Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-06 / 6. szám
V Hü (M 7 Ni a hangrobbanás? Amikor valamilyen hatás — ütés, lökés — éri a levegőt vagy más rugalmas közeget, hang keletkezik. A rugalmas közeg részecskéi kitérnek helyzetükből, majd visszatérnek oda, és ellenkező irányba is kilendülnek: rezgésbe jönnek. A részecskék a rezgések szaporaságának megfelelő ütemben „lökéseket“ adnak át egymásnak. így terjed tovább a rezgés. A terjedés iránya megegyezik a rezgés irányával, ezért a meglő kött részecskék közelebb kerülnek szomszédaikhoz :sszesűrűsödnek. Amikor a rezgés ellenkez> irányé, a részecskék távolabb kerülnek egymástól, ritkulás következik be. Az újabb rezgés újabb lökést ad, amely ó- jabb sűrűsödést és ritkulást hoz létre. A rezgés ütemében kialakuló sűrűsödések és ritkulások továbbterjednek a levegőben és hullámszerű mozgást eredményeznek: a hanghirllámot. A hanghullám a levegőben másodpercenként 340 méteres sebességgel terjed szét minden irányban. Elhagyja a nála jóval lassabban haladó gépeket és fokozatosan elhal. De minél jobban, megközelíti a gép sebessége a hangét, annál kevesebbé tudja a hanghullám megelőzni a gépet, hogy eltakarod- jék előle. A szuperszonikus gép által gyors egymásutánban keltett hanghullámok nem tudnak eltakarodni, hanem fölhalmozódnak, az összenyomott levegőrétegek egymásra torlódnak, óriási lökéshullám keletkezik, a- mely falként tornyosul a gép elé. A gép tovább fokozza a sebességet, utoléri a levegőfalat, óriási robajjal áttöri, maga mögött hagyja és tovább száguld. Ez a hangrobbanás akkor következik be, amikor a gép sebessége eléri és túlszárnyalja a hang sebességét. Ezután már a gép keltette lökéshullámok hátul kullognak, felhőkként húzódnak a gép után mindaddig, amíg a gép újra lassítani nem kezd. Ekkor a hátul maradt hangfal fokozatosan megközelíti a repülőgépet és el is éri. Ezután megint lesz egy olyan pillanat, amikor a háta mögött összetorlódott levegőfalat át kell törnie ahhoz, hogy most már a hang sebességénél lassabban repüljön tovább Hangrobbanás kíséri tehát azt a határsehes séget is, amikor a hangnál gyorsabb repü lőgép sebessége a hangénál kisebbre csők ken. Hangrobbanáskor óriási lökéshullám keletkezik. A földfelszínen ez hatalmas káro kát okozhat. Betörhetnek a házak ablakai és kémények, sőt egész épületek is romba dőlhetnek. Ezért írják elő a szuperszonikus repülőgépeknél, hogy csak legalább 10 kilo méteres repülési magasságban gyorsuljanak fel a hangénál nagyobb, illetve lassuljanak le a hangénál kisebb sebességre. Érdekes, hogy míg a földön a repülőgéptől legalább 10 000 méterre irtózatos hangerővel hallatszik a hangrobbanás, a repülőgépeken ülők egyáltalán nem hallják, mert hiszen ez a hang is elmarad a gép mögött. A hangrobbanás miatt a szuperszonikus gépeknek rendkívül nagy — 10-20 km-es — magasságban kell repülniük, ami nem olcsó dolog. Roppant mennyiségű üzemanyagot e mészt fel az emelkedés. Ezért a kutatók ke resik annak a módját, hogyan lehetne meg szüntetni vagy enyhíteni a gép által kel tett lökéshullámokat. Valamilyen hatással el kellene kergetni a levegőmolekulákat a gép elől. Az elektromos taszításra gondol tak: a gép orrát feltöltik pozitív elektromos töltéssel, a levegőt pedig ionizálják. így, mi vei az elektromos hatás a hangsebességnél sokkal gyorsabban halad, a gázionok — mint egy értesülve a gép érkezéséről — eltakarod nak az útjáhól. Az erre vonatkozó kísérletek jó eredményt ígérnek, A TUNGUSZKAI rejtély A tunguszkai tajga ősi fái felett egy, a napéval vetélkedő fényű, ezüstösen csillogó óriási gömb süvített végig. A csöndet egyszerre eget-földet rázó böm- bölés szakította meg. A mennydörgésnél többszörösen erősebb dübörgés betöltötte e- gész Közép-Szlbériát. A váratlanul megjelenő kozmikus vendég pályája a Vanavara faktórla környékén ért véget. A szemtanúk távolról ezen a napsütéses reggelen egy gömb alakú hatalmas füstképződményt láttak megjelenni, majd az előbbi robajt túlharsogó morallás remegtette meg a levegőt A naptár még csak 1908. június 30-át mu tatott, így a javasasszonyok által megjővén dőlt világ vége ez még nem lehetett — fu tott végig a gondolat az erdőlakó nomád vadász agyán. Miféle tünemény ez tehát? Az esemény után néhány éjjel még a ke let-európal kerületekben is olyan világosság uralkodott, hogy az utcán, a megvilágított felhőktől visszavert fénynél újságot lehetett volna olvasni. E különös jelenség kutatása csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, 1927-ben kezdődött meg. Ekkor L. A. Kulik tudományos kutató megtalálta azt a helyet, ahol feltevés szerint a meteor leesett. A százéves fák gyökerestül kifordítva feküd teik hatalmas területen, s gyökereikkel egy pusztává vált központi hely felé Irányultak Nagyobb kutatóexpedíció kiküldését vet ték tervbe 1941-re, sajnos, a háború, amely ben bajtársai oldalán L. A. Kulik is halálát lelte, mindent meghiúsított. Végre 1957-ben új határozatot foganatosítottak, melynek ér telmében széles körű kutatás kezdődött a tunguszkai meteor lezuhanásának helyén Természetesen a környezet, az azóta eltelt ötven év alatt jelentékenyen megváltozott, s ez megnehezítette a kutatást. Repülőgépről készült felvételekkel azonban megállapították, hogy a kidöntött fákkal borított terű let átmérője nyolcvan kilométernyi. A kör középpontjában viszont hiába keresték a meteorkrátert, pedig ezen a központi terű létén a K. P. Florenszkij vezetésével dolgozó kutatók nyolcszáz kilométernyi utat meg- téve mindent átpásztáztak. A talajt is megvizsgálták. Találtak ugyan vasrészecskéket, azonban az expedíció tagjai arra a megállapításra jutottak, hogy nem a tunguszkai meteorból valók. Fémkutató bányászati műszerekkel a földben is keresték a meteort, de éredménytelenül. Az óriási meteor találgatásokra adott o kot, az egyik elképzelés szerint a lehullott, de eltűnt gömb nem is meteor volt, hanem feltehetően a Marsról vagy más értelmes élőlényekkel lakott planétáról kilőtt rakéta, amely közvetlenül a lecsapódása, illetve leszállása előtt felrobbant. Állítását alátámasztandó A. Kazancov kutató azt az érvet hozta fel, hogy a robbanás helyén nincsen kráter, s maga a robbanás, számítások szerint két kilométer magasságban történt. Szerinte a meteor magától nem robbanhat fel, a robbanás pedig a Hirosimára dobott atombombáéhoz hasonlított. Szemtanúk állítása szerint ebben az esetben is hasonló füstgomba keletkezett, mint amilyen ott volt A kutató továhb azzal érvelt* hogy a rob bánás körzetében a mérések radioaktivitást mutatnak. A titokzatos tajga mélyén annak idején rénszarvasra vadászó tundusz nemzetség férfitagjai, akik a zsákmány után messzire elkalandoztak, ismerteién betegségben szén- védték. A sámánok kijelentették, minden bizonnyal Ogda, a tűz istené áldozataivá lettek, aki a Vénuszról leszállt a főidre hogy megbüntesse a hitetleneket vagy a bűnösöket. Ogda a tüzet áldozataiba csempész te, s ez a tűz lassan sorvasztotta őket. Ed dig az első világháború előtti évekből ránk maradt néphit. Nemrégiben I. J. Szokolovszkij szovjet tudós ismét felszínre hozta a tunguszkai rejtély megoldásának a kérdését. Hosszas kutatásokból feltételezi, hogy a Mars holdjai, a Fobosz és a Deimosz mű eredetűek Is lehetnek, mert a Szputnyikhoz hasonlóan a Fobosz körpályája az utolsó évtizedekben közeledik a Marshoz, s ezáltal gyorsul a mozgása. A tizennyolc kilométer átmérőjű Fobosz Jelenleg 9400 kilométernyi távolságban, hét és fél óránként kerüli meg a Vörös planétának Is nevezett Marsot. A száz milliónyi tonna súlyú Foboszt körpályára juttatni a civilizáció magas fokán lévő élőlényeknek nem okozhat megoldhatatlan pro blémát. Az űrhajózás szakemberei manap ság olyan megoldásokon fáradoznak, hogy egyes fellőtt részekből a Föld körüli körpályán egy nagy állomást szerelnének ösz- sze. amelyről aztán könnyebben startolhat nának a más planétára induló nagy mére tű rakéták. Ma már ismert tény, hogy a Marson jóformán nincsen oxigén. Ez viszont nem zár ja ki azt, hogy azelőtt nem volt más a tény- állás. Tosim Aratí japán tudós a Barnard csillag körüli bolygórendszerben észlelt két kihűlt égitesttel kapcsolatban érdekes megállapo dásra jutott: ha a naprendszer természeti törvényei általános érvényűek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy e két planéta körpályáján a miénkhez hasonló „Föld ke ring, amelyen fejlett élőlények léteznek. E- zek műveltsége földünk lakóiéhoz hasonló lehet. Tehát nem zárható ki teljesen az az elgondolás sem. hogy a tunguszkai ősrengetegbe más bolygóról érkező élőlények látogattak el, K. P. Florenszkij a tunguszkai rejtéllyel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy még sok-sok kutatás előtt állnak, s addig tudományosan semmiféle állítás nem rögzíthető. Így a tunguszkai rejtély továbbra is rejtély marad. Kucsera Szilárd Röntgenezés a bűvarkamráHan A dekompressziós kamrában tartózkodó búvárról is készíthető röntgenfelvétel az Angliában kidolgozott új eljárással, és ezzel esetleg megmenthetik a tengermélyi műveletek során megsérült búvár életét. A kis méretű, hordozható berendezést repülőgépen szállíthatják a baleset helyére, és a helyszínen végezhetik el vele a szükséges vizsgálatokat, amíg a sérült átesik az esetleg több napon át tartó dekompresszión. A búvárkamrában robbanás és tűzveszély miatt megoldhatatlan a röntgenberendezés használata. Az új rendszer a kamra kerek ablakán át készíti el a felvételeket, egyenlőre a búvár mellkasáról, de remélik, hogy később olyan, sokkal bonyolultabb anatómiai szerkezetekről is, amilyen a koponya. Az ősember ismerte az arzént A Szovjetunióban főként Baku laboratóriumaiban végeztek kvantitatív spektroszkópos elemező méréseket, Ezek során kiderült, hogy az ásatások során felszínre került bronznak vélt tárgy (kés, ár, nyílhegy) va lójában ötvözéssel készült, 70 százalék réz hez 30 százalék arzént kevertek. A felfedezés rendkívül jelentős. Az embe riség történelmének egyik legnagyobb, kő korszakot követő és a vaskorszakot megelőző szakaszát „bronzkornak“ nevezzük. A bronz előállításának technológiája más-más időpontokban született meg a világ legkülönbözőbb tájain. A Közel-Keleten az 1. e. Hl. évezred közepe táján, a Földközi-tenger övezetében a II. évezred közepén. Az új felfedezés most rávilágított, hogy a réznek ónnal történő ötvözése előtt Keleten már Ismerték az arzénnal készült ötvözetet, mégpedig mintegy ezer évvel korábban. Technikai szempontból a réz és az arzén ötvözetét a két érc egyidejű olvasztása révén nyerhették. Nagy mennyiségű arzént tartalmazó érc a realgár és az arzénszul- fid, amely nagy mennyiségben található a Kaukázus vidékén. Vajon, körülbelül ezer év után miért hagytak fel a réz arzénnal való ötvözésével az ón Javára? Nyilvánvaló, hogy a fémek ötvözése során a fémgőzök számos esetben o- koztaik mérgezést, s így az ember kevésbé veszélyes ötvöző anyagok felé fordult. Ezzel és hasonló kérdésekkel behatóan foglalkozik Isa R. Szelímkanov szovjet vegyész az Azerbajdzsánt Tudományos Akadémia régészeti laboratóriumának igazgatója. , f Jelez a kéményfüst Kettős oka van annak a látszólag igen egyszerű meteorológiai Jelentésnek, hogy a nagyobb esőkkel járó Időváltozások előtt a kémények füstje nem száll fel a magasabb levegőrétegekbe, hanem visszatér a földre (lecsapódik). Az egyik az, hogy az Időváltozást igen sok esetben a délről jövő meleg és nagy páratartalmú levegő beáramlása előzi meg. Ennek a délről érkező levegőnek jellemző tulajdonsága (kivált télen) az, hogy felső rétegei melegebbek, mint az alsók. Ez az úgy nevezett hőmérsékletelosztás (inverzió) je lensége. Emiatt a felső légrétegek könnyeb bek, mint az alsók. A füst azonban csak o lyan levegőben képes felszállni, amely nehezebb magánál a füstnél — és így a felhajtó ereje elégséges ehhez. Ezért időváltozás előtt sokszor megtörténik, hogy a füst nem száll fel a magasba, hanem szétterül a földfelszín közelében. A jelenség másik oka érdekesebb. A füst apró koromszemcsékből áll, amelyeknek egyforma előjelű villamos töltésük van. Az ilyen részecskék közt villamos taszító erő működik. Ez megakadályozza, hogy a kis koromszemcsék egyesüljenek egymással o- lyan nagyobb szemcsékké, amelyek már túl nehezek ahhoz, hogy lebeghessenek. Ha a- zonban olyan levegő érkezik, amelynek kivételesen nagy a villamos vezetőképessége (ilyen a nagy páratartalmú levegő), akkor a koromszemcsék gyorsan elvesztik villamos töltésüket, egymással összeütközve nehezebb részecskékké tapadnak össze, s lehullanak. A szobortemető kincsei Különleges szobortemetőre bukkantak a régészek Róma közelében. Feltárása sorár több szúz különböző nagyságú szobor került a napvilágra, egyebek között egy Minervát a művészet, a tudomány és még a háború ban is győzelemre segítő értelem istennőjét ábrázoló, körülbelül 2500 évvel ezelőtt ké szült alkotás. A finoman kidolgozott szob rok jé állapotban maradtak fenn.
