Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-02 / 1. szám

SPINAROVÁ A KÖVETKEZŐKBEN A NÉPSZE­RŰ CSEH ÉNEKESNŐ, VERA SPI- NAROVÄ VÁLASZOL néhány KÉRDÉSEMRE. Mikor kezdte) énekelni? — Tizennégy éves koromban, a fiatalok tehetségku- taté versenyén. Ebben az Időben egy szál gitárral éne­keltem és verseket írtam. A versenybe salát szerzemé­nyemmel neveztem be. Azt hiszem, Stála socha, stála zem volt £ címe. Első lettem, így bejutottam az or­szágos döntőbe is. Ott semmilyen helyezést sem kap­tam. Aztán kijártam a kilencéves alapiskolát, majd ajánlatot kaptam a Csehszlovák Rádlő ostravat stúdió­jától. Elfogadtam, aminek néhány felvétel lett az ered­ménye. Együtt dolgoztam a Majestic-együttessél, amely- lyel Marle Rottrová Is énekelt. Tizenhat éves voltam, mikor első lemezemet elkészítette a Panthon. Ezután egyre többet énekeltem, s közben elvégeztem a vegy­ipari szakközépiskolát. Az érettségi után Ivó Pavlík zenekarával szerepeltem, és egészen a mai napig együtt dolgozunk, ók kísérik dalaimat, sőt IVb személyében férjet Is közülük választottam. , Melyik szerzővel dulgozol együtt? — Kezdetben aki jött, kínált valamilyen dalt, s ne­kem a dal tetszett, elfogadtam. Az utóbbi Időben leg­inkább a fiúkra számítok a zenekarból, főleg Ivó Pav- líkra. Most egy állandó törzsgárdára összpontosítok, amellyel hosszabb ideig Is dolgozhatok. A szövegeket Pavel Vrba írja majd, ö a legjobb hazat szövegíró. Miért választasz külföldi slágereket a repertoárodba? — Azokat a dalokat választom, amelyek nekem Is tetszenek, és világsikert arattak. Nem olyan könnyű a választás, mert olyan dalokat kell a repertoárba so­rolni, amelyeket el Is tudok énekelni. Például nagyon tetszik Jimmy Hendrix egyik sikerdala, a Hey, Joe. De ezt sohasem mertem volna elénekelni a korábbi évek­ben nagy nyilvánosság előtt. Ma már ezt a Hey, Joe-t énekeljük koncerteken és lemezen is. És mondhatom, hogy mindig nagy síkért aratunk ezzel a Hendrix-dal- la'l. Nagyon kedvelem az ABBA-t. Az ő slágereik közül a Fernanriót, amikor meghallottam, rögtön megtetszett. Aztán rövid idő alatt elkészült a cseh szöveg. A lemez­ből elfogyott néhány ezer. Ogy gondolom, sőt a tapasz­talatok Is erre mutatnak, hogy az átvett dalok sikere nem alván tartós, mint az eredeti cseh slágereké. Mikorra várható legközelebbi lemezének megjelené­se? — Két hónappal ezelőtt Teleztem be a harmadik nagylemezemet á Stipraphonnál. A elme: Hadrová pan- na. Ezt a lemezt nagyobb gonddal készítettük, mint annak idején a Zivotopis cfmü első albumomat. A Su­praphon gyorsan akarta a lemezt, s fgy nem a ml el­képzeléseink szerint valósult meg, és a várt eredmény Is elmaradt Ide kívánkozik még az Is, hogy a harma­dik albumom angol nvelven is megjelenik. Eddigi sikereid közül mit értékelsz legjobban? Ha valamilyen fesztiválra gondolsz, akkor nehéz vá­laszolnom, mert nem vagyok fesztiválénekes. Többször énekeltem 8 Bratislava! Lfrán, és önálló koncerteket adok. A szlovák fővároshoz szép emlékek fűznek. Két évvel ezelőtt a Bratislava! Lfrán ján Lehotsky szerze­ményével, a Lúöentevel a harmadik helyen végeztem Legnagyobb sikernek mégis azt tartom, hogy végre si­került összehozni egy jö kísérőzenékért. Terveid? — Lengyelországba utazunk felvételre, majd a Szov­jetunióban vendégszerepelünk hosszabb Ideig, most er­re készülünk. Ezenkívül több Itthoni tévé- és rádió- felvétel Is vár. A szerző felvétele ________________________________________- bg ~ A KÉT BERGMAN Végre elkészült a 13 évvel ezelőtt egymásnak meg­ígért közös film: az őszi szonáta. Rendezte: Ingmár Bergman, főszereplő: Ingrid Bergman. E tökéletes duó-* hoz csatlakozik a megszokott, de mindig meglepetések­kel szolgáló LÍv Ullmann. Ingrid Bergman nem Ismerte személyesen Ingmar Bergmant, filmjeit látta, de nem mindegyik nyerte el tetszését. „Olyan érzésem volt, hogy ugyanabból a szí- nésznőből Ingmar Bergman többet ki tud hozni, mint egy másik rendező“ — mondta Ingrid Bergman. „Egyik ta­lálkozásunkkor megemlítettem neki, hogy szívesen ját- szanék egy filmjében. Tíz évig nem történt semmi. tr- tam neki. Ingmar Bergman azt válaszolta, nem fele]» tette el közös tervünket. 1973-ban Cannes-ban találkoz­tunk. ÜJra beszélgettünk a dolgokról és 1976-ban végre táviratot kaptam: — Ráér? Kezdjük az őszi szonáta forgatását.“ „Ingmar Bergmannal üj forgatási módszert kellett megtanulnom. Ugyanúgy próbáltunk, mint a színházban. A forgatásnál csak az éppen szerepló színészek és a technikai személyzet lehetett jelen. Bergman képes tél“ jesen azonosulni színészeivel;'velük együtt sír, velük együtt nevet. A munkatempó rendkívül feszes, kidolgo­zott, precíz. Ingmar megtiltotta, hogy egy-egy leforga­tott jelenetet megnézzünk, csak a kész filmet engedte vetíteni. Mindez nekem nagyon furcsa volt, idáig hoz­zászoktam, hogy egy-egy jelenetet megvitassunk, ha kell, változtassunk rajta. Amikor megnéztem a kész filmet, bizonyos jelenetekben határozottan előnytelennek érez­tem a külsőmet. Azt mondtam Ingmar Bergmannak: „Jó néhány színésznő, miután látta a filmedet, nem lesz hajlandó együtt dolgozni a sminkeseddel“. Ingmar azt felelte, hogy néhány hódolómat ugyan el fogom veszí­teni, de fiatalodat szerzek majd helyettük.“ Az Őszi szonátában Ingrid Bergman népszerű zongo­raművésznőt alakít, aki hét év után találkozik lányával. „Lehet, hogy filmen pesszimistának tűnik, de ha sike­rült elérnem, amit akartam, akkor az a legoptimistább alkotásom“ — nyilatkozta a rendező. Ingrid Bergman viszont nem ugyanígy vélekedik. Hosszas viták után ő érte el, hogy néhány ironikus vagy reményt sugalló jelenet is bekerüljön a filmbe. A rendező nehezen egyezett bele, hogy Ingrid Bergman olyan figurát keltsen életre, akinek személyisége néhol megmosolyogtatja a nézőt. „A film forgatása alatt végig saját érzéseimet éltem át. Én Is sokszor hibáztattam magamat azért, hogy hat éven át nem voltam együtt legidősebb lányommal, Piá­val, és hogy amikor döntenem kellett az anyai és a szí« nészi feladat között, az utóbbit választottam: Köztem és a film hősnője között azonban ügy érzem, az a különb­ség, hogy gyermekeim barátaimmá váltak. Nehezen tu­dom elképzelni, hogy lányom annyira gyűlöljön engem, mint a filmben Liv illímann“ — mondja Ingrid Berg- man. *• * ^ A lány szerepét- alakító -Liv Ullmann kilencedszer Ját­szik Bergman-filmben. (Ullmann és Bergman lánya Is szerepet kapott a filmben.) Liv Ullmann tehát Ismét Üj szerepkörben mutatkozik be, az anyai szeretettől meg­fosztott lány, majd kamaszvonásokat megőrző fiatal nő szerepét kell eljátszania, és — a kritika szerint — Ismét kitűnően oldja meg feladatát. Ingrid Bergman pedig visszatért saját nyelvéhez, saját korához: alakítása erő­teljes, csodálatos és egészséges. T. K. Marlene Dietrich, a világ filmmű­vészetének nagy asszonya' szellémes- ségéröl Is közismert. Társaságban találta mondani a következőket:’ — Az ember holtig tanul. Amikor '. feltalálták a hangosfilmet, kényte­len voltam .megtanulni beszélni,., és amikor feltalálták a színesfílmet,. kénytelen voltam megtanulni pirulni. Ahogy elnézzük a filmművészetben eluralkodott szexhullámot, sokan már enélkül Is megvannak. , . ..í > —o— Marlene Dietrichet megkérdezték,- ki. az intelligensebb a. férfi vagy a nő. . — A nó — válaszolta egyértelműen a színésznő. — Hát láttak már nőt, aki futott .volna egy buta férfi után csak azért, mert szép lába van? —o— Köztudomású, hogy az üzletembe­rek szórakozottak, tájékozatlanok a világ hétköznapi dolgaiban. De hogy az üzletember feleségek is...? Egy banketten bemutatták Sophia Lorent egy olasz bankár feleségének. — Kedvesem, magának olyan elő­nyös külseje van, hogy filmezhetne Is — mondja a bankámé. — Asszonyom, de hiszen Sophia Loren vagyok. — Hát aztán? — vágta rá a pénz­ember felesége. — Legfeljebb felvesz egy J6 művésznevet. —o— Szomorú — vagy kinek hogy — statisztika a ködös Albionból: min­den harmadik házasság felbomlik., A. dolog odáig fajult, hogy egy minisz­tériumi hivatal létrehozásának lehe­tőségét latolgatják, amely a házas­ság megőrzésével foglalkozó Intéz­mények, szervezetek, egyletek törek­vését irányítaná és' koordinálná: j Már csak az a kérdés, hogy a há­zasság milyen reszort: belügy, egész­ségügy vagy népjőlét. —o— Az Amerikai Egyesült Államokban színtelen, szürke árcszfnű iátékbabá- ' kát htítftak''Ibrgardftttm;”és'v'éíjr'täsaif" ban kozmetikai szé'pitSszerekét, a'rc- festékeket mellékelnek hozzá. A> (g- tékbabák leendő tulajdonosai á lég- Újabb divatnak és saját Ízlésüknek megfelelően készíthetik; el, a . baba arcát. Amit gyermekkorodban megtanulsz, később mintha ajándékba kapnád. ... _______________________(nil 6^LáílíMliM ÖREGEMBER­nem vénember A férfi — nevezett Koumes — beval­lotta, hogy hatvanöt esztendős, és bi­zony ebben a korban nem lett volna szabad a sátánt kísértenie. Csakhogy megkísértette, és így került ismét a vádlottak padjára, amelyen már élete delén épp eleget ült, egy nadrágot bi» zonyára elkoptatott rajta. Tudniillik, nem tudott nyugton maradni, de vala­hányszor valamit rábizonyítottak, csak tzgett-mozgótt a pádon, és hozzá meg­lepett képet vágott, hogy micsoda vé­leménnyel vannak róla az emberek. Ha nem Ült, akkor Prágátül nem messze egy kis kunyhóban élt egyedül. Három tyúkot meg öt nyulat tartott. Ha vé­letlenül szerelmes lett, elvágta egy tyúk nyakát, és Jő levest főzött belő­le. Ha a szerelem hosszabb Ideig tar­tott, egy nyúl is sorra került. Azt meg tejfölösen készítette el. öregember — nem vénember. Hatvan­öt éves korában is még elkapta a sze­relem. Megfőzte a tyúkot, a Magdolna nevezetű leányzót meg az anyakönyv­vezető elé vitte. Az ara huszonöt éves volt, mégis Koumes apót tartotta a leg­ideálisabb férjnek. Gondolta, rövidesen majd rászedi az öregurat, hogy vegyen autót, A távolabbi jövő szintén sok jó­val kecsegteti. Ha majd jobblétre szen­déről a férje, megmarad a ház meg a megtakarított pénzecske. A fiatal fiúk mellett, akikkel eddig járt, Ilyen kilá­tásai nem voltak. Azok tíz év múlva e- setleg 300 koronával több fizertést kap­hatnak, de közben már ott lábatlan- kodna három gyerek Is, úgyhogy mire az ifjú férj fizetésemelést kapna, talál­na is magának fiatalabb csirkét, ő meg hoppon maradna. Magda igen mozgékonoy lény volt, és hát a külseje sem volt megvetendő. Nagyon szépen festett a legújabb mo­dellekben. Ezt tudta Is. Az ilyenfajta önbizalom pedig a férfiakra néha ve­szélyes. Magda egy szép napon belepillantott az újságba, és megtudta, hogy az In- tercontlnental-szállóban bált rendez­nek. Az árak Is persze osztályonfelü- llek voltak. Ogy spekulált, ha Koumes- szal nem akarnak egész este szárazon ülni, bizony három ezres elfogy, míg egy kissé lendületbe jönnek. És bizto­san szemet vet rá valami jóképű kül­földi, és kezet csókol neki, miközben a fülébe"súgja 'a szobája száfnát. ftiag- da pedig- fölényes mosollyal kikosar^z- za. Hiába, mert ő már ilyen. Hűséges. Elmondta tervét Kounjesnak. Az .két­ségbeesett. Háromezret kidobni egy kis bálozásértí? A fejünkre esik a tető — sopánkodott. Magda válaszként elbűvö­lő mosollyal a fülébe súgta, hogy a sze­relem hegyeket mozdít„eI. Különben is, ha elmennek a bálba, és a tető. való­ban zuhanni kezd; Koumes. majd tart­ja a hátát, .< ■ j • v' Egyszóval Magda igen tettreteész lény volt, különösen a kásszát illetőén, csinált is benne egy kis felfordulást. Koumesnek nem maradt más választá­sa, előszedte régi szerszámait, és- el- .ment Prágába. Valahogyan ném akarta tudomásul venni, hogy az ő szakmáját is korszerűsítette a műszaki- haladás. Azzal vigasztalódott, hogyha a bégi módszerrel dolgozik, a rendőrségen a fiatalabbak nem Ismerik fel-a-íbLeza nyo­mát, és ö — mármint- Koumes eszük­be se jut. -r rr. . A prágai telefonkiiTiyvben'-'líisáö'rt égy címet — mérnök volt az i!f'e(Ő:Feliér- csázta á számát, de a Vonal''túlsó vé­gén, senki sem..vette .fal.- a. íágytlót. Ez­után odament, és magabizto^o-kifes-zl* tette a szárnyas ajtót. Éz•vrfa-waf-speqjá- •Irtása. Kirámolta -a lakást, atzrsértéke- ket kofferba tettet a 'betétkönyvét, még a mellényzsebébe. Magda otthon nya­lat rántott, és- várta. -A- jól vég^fett.mun- ka után éppen a vacsorához Ííteztüteé, amikor a rendőrségről" ’érteA fiatal fiúk kijelentették, itite'néyiré’'ö- rillnek, hogy személyesen is., megis­merhetik, hiszen tanultak róla az-isko­lában Koumes két évet kapott. ' Fordította: —si-5-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom