Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-06 / 6. szám

Az olasz labdarúgópályákon a most folyó Idényben valóságos hadlállapot uralkodik. Szinte na­pirenden vannak az inzultusok, az Ízléstelen tömegverekedések. A római szurkolók például, kék­re páholták a milánói Novelll- nót pusztán azért, mert jól lát­szott. Ezzel szemben Ret, a Sampdoria Játékosát saját szur­kolói verték kis híján agyon, mert véleményük szerint rosszul lát­szott. Torinóban egy házilag ké­szített bombát dobtak a pályára, amely majdnem megölte az ar­gentin VB-ről Ismert Causlót. Bergamóban kisebb polgárhábo­rú tört ki az Atalánta és a To­rino szurkolói között. A tömeg- verekedés a nézőtéren kezdődött, a vasútállomáson folytatódott és a vonatban ért véget. A felbő­szült tömeg tört-zúzott mindent, ami az útjába került. Ez az érthetetlen . erőszakhul­lám a bajnokság elején szaba­dult el, amikor még minden kér­dés nyílt. Mi lesz akkor, amikor nagy tét, mondjuk a cím vagy a kiesés sorsa forog majd kockán? XXX — Véglegesen befejeztem .ököl­vívó pályafutásomat — Jelentette ki, ki tudja hányadszor Muham­mad All, a hivatásos nehézsúlyú ökölvívó világbajnok. Döntését megmásíthafatlannak mondta. Terveivel kapcsolatban kijelentette, hogy politikai pá­lyán próbál szerencsét, és azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamelyik állam kormány­zója vagy szenátora lesz. Szerény véleményünk szerint az sem kizárt, hogy a legköze­lebbi hetekben újra szorltóba lép. Erre vall egy másik kijelentése, hogy hajlandó két mérkőzésre kiállni a korábbi Európa-bajnok magyar származású angol Joe Bugner ellen, ha a .pénzt, (meny­nyit?) leteszik a bankba. Figyelmeztették egy korábbi kijelentésére, hogy hiszen már visszavonult. — Én túlságosan nagy vagyok az ökölvívás számára, nem mond­hatok búcsút csak úgy, egykettő- , re — felelte Ali. — --Visszavonu­lásom mindig csak formális le­het, hiányoznék, szükség van rám. Különben Is, nem. félek attól, hogy elveszítem a világbajnoki elmet. Ha csoda történik, és ki­kapok, visszaszerzem negyedszer Is. Nem vagyok túlságosan Idős [Január 17-én múlt 37 éves), és mindenképpen elég Jó vagyok eh­hez. (palágyl) 7' / (.-V- >; Mi vár ránk februárban? yárasdon (Topolnlky) tehát kiléptek a vi­lághírnév felé, de gondjaik változatlanul vannak. Ezekről az összefüggésekről, s arról, hogy mi­lyen óriási problémákkal kell megküzdenie egy kis falu csapatának a „nagyok“ versengésében, már többször Irtunk. Legutóbb éppen a csehszlo­vák kupa megnyerése után. Most azért keltem újra, hogy felülvizsgáljam a KEK-küzdelmekkel Járó lázemelkedés tüneteit. A SIKER NEM LEBECSÜLENDŐ Szerencsém volt, három nappal a bratislaval visszavágó előtt a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járási bizottságán az egész „vezérkar“ jelenlétében va­lóságos konzíliumot tarthattunk. Először a párizsi találkozó került szóba, amelynek jelentőségét még egyes hazai újságírók is — láthatatlanban — igye­keztek alábecsülni, írván, hogy a nyárasdiak gyen­ge ellenféllel szemben érték el a sikert. Horváth István, a CSTSZ Járási bizottságának titkára volt a kis párizsi küldöttség vezetője, e- lőször ő számolt be élményeiről: — Elindultunk a nagy ismeretlenbe — mondot­ta —, mert az ellenfélről semmit sem tudtunk. Viszont ők sem tudtak rólunk többet. Azzal fogad­tak bennünket, hogy hasztalan keresték a térké­pen Topolníkyt. Nem csoda, elvégre egy három­ezer lakosú községet még itthon 1s csak a részle­tesebb térképek tűntetik fel. így történhetett meg. hogy vasárnap a L’Humanitében így Jelent meg a mérkőzés eredménye: US Ivry-Bratislave 18:26. Ennek ellenére nagyon kedvesen fogadtak ben­nünket, és igazán messzemenően gondoskodtak rólunk. Megmutatták Párizs nevezetességeit és természetesen Ivry elővárosát, amelynek színeit , képviselik. Ivry munkásnegyed, a klub Is munkás testnevelési egylet, nem tartozik a felkapott klu­bok közé. Ráadásul a klubon belül előnyben ré­szesítik a labdarúgó- és a rögblcsapatot. De így sem mondhatnám, hogy a kézlladbacsapat gyen­ge játékerőt képviselne. Különben hogy nyerhette volna meg a francia kupát? A szakmai kérdésekről azonban bizonyára Né­meth Pál edző szakavatottabban beszélhet. Nem Is Igen kell unszolni. — A párizsi csapat számunkra valóban egy nagy ismeretlen volt. Sokat jelentett nekem, hogy előző este megtekinthettem az Universitas Paris —Dinamo Kljev BEK-találkozőt, és így némi ké­pet alkothattam a francia női kosárlabdáról. Mit mondjak? Annak ellenére, hogy a csupa szovjet válogatottal teletűzdelt Kijev végeredményben győzött, a második félidőt 10:8 arányban elvesz­tette. A világ talán legjobb klubcsapatánál ennek nem szabad előfordulni, hacsak nem az ellenfél tehet róla. Az US Ivry Is jelentős játékerőt kép­visel. Tetszetős, látványos kézilabdát játszanak a francia lányok, felszabadultan, jóllehet néha szer­telenül. Ezért is taktikában vannak még fogyaté­kosságaik. Véleményem szerint megállnák a he­lyüket a hazai liga középmezőnyében. Ezért pá­rizsi győzelmünket nagyra értékelem. A lányok jól és rendkívül fegyelmezetten játszottak. Sze­rencsés húzás volt — egyébként Kecskeméthynek, a válogatott edzőjének a kérésére —, hogy Kraj- csovics Marikát bevittem beállősnak, mert a vá­logatottban ezt a szerepkört szánják neki. Sors­döntő gőlőkat lőtt, egyéni játékkal eldöntötte a mérkőzést. MEGMUTATTAK a kézilabda szépségét Akárcsak az előző években, az alapszervezetek figyelme Idén februárban Is az évzáró taggyűlé­sekre Irányul. Ezen többek között értékeljük a sport, a turisztika és a honvédelem terén kifejtett munkát, és jóváhagyjuk az Idei munkatervet Is. A munkaterv ki­dolgozásának alapja: a SZISZ KB október 25-1 VI. ülésének irány­elvei a SZISZ és a SZISZ PSZ munkájára, valamint az 1978-79-es Iskolaév spartakíád tömegsport naptára. Február 16 18-a között kerül sor a Svldník — Dukla útvonalon a főiskolások távolsági menet­gyakorlatának utolsó szakaszára. A pionírok téli sportjátékainak döntőjét február 22-25-e között rendezik meg RulSomberokban és Foprádon. A kerületi fordulók győztesei mérik össze erejüket sífutásban a Kamarát című folyó­irat díjáért, lesiklásban a Lasto- vlüka című tévéműsor dijáért és síugrásban a Textllák című 'üze­mi újság dijáért, a poprádl téli stadionban pedig a jégkorongozók találkoznak. A járási és kerületi fordulók­kal folytatódik a tanulóifjúság I. téli olimpiája slsportokban és ko­sárlabdában. A döntő március 1- 4-én lesz Zllinán. A sakkversenyek járási forduló, lt február 25-ig, tornában a ke- rületl fordulókat február 11-ig kell megtartani. Az asztalitenisz egyéni és csapatversenyek járási fordulóit minden korosztályban február 18-ig kell megrendezni, a' kerületi fordulók március 18-lg kerülnek sorra. A sokolovl honvédelmi ráter- mettségl versenyek kerületi for­dulóit február 4-ig kellett meg­tartani, a szlovákiai döntőre feb- ruár 16-18-a között kerül sor a Tálén, Az országos döntőt Moston rendezik február 23—25-én. Februárban folytatódik a föls- kolásllga röplabdában,, labdarú­gásban, kosárlabdában és úszás­ban a második fordulóval. lazát KokoSka, a SZISZ SZKB testnevelési és honvédelmi osztályának vezetője Aztán már a vasárnapi visszavágó került szóba, amelyre elkelt minden jegy. A bratislavai sport- csarnok — ahogy a napilapok a mérkőzésről sző­lő tudósításokban megírták — utoljára a decem­beri világbajnokságon élt át ilyen teherbíró pró­bát és lelkes buzdítást. Az edző elmondta, hogy a tetemes előny ellenére komolyan veszik a mér­kőzést, a sportcsarnokban szeretnének szép, tet­szetős, egyúttal célszerű és eredményes játékot mutatni annál Inkább, mert ott lesz a válogatott edzője, aki kíváncsi a játékosokra. — Látványos improvizálásra törekszünk majd, ebben rejlik a mai kézilabda szépsége, és nem abban a birkózásban, amely a világbajnokságokon folyt. Ezenkívül az egész Csallóköz már hetek óta kupalázban ég, és nem szeretnénk szurkolóinknak csalódást okozni. Csalódást távolról sem okoztak, sőt éppen ellen­kezőleg, szemet-lelket gyönyörködtető játékot nyújtottak, amelyben kitűnt a kézilabda minden szépsége. Maga dr. Ján Kecskeméthy mester is így nyilatkozott a mérkőzés után, és hozzátette, hogy a nyárasdiak ezzel a játékkal az első ligában is megállnák a helyüket. Lelkesedést, harciasságot nagyon sok csapat tanulhatna tőlük. Az olimpiai válogatott keretbe azonmód kiválasztotta Németh- né Dömény Jolit és Nagyné Krajcsovics Marikát. A szaksajtó is az elragadtatás hangján írt a nyá- rasdí „kézilabda show-ról“ — e kifejezéseket nem én találtam ki. Az edző öröménél ezek után nyilván csak a lányok öröme volt nagyobb. Ismét bizonyítottak olyan számú közönség előtt (4000 — a szerk. megj.j, amilyen előtt még nem is játszottak. Meg­hazudtolták a tamáskodőkat, akik váltig hangoz­tatták, hogy kis faluban nem lehet élvonal szin­ten kézilabdát játszani. Nyilván nem ismerik a nyárasdi lányokat, asz- szonyokat, akik már korábban Is számtalanszor bebizonyították hallatlan sportszeretetüket. Azt, hogy önfeláldozással valószínűtlen dolgokra is ké­pesek, és hogy még csak most következik az ő idejük. Ezt egyébként Krajcsovics Marika sem titkolta, aki egészen véletlenül toppant be rög tönzött kerekasztal beszélgetésünkre. A világ legtermészetesebb hangján közölte, talán döntőt is fognak játszani. Adja a sors, hogy úgy legyen! Mivel már akkor Is nyilvánvaló volt, hogy Ismét visszakerül a válogatottba, újbóli szereplésével kapcsolatban elmondta, szeretne úgy játszani, hogy megérdemelje a bizalmat, és főleg ne hoz­zon szégyent Nyárasdra, mert már híre és tekin­télye van a világban. Jelenet a bratislavai visszavágóról. Mikóczi teljes lendülettel ló kapura. A Jelenetet Nagy­né Krajcsovics Mária figyeli. Gyökeres felvétele Nemzetközi kupaláz a Csallóközben Balra: Nagyné Krajcsovics Má­rta: „Lehet, hogy a döntőt is ml fogjuk játszani..“ Az edző: „... és aztán jöhet­nek a többiek." A szerző felvételei HOGYAN TOVÁBB? Ezzel elárulta, hogy Jő humorérzéke van. A nyárasdi kézilabdázás körül azonban a szép nem­zetközi sikerek ellenére sem Ilyen humoros még a helyzet. Ma már a második osztályban is kevés olyan csapatot találni, amely olyan mostoha körülmé­nyek között folytatná a felkészülést, mint a nyá- rasdl. Tornaterem, fedél nélkül. Mivel a csapat a legjobb úton van, hogy felkerüljön a legfelsőbb osztályba, ahol viszont kizárólag csarnokban és télen folynak a mérkőzések, Bugár Árpáddal, az egyesület kézilabda szakosztályának elnökével arról beszélgettünk, hogyan tovább. — Nálunk a kézilabdának olyan tömegbázisa van, hogy nemcsak egy - háromezer lélekszámú község, de még egy nagyobb város Is aligha győz­né fenntartani a csapatokat. A női csapaton kí­vül két diák- és egy ificsapatunk van. Ennyi gye­rek Irányítására sehogy sem tudunk megfelelő embert szerezni. Különben is a vezetőségben úgy el vagyunk foglalva a női csapattal, hogy a töb­bire nem tudunk odafigyelni, és ezt senki sem veheti zokon. Az edző nálunk így' is mindenes a csapatnál, és az ügyintézés sokszor több Idejét veszi Igénybe, mint maga a szakmai felkészítés. Talán valamit javul a helyzet, ha hivatásos ügy­intézőt alkalmazunk. Egyelőre nem találtunk megfelelő embert. Sajnáljuk továbbá, hogy a fiúk, miután kinövik az Ifikort, kénytelenek távozni, mert egyelőre képtelenek lennénk egy felnőtt férfi csapatot is fenntartani. Éppúgy sajnáljuk, hogy nem fűzhetjük szorosabbra a kapcsolatok szálait a naszvadiakkal (Nesvady), ahol köztudo­másúan kiváló leánycsapat van, amely aztán szét­széled. Jól jönnének utánpótlásnak, de mi nem biztosíthatunk számukra sem munkát, sem la­kást, tehát el sem várhatjuk, hogy hozzánk jöjje­nek. Más szempontból valamelyest javul a hely­zetünk azzal, hogy megkezdjük egy új pálya épí­tését, amelyre fedél is kerül. Egy év múlva el­készül. A legközelebbi ötéves tervben hozzáfog­nak a várva várt dunaszerdahelyl sportcsarnok építéséhez, és tudomásom szerint kiemelt építke­zés lesz, tehát hamar el kell készülnie. Addig Is — ha netán felkerülünk az első ligába — a mér­kőzéseket a komáromi sportcsarnokban játsszuk majd. Komáromban nagyon szívesen látnak ben­nünket. Azt remélik, hogy ez majd fellendíti a város kézíiabdasportját. Döntse el az olvasó: nem csodával határos, ha Ilyen körülmények között egy csapat nemzetközi kupát játszik? Nem dicséret illeti a helyi szerve­ket, elsősorban a szövetkezet vezetőségét, az idő­közben nyugállományba vonult Dömény Jánost, a jelenlegi elnök Varga Gyulát és másokat, a járás elsősorban a járási pártbizottság és a testnevelési szövetség vezető dolgozóit, akik messzemenően támogatják és fáradságot nem kímélve segítik s lelkes együttest? SZÉP VOLT LÄNYOK Az érdem oroszlánrésze azonban Németh Pai edzőé. A nagyszerű, szinte már fanatikus sport­emberé, aki a mai csapat tagjait pedagógusként úgyszólván gyermekkoruk óta neveli, Irányítja. Na és természetesen a lányokról és asszonyok­ról sem szabad megfeledkezni, akiknek a címére nemhiába visszhangozta a bratislavai sportcsar­nok a szurkolók hangos tetszésnyilvánítását, hogy szép volt, lányok. Legtöbbjük már férjnél van, gyermeket vagy gyermekeket nevel, de így is ta­lál időt arra, hogy minden anyagi ellenszolgálta- tás és munkahelyi könnyítés nélkül űzze e szép sportot a maga és mások szórakoztatására. Megérdemlik, hogy itt álljon a nevük az edző rövid jellemzésével (zárójelben születési évük): Éva Pavelková (1952): Fürge, rutinos, jó ref- lexű kapus. Hátha még magasabb is lenne, lajdonságokkal rendelkező, bátor és lelkes kapu­Rajkovicsné Turcsek Márta (1957): Jó emberi tu. védő. Polacsekné Angyal Piroska (1954): jobbszélső létére a csapat legeredményesebb játékosa az őszi idényben. Az előbbi évekhez viszonyítva most nagy hidegvérrel használja ki a helyzeteket, öt­venhatszoros csehszlovák válogatott. Vargáné Benkovics Katalin (1957): Fürge, jó erőnlétü szélsőjátékos. Faragé Teréz (1952): Rettegnek tőle a kapu­sok. A Szlovák Nemzeti Ligában nincs még egy játékos, akinek ilyen erős lövései lennének. Nagyné Krajcsovics Mária (1957): Az őszi idény legjobb játékosa. Nagy áttekintéssel Irányítja a támadásokat és emellett fölöttébb gólerős is. Megérdemelten került vissza a válogatottba. Némethné Dömény Joli (1954): Gyors lábú, rob­banékony és a kapura is veszélyes. A védekezés során ő a „zavaró“ játékos. Nagyon tud küzde­ni. Huszonkilencszeres csehszlovák válogatott, és most Ismét bekerült, a keretbe. Hajasné Csölle Rozália (1957): Kiválóan védeke­zik, két-három ember feladatát is képes ellátni a szaggatott vonalnál. Ecsi Katalin (1960): A csapat legfiatalabb tagja. Jó fizikumú, erőteljes átlövő. Mikóczi Gabriella (1953): Lelkes beállós. Ha meg tudnák oldani, hogy ne több műszakba jár­jon dolgozni... Kovács Katalin (1957): Erős akaratú játékos, főleg a védekezésben képes jó teljesítményre. Lelkesná Forró Zsuzsa (1954): A taktikai fel­adatokat senki sem tudja nála jobban teljesíteni. Végül arról faggattam az edzőt, hogy kit sze­retne következő ellenfélnek. — Könnyebb ellenfelet, mondjuk a dán Tranj- berget szeretném, hogy a lányok még jobban szokjanak bele a nagy találkozók légkörébe, és aztán jöhetnek a többiek ... Időközben megtartották a sorsolást, és sajnos, a nyárasdi csapat meglehetősen nehéz ellenfelet’ a szovjet kupagyőztes Zsalgirisz Kaunaszt kapta.’ Történjék azonban bármi, a nyárasdi lányok és asszonyok már így is világraszóló tettet vittek végbe. És ki tudja? A labda a kézilabdában is göm­bölyű ___ . Palágyi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom