próbálni. Moszkvában a nyárra spartakiádot rendezünk — csaknem ugyanazokban a napokban lesz, mint majd jövőre az olimpia —, s hasonló nagyszabású balti vitorlásversenyt rendezünk ebben az időpontban Tallinnban.
